Magyar Hirlap, 1931. május (41. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

2 1 1931 május­­. inavisip szenzációs Valódi külföldi rókák árakon I 50—80—70 pengőért,­­ kisebb példányok már _ . . . 30.— pengőtől kezdve. P 2 ROSENFELD­­ FIZETÉSI K­EI­PESITETT S­ZÜCS ME­STE­R KÖNNYÍTÉSEK! RADAY-U. 14 CALVIN-TÉRNÉL Budapestre érkezett Sahharov altábornagy­ ­ Szerdán este érkezett Budapestre Sahha­rov Konstantin orosz altábornagy, az orosz fehércsapatok volt főparancsnoka, ki május 5-én este 7 órakor a Tiszti Kaszinóban tart felolvasást. Csütörtökön délelőtt látogatást tett a Tiszti Kaszinóban, hol egy magyar­­ tiszt fogadta, ki annak idején hadseregében szolgált. A kaszinó nevében Kant Béla altá­bornagy üdvözölte Sacharovot, kit dr Pia­­csek Emil ny. belügyminiszteri osztálytaná­csos, a magyar—orosz emigráció megbí­zottja kísért. Sacharov altábornagy üdvözlő­szavaiban a két nép közötti egyetértés fon­tosságát hangoztatta, majd Kary altábornagy a kölcsönös megértés szükségességét hangoz­­­­tatta. A tábornok a főváros vendége és elő­adására nyolcszáz személyre szóló meghívót bocsátottak ki. Nagy látogatottságúnak ígérkezik a Budapesti Nemzetközi Vásár • Kongresszusok és szakértekezletek a vásár tartama alatt A Budapesti Nemzetközi Vásár, a magyar idegenforgalmi statisztika tanúsága szerint, egyike a legnagyobb fontossággal bíró magyar idegenforgalmi eseményeknek. Az eddigi jelek­ből ítélve, minden remény megvan arra, hogy­­a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatottsága, idegenforgalmi szempontból is, meg fog felelni m­inden várakozásnak. A vásárra számos hivatalos delegáció, társas­­utazás fog érkezni, azokon az egyéni utazáso­kon kívül, amelyek már a múlt évben is közel 60.000 fővel emelték a főváros idegenforgal­mát. De számos kongresszust is fognak ren­dezni különböző gazdasági érdekképviseletek a­­ vásár tartama alatt. Kiemeljük ezek közül a május 3-án megnyíló magyar osztrák idegen­­forgalmi kongresszust, amelyre nemcsak az osztrák kereskedelmi miniszter jelentette be ér­kezését, hanem Ausztria összes fontos idegen­­forgalmi szerveinek elnöksége is. A vásár első , Vasárnapjára különösen sok szakmai értekez­let esik. Ekkor lesz Sándor Pál elnöklete alatt az OMKE közgyűlése, az országos szabóipari kongresszus, a kalaposok országos kongresszusa, a cipőkereskedők kongresszusa, a vármegyei tisztviselők országos közgyűlése, amelyre ugyan­csak számosan fognak felutazni Budapestre a­­vidékiek közül, épúgy, mint az országos mol- t tárgyűlésre is, amely a folyó évben közel ezer újembert fog vonzani Budapestre. Május 14-én szeszi kezdetét az országos nőiruhaverseny és­­ekkor lesz a vásári kereskedők országos nagy­gyűlése is. Május 15-én tartják meg kongresszu­saikat a vidéki magyar városok és a városi mérnökök országos kongresszusa is ekkor lesz.