Magyar Hirlap, 1929. március (39. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

Ma először közöljük az új teljes heti rádióműsort lO FILLÉR IO FILLÉR krÍEEETÍÍErTM~7 -l—ffim—l 'TTT ^ KURT FABER szelvényLER if 1' ár ISTffkufá^iok Stámú I IH ^ EB sR w A hófúvás miatt még szünetel a vasúti forgalom Buda- Amerika az ideál és nem Oroszország Elégtételt kér a keresztény­ párttól a kormánypárt elnöki tanácsa a Reichspost-cikk miatt Pesthy Pál pártelnököt bízták meg, hogy tárgyaljon Az Egyesült Államok budapesti kö­vete érdekes előadást tartott az egyete­men, amelyben azt fejtegette, hogy ha­zája azért lett hatalmas, boldog, nagy állam, mert ott tökéletes a gazdasági szabadság, nincsenek állami üzemek, a kormány nem akarja irányítani a köz­gazdasági magántevékenységet, nem tá­mogatja, de nem is köti gúzsba rendsza­bályokkal a vállalkozásokat. Azért fej­lődött az Egyesült Államok ilyen monst­­ruózusan gazdaggá és virágzóvá, mert ott minden téren szabadság van. Mr. Battier Wright joggal mondhatta ezt. Hiszen Amerikát azok alapították, akik szabadok, egyenlők akartak lenni s olyan tömegek népesítették később is be, akik a tökéletes demokrácia és li­beralizmus paradicsomát keresték az új világban. Éppen úgy boldogultak ott s szabad életet élhettek a Stuartok alatt kiűzött puritánok, mint a William Penn hitükért szenvedő kvekkerjei, a vallá­sukhoz ragaszkodó ír katolikusok és később a pogromok elől menekülő zsi­dók százezrei. A szabadság és egyenlőség ez ideáli­san megvalósított uralma kovácsolta, amalgamizálta nemzeti egységgé a kü­lönböző népek kitaszítottjait, elnyo­mottjait, üldözöttjeit s ezeknek demok­ratikus, fanatikusan szabadelvű köz­­szelleme teremtette meg a lehetőségek, az érvényesülés ama rekordját, ami ha­talmassá tette a nemzetet és boldoggá lakóit. A polgárháború előtt a néger rabszol­gákkal dolgozó déliekkel szemben el­adósodottak, küszködők voltak az északi és északkeleti szabadszellemű kis álla­mok s amikor ez utóbbiak győzelme megszüntette a legembertelenebb elnyo­mást, a szabad verseny legbarbárabb hendikepjét — felszabadultak a néger rabszolgák — győzött a szabadság és egyenlőség: azóta lett gazdaggá és ha­talmassá Amerika. Ilyen imponáló bizonyíték nincs még egy az újkor történetében arra, hogy a szabadság, szabad verseny, demokrácia boldogít, az elnyomás és korlátozás pedig maga a halál. Ezért is a mai Amerika igazi megteremtője Lincoln és nem Washington, aki csak a fundamen­tumot építette, de az épületet Lincoln húzta rá. Amerikában két párt vívja újra és újra a maga gigantikus harcát és senkit sem üldöznek politikai ellenzékies­­ségéért. New York állam demokrata­párti kormányzójával és New York vá­ros demokratapárti polgármesterével mily szépen tud együtt dolgozni a re­­publikánuspárti kormány! Amerikában mindenki tanulhat — rá is veszik, hogy tanuljon —, ezért hozza be mérföldjáró csizmában évszázados mulasztását év­tizedek alatt a kultúrában. Az állam nem avatkozik bele sem­mibe, amíg a polgár nem vét a törvé­nyek ellen. Bármily vallást hirdethet bárki, ezért nincs felekezeti torzsalko­dás. A polgárság mega­­lapítja iskoláit, tudományos intézeteit, gyakorolja a szo­ciális és humanitárius kötelességeket. Mint a Magyar Hírlap már jelentette, a kormánypárt elnöki