Magyar Hirlap, 1931. április (41. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

2 1931 április 6. HIRLAP etötEPETÉs Szebbnél szebb rókák százaiból válogathat. Ezüst, kék, colár törők­, mongol­ rókák bámulatos olcsónIBDSEHFELD szűesmester RA3AY vo ia ia. Calvin Jerns, tartja, de helyesnek véli a részletkérdések megoldásának előkészítését. Glaser Géza arra mutatott rá, hogy ha a német—osztrák vám­unió létrejön, akkor Magyarország 1932. évi I termésének értékesítése óriási krízis előtt áll­­ és aligha van más kivezető út, mint az utód­államokkal megállapodást létesíteni. Ifj. Leopold Lajos azt fejtegette, hogy a német—osztrák vámunióhoz simábban csat­lakozhatnánk, ha a vámunión belül is szo­rosabb vámpolitikai viszonyba kerülnénk Ausztriával, mint Németországgal. Politikai­lag is tompíthatná a tervezett vámblokk ki­élezett germán jellegét, ha a német— osztrák vámunión belül Magyarország Ausztriához zárkózna fel szorosabban. Gratz Gusztáv elnök abban foglalta össze az ülés eredményét, hogy az intézet nem kíván sem a tervezett vámunió mellett, sem ellene állást fog­lalni, annál is inkább, mert ezt nem tartja időszerűnek. Csak azt tartja helyesnek, ha szakértők be­vonásánál tudományos anyagot készítenek elő, amely feltárná azt, hogy gazdasági szem­pontból miként alakulna a helyzet a terve­zett unióhoz való csatlakozásunk, vagy kí­­vülmaradásunk esetében. Azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy az intézet elnöksége tervezetet fog készíteni az adatgyűjtések és vizsgálódások tárgyairól és kereteiről. Curtius hozzájárul Henderson javaslatához Berlinből jelentik: Curtius külügyminisz­ter a birodalmi tanács keddi ülésén nagy beszédet mondott az osztrák—német vám­unióról. Beszédét, amely válasz volt Briand­­nak a szenátus szombati ülésén tartott ex­pozéjára, politikai körökben feszült érdek­lődéssel várták. A birodalmi gyűlés tanács­terme szűknek bizonyult az érdeklődök nagy tömegének befogadására és az ülést azért a költségvetési bizottság üléstermében kellett megtartani, ahol jóval több volt a hely. A birodalmi tanács tagjai valóraeny­­nyien megjelentek és igen sok birodalmi­­gyűlési képviselő is eljött. C­urtius azzal kezdte beszédét, hogy Né­metország és Ausztria eljárása minden te­kintetben beleilleszkedik az általános európai együttműködés keretébe. Az elmúlt évek nemzetközi vitái során minden esetben elismerték, hogy Európa gazdasági nyomorúsága a szét­­daraboltságra vezethető vissza.­­A regionális megállapodások szükségét is mindenki elismerte, már­pedig a német— osztrák tervnek is ilyen jellege van. Német­ország és Ausztria az érvényben lévő szer­ződések keretén belül a lehető leggyorsab­ban meg akarják szerezni súlyos gazdasági válsággal küzdő államoknak mindazokat az előnyöket, amelyek a gazdasági határok ki­szélesítésével járnak A német és az osztrák kormány ennek a tervnek a végrehajtásá­val új impulzust akar adni az európai gaz­daság újjászervezésének. Megelégedéssel ál­lapíthatja meg — folytatta Curtius —, hogy a világ közvéleményének nagy részében ro­­konszenvre és megértésre talált ez a terv. Azokban az államokban, amelyekben a német—osztrák terv izgalmat keltett, félreismerték a helyzetet és az egész ügyet a gazdasági térről a politikai térre vitték át. Németország és Ausztria szándékaitól senki­nek sem kell félnie és a két kormány loja­litásában senkinek sem szabad kételkednie. Briand külügyminiszter a szenátusban tar­tott beszédében elismerte, hogy