­­Az Eszperantó Egyesület nemzetközi nagyérte­kezlete, a Kereskedelmi Csarnok serlegavató Nagygyűlése, a jugoszláv—magyar gazdasági kamara díszülése mind a vásár tartamára es­nek. De lesz nemzetközi cukrászkongresszus, épúgy, mint országos asztaloskongresszus és te­hetségverseny az OKISZ rendezésében, a ma­gyar 20 évesek számára. A vásár tartama alatt akarják megrendezni az első magyar week-end nagygyűlést is és erre az időpontra hívták a fővárosba a magyar élel­miszer-exportőrök a külföldi bevásárlók zömét, hogy tekintsék meg nemcsak a vásárt, hanem a híres magyar élelmiszer-telepeket is. Különösen nagyjelentőségűnek ígérkezik az országos ma­gyar orvoskongresszus, melyet május 14-én dr Csilléry András elnöklete alatt fognak megtar­tani és amelyre máris több mint ezer orvos je­lentkezett. Meghívó. A Terézvárosi Polgárt Casino 1931. év május 1ke 10-án, szombaton este 8 órakor tartja saját helyiségében (Budapest, VI., Andrássy út 47. sz.) évi rendes Közgyűlosot, melyre a t. tagokat tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. Zárószámadások előterjesztése, határozat a felmentvények tárgyában. 3. Költségvetés előterjesztése.­­ 4. Számvizsgálóbizottság választása. 5. Esetleges indítványok. Az esetben, ha ezen közgyűlés nem lenne határozatképes, az újabb közgyűlés ugyanezen helyiségben, ugyanezen tárgysorozattal 1931 május hó 25-én, hétfőn d. c. 11 órakor fog megtartatni azzal, hogy ez a közgyűlés tekintet nélkül a megjelenők számára határozatképes. Budapest, 1931 április hó 30. Az Elnökség. HÍRLAP Viharos jelenetek a népjóléti költségvetés vitájánál Farkas Tibor tiltakozott a tanszabadság megsértése ellen A képviselőház csütörtökön folytatta a népjóléti tárca általános vitáját. Rothenstein Móra az MTI adminisztrációjában előforduló visszaélésekre hivatkozott. — Mondjuk meg magyarul: lopnak — jegyezte meg Propper Sándor. Rothenstein szerint az OTI-nál még min­dig ellenforradalmi szellem uralkodik. Homonnay Tivadar a költségvetés mellett szólalt fel. Óriási zajban vitatkozott a szo­cialistákkal. Helytelenítette, hogy támadják ezt az intézményt. — Szóval, falazni kell a tolvajoknak — kiáltotta Propper Sándor, amiért elnöki rendreutasításban részesült. — Nagy baj van ott, mert tönkretették az iparosokat és kereskedőket, nem tudnak fizetni — hallatszott Fábián Béla hangja. Farkas Tibor rámutatott arra, hogy a kereszténypártnak nem lehet afelett napi­rendre térni, hogy sok esetben a népjóléti tárcát vették igénybe kortescélokra. Rossz hangulatot kelt az is, hogy a népjólétiben nagyon lassan folyik a vizsgálat. Igen sok furcsa esetről van tudomása. Azért is felelős valaki, hogy a Társadalombiztosítót túlmére­tezték. A mátrai szanatóriumnál egymilliós hiteltúllépés van, viszont az ápolási díjakat úgy hajtják be, hogy azzal egyes esetekben családokat tesznek tönkre. A késedelmi kamat olyan magas, hogy egyenesen uzsorajellegű. Úgy hallja, hogy a kereszténypárt még államtitkári állást is igényel a népjólétiben. A javaslatot nem fogadta el. — Fitz Artúr szólalt fel ezután a költségvetés mellett. Pakots József nem fogadta el a költség­­vetést. Rámutatott arra a szörnyű pusztu­lásra, amely Magyarország mai gyermek­nemzedékében mutatkozik. Az ifjú nemze­dék züllésnek van kitéve, ami a nagy nyo­morúság következménye. Sok szülőjét vesz­tett gyermek lett áldozata erkölcsileg és testileg a világháborúnak. A bűnözők jelen­tékeny számát ilyen kiskorú gyermekek alkotják. Budapest évente 25.000 csavargó gyereket produkál. Szaporítani kell a gyermekmen­­helyeket, meg kell oldani az egykét és gon­doskodni kell a már megszületett gyerme­kekről. Ezen a téren elfogultságot tapasztal. .A hadikölcsönösök ügyét