Magyar Hirlap, 1929. április (39. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

Ma: Ferenc József főhomornyikjának emlékiratai io Fnxfe» 10 FILLÉR LA CXSSS SÄ&* M** I.— —I-.....- ........ ALFRED MACHARD “f*“ 4 «I IV hSS* CSÖRGŐSAPKA JS2A I Haj!! 11 11 ilil #m ||\k ' ÉS SZERELEM megkapja a MAGYAR HÍRLAP 9B fj$f jS! £ggj ||§& .lg w SS? §if jfefr lift Wjk jBB . DrauH: Polgármester ur, mint számú HB Wr « 3§| §§[ |gl SR SS f3f rrrr^ f||| JRw SB A ss, II II II Her 11 VbJJ magyarhrlap rds szandál című recénykite- jB lak 18 SS BBS öt M BSB M3 Jil BRfik SSl ÁPRILISI REGÉNYKEDVEZMÉNYE lének bármelyikét. AggljK® jtíjgyggfe aOjSSKlHatn «*©1% |a»«8»iiTTiBM _____________________ Hideghullám és havazás Németországban, hóvihar a Keleti-tenger partvidékén Párizsban egy nap alatt 20 fokkal esett a hőmérséklet Berlinből jelentik. A jeges szélvihar, am­ely a húsvéti ünnepek alatt Észak-Németország legnagyobb részében dühöngött, újabb hó­­zuhanást hozott. Egész Németországban 5—10 fokkal csökkent a hőmérséklet és a hegyvidé­ken újból megindult a havazás. Egyes vidékeken oly erős hó esett, hogy a közlekedésben is súlyos akadályok állottak be, így elsősorban az Érc- és Óriás-hegység­ben, ahol a hó mindenütt betemette az or­szágutakat. Kelet-Poroszországból szintén he­ves hóviharokat jelentenek. Berlinben magában a hőmérő a déli órákban már csak 2 fok meleget muta­tott. Délután a német fővárosban is megkezdődött a havazás. Pomerániából és Kelet-Poroszországból át­lag 6 fokos hideget jelentenek. Az utóbbi napok heves hóviharai a Keleti­­tengeren hatalmas jégtömböket dobtak a partra. Több keletitengeri kikötőben a jég szét­roncsolta a kikötők hídjait. Az arendseei 300 méter hosszú kikötőhíd szintén teljesen elpusztult. A jég több ismert, fürdőhelyen is súlyos károkat okozott.. A part mellett épült fürdőtelepek és nyári szórakozóhelyiségek erősen megrongálódtak. Párizsból jelentik: Párizsban a hőmérséklet egy nap alatt 20 fokot esett. Húsvét első napján a hőmérséklet plusz 22 fok volt, tegnap estére pedig plusz 2-re esett le, sőt a Párizstól északkeletre lévő helységekben mínusz 1 fokig süllyedt. A szárazság to­vább tart. A kormány rövidesen fel akarja szabadítani az öt- és hat szobás lakások forgalmát Május elseje##előtt kiadják az új lakásrendeletet — A Budapesti Ügyvédi Kamara nagy akciót indít a fel­szabadítás ellen — Az ügyvédek, orvosok és mérnökök együttes memorandumban tiltakoznak A főváros és a vidék közönségének a há­ború utá­ni problémák között egyik legége­tőbb kérdése a lakáskérdés, am edy tíz esz­tendő alatt sem tudott nyugvópontra jutni. A lakások szabadforgalma és a lakbérek ügye nem kerül le a napirendről és állan­dóan nyugtalanítja a közönséget, mert a kormány részéről még mindig nem történt olyan intézkedés, amely a lakók érdekében a lak­ásfelszabadítás kérdésében egy huza­mosabb időre szóló végleges helyzetet te­remtett volna. A legutolsó lakásrendelet, amely 1927-ben kelt, tudvalévően úgy intézkedett, hogy a lakások felszabadítása, illetve a lakás­­szabadforgalom helyreállításáról annak ide­jén külön rendelet fog intézkedni. Mind­addig tehát, amíg ez a külön rendelet meg nem jelenik, a helyzet változatlan, vagyis a lakásszabadforgalom helyreállítása nem tör­ténik meg. Bizonyos oldalról az utóbbi időben külö­nösen házbérnegyed előtt állandóan elindí­tottak olyan híreket, melyek