Közép- és Kelet-Európa gazdaságát súlyos veszedel­mek fenyegetik. Ezek a veszedelmek hozták össze a német és az osztrák kormányt, a gazdasági válság volt az az ok, amely a vámunió tervét felszínre hozta. Mindkét ál­lamnak szüksége van belső piaca kiterjesz­tésére, ez pedig csak regionális megállapo­dás révén volt elérhető. Amikor a külön­böző nemzetközi fórumok előtt felmerült az a terv, hogy az európai gazdasági hely­zeten sürgősen segíteni kell az összeurópai gazdaság megszervezésével, a német és az osztrák kormány a legnagyobb örömmel fo­gadta ezt a tervet s most is kitart az álta­lános európai együttműködés mellett. Az európai gazdaság szolidaritása, sajnos, már az együttműködés első lépésénél súlyos próbának van kitéve. — Egyes kormányok ellenkezése teljesen érthetetlen — folytatta Curtius —, hiszen hasonló tervekkel más államok is foglalkoz­tak, nemcsak a német és az osztrák kor­mány. A csehszlovák kormány részéről többször kijelentették, hogy az európai együttműködés megszervezésének első lé­pése a dunai államok gazdasági szövetségé­nek megvalósítása lenne. A regionális gaz­dasági megállapodások gondolata uralta a délkeleteurópai agrárállamok különböző konferenciáit is. A skandináv államok, Hol­landia és Belgium között hasonló elvi meg­egyezés jött létre. A múlt év őszén Lüttich­­ben francia—belga vámunióról tárgyaltak. Az osztrák és a német kormány terve ugyan­ebben az irányban mozog és miután a bécsi megállapodás minden többi államnak is nyitva hagyja az utat a csatlakozásra, a német—osztrák terv tagadhatatlanul egész Európa ér­dekét szolgálja. A tervnek semmiféle politikai oldala nin­csen és tisztára gazdasági jellegű, Curtius ezután visszautasította azokat a vádakat, hogy a bécsi megállapodás ellentétben áll különböző nemzetközi kötelezettségekkel, így elsősorban az 1922. évi genfi jegyző­könyvvel. A német és az osztrák kormány a vámszerződés tervének kidolgozásánál szigorúan ügyelt arra, hogy mindkét állam szuverenitását biztosítsa és fenntartsa mind­két állam teljes önrendelkezési jogát. Az új szerződés semmiképpen sem érinti tehát Ausztria függetlenségét sem. Ami már most Henderson külügyminiszternek az a javas­latát illeti, hogy a kérdés jogi elbírálását a népszövetségi tanácsra kell bízni, a német kormánynak az az álláspontja, hogy jogi kérdésről itt nincs szó, hiszen az új szerző­dés semmiféle nemzetközi jogi kötelezettsé­get nem érint. A német kormány ennek ellenére mégis hozzájárul az angol javaslathoz, miután nem kell tartania attól, hogy a nép­­szövetségi tanács olyan döntést hoz, amely kedvezőtlen lenne számára. Genfben legalább alkalmuk lesz a külügy­minisztereknek arra, hogy részletesen meg­vitassák egymás közt a kérdést és ez a vita feltétlenül tisztázni fogja a német és az osztrák álláspont jogosultságát. Curtius azt a vádat is visszautasította, hogy a német és az osztrák kormány visszatért a titkos diplo­mácia módszereihez. A berlini és a bécsi kormány között március 19-én jött létre az elvi megállapodás és március 21-én már átnyújtották a német—osztrák jegyzéket Londonban, Párizsban és Rómában. A né­met kormány boldog lenne, ha a szövetséges hatalmak is két napon belül értesítenék minden fontosabb diplomáciai akciójukról. Curtius a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Európa szanálásában és kölcsönös újjáépítésében a világ egyetlen állama sincs jobban érdekelve, mint Németország­­és Ausztria. Nincs még egy állam, amely annyira óhajtaná az európai együttműködés sikerét, mint Ausztria és Németország. a sorsára kiváncsi? Megtudhatja a jövőjét a hím mm csillagászától, aki teljesen ingyen készíti el a horoszkópját a lap minden olvasójának A legjobb képes hetilap!