Magyar Hirlap, 1929. április (39. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-03 / 74. szám
Ma: Ferenc József főhomornyikjának emlékiratai io Fnxfe» 10 FILLÉR LA CXSSS SÄ&* M** I.— —I-.....- ........ ALFRED MACHARD “f*“ 4 «I IV hSS* CSÖRGŐSAPKA JS2A I Haj!! 11 11 ilil #m ||\k ' ÉS SZERELEM megkapja a MAGYAR HÍRLAP 9B fj$f jS! £ggj ||§& .lg w SS? §if jfefr lift Wjk jBB . DrauH: Polgármester ur, mint számú HB Wr « 3§| §§[ |gl SR SS f3f rrrr^ f||| JRw SB A ss, II II II Her 11 VbJJ magyarhrlap rds szandál című recénykite- jB lak 18 SS BBS öt M BSB M3 Jil BRfik SSl ÁPRILISI REGÉNYKEDVEZMÉNYE lének bármelyikét. AggljK® jtíjgyggfe aOjSSKlHatn «*©1% |a»«8»iiTTiBM _____________________ Hideghullám és havazás Németországban, hóvihar a Keleti-tenger partvidékén Párizsban egy nap alatt 20 fokkal esett a hőmérséklet Berlinből jelentik. A jeges szélvihar, amely a húsvéti ünnepek alatt Észak-Németország legnagyobb részében dühöngött, újabb hózuhanást hozott. Egész Németországban 5—10 fokkal csökkent a hőmérséklet és a hegyvidéken újból megindult a havazás. Egyes vidékeken oly erős hó esett, hogy a közlekedésben is súlyos akadályok állottak be, így elsősorban az Érc- és Óriás-hegységben, ahol a hó mindenütt betemette az országutakat. Kelet-Poroszországból szintén heves hóviharokat jelentenek. Berlinben magában a hőmérő a déli órákban már csak 2 fok meleget mutatott. Délután a német fővárosban is megkezdődött a havazás. Pomerániából és Kelet-Poroszországból átlag 6 fokos hideget jelentenek. Az utóbbi napok heves hóviharai a Keletitengeren hatalmas jégtömböket dobtak a partra. Több keletitengeri kikötőben a jég szétroncsolta a kikötők hídjait. Az arendseei 300 méter hosszú kikötőhíd szintén teljesen elpusztult. A jég több ismert, fürdőhelyen is súlyos károkat okozott.. A part mellett épült fürdőtelepek és nyári szórakozóhelyiségek erősen megrongálódtak. Párizsból jelentik: Párizsban a hőmérséklet egy nap alatt 20 fokot esett. Húsvét első napján a hőmérséklet plusz 22 fok volt, tegnap estére pedig plusz 2-re esett le, sőt a Párizstól északkeletre lévő helységekben mínusz 1 fokig süllyedt. A szárazság tovább tart. A kormány rövidesen fel akarja szabadítani az öt- és hat szobás lakások forgalmát Május elseje##előtt kiadják az új lakásrendeletet — A Budapesti Ügyvédi Kamara nagy akciót indít a felszabadítás ellen — Az ügyvédek, orvosok és mérnökök együttes memorandumban tiltakoznak A főváros és a vidék közönségének a háború utáni problémák között egyik legégetőbb kérdése a lakáskérdés, am edy tíz esztendő alatt sem tudott nyugvópontra jutni. A lakások szabadforgalma és a lakbérek ügye nem kerül le a napirendről és állandóan nyugtalanítja a közönséget, mert a kormány részéről még mindig nem történt olyan intézkedés, amely a lakók érdekében a lakásfelszabadítás kérdésében egy huzamosabb időre szóló végleges helyzetet teremtett volna. A legutolsó lakásrendelet, amely 1927-ben kelt, tudvalévően úgy intézkedett, hogy a lakások felszabadítása, illetve a lakásszabadforgalom helyreállításáról annak idején külön rendelet fog intézkedni. Mindaddig tehát, amíg ez a külön rendelet meg nem jelenik, a helyzet változatlan, vagyis a lakásszabadforgalom helyreállítása nem történik meg. Bizonyos oldalról az utóbbi időben különösen házbérnegyed előtt állandóan elindítottak