Magyar Hirlap, 1931. április (41. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
2 1931 április 6. HIRLAP etötEPETÉs Szebbnél szebb rókák százaiból válogathat. Ezüst, kék, colár törők, mongol rókák bámulatos olcsónIBDSEHFELD szűesmester RA3AY vo ia ia. Calvin Jerns, tartja, de helyesnek véli a részletkérdések megoldásának előkészítését. Glaser Géza arra mutatott rá, hogy ha a német—osztrák vámunió létrejön, akkor Magyarország 1932. évi I termésének értékesítése óriási krízis előtt áll és aligha van más kivezető út, mint az utódállamokkal megállapodást létesíteni. Ifj. Leopold Lajos azt fejtegette, hogy a német—osztrák vámunióhoz simábban csatlakozhatnánk, ha a vámunión belül is szorosabb vámpolitikai viszonyba kerülnénk Ausztriával, mint Németországgal. Politikailag is tompíthatná a tervezett vámblokk kiélezett germán jellegét, ha a német— osztrák vámunión belül Magyarország Ausztriához zárkózna fel szorosabban. Gratz Gusztáv elnök abban foglalta össze az ülés eredményét, hogy az intézet nem kíván sem a tervezett vámunió mellett, sem ellene állást foglalni, annál is inkább, mert ezt nem tartja időszerűnek. Csak azt tartja helyesnek, ha szakértők bevonásánál tudományos anyagot készítenek elő, amely feltárná azt, hogy gazdasági szempontból miként alakulna a helyzet a tervezett unióhoz való csatlakozásunk, vagy kívülmaradásunk esetében. Azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy az intézet elnöksége tervezetet fog készíteni az adatgyűjtések és vizsgálódások tárgyairól és kereteiről. Curtius hozzájárul Henderson javaslatához Berlinből jelentik: Curtius külügyminiszter a birodalmi tanács keddi ülésén nagy beszédet mondott az osztrák—német vámunióról. Beszédét, amely válasz volt Briandnak a szenátus szombati ülésén tartott expozéjára, politikai körökben feszült érdeklődéssel várták. A birodalmi gyűlés tanácsterme szűknek bizonyult az érdeklődök nagy tömegének befogadására és az ülést azért a költségvetési bizottság üléstermében kellett megtartani, ahol jóval több volt a hely. A birodalmi tanács tagjai valóraenynyien megjelentek és igen sok birodalmigyűlési képviselő is eljött. Curtius azzal kezdte beszédét, hogy Németország és Ausztria eljárása minden tekintetben beleilleszkedik az általános európai együttműködés keretébe. Az elmúlt évek nemzetközi vitái során minden esetben elismerték, hogy Európa gazdasági nyomorúsága a szétdaraboltságra vezethető vissza.A regionális megállapodások szükségét is mindenki elismerte, márpedig a német— osztrák tervnek is ilyen jellege van. Németország és Ausztria az érvényben lévő szerződések keretén belül a lehető leggyorsabban meg akarják szerezni súlyos gazdasági válsággal küzdő államoknak mindazokat az előnyöket, amelyek a gazdasági határok kiszélesítésével járnak A német és az osztrák kormány ennek a tervnek a végrehajtásával új impulzust akar adni az európai gazdaság újjászervezésének. Megelégedéssel állapíthatja meg — folytatta Curtius —, hogy a világ közvéleményének nagy részében rokonszenvre és megértésre talált ez a terv. Azokban az államokban, amelyekben a német—osztrák terv izgalmat keltett, félreismerték a helyzetet és az egész ügyet a gazdasági térről a politikai térre vitték át. Németország és Ausztria szándékaitól senkinek sem kell félnie és a két kormány lojalitásában senkinek sem szabad kételkednie. Briand külügyminiszter a szenátusban tartott beszédében elismerte, hogy