Magyar Hirlap, 1930. augusztus (40. évfolyam, 173-196. szám)

1930-08-01 / 173. szám

Aranyláz írta: FELEKY GÉZA Nem Chaplin örökké szép és felejthe­tetlenül szomorú filmjéről lesz itt szó. De arról az aranylázról, amely Francia- országot fűti most: vagy inkább Tardieu kormányát és a Banque de France ve­zetőségét, a hónapok sora óta. * Naponként átlag 200.000 fontért vá­sárol az angol banknál aranyat Francia- ország. Ezen a héten kissé átlépte ezt az átlagot és hétfőtől csütörtökig több, mint egymillió fontért vett át arany- rudakat a Bank of England készletei­ből. Ez kerek számban 30 millió pengő Azután átvett 610.000 fontért délafrikai aranyat a Banque de France. Ez 17 millió pengő. A cherbourgi kikötőbe kedden futott be az Europa, fedélzetén 325 millió frank ára arannyal Francia- ország részére. Ez több, mint 75 millió pengő. És most szeli át az Atlanti óceánt az Aquitania, amelynek rakományában ötmillió dollár ára arany szerepel, francia rendeltetéssel. Ez 28 millió pengő. Szóval nem is teljes egy hét, sőt egy igen csonka hét alatt 150 millió pengő a francia aranyfedezet szaporulata. A hét végére ez a szaporulat talán annyira növekszik, mint amennyi a Nemzeti Bank egész aranyfedezete és devizakész­lete Magyarországon. Mert ez alig több, mint 200 millió pengő. Más mérlegelé­sek és más összehasonlítások talán még világosabban megmutatják: mit jeleni az arany áramlása Párizs felé. '* A Bank of England aranyfedezete a múlt hét végén 155 millió font volt. Ez pengőkben í.3 milliárd. A július negye­dik hetében vásárolt nagy aranykészle­tek számításon kívül hagyásával a Banque de France aranyfedezete még július tizenkettedikén — a devizakészle­teket nem nézve — 44 milliárd frank fölé emelkedett. Ez nem sok híján 12 milliárd pengő, ami annyit jelent, hogy a francia aranyfedezet közel négyszere­sét tette az angolnak. Az amerikai aranykészlet három milliárd dollár kö­rül mozog. Ez kerek számban 17 mil­liárd pengő. Tehát Franciaország elju­tott már az amerikai aranykészlet 70 százalékáig. Ami mégis csak annyit je­lent, hogy minden egyes francia állam­polgár mögött kétszer akkora az arany- fedezet, mint az egyes amerikai állam­polgárok mögött. Az ilyen összehasonlításoknak nincsen sok értelmük és jelentőségük, mivel a francia aranyfedezet már drága luxus és nem gazdasági szükségesség. De azért talán nem érdektelen a szembeállítás. Magyarország egy lakosára 24 pengő aranyfedezet jut ma. Franciaország min­den lakosára 2í0 pengő jutott már teg­nap. Az újabb francia aranyvásárlások előtt. Vagy egy más mérték az összehasonlí­tásokra. Az angol aranyfedezet július harmadik hetének végén alig haladta •meg a bankjegyforgalom 32 százalékát. (Ez egyébként bőven elég, mert az elismerten normális fedezeti arány.) A 32 százalékos angol fedezeti aránnyal szemben a francia fedezeti arány már július tizenkettedikén meghaladta a 95 százalékot, ide számítva — teljes joggal — a Banque de France által tartott de­vizakészleteket és devizaváltókat. Most tehát a Banque de France éles tempó­ban indult el a 95 százalékos fedezeti aránytól a 100 százalékos fedezeti arány A súlyos sérülést órákon át kellett favítani s a léghajó csak a legkisebb sebességgel haladhatott előre Éjjel félháromkor jelenti telefonon a Magyar Hírlap londoni tudósítója: Az „R. 100.“ óriásléghajó az Atlanti óceánon át tett rekord-út után a kanadai partok fölött váratlanul olyan heves vi­harba került, hogy a parancsnok már- már arra gondolt, hogy útirányt változ­tat. Azonban tekintettel arra, hogy Montreálban a rádióhírek szerint tíz­ezrekre menő tömeg várakozott már, ettől a szándékától mégis eltért és foly­tatta útját a St. Lorenz-folyó mentén Montreal felé. Az angol légügyi minisztériumhoz késő éjjel beérkezett jelentések szerint a délutáni órákban — európai időszámí­tás szerint este 10 órakor — a dühöngő viharban majdnem végzetes katasztrófa érte az „R. 100.“-at. A dühöngő szélvész feltépíe az óriásléghajó baloldalán a burkolatot és lesodort minden kiálló részt róla. Ez a váratlan katasztrófa szinte teljesen megbénította a léghajót, úgyhogy sebessége óránként 130 kilo­méterről egyszerre mindössze 16 kilomé­terre csökkent. Az „R. 100.“ ekkor már elhagyta maga mögött Quebceket is, úgyhogy alig 350 kilométerre volt csupán útja végcél­jától, vagyis három óra járásnyira. Természetesen azonnal kiküldték a> személyzet egy részét, hogy hozzálássa­nak a javítási munkálatokhoz, de az óriási cllenszélben ez a munka csak na­gyon nehezen haladhat?*! előre, Megfeszített munkával végül is sike­rült annyira helyreállítani a megsérült léghajót, hogy sebessége óránként har­minc kilométerre emelkedett. Az R. 100. az egész idő alatt tovább folytatta útját Montreal felé, de most már természete­sen szó sem lehetett arról többé, hogy még napszáüta előtt elérje célját. Az angol légügyi minisztérium újabb hivatalos jelentést adott ki az „R. 100.