tanácsát csütörtök estére hívták egybe, hogy állást foglaljanak Petrovácz Gyulának a sielck­spost­ban meg­jelent cikke ügyében. A kormánypárt han­gulata ma is harcias volt, az elnöki tanács ülésén azonban csak a tanács tagjai és a miniszterek vehettek részt, így hát elmaradt az az izgalom, amely egy plenáris értekez­leten a Petrovácz-ügy tárgyalását kísérte volna. De ha izgalom és heves vita nem is támadt az elnöki tanács ülésén, annyi bizo­nyos, hogy valamennyi felszólaló erélyesen köve­telte, hogy az ügyet a legsürgősebben tisztázzák és megfelelő elégtétel adása nélkül az aktákat le ne zárják. Az elnöki tanács értekezletét hat órára hívták egybe, minthogy azonban a kor­mányzónál ma este ebéd volt, amelyre a kormány tagjai is hivatalosak voltak, az elnöki tanácsülést fél nyolc tájban befejez­ték. A Reichspost-c­ikken kívül Petrovácz Gyulának még egy ügye szerepelt a kor­mánypárt elnöki tanácsa előtt, az az inter­pelláció, amelyet a bácsalmási polgári iskola építése ügyében mondott és amelyet a ke­rület képviselője, báró Vojnich Miklós ma­gával szemben illojálisnak nevezett. Az elnöki tanácsülésről egyébként hiva­talosan a következő kommünikét adták ki: azért van annyi iskola, intézet és azért a legnagyobb ott a jótékonyság. A köz­teendőket az autonómiák intézik a leg­szélesebb önkormányzati jogkörrel, ezért érzi minden város, kis falu lakója, hogy nem fölöttük uralkodnak, hanem ők uralkodnak. Nincs sajtótörvény, kaució, ezért van hatalmas sajtó. Nincs állami, társadalmi rend védelme, ezért olyan sovén, büszke hazafi mindenki, mint se­hol a világon. Amerikai axióma, hogy a birodalom nagy föllendülésének az egyik oka a szabadság, a másik pedig a három gaz­dasági faktor — a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem — ideális összemű­kö­­dése. Ott az első ember: a kereskedő, a tervező mérnök s a munkás, nem pe­dig a köztisztviselő. Ebben a közjogi és társadalmi beren­dezkedésben csak szabad közgazdasági élet képzelhető el és ily berendezkedés nélkül nincs közgazdasági szabadság. Ahhoz, hogy iparos legyek, nem kell ott iparigazolvány, ahhoz, hogy üzletet nyissak, nem kell bejelentés sem. a kereszténypárttal A kormánypárt ma este Pestiny Pál el­nök­­­ésével elnöki tanácsülést tartott, ame­lyen a kormány tagjai közül gróf Bethlen István miniszterelnök, Foss József, Sci­­tovszky Béla és Zsitvay Tibor vettek részt. Az elnöki tanács mindenekelőtt meghall­gatta báró Vojnich Miklós országgyűlési képviselő bejelentését a bácsalmási állami polgári iskola építése ügyében, amely tárgy­ban Petrovácz Gyula országgyűlési képvi­selő legutóbb az országgyűlésen interpellá­ciót terjesztett elő. Az elnöki tanács tudo­másul vette a bejelentett tényállást és elha­tározta, hogy felkéri a kormányt, a meg­felelő intézkedések megtételére. Utána Hajós Kálmán szóvátette Petro­vácz Gyulának a Reichspostban megjelent cikkét és annak a nézetének adott kifeje­zést, hogy a kereszténypárt Petrovácz cik­kével nem azonosítja magát. Indítványára az elnöki tanács több hozzászólás után kö­vetkezőképpen döntött: — Az elnöki tanács megbízza a párt el­nökét, hogy az általa, választandó módon lépjen érintkezésbe a kereszténypárt elnök­ségével és közölje vele, hogy Petrovácz Gyulának a Reichspostban megjelent cikke a