Magyar Hirlap, 1931. október (41. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-01 / 222. szám

2 1931 október 1. HÍRLAP Báró Schönberger Róza kalandos életéről szóló regé­nyünk közlését anyagtorlódás miatt pénteken folytatjuk. Nagy Ferenc, Ilovszky János és mások közbeugrottak, rácsimpaszkodtak Reisz nyakára, aki csak pár lépést tudott előre tenni. Közben a másik oldalról Vitéz Csik Lászlót kivezették a közgyűlési teremből Mindez természetesen óriási zajban történt. Közben Peyer Károly széket ragadott és azt az elnöki emel­­vény felé dobta. A szék a gyorsírók íróasztala előtt vágódott le a földre. A bizottsági tagok izgatottan ugráltak fel helyükről s az elnöki emelvény felé tó­dultak. Ekkor tudták meg, hogy a nagy tumultusban az elnök felfüggesztette az ülést. Reisz, amikor végre kiszabadította magát, már hiába kereste Csik Lászlót és szinte önkívületi állapotban kiáltozta: — Megütöttekl Megütöttek. Dühében az előadói emelvényen lévő üveglapra csapott a kezével.­­A vastag üveglap darabokra hullott s az üvegszilánkok megsebezték a kezét.* Erőszakkal húzták ki Reiszt ezután a teremből s amerre ment, végig vércseppek jelezték az útját A karzatról megfenyegetik a szocialistákat Az izgalom ezalatt átragadt a karzatra is. Néhány ember lekiáltott a karzatról és megfenyegették a szociáldemokrata bizott­sági tagokat, akik az elnök felé kiáltották: — Tessék a karzaton rendet teremteni! Andréka Károly főkapitányhelyettes in­tézkedésére három rendőr jelent meg a köz­gyűlési teremben s felnéztek a karzatra, hogy honnan történt a fenyegető mozdulat. A bizottsági tagok ezt félreértették s izga­tottan kiázották: — Rendőrök jöttek a terembe! A rendőrök azonban hamarosan eltá­voztak, felsiettek a karzatra, ahonnan a fenyegetődző egyéneket elvezették s leigazoltatták. Szünet alatt a bizottsági tagok nem moz­dultak a közgyűlési teremből és izgatottan tárgyalták az eseményeket. A társalgóban pedig egy orvos bekötözte Reisz Móric vérző kezét. Háromórás szünet alatt rekonstruálják a botrány lefolyását '•■'Ami ezután történt, szintén példátlan a városháza történetében. A főpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek Sze­­methy Károly tisztifőügyész bevonásával három óra hosszat vitatkoztak afelett, hogy történt-e sz­éksértés és hogy Vitéz Csik László az ülés tartama alatt vagy pedig az ülés felfüggesztése után inzul­­tálta-e Reisz Móricot. Közben több bizottsági tagot hallgattak meg, hogy pontosan rekonstruálhassák a botrány lefolyását. Ripka Ferenc főpolgár­mester szerint az inzultus az ülés felfüg­gesztése után történt, de ezzel szemben Éber Antal és mások határozottan állítot­ták, hogy Reiszt az ülés alatt bántalmazták. Három óra hosszat vitatkoztak efelett, mi­közben a főpolgármester a szociáldemokra­tákat igyekezett kibékíteni, akik azonban erre semmiféle hajlandóságot nem mu­tattak.. A háromórás szünet alatt Friedrich István állandóan követelte, hogy folytassák a közgyűlést, mert sokkal fontosabb dolog­ról van szó, mint annak az eldöntéséről, hogy Csik László ülés alatt vagy ülés után verekedett-e. Végre este kilenc órakor meg­szólalt az elnöki csengő és a főpolgármester tömött padsorok előtt újból megnyitotta a közgyűlést. Kijelentette, hogy Lázár Ferenc beszéde alatt súlyos és sajnálatraméltó in­cidens történt. Horváth Pál közbeszólása adott okot a botrányra, mikor azt mon­dotta Lázár Ferenc egyik megállapítására, hogy „Gazság, amit mondott.