Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
2 193. január 2. fi IMAP a/Vegérnélü játék wer lm' hap imvdmpházban/ckbáll cr Miamwficawmzmil gatására enélkül. Viszont ha egy másik ország a lefegyverzett országgal szemben megszegi adott szavát, Anglia mindig a lefegyverzett ország mögött fog állani. Nem nyújtunk pénzügyi támogatást, nem segítünk senkit addig, amíg le nem szerel!"A közelmúltban tanúi voltunk annak, hogy a londoni tengeri leszerelési konferencián három nagyhatalom önkéntesen korlátozta tengeri haderejét és bár Franciaország és Olaszország között nem sikerült megállapodást elérni, a helyzet tisztázása legalább azzal az eredménnyel járt, hogy ez a két ország azóta közvetlen tárgyalásokat kezdhetett és egész Európa őszintén reméli, hogy ezek a tárgyalások végül is eredményre fognak vezetni. A Rajnavidék kiürítésének nagy morális értéke volt egész Európa számára, mert bebizonyosodott, hogy a csapatok kivonása a Rajnavidékről nemcsak hogy nem gyengítette Franciaországot, hanem egyenesen növelte biztonságát. Sajnos, az idő nem azokat az államférfiakat támogatja, akik tisztában vannak azzal, hogy a lefegyverzés a legbiztosabb fegyver mindenkivel szemben. Éppen ezért sürgetem állandóan a leszerelési világkonferencia minél sürgősebb összeülését, mégpedig lehetőleg mindjárt a leszerelést előkészítő bizottság utolsó ülései után. Ita az egyes hatalmak között esetleg még maradnak is elintézetlen kérdések, azt hiszen az idő sürgető nyomása alatt mégis megegyezésre tudnának jutni a világonferencia összeillésének idejére. A Népszövetségnek vitális szükége van arra, hogy eredményeket mutsson fel, mert különben a közvéleményveszíti bizalmát benne. A Népszövség alapítói nagyon is tisztában voltak azzal, hogy a békét nem lehet másént megőrizni, csak ha a Népszövetség erőteljes gesztussal véget tud vetni a gyverkezésnek. Mindazok a szerzőisek és megállapodások, amelyeket az elsó tíz év alatt Genfben aláírtunk csak akkor hozhatnak eredményeket, ha végre bekövetkezik az általános lesérölés. Az egész világ türelmetlenülkéri, hogy milyen lassan halad előre a lefegyverzés ügye. Ennek hatása megnyilatkozik még az egyes országok belpolitikájában is. Az angol kormány szentül meg van győződve arról, hogy egyedül a Népszövetség veheti fel a harcot a háború ellen és csak a Népszövetség találhatja meg azt a megoldást, amely egyformán kielégít minden nemzetet. Éppen ezért az angol kormány továbbra is törhetetlen hittel ki fog tartani a lefegyverzés és a békés együttműködés politikája mellett. Copyright by Magyar Hírlap and London General Press 1931. Mi lesz a sorsa a Nemzeti Múzeum Apponyi-hagyatéka? Az Apponyi-alapítvánnyal a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába jutott a néhai grófi házaspár ingatlan és ingó vagyona. Minthogy azonban ezt az alapot a másik örökös köteles részének kifizetése terheli, az alapítványi birtok teljes jövedelme csak évek múlva használható fel a múzeum részére. Erről a jövedelemről számszerű adat csak a jövő gazdasági év végén áll majd rendelkezésre. Az alapítvánnyal a múzeum birtokába jutott az ingó vagyon is, amely gazdasági felszereléseken kívül a lengyeli kastély bútoraiból és más berendezési tárgyakból áll. Ezeknek sorsa felől az alapítólevél értelmében Slóman Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója rendelkezik. Hómann Bálint rendelkezése szerint a muzeális értékű darabok múzeumi elhelyezést nyernek, részben a Magyar Nemzeti Múzeumban, részben alapítványi letétként a Szépművészeti Múzeumban és az Iparművészeti Múzeumban. A bútorok egy része a kastélyban marad, más részét pedig a múzeum tisztviselői számára a lengyeli Anna-fürdőben létesített üdülőház berendezésére használják fel. A fölösleges tárgyakat az alapító intenciói szerint a múzeum javára fogják értékesíteni. Hasonló sorsa lesz az Apponyi Sándorné grófné végrendelete alapján a múzeum tulajdonába jutott egyéb ingóságoknak, bútoroknak, műtárgyaknak is. Sok szerencsét kíván az új esztendőben MEIS Ülis szám minden