nem lehet koldus­alamizsnával elintézni, tudja, hogy a hely­zet gazdaságilag rossz, mégis el kell készí­teni a katasztert és meg kell kezdeni a va­lorizációt. Évi 20 millió pengővel meg lehet indítani a kamatozást. Pakots beszédét el­ismeréssel fogadták a jobboldalon is. Meskó Zoltán­ jelentette ki ezután, hogy ő ma is a titkos választójog híve és kérte, hogy valósítsák meg a mezőgazdasági mun­kásbiztosítást. Segíteni kell az orvosokon, mert tűrhetetlen, hogy perzsabundás höl­gyek ingyen kezelést vegyenek igénybe a klinikákon. Peyer Károly a javaslat ellen szólalt fel. Követelte a mezőgazdasági munkásbiztosí­­tást. Nem vár semmit a Társadalombiztosító autonómiájától, mert személyi kérdésekhez semmi joga nincs. Kifogásolta, hogy hat­­nyolcpengős ügyekben három-négy tárgya­lást is tartanak. Az intézet taglétszáma 70.000-re csökkent, ellenben a tisztviselői létszám a régi. Sok a volt jószágigazgató, szolgabíró, forgalmiadó-ellenőr a Társada­lombiztosítónál. Pintér László azzal fogadta el a költség­­vetést, hogy a tőke az emberiség általános javát kell, hogy szolgálja. A délutáni vita a délutáni ülésen Lázár Miklós fejtegette, hogy a mai viszonyok közt a népjóléti tárca munkája éppen olyan, mintha kanállal akarná valaki kimerni a tengert. A rokkan­tak helyzetének segítését kérte. Tokaj vi­dékén igen nagy a vízhiány, kérte a minisz­tert, hogy vegye támogatásba ezt a szegény vidéket. Az MTI-nél be kell vezetni a sza­bad orvosválasztás rendszerét. A költségve­tést nem fogadta el. Utána báró Kray István beszélt a költ­ségvetés mellett. Hegymegi Kiss Pál a munkanélküliség helyzetét ismertette erős, kemény szavak­kal. Munkaalkalmakat kell teremteni, de ezek ne legyenek luxusmunkák. A Gyermek­védő Ligának sok pénz állott rendelkezé­sére, de a kormány nem gyakorolt elég el­lenőrzést s így a liga az új vezetőség alatt nem tel­jesítette kellő módon a kötelességeit és 240.000 pengő deficit támadt. A pénz­tárban készpénz helyett hónok és elő­legcédulák voltak. Vétkes, könnyelmű gazdálkodás folyt, ame­lyet a magyar gyermekek sínylenek meg. Az egyik bűnöst nyugdíjazták, a másik elmegyógyintézetbe került. A vezető , Albrecht főherceg pedig egyszerűen félre­állt. A ligát most újraszervezik és a régi, becsületes tisztviselőket kidobják. Akik a hi­bákat elkövették és azok, akik az ellenőr­zést elmulasztották, felelősséggel tartoznak. Azzal fejezte be Hegymegi Kiss Pál nagy hatást keltő felszólalását, hogy a költ­ségvetést nem fogadta el. Gaál Endre azt fejtegette, hogy a gyógy­szerészek rossz helyzetben vannak. Az utóbbi időben 320 új gyógyszertárt állítottak fel. Nagy kárt tesz a gyógyszerészeknek a sok házi gyógyszertár. Ausztriában 14 ezer lélekre esik egy gyógyszertár, nálunk ötezer lélekre. Felpanaszolta, hogy a drogériák valóságos kis gyógyszertárak, holott a gyógyszerészek diplomás emberek, a dro­gisták iparosok. Kérte a minisztert, hogy szorítsa a drogistákat arra a területre, amelyre képességük utalja őket. Kifogásolta a gyógyáruraktár konkur­enciáját. Ez lehetetlenné teszi a gyógyszerészek hely­zetét s amellett nem nivellálja az árakat, sőt ellenkezőleg, Kabók Lajos nem fogadta el a költség­­vetést. Ismertette a munkanélküliek hely­zetét. Nem szabad megengedni a Bedeaux­­rendszert, ami