­m süm­ Ára csak m füin­* Ha minden állam úgy értelmezi és úgy mél­tatja a német—osztrák szerződést, ahogyan a német és az osztrák kormány elgondolta, úgy bizton remélhetem, hogy mindenki be fogja látni a szerződésnek az általános euró­pai törekvésekkel való összhangját. A külügyminiszter beszédét percekig tartó viharos helyeslés fogadta. Nem szabad hinni többé a németek lojalitásában — írja a „Temps“ Párizsból jelentik. A francia kormány félhivatalosa, a Temps, Curtius nagy beszé­dével kapcsolatban kedd délutáni számá­ban a következőket írja: A német külügy­miniszter azzal próbálta igazolni a német és az osztrák kormány eljárását, hogy a gazdasági válság megoldásának óhaja vezette őket kezdeményezésükben. Curtius szerint a németországi és ausztriai gazdasági nyomor tette szükségessé a vám­unió tervének felvetését. Boroszlóból jelentik. A rendőrfőnökség közlése szerint Boroszlóban titkos kommu­nista bombagyárat fedeztek fel. A bomba­­gyár a kommunista Schlesische Zeitung ki­adóhivatalának garázsában volt. A titkos raktárban több tonna robbanó­anyagot találtak, amellyel egész utca­sorokat a levegőbe lehetett volna röpí­teni. A Schlesische Zeitung kiadóhivatalának több tisztviselőjét letartóztatták. Hír szerint több­ más sziléziai városban is találtak titkos kommunista bombaraktárakat. Berlinből jelentik: A Tempo szenzációsan hangzó jelentése szerint a boroszlói kom­munista bombagyár lefoglalásával kapcso­latban messze szétágazó kommunista terror­szervezetet lepleztek le, amely az egész bi­­­odalomban kommunista terrorcselekmé­nyekre készült. Boroszlón kívül egész csomó német városban voltak házkutatások, ame­­­lyek szenzációs eredménnyel jártak. A rend­­őrség tömegesen tartóztatja le a kommu­nista terror­akció résztvevőit. A rendőrségi ellenakciót maga a birodalmi főügyész irá­­nyítja. A kommunisták terve az volt, hogy a birodalom minden részében bomba­gyárakat és fegyverraktárakat rendez­­­­nek be és adott jelre mindenütt egyszerre megkez­­dik terror-ak­ciójukat. A boroszlói bomba­­gyárban többek közt negyven kilogramm dinamitot is találtak, hogy megvalósíthassák régi tervüket, az Anschlusst. T­il­ios bombagyárat fedezteti fel Boroszlóban A bombagyér lefoglalásával a rendőrség egész Németországra kiterjedő kommunista terrorszervezetet leplezett le § Minden anya, ha a gyermekét /22.A/1 jól akarja /** táp,á­­f$4s0fr Szer­da V . medvedobozos emmentállt vesz neki Olyan gazdasági nyomor nincsen, —­ írja a „Temps“ —, amely jogosnak tün­­tetné fel azokat a módszereket, ame­lyekkel Berlin és Bécs dolgoznak. Curtius érveit alaposan meg kell vizsgálni és nem szabad hinni többé a németek loja­litásában. A németekbe vetett bizalom már régen megingott. Esztelen dolog lenne el­hinni, hogy a német—osztrák vámegyez­­mény megkötésénél a német és az osztrák kormány az európai együttműködésre gon­dolt. Curtiusnak és Schobernnek csak azért volt szüksége az európai együttműködésre. Az írástanítási reform előnyei Luttor Ignác tanár szakelőadása az „állóírás”-ról A Berzsenyi Dániel­ reálgimnázium díszter­mében kedden délután dr Luttor Ignác tanár az írásreform kérdéséről tartott előadást. Az előadásnak az a tény adott aktualitást, hogy a kultuszminisztériumban az Országos Köz­oktatási