látogatójának és jóakarójának a BHABECK-család Hotel Bayerischer Hof GaifspachCQMsiert.) Újévi üdvözlések a politikai világban A politikai élet újévi üdvözléseit a kormány nyitja meg, amely gróf Bethlen István miniszterelnök vezetésével csütörtökön délelőtt tiszteleg Horthy Miklós kormányzónál, akit a kormány nevében a miniszterelnök fog az újév alkalmából üdvözölni. Az országgyűlés két házának jókívánságait Wlassics Gyula, a felsőház és Almásy László, a képviselőház elnöke tolmácsolja a kormányzó előtt. A diplomáciai testület tagjait, akik Angello Botta pápai nuncius vezetésével tisztelegnek a kormányzó előtt, délben fogadja Horthy Miklós kormányzó. A politikai pártok közül csak a kereszténypártban és a szabadelvű pártban lesznek újévi üdvözlések és mindkét helyen a párt elnöke, gróf Zichy János, illetve Rassay Károly hosszabb beszédben fog válaszolni az újévi üdvözlésre. KÖZÉPEURÓPAI GONDOLAT 1930-BAN írta: HANTOS ELEMÉR Az 1930-as esztendő jelentős fordulója a középeurópai gondolat megvalósításának. Ebben az esztendőben alakult meg a brünni, a budapesti és a genfi Középeurópai Intézet s ebben az évben történt először, hogy a középeurópai államok közeledése a tervek ködéből a megvalósulás stádiumába lépett. Ha a középeurópai törekvések alatt azt a mozgalmat értjük, mely Középeurópa államait gazdasági és kulturális téren kívánja egymáshoz közelebb hozni, akkor a most múlt esztendőnek különleges jelentősége van e mozgalom történetében. Az 1930-as év Briand európai kezdeményezésének jegyében állott, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Páneurópát egy politikai szövetség révén valósítsa meg. A közvéleménynek már-már az volt a benyomása, hogy most új lap kezdődik a világtörténetben és hogy e nagyvonalú program szükségszerűen háttérbe fogja szorítani egyes államoknak igyekezetét regionális közeledés elérésére. Briand emlékirata a középeurópai mozgalom szempontjából nagy mértékben aggodalmas volt, mert félni lehetett, hogy az ő politikai szempontokra alapított javaslatai kedvezőtlen hatással lesznek a középeurópai államok közös gazdasági törekvésének sorsára. A középeurópai népnek meggyőződése szerint a gazdasági egységnek előbb kell megvalósulnia, mint a politikainak és Középeurópa gazdasági egysége első lépés kell, hogy legyen az európai gazdasági közösség felé. A gazdasági összetartozóság tudata, a gazdasági egymásrautaltság érzése mélyen gyökerezik a középeurópai ember érzés- és gondolatvilágában és mi úgy véljük, hogy nem lenne helyénvaló az összetartozó gazdasági területek együttműködését egész Európa politikai államszövetségének létrejövetelétől függővé tenni. Az európai politikai szolidaritás elsősorban Németország és Franciaország ügye. Ez a kérdés a Rajnánál dől el. Viszont a gazdasági szolidaritás elsősorban Középeurópa kis- és középállamainak ügye és a Dunánál dől el. A múlt évben a mezőgazdasági válságának és a legtöbb kedvezmény hátrányos következményeinek nyomása alatt közeledtek egymáshoz azok az országok, amelyek együttesen a dunai agrár Középeurópát alkotják. Magyarország, Jugoszlávia és Románia együttműködéssel igyekeznek az eddiginél nyomatékosabban érvényt szerezni közös mezőgazdasági érdekeiknek. A Népszövetség XI. közgyűlése szankcióját adta ehhez a fejlődéshez és napirendre tűzte Európa gazdasági egyesülésének kérdését, állást foglalván ezen belül a regionális megegyezések gondolata mellett. A regionális szerződések politikai rendszere, melyet Locarno teremtett meg, kell, hogy alkalmaztassák gazdasági vonatkozásokban is, hogy Európa közös gazdasága államcsoportonként épüljön ki. Középeurópa jelentkezik, hogy megkezdje ezt a regionális szervezkedést. Azoknak az államoknak gazdasági egyesülését, melyeket mi ma Középeurópának nevezünk, különböző időkben, különböző okokból igyekeztek létrehozni. A múlt évben a mezőgazdaság aggodalmat keltő helyzete, mely sürgős intézkedéseket követel, volt az oka annak, hogy Középeurópa agrárállamai közeledtek egymáshoz. Az ismételt agrárkonferenciák