Közép- és Kelet-Európa gazdaságát súlyos veszedelmek fenyegetik. Ezek a veszedelmek hozták össze a német és az osztrák kormányt, a gazdasági válság volt az az ok, amely a vámunió tervét felszínre hozta. Mindkét államnak szüksége van belső piaca kiterjesztésére, ez pedig csak regionális megállapodás révén volt elérhető. Amikor a különböző nemzetközi fórumok előtt felmerült az a terv, hogy az európai gazdasági helyzeten sürgősen segíteni kell az összeurópai gazdaság megszervezésével, a német és az osztrák kormány a legnagyobb örömmel fogadta ezt a tervet s most is kitart az általános európai együttműködés mellett. Az európai gazdaság szolidaritása, sajnos, már az együttműködés első lépésénél súlyos próbának van kitéve. — Egyes kormányok ellenkezése teljesen érthetetlen — folytatta Curtius —, hiszen hasonló tervekkel más államok is foglalkoztak, nemcsak a német és az osztrák kormány. A csehszlovák kormány részéről többször kijelentették, hogy az európai együttműködés megszervezésének első lépése a dunai államok gazdasági szövetségének megvalósítása lenne. A regionális gazdasági megállapodások gondolata uralta a délkeleteurópai agrárállamok különböző konferenciáit is. A skandináv államok, Hollandia és Belgium között hasonló elvi megegyezés jött létre. A múlt év őszén Lüttichben francia—belga vámunióról tárgyaltak. Az osztrák és a német kormány terve ugyanebben az irányban mozog és miután a bécsi megállapodás minden többi államnak is nyitva hagyja az utat a csatlakozásra, a német—osztrák terv tagadhatatlanul egész Európa érdekét szolgálja. A tervnek semmiféle politikai oldala nincsen és tisztára gazdasági jellegű, Curtius ezután visszautasította azokat a vádakat, hogy a bécsi megállapodás ellentétben áll különböző nemzetközi kötelezettségekkel, így elsősorban az 1922. évi genfi jegyzőkönyvvel. A német és az osztrák kormány a vámszerződés tervének kidolgozásánál szigorúan ügyelt arra, hogy mindkét állam szuverenitását biztosítsa és fenntartsa mindkét állam teljes önrendelkezési jogát. Az új szerződés semmiképpen sem érinti tehát Ausztria függetlenségét sem. Ami már most Henderson külügyminiszternek az a javaslatát illeti, hogy a kérdés jogi elbírálását a népszövetségi tanácsra kell bízni, a német kormánynak az az álláspontja, hogy jogi kérdésről itt nincs szó, hiszen az új szerződés semmiféle nemzetközi jogi kötelezettséget nem érint. A német kormány ennek ellenére mégis hozzájárul az angol javaslathoz, miután nem kell tartania attól, hogy a népszövetségi tanács olyan döntést hoz, amely kedvezőtlen lenne számára. Genfben legalább alkalmuk lesz a külügyminisztereknek arra, hogy részletesen megvitassák egymás közt a kérdést és ez a vita feltétlenül tisztázni fogja a német és az osztrák álláspont jogosultságát. Curtius azt a vádat is visszautasította, hogy a német és az osztrák kormány visszatért a titkos diplomácia módszereihez. A berlini és a bécsi kormány között március 19-én jött létre az elvi megállapodás és március 21-én már átnyújtották a német—osztrák jegyzéket Londonban, Párizsban és Rómában. A német kormány boldog lenne, ha a szövetséges hatalmak is két napon belül értesítenék minden fontosabb diplomáciai akciójukról. Curtius a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Európa szanálásában és kölcsönös újjáépítésében a világ egyetlen állama sincs jobban érdekelve, mint Németországés Ausztria. Nincs még egy állam, amely annyira