“­ki fölé. Akkor, amikor a Bank of England kielégítőnek tartja a 32 százalékot. Vagy egy másik szám, amely alapjául szolgálhat az összehasonlításoknak: a német aranykészlet jelenleg három mil­liárd pengő. (Egy év alatt 800 millió pengővel emelkedett a német aranykész­let és ennek az erőfeszítésnek volt ér­telme, a márka ellen intézett támadá­sok miatt.) És a három milliárd arany- fedezet mellett a német birodalmi bank devizakészlete alig haladja meg a 400 millió pengőt. Míg a Banque de France aranyfedezete és devizakészlete a biro­dalmi bank nem teljes 3.5 milliárd pen­gője helyett már az új aranyvásárlások előtt fölötte járt a 18 milliárd pengő­nek. Akkor, amikor Németország lakos­sága másfélszer akkora, mint Francia- országé. A lakosság fejszáma szerint a francia bankjegy fedezet közel nyolcszor akkora, mint a német. Amint a francia frank fedezete már jóval magasabb, mint az amerikai dolláré. Még néhány hét. Talán már csak egy hét. És bekövetkezik egy olyan — csoda, amilyenre nem volt még példa a bank­jegyek és a jegyintézetek történetében. .4 francia bankjegyek fedezete 100 szá­zalék fölé fog emelkedni, pedig a 32 százalékos fedezeti arányt kielégítőnek tartották idáig. * Reális-e vagy sem az a jóléti szín­vonal, amelyet a francia aranypolitika jelöl meg? A válasz nem lehet más, csak egy határozott „igen“. 1913 és 1929 között 13 százalékkal esett a széntermelés Angliában és 20 százalékkal esett a német birodalomban. Ezzel szemben a francia széntermelés kerek számban 40 százalékkal emelke­dett. A vasérc termelését nézve: az angol szigeten — ugyancsak 1913 és 1929 között — 30 százalék körül jár a visszaesés, 20 százalék a német hanyat­lás és több, mint 100 százalék az emel­kedés Franciaországban. Ami az acél- termelést illeti: itt jó néhány árnyalattal feljebb jutott Anglia, néhány súlyos év súlyos visszaesése után. A német acél­termelés jónéhány százalékkal kevesebb volt 1929-ben, mint 1913-ban. A francia acéltermelés pedig több, mint 100 száza­lékkal járt fölötte 1929-ben a termelés 1913-ban elért színvonalának. Vagy másként vetve össze a számokat: 1913- ban a francia acéltermelés nem egészen 60 százaléka volt az angol acéltermelés­nek, 1929-ben pedig több mint 98 száza­léka. És 1913-tól 1929-ig a német acél- termelésnek alig több mint negyedrészé­ről jóval több mint felére emelkedett a francia acéltermelés. Ami Angliát illeti: Anglia a világ­gazdaság függvénye, Franciaország pe­dig most és mindig elsősorban odahaza fogyasztja el azt, amit termel. Ami viszont a német birodalmat illeti: Longwy és Briey vasércmedencéjét akarta elvenni a francia köztársaságtól Ludendorff, amíg hitt a győzelemben. (Sajnos, túlon­túl sokáig tartott ez a hit.) A sors vagy Ludendorff vaksága másként vetett koc­kát: és a háború által a német vasérc­termelés háromnegyede került francia ellenőrzés alá. * Szóval: a francia aranyláz súlyos ka­matveszteséggel jár ugyan, de azért nem megengedhetetlen luxus. Svédország mellett ma a francia köztársaság a leg­szilárdabb „sziget“, a súlyos rázkódtatá- sokra ítélt Európában. A francia sziget élén egy rideg, józan,- tájékozott ember áll. Inkább saját szívóst sága és akarata által, mint a francia „sziget“ akaratából. Ez az ember megt tanult és tud mindent. Francia politikus létére folyékonyan, könnyen beszél an­golul, németül. írt egy érdekes könyvet Bülow hercegről és évekig irányította a francia propagandát Amerikában. Nint csenek ideáljai, de hisz a realitások' megingathatatlan erejében. Mi tehát az a francia aranyláz, amelyet André Tardieu diktál? Ezen a kérdésen múlik most sok minden. Eszköz Fran-t ciaország vezetőszerepének biztosítására, Európa új felépítésénél? Vagy cél, amely; megpróbálja izolálni Franciaországot, az európai sorsközösség méltánylása nélkül? A gazdasági statisztika számai világom san beszélnek. Kár volna tagadni: ma Tardieu kezében akkora vagy nagyobb hatalom van, mint volt XIV. Lajos kezét ben, fénykorának idején ... De mire és hogyan fogja felhasználni a kezébe jut tott hatalmat a Temps külpolitikai rovat Iának sok éven át volt vezetője? A súlyos kérdésre ma még nincs válasz. És Tardieu aranyláza majdnem arra vall, mintha ez a „saját akaratából“ lett francia miniszterelnök valóban megt Próbálná függetleníteni Franciaországot Európa sorsától. Ha pedig ez a célja Tardieu politikájának: akkor hiába volt Franciaország az egyetlen győztes hatat lom és hiába teremtette Isten jókedvét ben Franciaországot. (Mert tökéletes«!}* ben egy ország sem teremtődött. Mé£ az Egyesült Államok sem.) Európa cD süllyedését nem élheti túl Franciaország, sem 100 százalékos, sem 100 százaléknál .magasabb aranyfedezettel. Mai számaikban közöljük a teljes heti rádló-műsorl

Next

/
Thumbnails
Contents