Magyar Hirlap, 1931. május (41. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

Viharos jelenetek az angol alsóházban Alfonz király londoni tartózkodása körül Az ülés folyamán elfogadták Snowden kincstári kancellár határozati javaslatát a földérték fel­becsülésére és megadóztatására MELLÉKVÁGÁNY Olyan súlyos időket élünk, amilyenek még kivételesen is ritkán nehezedtek a nemzet vállaira. A száguldó órák egy­másután vetik fel életünknek együk nehéz problémáját a másik után s ezek az új gondok csak tetézik a közelmúlt­nak katasztrofális örökségét. Minden foglalkozási réteg a reménytelenség hullámaiban küszködik, minden kis csa­ládnak megvan a maga külön nyomo­rúsága s ez a sok apróra eloszlott ke­serűség a válság eltagadhatatlan képét adja együttvéve. Ha kinyitjuk a mai, tegnapi, tegnapelőtti újságok bármelyi­két: hírekből, tudósításokból egy való­ban komor helyzet mered felénk, egy olyan helyzet, amelynek megjavítására, megoldására minden vállnak együttesen kellene nekifeszülni. Az egyik hasábon a Társadalombiztosító krízise bonta­kozik elő. A másikon egy statisztikai adat: tavaly a hitelezők pénzüknek hetven százalékát vesztették el csődö­kön és egyességeken. De a harmadik, a negyedik hasáb sem derít fel a gon­dok után s mindegyik orvosság, orvos­lás után kiált. Ha ezzel szemben azt nézzük, hogy a közélet embereinek érdeklődését milyen kérdések foglalják le: ámulva és megdöbbenve konstatálhatjuk, hogy végzetes zavar uralkodik a váltórend­szerben. Izgalmas és túlfűtött mozdo­nyok vágtatnak szemünk előtt, de — [jobbadán mellékvágányon. Ha szabad a legfrissebb ma eseményei közül hár­mat kiválogatnunk: igen frappáns pél­dákkal szolgálhatunk rögtön. ♦ Lázas és szinte ökölre menő vita a Vármegyei közgyűléseken. Már-már a láncot tépő szenvedély hevében. Miről esik, vagy miről rikolt a szó tulajdon­képpen? Vájjon a nemzetnek milyen közérdekű ügye váltotta ki ezt a hő­fokot? Csodálatos látvány: Móricz Zsigmon- 'dot bélyegzik meg a törvényhatóságok ezzel a buzgalommal. Távol van tőlünk a szándék, hogy bírái akarjunk lenni Móricz Zsigmond sok port felvert nyi­latkozatának. Még arra sem vállalko­zunk itt, hogy írói jelentőségét méltas­suk félszáz kötetre terjedő munkássága nyomán. Mi csak elámulva csapjuk össze kezünket: hát nincs a várme­gyéknek egyéb gondjuk és egyéb tárgy- sorozatuk ma?' Hát a nemes vármegye területén ez a legnagyobb probléma, a legnagyobb izgalom? A munkanélküli­ség kérdését megoldották? Az árveré­sek számát lecsökkentették a normár lisra? A közmunkákat megindították? Hónapok telnek el anélkül, hogy ezek a törvényhatóságok, amelyek most oly szorgosan villogtatják a bélyegzőt egy jelentős magyar író nekik nem tetsző, vagy félremagyarázott nyilatko­zata miatt, egyáltalában életjelt adná­nak magukról. • Hónapok múlnak el anélkül, hogy szavukat hallanék leg­fontosabb kérdéseinkben. A fővágányon nem élénkítik a forgalmat. De lám: mennyi tűz, akarat, elszántság fűti őket ezen a mellékvágányon, amely — csak a jó Isten a megmondhatója — milyen jedentéktelen ezekben a keserves idők­ben. Nem is tudja az ember: álmélkod­]ékwe vagy háborogjon fölötte. Mintha egy más bolygón épültek volna azok a megyeházak, amelyek ma, a könnynek és verejtéknek súlyos napjaiban a Móricz-ügy mellékvágányán izgulnak. * 1 Vagy. itt van a másik: az Eckhardt Ee­Londonból jelentik: Az alsóházban a szélső- baloldali szárny viharos jeleneteket rögtön­zött