Magyar Hirlap, 1929. március (39. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-01 / 50. szám
Ma először közöljük az új teljes heti rádióműsort lO FILLÉR IO FILLÉR krÍEEETÍÍErTM~7 -l—ffim—l 'TTT ^ KURT FABER szelvényLER if 1' ár ISTffkufá^iok Stámú I IH ^ EB sR w A hófúvás miatt még szünetel a vasúti forgalom Buda- Amerika az ideál és nem Oroszország Elégtételt kér a keresztény párttól a kormánypárt elnöki tanácsa a Reichspost-cikk miatt Pesthy Pál pártelnököt bízták meg, hogy tárgyaljon Az Egyesült Államok budapesti követe érdekes előadást tartott az egyetemen, amelyben azt fejtegette, hogy hazája azért lett hatalmas, boldog, nagy állam, mert ott tökéletes a gazdasági szabadság, nincsenek állami üzemek, a kormány nem akarja irányítani a közgazdasági magántevékenységet, nem támogatja, de nem is köti gúzsba rendszabályokkal a vállalkozásokat. Azért fejlődött az Egyesült Államok ilyen monstruózusan gazdaggá és virágzóvá, mert ott minden téren szabadság van. Mr. Battier Wright joggal mondhatta ezt. Hiszen Amerikát azok alapították, akik szabadok, egyenlők akartak lenni s olyan tömegek népesítették később is be, akik a tökéletes demokrácia és liberalizmus paradicsomát keresték az új világban. Éppen úgy boldogultak ott s szabad életet élhettek a Stuartok alatt kiűzött puritánok, mint a William Penn hitükért szenvedő kvekkerjei, a vallásukhoz ragaszkodó ír katolikusok és később a pogromok elől menekülő zsidók százezrei. A szabadság és egyenlőség ez ideálisan megvalósított uralma kovácsolta, amalgamizálta nemzeti egységgé a különböző népek kitaszítottjait, elnyomottjait, üldözöttjeit s ezeknek demokratikus, fanatikusan szabadelvű közszelleme teremtette meg a lehetőségek, az érvényesülés ama rekordját, ami hatalmassá tette a nemzetet és boldoggá lakóit. A polgárháború előtt a néger rabszolgákkal dolgozó déliekkel szemben eladósodottak, küszködők voltak az északi és északkeleti szabadszellemű kis államok s amikor ez utóbbiak győzelme megszüntette a legembertelenebb elnyomást, a szabad verseny legbarbárabb hendikepjét — felszabadultak a néger rabszolgák — győzött a szabadság és egyenlőség: azóta lett gazdaggá és hatalmassá Amerika. Ilyen imponáló bizonyíték nincs még egy az újkor történetében arra, hogy a szabadság, szabad verseny, demokrácia boldogít, az elnyomás és korlátozás pedig maga a halál. Ezért is a mai Amerika igazi megteremtője Lincoln és nem Washington, aki csak a fundamentumot építette, de az épületet Lincoln húzta rá. Amerikában két párt vívja újra és újra a maga gigantikus harcát és senkit sem üldöznek politikai ellenzékiességéért. New York állam demokratapárti kormányzójával és New York város demokratapárti polgármesterével mily szépen tud együtt dolgozni a republikánuspárti kormány! Amerikában mindenki tanulhat — rá is veszik, hogy tanuljon —, ezért hozza be mérföldjáró csizmában évszázados mulasztását évtizedek alatt a kultúrában. Az állam nem avatkozik bele semmibe, amíg a polgár nem vét a törvények ellen. Bármily vallást hirdethet bárki, ezért nincs felekezeti torzsalkodás. A polgárság megalapítja iskoláit, tudományos intézeteit, gyakorolja a szociális és humanitárius kötelességeket. Mint a Magyar Hírlap már jelentette, a kormánypárt elnöki tanácsát csütörtök estére hívták egybe, hogy állást foglaljanak Petrovácz Gyulának a sielckspostban megjelent cikke ügyében. A kormánypárt hangulata ma is harcias volt, az elnöki tanács ülésén azonban csak a tanács tagjai és a miniszterek vehettek részt, így hát elmaradt az az izgalom, amely egy plenáris értekezleten a Petrovácz-ügy tárgyalását kísérte volna. De ha izgalom és heves vita nem is támadt az elnöki tanács ülésén, annyi bizonyos, hogy valamennyi felszólaló erélyesen követelte, hogy az ügyet a legsürgősebben tisztázzák és megfelelő elégtétel adása nélkül az aktákat le ne zárják. Az elnöki tanács értekezletét hat órára hívták egybe, minthogy azonban a kormányzónál ma este ebéd volt, amelyre a kormány tagjai is hivatalosak voltak, az elnöki tanácsülést fél nyolc tájban befejezték. A Reichspost-cikken kívül Petrovácz Gyulának még egy ügye szerepelt a kormánypárt elnöki tanácsa előtt, az az interpelláció, amelyet a bácsalmási polgári iskola építése ügyében mondott és amelyet a kerület képviselője, báró Vojnich Miklós magával szemben illojálisnak nevezett. Az elnöki tanácsülésről egyébként hivatalosan a következő kommünikét adták ki: azért van annyi iskola, intézet és azért a legnagyobb ott a jótékonyság. A közteendőket az autonómiák intézik a legszélesebb önkormányzati jogkörrel, ezért érzi minden város, kis falu lakója, hogy nem fölöttük uralkodnak, hanem ők uralkodnak. Nincs sajtótörvény, kaució, ezért van hatalmas sajtó. Nincs állami, társadalmi rend védelme, ezért olyan sovén, büszke hazafi mindenki, mint sehol a világon. Amerikai axióma, hogy a birodalom nagy föllendülésének az egyik