pártban megdöbbe­nést keltett. Az egységes párt ezt a kér­dést elsősorban a kereszténypárt bel­­ügyének tekinti és kéri és várja, hogy Ahhoz, hogy mérnök legyek, nem kell még csak diploma sem, nemhogy mér­nöki kamarai bejegyzés. Taníthatok és tanulhatok: mi köze ehhez az Egyesült Államok törvényeinek vagy hatóságai­nak? Trafikot nyithatok, mozit indítha­tok, ha kedvem tartja: autóbuszjárato­kat rendszeresíthetek, autóval fuvaroz­hatok s ha a városi műszaki szabályzat­tal nem ellentétes, villamossíneket rak­hatok le s azon BSzKRT-t játszhatok. Ha van rá pénzem, vasúti vonalakat is építhetek, sürgönyhivatalt állíthatok. Kinek mi köze hozzá, hogy becsületes úton mily munkával vagy vállalkozással keresem kenyeremet? Hogy ne verjem le — ha olcsóbb és jobb vagyok — a konkurensemet, hiszen a szabadverseny tökéletesít?! Mi jogon avatkozik abba — kérdeznék Amerikában — miniszter, polgármester, rendőrkapitány, ilyen vagy olyan hatóság, testület, hogy ki mire vállalkozzon, ki mivel keresked­jen? Jól járna az, aki Amerikában rá próbálná venni az államot, hogy drága közpénzzel támogasson intézeteket, de­a kereszténypárt ezt a kérdést saját kebelén belül kielégítően oldja meg és a maga részéről csak a kereszténypárt ál­lásfoglalása után kíván a kérdéssel érdem­legesen foglalkozni. Végül Pesthy Pál indítványára hozzájá­rult az elnöki tanács, hogy a pártélet élén­kítése céljából időnként népszerű és köz­érdekű kérdésekről előadásokat és vitaesté­lyeket tartsanak a pártban. Bethlen várja a keresztény­ párt állásfoglalását E hivatalos közlésen kívül, értesülésünk­ szerint, a kormánypárt elnöki tanácsülésén még a következők történtek:­­ Hajós Kálmán felszólalása után gróf BETHLEN ISTVÁN miniszterelnök beszélt, aki már eddig is vallott nézetét mon­dotta el, de igen erélyes hangon jelentette ki, hogy az ügyet végre rendezni kell. A miniszterelnök azt mondotta, hogy ez a dolog tulajdonképpen és elsősorban a keresz­ténypárt ügye, szükségtelen volna tehát elébevágni a kereszténypárt cselekedeteinek, az azonban kétségtelen, hogy a kormánypárt a jelenlegi szituációt nem tűrheti, ezért ismé­telten annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kormánypárt mindaddig ne tegyen geket, amikor az a támogatás egyébként is ellenkezik a szabadverseny elvével. Ez a szellem tette Amerikát hatal­massá, boldoggá, naggyá. Ez történelmi lény, amin vitatkozni sem lehet. Igaz ugyan, hogy földrajzilag szerencsés or­szág: hatalmas területe egész kontinens, ahová minden égaljból jutott egy darab és ahol a legtermékenyebb földek ölel­keznek pompás erdőkkel, bányavidék­kel, petrólemmezőkkel a két világtenger partja közt. Ezért lett a világ ura, de boldog és viszonylag gazdag lenne ez adottságok nélkül is, éppen úgy, mint ahogy az ugyanolyan gazdag, óriási Oroszország szegény és boldogtalan. A szabadság tette Amerikát naggyá és vi­­rulóvá, mint ahogy ennek hiánya tette Oroszországot szerencsétlenné. Az ideál tehát csak Amerika lehet és nem Oroszország. Akár azt az Oroszor­szágot vesszük, ahol a cárok, akár azt, ahol a Stalinok gyalázzák meg a de­mokráciát, szabadelvűséget s az embe­rek politikai, gazdasági szabad érvé­nyesülését Bethlen István miniszterelnök és az összes felszólalók erélyesen követelték az elégtételt

Next