óhajtaná az európai együttműködés sikerét, mint Ausztria és Németország. a sorsára kiváncsi? Megtudhatja a jövőjét a hím mm csillagászától, aki teljesen ingyen készíti el a horoszkópját a lap minden olvasójának A legjobb képes hetilap!m süm Ára csak m füin* Ha minden állam úgy értelmezi és úgy méltatja a német—osztrák szerződést, ahogyan a német és az osztrák kormány elgondolta, úgy bizton remélhetem, hogy mindenki be fogja látni a szerződésnek az általános európai törekvésekkel való összhangját. A külügyminiszter beszédét percekig tartó viharos helyeslés fogadta. Nem szabad hinni többé a németek lojalitásában — írja a „Temps“ Párizsból jelentik. A francia kormány félhivatalosa, a Temps, Curtius nagy beszédével kapcsolatban kedd délutáni számában a következőket írja: A német külügyminiszter azzal próbálta igazolni a német és az osztrák kormány eljárását, hogy a gazdasági válság megoldásának óhaja vezette őket kezdeményezésükben. Curtius szerint a németországi és ausztriai gazdasági nyomor tette szükségessé a vámunió tervének felvetését. Boroszlóból jelentik. A rendőrfőnökség közlése szerint Boroszlóban titkos kommunista bombagyárat fedeztek fel. A bombagyár a kommunista Schlesische Zeitung kiadóhivatalának garázsában volt. A titkos raktárban több tonna robbanóanyagot találtak, amellyel egész utcasorokat a levegőbe lehetett volna röpíteni. A Schlesische Zeitung kiadóhivatalának több tisztviselőjét letartóztatták. Hír szerint több más sziléziai városban is találtak titkos kommunista bombaraktárakat. Berlinből jelentik: A Tempo szenzációsan hangzó jelentése szerint a boroszlói kommunista bombagyár lefoglalásával kapcsolatban messze szétágazó kommunista terrorszervezetet lepleztek le, amely az egész biodalomban kommunista terrorcselekményekre készült. Boroszlón kívül egész csomó német városban voltak házkutatások, amelyek szenzációs eredménnyel jártak. A rendőrség tömegesen tartóztatja le a kommunista terrorakció résztvevőit. A rendőrségi ellenakciót maga a birodalmi főügyész irányítja. A kommunisták terve az volt, hogy a birodalom minden részében bombagyárakat és fegyverraktárakat rendeznek be és adott jelre mindenütt egyszerre megkezdik terror-akciójukat. A boroszlói bombagyárban többek közt negyven kilogramm dinamitot is találtak, hogy megvalósíthassák régi tervüket, az Anschlusst. Tilios bombagyárat fedezteti fel Boroszlóban A bombagyér lefoglalásával a rendőrség egész Németországra kiterjedő kommunista terrorszervezetet leplezett le § Minden anya, ha a gyermekét /22.A/1 jól akarja /** táp,áf$4s0fr Szerda V . medvedobozos emmentállt vesz neki Olyan gazdasági nyomor nincsen, — írja a „Temps“ —, amely jogosnak tüntetné fel azokat a módszereket, amelyekkel Berlin és Bécs dolgoznak. Curtius érveit alaposan meg kell vizsgálni és nem szabad hinni többé a németek lojalitásában. A németekbe vetett bizalom már régen megingott. Esztelen dolog lenne elhinni, hogy a német—osztrák vámegyezmény megkötésénél a német és az osztrák kormány az európai együttműködésre gondolt. Curtiusnak és Schobernnek csak azért volt szüksége az európai együttműködésre. Az írástanítási reform előnyei Luttor Ignác tanár szakelőadása az „állóírás”-ról A Berzsenyi Dániel reálgimnázium dísztermében kedden délután dr Luttor Ignác tanár az írásreform kérdéséről tartott előadást. Az előadásnak az a tény adott aktualitást, hogy a kultuszminisztériumban az Országos Közoktatási