leszállítaná a munkabéreket, kiszolgáltatná a munkaadóknak a munkás­ságot. Szabjon végre határt a kormány a kapitalizmus kizsákmányolásának. A költ­ségvetést nem fogadta el. Kocsán Károly a munkásszövetkezetek támogatását kérte. A keresztényszocialista irányzat a negyven évvel ezelőtti Rerum Novarum pápai enciklika alapelvén alap­szik s még ma is aktuális a szociális belá­tás irányítására. Bárdos Ferenc azt bizonyította, hogy nem a Rerum Novarum indította meg a szociális követelményeket, hanem a munkásság verekedte ki s verekszi ki azokat elkeseredett küzdelmek árán. Felpanaszolta a kormány antiszociális irányzatát s a munkások elnyomását. A költségvetést nem fogadta el. A népjóléti miniszter válasza Ernszt Sándor válaszolt ezután a vita szónokainak. Fájdalmasan esik neki, hogy kénytelen takarékoskodni, holott népjóléti célokra a régi költségvetési tételeknél is nagyobb összegeket kellene fordítani. Saj­nos, a nemzet teherbíróképessége alig bírja meg a mai költségvetési kiadásokat is. Meleg szavakkal emlékezett meg elődje — Vass József — történelmi nagyságáról s emberszeretetéről. Alkotásaiért az eljövendő nemzedékek áldani fogják. A Társadalom­­biztosító Intézet is nagy alkotás, válságba is csak azért került, mert előre nem látható rossz gazdasági helyzet szakadt az or­szágra. A kórházak terén keveset tud tenni, mert 17 millió pengő adósság szakadt rá Nehéz ezért fejleszteni azokat, amikor örülni kell, ha az adósságokat letörleszt­­heti. Szomorú, hogy egyes helyeik pompás kórházaival szemben, más helyeken nincs semmi hely a betegek számára. Nem engedi az orvostársadalmat elsor­vadni, pedig az ma anyagi és presztízs­­válsággal küzd. Gaál Endrének is igaza van, hogy a vala­mikor jól szituált, kitűnő gyógyszerészkar igen rossz helyzetbe került s meg is fogja minden erejével a gyógyszerészi kar érde­keit védeni. Nem kell a gyógyszertárak szá­mát emelni s a jogadományozást a legpár­­tatlanabbul kell gyakorolni. A drogistákat nem lehet szabadjára hagyni. A fogtechni­kusok számát nem fogják emelni. A gyer­mekekért mindent meg kell tenni. Elsősor­ban összegyűjti a nyomorék, hülye, epilep­tikus gyermekeket, hadiárvákat s ezekről — mindről — gondoskodni fog. A rokkan­tak ügyének rendezésére van már terve, egyelőre máris több rokkantotthont emel s erre az ügyre nagyobb dotációt fog kérni. Fél, hogy ezek miatt a pénzügyminisz­terrel összeütközése lesz.­­A Társadalombiztosító szanálása igen ne­héz. Inti a mezőgazdasági köröket, hogy ne kicsinyeljék le azokat az óriási szo­ciális terheket, amiket az ipar visel. Itt nem lehet tovább menni: sem a kormány, sem az ipar nem vállalhat több szociális terhet. A munkanélküliség problémája min­denkit egyformán aggaszt, de a munkanél­küli segélyt mégsem lehet bevezetni. A Társadalombiztosító kérdésében kéri a szo­ciáldemokratákat — akiket nagyrabecsül —, hogy ne legyenek merevek. Jobban szeretné, ha több hatáskört kapna a munkásügyek intézésére. Foglalkozni kell intenzíven a bé­kéltetésekkel, a nyolcórai munkaidő kérdé­sével. A kapitalizmussal szemben nem sza­bad olyan megalázó hangot használni, mint ahogy azt a szocialisták teszik: ne akarják a tejelő tehenet megölni. Az ellen azonban tiltakozik, hogy egyes vállalatok vezetői na­gyobb jövedelmet