“ Horváth megjegyzését a szónok és pártja magára értette. Felszólítja ezért Horváthot, mondja meg, hogy kire vo­natkoztatta közbeszólását. Horváth Pál nagy csendben állt fel és kijelentette, hogy a gazság szót a liszt és zsír termelési és eladási ára között mutatkozó differenciára mondotta és hozzáfűzte, hogy ez már tíz év óta így történik. Másra nem érthette, mert hiszen senki sem tételezheti fel róla, pártállásánál fogva sem, hogy he­lyeselné az uzsorát. A főpolgármester erre kijelentette, hogy a nyilatkozattal a közbeszólást elintézettnek tekinti, de nem lehet napirendre térni az utána­­következők fölött. A közgyűlési terem­ben sajnálatos incidens játsz­dott le­, amely mélyen sérti a közgyűlés tradícióit. Ez a terem az autonómia legszentebb szentélye. — Csak volt! Csak volt! — kiáltották a baloldalról. A főpolgármester azzal folytatta beszédét, hogy súlyos sérelem esett a közgyűlésen s ezért széksértés alá vonja Vitéz Csik Lászlót, aki az egyik bizottsági tagtársát inzultálta. A közgyűlés megállapítja a szék­sértést és két egymásutáni ülésről kitiltják Csik Lászlót A főpolgármester felszólítására Szemethy Károly tiszti főügyész a közgyűlés elé bo­csátja annak a megállapítását, hogy súlyos széksértés történt-e vagy sem. A baloldalról gúnyosan aposztrofálták ezért a főügyészt és a nagy zajban az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A baloldal és az egységes párt a sú­lyosság megállapítása mellett szavaz, a kereszténypárt azonban ellene. "Az elnök most felszólítja a főügyészt, hogy tegye meg indítványát a súlyos széksértés megtorlására vonatkozóan. A főügyész erre azt javasolja, hogy Vitéz Csik Lászlót két egymásután következő ülésről tiltsák ki. — Ez az egész? — kiáltják a baloldalon. — Ezért tárgyaltak három óráig? — kiáltja Friedrich István. Peyer Károly megállapítja, hogy Vitéz Csik László tulajdonképpen az orvostársadalmat képviseli a közgyűlé­sen,­­ tehát súlyosabb esettel állunk szemben. A belügyminiszter annak idején azzal indo­kolta a különböző érdekképviseleteknek a közgyűlésbe való bevonását, hogy az illetők politikai pártokon felül állva, a jó modort és nívót fogják képviselni a törvényható­sági tanácsban. Ezek után Peyer Károly fölveti a kérdést, hogy Vitéz Csik László miéltó-e arra, hogy az orvosi rendet képvi­selje a városházán. A kereszténypárt nagy zajjal fogadja Feyer kijelentését és az elnök felé kiáltoz­zák: — Rendreutasítani! Rendreutasítani! A kereszténypárt láthatólag Ripka Ferem főpolgármester ellen fordul és percekig kiáltják feléje:­­ — Így nem lehet elnökölni! Ez nem elnöklés! A főpolgármester rendreutasítja Peyer Károlyt, aki végül azt kívánja, hogy Vitéz Csik László esetét tegyék át az igazoló­ választmányhoz. A közgyűlés többsége azonban a főügyész indítványát fogadja el, mire a baloldal fel­háborodva kiáltja: . — Ez komédia! Gonda Béla hangja sivít át a közgyűlési termen: — A főügyész eljátszotta kisded játékát A vihar újra kitör s akkor sem akar el­ülni, amikor az elnök felszólítja Lázár Ferencet, hogy folytassa beszédét. — Mi van a rombolókkal? Mi lesz Peyer Károllyal, aki székkel dobálódzik? — kiál­tották Wolffék. Hosszú idő telt el, amíg végre a kedélyek valahogy lecsillapodtak és Lázár Ferenc folytathatta beszédét. Izgatott hangulatban péntekre halasztják a közgyűlés folytatását Amikor Lázár hozzákezd felszólalásához, a szociáldemokraták ismét közbeszólások özönével árasztják el, mire Lázár kijelenti, hogy röviden befejezi beszédét, mert nem Bundában Szőrmében R­uniewsky vesei IV., Kristóf­ fiér­t ! hajlandó eltűrni az otromba közbeszóláso­kat és nem hajlandó ilyen elnöki­­s mellett beszélni. A főpolgármester ezért a­ kijelen­tésért rendreutasítja Lázárt, aki végül arra kéri a közgyűlést, hogy a pártja nevében előterjesztett javaslat tárgyalására mondja ki a sürgősséget. Fábián Béla szólásra emelkedik és arra kéri az elnököt, hogy tekintettel a túlfűtött izgalomra ül arra, hogy ilyen atmoszférában fontos kérdésekről nem lehet tárgyalni, a közgyűlést halasszák el. Csütörtök k­gpes nemes tanfolyasok Kezdők és haladók részére az Aranyosi felsőkeres­­­eedelmi Iskolában. Beíratási díj félévre 7 pengő. Tandíj nincs. — Beiratások naponta este fél 8 órától. V­. Csanády­ utca 18. Miután a pártok ehhez kivétel nélkül hozzájárultak, az elnök