Alfonz király londoni tartózkodása kö­rül. Egy szélsőbaloldali Interpelláló követelte, hogy a belügyminiszter min­den egyes konkrét-politikai menedék­jog esetet döntés végett terjesszen a Ház elé. A belügyi alállamtitkár válaszában elutasí­totta a követelést, mire a szélsőbaloldal a szarkasztikus kérdések özönével árasztotta el az alállaimtitkárt. Maga az interpelláló több szőr ezt kiáltotta: „Mi lesz Bourbon Alfonz úr, volt madridi lakossall'*, mire a speaker rendreutasltotta. Fenner Brockwqy nagy zaj közepette je­gyezte meg, hogy a speaker többször megtil­totta, hogy a spanyol királyra vonatkozóan kérdéseket tegyenek fel, mire a speaker ezt válaszolta: „Ismételten engedélyeztem interpellá­ciókat ez ügyben, de nem tűrhetek oly pótkérdéseket, amelyek nem felelhet­nek meg a bevett formáknak.“ Kirkwood szélsőbaloldali szocialista közbe­kiáltotta: „Ez az ember, akit az országból ki­űzlek, osztályom gyilkosa.“* A speaker erre figyelmeztette, hogy szigorú rendszabályokat fog ellene alkalmazni. Kirkwood, aki köztudomás szerint a Ház egyik legrakoncátlanabb tagja, erre megje­gyezte: „Tegye rendszabályait pipájába és füstölje fel.“ A speaker erre felállva, erélyesen ezeket jelentette ki: „Ha a képviselő úr nem viselkedik illendő módon, kintasitom a Házból.“ renc professzor dolga. Nyilatkozatok, támadások, megbélyegzés, sőt — minisz­teri kijelentés is a parlament, tehát az ország nyilvánossága előtt. Miről van szó? Arról, hogy Eckhardt Ferenc professzor új elméletet állított fel a Szent Korona tanáról. Nagyjában azt, hogy ez a tan nem ezer-, csak ötszázéves. S amit nem tudott kiváltani hónapokig semmiféle életbevágó esemény: íme, kormánypárti képviselők ragadnak lánd­zsát, sőt maga a miniszter is, harci riadót fújnak s eszmei lángba borítják a köz­élet küzdőterét. Mi most és itt csak krónikásai va­gyunk az eseményeknek. Nem ítélünk, csak demonstrálunk. S csak az egyszerű polgár gondolatának adunk hangot, amikor megkérdjük a harci vértezetben csörrenőktől: vájjon valóban azt hiszik, hogy a magyar ifjúságot egyedül az a tan mételyezi s valóban az az elmélet esetleg csak félezeréves? A magyar ifjúság, mely szenvedések­től nern mentes fiatal évek után a leg- idegtépőbb. küzdelmek küszöbén, áU, Az incidens ezzel véget ért és az alsóház folytatta a büdsévitát. Snowden kincstári kancellár csütörtökön benyújtott határozati javaslatában a Ház felhatalmazását kérte, hogy a költségvetési javaslat keretén belül javaslatot nyújthasson be a földérték felbecsülésére és megadózta­tására, noha Berlinből jelentik: Csütörtök este nyil­vánosságra hozták a kormány új vámpoliti­kai rendelkezéseit. A hivatalos kommüniké szerint az élősertés vámját 1931 november 1-éig bezárólag 40 márkában állapítják meg 100 kg-ként. November elseje után a kor­mány újból rendezi az élősertés vámját, asze­rint, hogy hogyan alakul a sertéspiac. A vá­gott hús vámja továbbra is egyenes arány­ban lesz az élőállat vámjával. A zab vámját 100 kg-ként 13 márkára emelik. Vámemelések lépnek életbe az összes hüvelyesekre nézve is, miután az új mezőgazdasági politika egyik célja éppen a hüvelyes vetemények termelé­sének fokozása. A csemegeborsó vámját 20, a takarmány- borsóét 8, a tisztftatlan lencséét 6, a tisztí­tott lencse vámját pedig 8 márkára emelik. Takarmánybab, csillagfürt és bükköny vámja 8 márkára emelkedik. A liba vámját október 16-ától március 31-éig 2.10 márká­száz megoldhatatlan