Tanács legutolsó ülésén úgy döntött, hogy megengedi a külföldön már kipróbált írástani módszerek beveze­tését. Minthogy ennek a módszernek Magyarorszá­gon nincs szakirodalma, dr Lutter Ignácot kérték fel arra, hogy tanítók és tanárok előtt erről a kérdésről előadást tartson. Az elő­adáson megjelent dr Traeger Ernő, az írás­­ügyek kormánybiztosa is. Luttor Ignác elsősorban rámutatott arra, hogy a modern írásmódszernek az „állóírás“ téves megnevezése. Ennél a módszernél a betűforma tulajdonképpen nem változik, csak leegyszerűsödik, a gyermekeket az elemi is­kolában más szisztémájú tollal tanítják írni, könnyebben elsajátíthassák az írást és köny­­nyebben kialakuljon egyéni folyóírásuk. — Nincsenek technikai nehézségei ennek a módszernek — mondotta az előadó. — Hegyes toll helyett tompa vagy gömb­hegyű tollat adunk a gyermek kezébe, ennek használata könnyebb, nem fröccsen szét a Unta és ezeket a szilárd acélból készült tollakat könnyebben meg lehet szokni, mint az ed­digieket. A tanuló gyermek így már kezdetben vastagabb vonalakkal ír és így optikai biz­tonsága erősödik. Kezdőknél az úgynevezett zsinórozó tollat, haladóknál pedig a jobbra ferdén metszett tollat ajánlhatom. — A másik nagy feladat — folytatta Luttor Ignác — a betűtornák leegyszerűsítése. Már régen hangoztatják a pedagógusok, hogy főleg a nagybetűkön sok a fölöslegesen díszítő vo­nal. Ezeket lehetőleg ki kell küszöbölni és ajánlatos az is, hogy egyes nagybetűknek, mint például: az a, m és n-nek írását úgy tanítsák, mint a megfelelő kisbetűkét. — Még nem alakult ki jel arra vonatkozó­lag, hogy miképpen fejezzük ki egy jellel az összetett betűket. Nagyon érdekes, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában van egy terv, amelyben ezt a kérdést Vörösmarty Mi­hály dolgozta ki. Az állóírásnak további elő­nyei: könnyebben olvasható, mint az eddig tanított dalt írás, nem kényszeríti a tanuló gyermeket ferde testtartásra és esztétikai szempontból is megállja a helyét.­­ Nagyon ajánlatos, hogy úgy, mint Német­­­é­tországban, nálunk is meghonosítsák azt, hogy az úgynevezett négyvonalú irkákban egyenlő vonalközök legyenek. Egyes német pedagógusok amellett foglalnak állást, hogy a négyvonalú irkákban a középső vonalköz legyen a legnagyobb. Így ugyanis sokkal könnyebben lehet gyorsan írni. Abban az esetben, ha a tanuló dűltbetűs írásra haj­lamos, a tanítónak arra kell figyeln­i, hogy elősegítse, hogy az írás egyenletesen dűlt le­gyen. Vannak pedagógusok, főleg Ausztriában és Németországban, akik már kezdőknek, na­gyon helyesen, vonalazatlan papírt adnak, hogy ezzel is elősegítsék az egyéni írás gyors kialakulását. — Az írástanítási reformnak — mondotta végül Lutter tanár — az a célja, hogy a gyermeket egyszerű formára tanítsa meg, technikai nehézsé­gek nélkül. Végeredményben az egész reformnak a lé­nyege a latin—római nyomtatott ABC-hez való visszatérés — mert minden írásnak ez a váza. Luttor Ignác előadásának befejezése után bemutatta a különböző külföldi modern írás­­tanítási módszereket és a külföldi íráspedagó­­gusok tanításait. Az egybegyűlt közönség, amely főként tanítókból és tanárokból állt, nagy érdeklődéssel hallgatta a tanulságos fej­tegetéseket. HffilAP Utazási és Fürdő* propaganda­­irodája AIMR HÍRLAP FIlHKIADOHIVflTAtABAIt. V.. NÁDOR UCCA 28. SZÁM. Telefonszámok: 121-21, 277-27, 110—22­4 Utazási irodánk minden érdeklődőnek minden utazási ügyre vonatkozólag díj­talan és szakszerű felvilágosítást ad.

Next