igényelnek maguknak, mint amilyennel a legnagyobb konjunktúra idején bírtak. Egyes üzemeknél indokolat­lanul sok a külföldi munkás. A szegényügyet rendezni fogja. A hadikölcsönsegély bizony kevés. A Gyermekvédő Liga ügye neki sok kellemetlenséget okozott, ígéri, hogy a gyer­mekekről gondoskodni fog, a liga dolgába azonban nem szólhat bele, mert annak auto­nómiája van. Kéri, hogy a költségvetést sza­vazzák meg. A többség a minisztert zajosan megéljenezte és a népjóléti tárca költségvetését általá­nosságban elfogadta. Ezután került sor arra a sürgős interpel­lációra, amelyre Farkas Tibor kapott enge­délyt. Farkas Tibor a sürgős interpellációt a kultuszminiszterhez terjesztette elő Zsitvay Tibor igazságügyminiszternek Eckhardt Fe­renc egyetemi tanár tudományos fejtegeté­séről. Kijelentette Farkas Tibor, hogy ő a tanszabadság híve és ellensége min­denféle terrornak. Elmondta, hogy Eckhardt Ferenc egy tanul­mányt írt a Szent Korona tanáról­ és Timon Ákos könyvéről. Szokatlannak tartja, hogy az igazságügyminiszteri székből kritizálnak egy egyetemi tanárt. Az igazságtól nem kell félni... — De a destrukciótól igen, — szóltak közbe a jobboldalról. Farkas Tibor azzal folytatta, hogy a tan­­szabadság nevében tisztázni akarja, hogy a kultuszminiszter felfogása szerint tudomá­nyos szempontból Eckhardt Ferenc ellen lehetett-e támadást intézni. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kijelentette, hogy ő és minisztertársai a tan­­szabadság hívei. Az illető professzor ellen ő nem lépett fel, tanítási szabadságát tehát nem sértették meg, de viszont az illető tanár­nak el kell tűrnie, hogy az ő véleményét megkritizálják. Majd a tudományos vita el­dönti, hogy igaza van-e vagy sem. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter azt hangoztatta, hogy ő a tanszabadságot védte, illetve kipróbált igazságok hirdetésének sza­badságát. Ő csak figyelmeztette az illető ta­nárt, hogy ha új utat hirdet a közjog terén, várja meg az időt, mikor a magyar közvéle­mény hajlandó meghallgatni. Farkas Tibor viszonválaszában tiltakozott az ellen, hogy Zsitvay kipróbált igazságokra hivatkozzon, mert az igazságok a tudomány­ban gyakran változnak. Ne védjék a Szent Korona tanát azok, akik magát a Szent Koronát a legsú­lyosabban megtámadták. A választ nem vette tudomásul, a többség vi­szont tudomásul­­vette. Pénteken a népjóléti tárca részletes vitája következik. Péntek WEEK-END BUDAPESTEK! Kedvezményes budapesti tartózkodás vidéki és külföldi olvasóink részére Bármikor igénybevehető / Háromnapi lakás és teljes ellátásé (borravaló megváltással) Az „Astoria" Hotelben .. .. .. P SO.-ért A „Palace" Hotelben .. .. .. .. P 40.-ért az erre jogosító jegyfüzet beszerezhető a MAGYAR HÍRLAP utazási és fürdőpropa­­ganda-irodájában, V. Nádor utca 28 vagy posta útján ugyanott megrendelhető. A kedvezmény a Nemzetközi Vásár tar­tama alatt is érvényes. 1931 május 4-étől május 23-áig Budapesti Neratin­zi utazók részére kedvezm­ényes utazásra jogositó vásár­igazolvány megrendelhető a Utazási és Fürdőpropaganda­­irodájában, V., Nádor ucca 28. * Ara vidék­ek részére P 3.20 Ára külföldiek részére P 4.— (Lel 120.­, dinár 40.­, IK 24.­) # A fenti összeg, valamint a porta előzetes beküldése után azonnal megküldjük.

Next