dilemmával mered szembe. Elhelyezkedése a kenyérkereső pályákon teljesen bizonytalan. Megszűn­tek körülötte a létnek azok a korlátfái, kidőltek és letöredeztek, amelyekről azt tanulta, hogy biztos támaszai lesznek valamikor. A jövő, mellyel egykor szá­molni lehetett, ma arasznyi rövidségűre zsugorodott össze: a holnapra. S ez a holnap is milyen? Ezer nehézség útvesz­tőjében tévelyegve, biztos vezetés nélkül támolyogva: egyedül az új Szent Korona elmélettől féltik az ifjúságot? Hol van, milyen messze esik ez a (hogy egy félmúlt divatos szóval éljünk) mentalitás a ma rideg és kíméletlen va­lóságától. Egy ripvanvinklei zugot tár fel a vita, ahol évek kerékgördülése alatt Is maradt minden a régiben... S a nem-politizáló honvédelmi minisz­ter, Gömbös Gyula tegnapi beszédében is ezt érezzük. Gömbös Gyula nem poli­tizál. Nem politizálunk tehát mi sem. De minthogy demokráciáról, sajtó- szabadságról, választójogról, gyülekezési az adó tényleges behajtását csak vala­melyik későbbi pénzügyi évben, való­színűleg 1933-ban vagy 1934-ben kez­dené meg. Ezt az előzetes javaslatot a Ház rövid vita után elfogadia és Snowden ennek alapján hétfőn ismerteti felfogását a földértékadóval kapcsolatban. ban állapítják meg darabonként és 36 már­kában 100 kg-ként. A szalonna és zsír ideig­lenes vámját felfüggesztik, a felfüggesztés időpontját azonban csak később állapít­ják meg. A birodalmi kormány ezekkel a vámeme­lésekkel a mezőgazdasági reformot tartja szem előtt — mondja a kommüniké —. Az eddig termelt gabonaneműek helyett a neme­sebb termények termesztését kell erősza­kolni. A kommüniké végül a fogyasztó érde­keinek védelméről beszél és közli, hogy a kenyér árának drágulását minden körülmények között megakadályozzák. Egész csomó intézkedést vettek tervbe, amelyeknek segítségével szabályozni fogják a lisztárakat, úgyhogy a kenyér árkalkulációjának stabil alapja legyen. Az őrlési és sütőipart korlá­tozó rendelkezéseket a lehetőséghez képest megszüntetik. jogról beszélt: ügy érezzük, mi sem tévéi dünk a politikának tilosabb területére, mint ő. ha ezekről szólunk. Gömbös Gyula a bolsevizmus elleni védekezés nagy fontosságát hangsúi lyozta. Igen helyesen. A veszedelmet nem szabad lekicsinyelni, a védekezést nem szabad elhanyagolni. De úgy érezzük: Gömbös Gyula is erősen mellékvágányra tévedt, mikor az első megállapítás után — a szabadelvű! és demokratikus államberendezkedést támadta. Mikor úgy akart a bolsevizmus ellen védekezni, hogy állástfoglalt a de­mokrácia, sajtószabadság, gyülekezési szabadság, általános választójog ellen. Gömbös Gyulának tudnia kell, hogy Oroszországban nincs demokrácia. És nincs általános választójog. És nincs sajtószabadság és nincs gyülekezési jog. De ettől egészen függetlenül is: a kettő között összefüggést kovácsolni, erőltetett törekvés. A magyar nép érett és érdemes a jogokra. S nincs az a ve­szedelem — igazi vagy festett —, amely igazolhatná s indokolhatná a jogokból való kivetését. a——n—g—■na——mi ■ • mi n——n—a» i»mm»raac Felemelték Németországban a mezőgazdasági termények vámját Szigorú rendelkezések lépnek életbe a kenyér drágulása ellen vr V eyr ' >, ' -- - ---'I ' pr-rar ■ - ’‘W JTT ’ t ; Mai számunkban közöljük a teljes heti rádió-műsort — .................... árum.....»■■iiui IQ FILLÉR IO FlU-i* H G wells MAGYAR HÍRLAP ; ANNA lOfII II J»I| M|f>| VERONIKA ifi! 11 IÍHP^iI WLM9 misézz* 1 Ji JIII 1

Next

/
Thumbnails
Contents