oka a szabadság, a másik pedig a három gazdasági faktor — a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem — ideális összeműködése. Ott az első ember: a kereskedő, a tervező mérnök s a munkás, nem pedig a köztisztviselő. Ebben a közjogi és társadalmi berendezkedésben csak szabad közgazdasági élet képzelhető el és ily berendezkedés nélkül nincs közgazdasági szabadság. Ahhoz, hogy iparos legyek, nem kell ott iparigazolvány, ahhoz, hogy üzletet nyissak, nem kell bejelentés sem. a kereszténypárttal A kormánypárt ma este Pestiny Pál elnökésével elnöki tanácsülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül gróf Bethlen István miniszterelnök, Foss József, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor vettek részt. Az elnöki tanács mindenekelőtt meghallgatta báró Vojnich Miklós országgyűlési képviselő bejelentését a bácsalmási állami polgári iskola építése ügyében, amely tárgyban Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő legutóbb az országgyűlésen interpellációt terjesztett elő. Az elnöki tanács tudomásul vette a bejelentett tényállást és elhatározta, hogy felkéri a kormányt, a megfelelő intézkedések megtételére. Utána Hajós Kálmán szóvátette Petrovácz Gyulának a Reichspostban megjelent cikkét és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a kereszténypárt Petrovácz cikkével nem azonosítja magát. Indítványára az elnöki tanács több hozzászólás után következőképpen döntött: — Az elnöki tanács megbízza a párt elnökét, hogy az általa, választandó módon lépjen érintkezésbe a kereszténypárt elnökségével és közölje vele, hogy Petrovácz Gyulának a Reichspostban megjelent cikke a pártban megdöbbenést keltett. Az egységes párt ezt a kérdést elsősorban a kereszténypárt belügyének tekinti és kéri és várja, hogy Ahhoz, hogy mérnök legyek, nem kell még csak diploma sem, nemhogy mérnöki kamarai bejegyzés. Taníthatok és tanulhatok: mi köze ehhez az Egyesült Államok törvényeinek vagy hatóságainak? Trafikot nyithatok, mozit indíthatok, ha kedvem tartja: autóbuszjáratokat rendszeresíthetek, autóval fuvarozhatok s ha a városi műszaki szabályzattal nem ellentétes, villamossíneket rakhatok le s azon BSzKRT-t játszhatok. Ha van rá pénzem, vasúti vonalakat is építhetek, sürgönyhivatalt állíthatok. Kinek mi köze hozzá, hogy becsületes úton mily munkával vagy vállalkozással keresem kenyeremet? Hogy ne verjem le — ha olcsóbb és jobb vagyok — a konkurensemet, hiszen a szabadverseny tökéletesít?! Mi jogon avatkozik abba — kérdeznék Amerikában — miniszter, polgármester, rendőrkapitány, ilyen vagy olyan hatóság, testület, hogy ki mire vállalkozzon, ki mivel kereskedjen? Jól járna az, aki Amerikában rá próbálná venni az államot, hogy drága közpénzzel támogasson intézeteket, dea kereszténypárt ezt a kérdést saját kebelén belül kielégítően oldja meg és a maga részéről csak a kereszténypárt állásfoglalása után kíván a kérdéssel érdemlegesen foglalkozni. Végül Pesthy Pál indítványára hozzájárult az elnöki tanács, hogy a pártélet élénkítése céljából időnként népszerű és közérdekű kérdésekről előadásokat és vitaestélyeket tartsanak a pártban. Bethlen várja a keresztény párt állásfoglalását E hivatalos közlésen kívül, értesülésünk szerint, a kormánypárt elnöki tanácsülésén még a következők történtek: Hajós Kálmán felszólalása után gróf BETHLEN ISTVÁN miniszterelnök beszélt, aki már eddig is vallott nézetét mondotta el, de igen erélyes hangon jelentette ki, hogy az ügyet végre rendezni kell. A miniszterelnök azt mondotta, hogy ez a dolog tulajdonképpen és elsősorban a kereszténypárt ügye, szükségtelen volna tehát elébevágni a kereszténypárt cselekedeteinek, az azonban kétségtelen, hogy a kormánypárt a jelenlegi szituációt nem tűrheti, ezért ismételten annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kormánypárt mindaddig ne tegyen geket, amikor az a támogatás egyébként is ellenkezik a szabadverseny elvével. Ez a szellem tette Amerikát hatalmassá, boldoggá, naggyá. Ez történelmi lény, amin vitatkozni sem lehet. Igaz ugyan, hogy földrajzilag szerencsés ország: hatalmas területe egész kontinens, ahová minden égaljból jutott egy darab és ahol a legtermékenyebb földek ölelkeznek pompás erdőkkel, bányavidékkel, petrólemmezőkkel a két világtenger partja közt. Ezért lett a világ ura, de boldog és viszonylag gazdag lenne ez adottságok nélkül is, éppen úgy, mint ahogy az ugyanolyan gazdag, óriási Oroszország szegény és boldogtalan. A szabadság tette Amerikát naggyá és virulóvá, mint ahogy ennek hiánya tette Oroszországot szerencsétlenné. Az ideál tehát csak Amerika lehet és nem Oroszország. Akár azt az Oroszországot vesszük, ahol a cárok, akár azt, ahol a Stalinok gyalázzák meg a demokráciát, szabadelvűséget s az emberek politikai, gazdasági szabad érvényesülését Bethlen István miniszterelnök és az összes felszólalók erélyesen követelték az elégtételt