Tanács legutolsó ülésén úgy döntött, hogy megengedi a külföldön már kipróbált írástani módszerek bevezetését. Minthogy ennek a módszernek Magyarországon nincs szakirodalma, dr Lutter Ignácot kérték fel arra, hogy tanítók és tanárok előtt erről a kérdésről előadást tartson. Az előadáson megjelent dr Traeger Ernő, az írásügyek kormánybiztosa is. Luttor Ignác elsősorban rámutatott arra, hogy a modern írásmódszernek az „állóírás“ téves megnevezése. Ennél a módszernél a betűforma tulajdonképpen nem változik, csak leegyszerűsödik, a gyermekeket az elemi iskolában más szisztémájú tollal tanítják írni, könnyebben elsajátíthassák az írást és könynyebben kialakuljon egyéni folyóírásuk. — Nincsenek technikai nehézségei ennek a módszernek — mondotta az előadó. — Hegyes toll helyett tompa vagy gömbhegyű tollat adunk a gyermek kezébe, ennek használata könnyebb, nem fröccsen szét a Unta és ezeket a szilárd acélból készült tollakat könnyebben meg lehet szokni, mint az eddigieket. A tanuló gyermek így már kezdetben vastagabb vonalakkal ír és így optikai biztonsága erősödik. Kezdőknél az úgynevezett zsinórozó tollat, haladóknál pedig a jobbra ferdén metszett tollat ajánlhatom. — A másik nagy feladat — folytatta Luttor Ignác — a betűtornák leegyszerűsítése. Már régen hangoztatják a pedagógusok, hogy főleg a nagybetűkön sok a fölöslegesen díszítő vonal. Ezeket lehetőleg ki kell küszöbölni és ajánlatos az is, hogy egyes nagybetűknek, mint például: az a, m és n-nek írását úgy tanítsák, mint a megfelelő kisbetűkét. — Még nem alakult ki jel arra vonatkozólag, hogy miképpen fejezzük ki egy jellel az összetett betűket. Nagyon érdekes, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában van egy terv, amelyben ezt a kérdést Vörösmarty Mihály dolgozta ki. Az állóírásnak további előnyei: könnyebben olvasható, mint az eddig tanított dalt írás, nem kényszeríti a tanuló gyermeket ferde testtartásra és esztétikai szempontból is megállja a helyét. Nagyon ajánlatos, hogy úgy, mint Németétországban, nálunk is meghonosítsák azt, hogy az úgynevezett négyvonalú irkákban egyenlő vonalközök legyenek. Egyes német pedagógusok amellett foglalnak állást, hogy a négyvonalú irkákban a középső vonalköz legyen a legnagyobb. Így ugyanis sokkal könnyebben lehet gyorsan írni. Abban az esetben, ha a tanuló dűltbetűs írásra hajlamos, a tanítónak arra kell figyelni, hogy elősegítse, hogy az írás egyenletesen dűlt legyen. Vannak pedagógusok, főleg Ausztriában és Németországban, akik már kezdőknek, nagyon helyesen, vonalazatlan papírt adnak, hogy ezzel is elősegítsék az egyéni írás gyors kialakulását. — Az írástanítási reformnak — mondotta végül Lutter tanár — az a célja, hogy a gyermeket egyszerű formára tanítsa meg, technikai nehézségek nélkül. Végeredményben az egész reformnak a lényege a latin—római nyomtatott ABC-hez való visszatérés — mert minden írásnak ez a váza. Luttor Ignác előadásának befejezése után bemutatta a különböző külföldi modern írástanítási módszereket és a külföldi íráspedagógusok tanításait. Az egybegyűlt közönség, amely főként tanítókból és tanárokból állt, nagy érdeklődéssel hallgatta a tanulságos fejtegetéseket. HffilAP Utazási és Fürdő* propagandairodája AIMR HÍRLAP FIlHKIADOHIVflTAtABAIt. V.. NÁDOR UCCA 28. SZÁM. Telefonszámok: 121-21, 277-27, 110—224 Utazási irodánk minden érdeklődőnek minden utazási ügyre vonatkozólag díjtalan és szakszerű felvilágosítást ad.