megmutatták, hogy a középeurópai agrárválság nem a világválságnak puszta függvénye, nemcsak a hatalmas tengerentúli verseny egyszerű következménye, hanem különleges okai és tünetei vannak, melyek különleges gyógyszereket követelnek meg. Az agrárválság Középeurópában általánosabb és mélyebben járó, mint Európa többi területein és más a megoldása Jugoszláviában, Romániában és Magyarországon évek óta a legalacsonyabbak voltak a gabonaárak egész Európában, olyan alacsonyak, hogy a hasonló minőségű gabona világpiaci árát sem érik el. Az agrárválság középeurópai megoldása tehát abból a tényből indul ki, hogy Középeurópában az exportfeleslegekkel rendelkező agrárországok és a bevitelre szoruló országok olyan viszonyban állnak egymással, mely egy kölcsönös kiegészítést lehetővé tesz. A középeurópai államok gabonamérlege mutatja, hogy Középeurópa önellátása lehetséges. A hét középeurópai állam blokkja teljes mértékben érvényre juttatná Középeurópa mezőgazdasági autarkiáját és jelentékenyen megjavítaná az iparcikkek elhelyezési lehetőségét is. Egy ilyen ideális megoldásra, valamennyi középeurópai állam gazdasági szövetségére, ma nem lehet gondolni. De viszont általánosan elterjedt az a vélemény, hogy lehetséges egy kontingens rendszer kölcsönös vámkedvezményekkel, tehát a preferencia egyik nemével. A cél azonban nem a kontingens rendszer, hanem a legtöbb kedvezmény kiküszöbölése és a preferenciális vámok rendszeresítése a középeurópai eredetű áruk részére. A legutolsó népszövetségi közgyűlésen néhány fontos állam tiltakozott minden olyan kísérlet ellen, amely a legtöbb kedvezmény liberális rendszerét veszélyeztetheti. De még a korlátlan és feltétlen legtöbb kedvezmény hívei is jogosnak találnak egy kivételt, mégpedig a legtöbb kedvezmény korlátozását kollektív megegyezésekkel. Itt kellene tehát a megoldást keresni. Azok az államok, melyek egymás árainak fogyasztói és amelyeknél a legtöbb kedvezmény rendszere nem segíti elő a kölcsönös áruforgalmat, gazdasági szövetségre léphetnek egymással preferenciális vámok alapján. Még ha a kedvezményes vámokat csak néhány cikkre korlátozzák is, ez a rendszer kezdete lenne a gazdasági közösségnek, bárha egy fecske még nem is csinál nyarat..* Középeurópa kisállamai hivatott zászlóvivői az ilyen kollektív akcióknak. Követhetik-e példájukat Középeurópa nagy államai, Németország és Lengyelország, exportérdekeik veszélyeztetése nélkül, s ert nekik maguknak kell majd eldönteniük. A három agrárországnak először minden valószínűség szerint Ausztriával és Csehszlovákiával kell a megegyezést keresnie. Csoportról-csoportra való megegyezés útján alakulhat ki a középeurópai együttműködés. Az együttműködés nem szorítkozhat az agrárválság megoldására, mert ez csak része az általános válságnak. Nem kisebb az ipar, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások válsága sem. A középeurópai együttműködés elhatárolásáról lehetnek eltérő vélemények. Az a fontos, hogy mielőbb megkezdődjék a munka, a folytatás már kisebb akadályokba fog ütközni. Az lenne az ideális, ha minél több állam fogna egyszerre össze, de már három állam együttműködése is biztosítaná a cél elérését. A diplomáciai kar Doumergue elnöknél Párizsból jelentik. Doumergue köztársasági elnök, szerdán délután 4 órakor hallgatta meg a diplomáciai kar hagyományos újévi üdvözletét, amelyet a diplomaták élén Monsignore Magnane, pápai nuncius tolmácsolt. Csütörtök délelőtt a kormány tagjai, majd a szenátus és a képviselőház elnökei keresik fel jókívánataikkal az elnököt. — ——— Venizelosz Varsóban Varsóból jelentik. Venizelosz görög miniszterelnök varsói látogatása során megbeszéléseket folytatott Zaleski külügyminiszterrel és Szlavek miniszterelnökkel. A Venizelosz tiszteletére rendezett banketten Venizelosz és Zaleski pohárköszöntőket mondtak, amelyekben hangsúlyozták, hogy Görögországot és Lengyelországot az erkölcsi és politikai érdekek egész sora köti össze és nemzetközi politikájában mindkét állam ugyanazt a békés irányt, követi. Csütörtök