szerint legköze­lebb rendelet jelenik meg és helyreállítja a lakások szabadforgalmát. Mindmostanáig ezek a hírek nem bizonyultak valóknak és a gazdasági helyzet és a tényleges szociális viszonyok feltárásával a kormányt sikerült meggyőzni arról, hogy a lakások szabad­­forgalmát helyreállítani még nem lehet. Ilyen körülmények között bizonyára nagy feltűnést és megdöbbenést fog kelteni az az értesülésünk, hogy a népjóléti minisztérium tényleg készül a májusi házbérnegyed előtt egy, a la­káskérdést szabályozó új rendelet ki­adására, amely felmondási lehetőséget ad a háziúrnak, bár egyelőre csak a na­gyobb lakásokat illetően. Értesülésünk szerint most még csak a na­gyobb lakásokat lehetne felmondani, a ren­delet azonban akként szólna, hogy meghatá­rozott időközönként a kisebb lakások is fel­mondhatók, úgyhogy végül 1932-ben követ­keznék el a teljes lakás-szabadforgalom. A készülő rendelet az öt- és hatszobás la­kások szabadforgalmát állítaná helyre abban az esetben, ha a bérlő egy, a rendelet által meghatározott összegű jövedelemmel rendel­kezik, vagy azt túlhaladja. Később felsza­badítja a rendelet a hasonló jövedelműek lakását, azután a két- és háromszobás la­kásokat, jövedelemre való tekintet nélkül, végül pedig —­ mint fentebb mondottuk­­— 1923-ben teljes lenne a lakás-szabadfor­galom. Ez az értesülésünk érthetően megdöbbenti a lakókat, mert hiszen az utóbbi időben a gazdasági és szociális viszonyok semmiképpen sem javultak olyan irány­ban, amely indokolttá tenné a lakások mai i • mi ■■ i i'iwmi—mnm iwiiiiwi— szabadforgalmára való részleges át­térést is,­­, ellenkezően, köztudomású dolog, hogy a gaz­dasági viszonyok romlottak, az építkezések nem indultak meg olyan arányban, hogy a lakásfelszabadítás következtében előállott el­tolódások levezetésére alkalmasak volnának, még egy részleges felmondás esetén sem. Tiltakoznak a lakók A készülő rendeletet illetően beszéltünk­ dr. Fáy Sándorral, a Lakók Szövetségének igazgatójával, aki a lakók részéről a követ­kezőkép vitágította meg a helyzetet: " Mi még egy részleges felszabadítást is teljesen abszurdumnak tartunk, mint ahogy teljesen lehetetlen az az indokolás is, amellyel a készülő rendelet a nagyobb laká­sok szabad forgalmát meg akarja magya­rázni. Az, hogy valaki nagyobb adót fizet, még nem jelenti azt, hogy nagy jövedelem­mel is rendelkezik és hogy tud az eddiginél magasabb házbért fizetni. Nagyon sokan vannak, akik nem a jövedelmük, illetve köl­tekezési lehetőségük miatt tartanak nagy lakást, hanem azért, mert az hozzátartozik a kenyérkeresetükhöz. ■— Teljesen lehetetlen a készülő rende­letnek az a terve, hogy az öt-hatszobás la­kásokat szabadítja fel, mert hiszen aki most egy ilyen lakásban lakik, ’‘VHHBMHIHHJHHHHHHHHBHMHflMMBIflHHMMHHHBI a A sajtó la: BRÓDY ERXT Zsitvay igazságügyminiszter nyilatko­zott a sajtónovella tervezetéről. Egy konkretizált miniszteri nyilatkozat min­dig fontos, de fokozottabb jelentőségű akkor, mikor a sajtó ügyéről van szó. Sohasem volt nagyobb szükség a sajtó szabad mozgására, önérzetére, bátorsá­gára, kezdeményezésére és kitartására, mint a lelki fásultság, a politikai szen­­dergés, a szellemi kimerültség és gazda­sági leromlás korában. A baj gyökere és forrása nem a sajtóban fészkel, egészen más területeken tenyésznek a hibák és veszedelmek, melyeken most nem akarok végigfutni. Zsitvay a