olyan híreket, melyek szerint legközelebb rendelet jelenik meg és helyreállítja a lakások szabadforgalmát. Mindmostanáig ezek a hírek nem bizonyultak valóknak és a gazdasági helyzet és a tényleges szociális viszonyok feltárásával a kormányt sikerült meggyőzni arról, hogy a lakások szabadforgalmát helyreállítani még nem lehet. Ilyen körülmények között bizonyára nagy feltűnést és megdöbbenést fog kelteni az az értesülésünk, hogy a népjóléti minisztérium tényleg készül a májusi házbérnegyed előtt egy, a lakáskérdést szabályozó új rendelet kiadására, amely felmondási lehetőséget ad a háziúrnak, bár egyelőre csak a nagyobb lakásokat illetően. Értesülésünk szerint most még csak a nagyobb lakásokat lehetne felmondani, a rendelet azonban akként szólna, hogy meghatározott időközönként a kisebb lakások is felmondhatók, úgyhogy végül 1932-ben következnék el a teljes lakás-szabadforgalom. A készülő rendelet az öt- és hatszobás lakások szabadforgalmát állítaná helyre abban az esetben, ha a bérlő egy, a rendelet által meghatározott összegű jövedelemmel rendelkezik, vagy azt túlhaladja. Később felszabadítja a rendelet a hasonló jövedelműek lakását, azután a két- és háromszobás lakásokat, jövedelemre való tekintet nélkül, végül pedig — mint fentebb mondottuk— 1923-ben teljes lenne a lakás-szabadforgalom. Ez az értesülésünk érthetően megdöbbenti a lakókat, mert hiszen az utóbbi időben a gazdasági és szociális viszonyok semmiképpen sem javultak olyan irányban, amely indokolttá tenné a lakások mai i • mi ■■ i i'iwmi—mnm iwiiiiwi— szabadforgalmára való részleges áttérést is,, ellenkezően, köztudomású dolog, hogy a gazdasági viszonyok romlottak, az építkezések nem indultak meg olyan arányban, hogy a lakásfelszabadítás következtében előállott eltolódások levezetésére alkalmasak volnának, még egy részleges felmondás esetén sem. Tiltakoznak a lakók A készülő rendeletet illetően beszéltünk dr. Fáy Sándorral, a Lakók Szövetségének igazgatójával, aki a lakók részéről a következőkép vitágította meg a helyzetet: " Mi még egy részleges felszabadítást is teljesen abszurdumnak tartunk, mint ahogy teljesen lehetetlen az az indokolás is, amellyel a készülő rendelet a nagyobb lakások szabad forgalmát meg akarja magyarázni. Az, hogy valaki nagyobb adót fizet, még nem jelenti azt, hogy nagy jövedelemmel is rendelkezik és hogy tud az eddiginél magasabb házbért fizetni. Nagyon sokan vannak, akik nem a jövedelmük, illetve költekezési lehetőségük miatt tartanak nagy lakást, hanem azért, mert az hozzátartozik a kenyérkeresetükhöz. ■— Teljesen lehetetlen a készülő rendeletnek az a terve, hogy az öt-hatszobás lakásokat szabadítja fel, mert hiszen aki most egy ilyen lakásban lakik, ’‘VHHBMHIHHJHHHHHHHHBHMHflMMBIflHHMMHHHBI a A sajtó la: BRÓDY ERXT Zsitvay igazságügyminiszter nyilatkozott a sajtónovella tervezetéről. Egy konkretizált miniszteri nyilatkozat mindig fontos, de fokozottabb jelentőségű akkor, mikor a sajtó ügyéről van szó. Sohasem volt nagyobb szükség a sajtó szabad mozgására, önérzetére, bátorságára, kezdeményezésére és kitartására, mint a lelki fásultság, a politikai szendergés, a szellemi kimerültség és gazdasági leromlás korában. A baj gyökere és forrása nem a sajtóban fészkel, egészen más területeken tenyésznek a hibák és veszedelmek, melyeken most nem akarok végigfutni. Zsitvay a sajtóvétségek elbírálásánál a fokozatos felelősség elvi alapját elfogadja és ezzel elismeri azt a különbséget, mely a közönséges és a sajtó útján elkövetett bűncselekmények között fennáll. E különbség laikusok előtt is nyilvánvaló! A közönséges bűncselekménynél, a tettenkapás esetét kivéve, legnehezebb az eset földerítése, a tényállás megállapítása és a megállapított tényállásnak a vádlotthoz való viszonyítása. A sajtónál a közlemény magában foglalja, kimeríti a tényállást. Ez az egyik különbség. A másik pedig az,’ ho£y míg a közönséges bűncselekménynél mindenki részessé válik, ki tudatosan segít, addig a sajtónál a közreműködők egész sorozata kiesik a felelősségi láncolatból. Ha a szerző felel, sem a szerkesztőt, aki a cikket nyomdába adta, sem a nyomdászt, aki azt kiszedte, igazság szerint felelősségre vonni nem lehet. Ezért alkották meg a fokozatos felelősség rendszerét, melyben valaki mindig felel esetleg formálisan abban a fokozatban, melyben a törvény azt előírja. Ha az igazságügyminiszter állambiztonsági szempontból kivételeket akar megállapítani, az ellen hazafiasan gondolkozó ember kifogást nem emelhet. Végigfut a hideg rajtam, ha a bolsevista rémuralomra gondolok. Viszont úgy vélem, hogy egyrészt az állambiztonsági címlet nem szolgálhat ürügyül ártatlan emberek üldözésére, másrészt az állambiztonsági szempontból szükséges törvényhozási intézkedés nem a sajtó-, hanem abba a törvénybe való, mely erre általában vonatkozik és melynek csak egyik megjelenési, minősített formája a sajtó. A sajtónovellának eredetileg az volt a célja, hogy a fokozatos felelősség helyére az együttes felelősséget, a társtettesi minősítéseket és az egyetemleges kártérítési kötelezettséget állapítsa meg. Zsitvay miniszter nyilatkozata szerint ezeknek a tendenciáknak érvényesítésétől eltekint — mi célja van ezek után a sajtónovellának? A miniszter nyilatkozata megerősít abban a meggyőződésben, hogy sajtónovellára szükség nincs. A fő, a lényeges pontok elestek, a mellékes és másodrendű kérdések miatt nem érdemes a sajtótörvényt megbolygatni. A gyakorlatban ki nem próbált, az életbe alig átlépett törvény még nem érett meg a reformra. Ha most kérdezem, hogy miért bukkan fel újra és újra és miért kísért mindig a sajtóreform? — erre a kérdésre meg lehet adni a választ. A kormány nem akar, nem tud lemondani arról ahatalomról, melyet a kivételes törvények biztosítottak számára — háborúban és a háború után is egy darabig. A kormány talán már hivatalba lépése óta érzi, hogy a sajtó terén a kivételes hatalmat meg kellene szüntetnie és a sajtószabadságot vissza kellene állítania. Mikor még ennek a rendszernek kezdetén teljesen kaotikus állapotok voltak, atrocitásokkal kapcsolatban, felmerülhetett az a gondolat hogy a kivételes hatalom megszüntetésével szemben a rendnek biztosítékokra van szüksége. De ma már az idő túllépett ezeken a gondolatokon. Ma már nincs cím és ürügy arra, hogy vissza ne állítsák a békebeli állapotot. A békebeli állapot visszaállítása pedig jelenti a törvényben lefektetett sajtószabadságot és a törvényben biztosított polgári igazságszolgáltatást, az esküdtszéket. Ha a dualizmusban élő nagy Magyarország el bírta, az önálló, független Magyarország is elvállalhatja a politikai, polgári és emberi szabadság nemes intézményeit! * .»•••. * -