sajtóvétségek elbírálásánál a fokozatos felelősség elvi alapját el­fogadja és ezzel elismeri azt a különb­séget, mely a közönséges és a sajtó út­ján elkövetett bűncselekmények között fennáll. E különbség laikusok előtt is nyilvánvaló! A közönséges bűncselek­ménynél, a tettenkapás esetét kivéve, legnehezebb az eset földerítése, a tény­állás megállapítása és a megállapított tényállásnak a vádlotthoz való viszo­nyítása. A sajtónál a közlemény magá­ban foglalja, kimeríti a tényállást. Ez az egyik különbség. A másik pedig az,’ ho£y míg a közönséges bűncselekmény­nél mindenki részessé válik, ki tuda­tosan segít, addig a sajtónál a közre­működők egész sorozata kiesik a fele­lősségi láncolatból. Ha a szerző felel, sem a szerkesztőt, aki a cikket nyom­dába adta, sem a nyomdászt, aki azt kiszedte, igazság szerint felelősségre vonni nem lehet. Ezért alkották meg a fokozatos felelősség rendszerét, mely­ben valaki mindig felel esetleg formá­lisan abban a fokozatban, melyben a törvény azt előírja. Ha az igazságügyminiszter állambiz­tonsági szempontból kivételeket akar megállapítani, az ellen hazafiasan gon­dolkozó ember kifogást nem emelhet. Végigfut a hideg rajtam, ha a bolse­vista rémuralomra gondolok. Viszont úgy vélem, hogy egyrészt az állambiz­­tonsági címlet nem szolgálhat ürügyül ártatlan emberek üldözésére, másrészt az állambiztonsági szempontból szüksé­ges törvényhozási intézkedés nem a sajtó-, hanem abba a törvénybe való, mely erre általában vonatkozik és mely­nek csak egyik megjelenési, minősített formája a sajtó. A sajtónovellának eredetileg az volt a célja, hogy a fokozatos felelősség he­lyére az együttes felelősséget, a társ­­tettesi minősítéseket és az egyetemleges kártérítési kötelezettséget állapítsa meg. Zsitvay miniszter nyilatkozata szerint ezeknek a tendenciáknak érvényesítésé­től eltekint — mi célja van ezek után a sajtónovellának? A miniszter nyilatko­zata megerősít abban a meggyőződés­ben, hogy sajtónovellára szükség nincs. A fő, a lényeges pontok elestek, a mellé­kes és másodrendű­ kérdések miatt nem érdemes a sajtótörvényt megbolygatni. A gyakorlatban ki nem próbált, az életbe alig átlépett törvény még nem érett meg a reformra. Ha most kérdezem, hogy miért buk­kan fel újra és újra és miért kísért mindig a sajtóreform? — erre a kér­désre meg lehet adni a választ. A kormány nem akar, nem tud le­mondani arról a­­hatalomról, melyet a kivételes törvények biztosítottak szá­mára — háborúban és a háború után is egy darabig. A kormány talán már hi­vatalba lépése óta érzi, hogy a sajtó te­rén a kivételes hatalmat meg kellene szüntetnie és a sajtószabadságot vissza kellene állítania. Mikor még ennek a rendszernek kezdetén teljesen kaotikus állapotok voltak, atrocitásokkal kapcso­latban, felmerülhetett az a gondolat hogy a kivételes hatalom megszünteté­sével szemben a rendnek biztosítékokra van szüksége. De ma már az idő túllé­pett ezeken a gondolatokon. Ma már nincs cím és ürügy arra, hogy vissza ne állítsák a békebeli állapotot. A békebeli állapot visszaállítása pedig jelenti a tör­vényben lefektetett sajtószabadságot és a törvényben biztosított polgári igazság­szolgáltatást, az esküdtszéket. Ha a dua­­­lizmusban élő nagy Magyarország el bírta, az önálló, független Magyarország is elvállalhatja a politikai, polgári és emberi szabadság nemes intézményeit! * .»•••. * -

Next