a közgyűlés folyt­­atását péntek délután öt órára halasztotta, amikor nyolc szónok szól majd hozzá a keresztény községi párt javaslataihoz. Az izgalmas közgyűlés este fél tíz órakor ért véget. A szénkorlátozásokat csak a deviza­­korlátozás tartamára hozzák be A 33-as bizottság elfogadta a szénrendeletet A 33-as bizottság szerdán Ugron Gábor elnöklésével ülést tartott és letárgyalta a szénrendelet-tervezetet. A tervezet szerint az ott felsorolt kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot csak a kereskedelmi miniszter engedélye alapján lehet behozni. A kereskedelmi miniszter felhatalmazást nyert, hogy megtegye a szükséges rendelke­zéseket és hogy azok foganatosítására mi­niszteri biztost és helyettes miniszteri biz­tost nevezzen ki. A miniszteri biztos és he­lyettese a büntetőtörvény alkalmazása és a titoktartás szempontjából a közhivatalno­kokkal egy tekintet alá esik. Aki a rendel­kezést megszegi, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással bünte­tendő. Emellett pénzbüntetés is alkalmaz­ható, amelynek legmagasabb mértéke 800­ pengő, sőt elkobzásnak is van helye. Temesváry Imre előadó után Kenéz Béla kereskedelmi miniszter fejtette ki, hogy kül­kereskedelmi mérlegünk egyik legnagyobb tétele a külföldről behozott szén és koksz értéke. Minden vagon külföldi szénben leg­alább 10—12 idegen munkás lapszámát fizetjük meg. Tavaly több mint 80.000 va­gon szenet hoztunk be. A közüzemek, a mezőgazdaság és a közlekedés céljaira szol­gáló külföldi szén hazai szénnel teljesen netolható és az iparnál is pótolható körül­belül 2000 vágón külföldi szén. Pótolható azonkívül 47.000 vágón háztartási szem­ is, illetőleg, miután az idény előrehaladt, 36.000 vágón. A háztartási szén pótlása egy kissé nehéz, mert itt darabos szénre van szükség, már­pedig a hazai szén egy része elporlik. Megoldható mégis a háztartási szén pótlása. Fokozni kell a brikettgyártást, ami, a porszén nagyobb mérvű felhasználá­sát jelenti. A szénbányászat többterme­se már meg is kezdődött. Más eszközök is ren­delkezésre állanak a szénmennyi­ség foko­zására. Ezek azonban olyan taktikai fogásai a téli széncsatának, amikről egyelőre nem helyes szólni. A minőségi pótlás nem leg­egészen tökéletes, bizonyos kényelmetlen­séggel fog járni, mint amilyen a többszöri tüzelés, a gyakori hamukiszedés, az idegen­kedés a hazai széntől mégis indokolatlan és főleg onnan származik, hogy a közönség nem tud a magyar szénnel bánni, ,­em hasz­nál megfelelő kályhákat. Gondosk­odás tör­ténik, hogy csekély bérösszeggel vagy csu­pán bizonyos fajta szén kötelező vásárlása ellenében a legszerényebb háztartások is beszerezhessenek olyan kályhákat, amelyek tökéletesen égetik el nemcsak a magyar szenet, de még a legsilányabb lignitet is. A fűtés megfelelő módjának szemléltetésére legközelebb fűtési kiállítást rendeznek. Ha mégis mutatkoznának átmeneti ké­nyelmetlenségek, azt a közönségnek, amely olcsóbb tüzelőanyaghoz jut, el kell visel­nie. Meg kellett ezt a rendelkezést tenni kereskedelmi mérlegünk javítása, deviza­készletünk megkímélése céljából és azért is, mert egy vagon szén előállítása körülbelül 13 munkást foglalkoztat és így az öt téli hónap körülbelül 4700 munkás­nak, családtagjaikkal együtt 16.000 embernek ad kenyeret. Báró Szterényi József elfogadja a terve­zetet, de attól fél, hogy a tilalmi rendelke­zés fennálló kereskedelmi szerződésekbe ütközik és esetleg retorziókra ad alkalmat, de­ megnehezítheti újabb kereskedelmi szer­ződések kötését is. Indítványozza, hogy a behozatalnak engedélyhez való kötése csak a devizakorlátozás tartamára és csak a de­­vizaellátás céljára szolgáljon. Garanciákat kér, hogy a fűtőberendezések eszközlésénél nem fognak visszaélések előfordu­li. Schandl Károly helyesli a rendelkezést, csak attól fél, hogy a mezőgazdasági kivi­tel szenvedi meg az intézkedés visszahatá­sait. Meg kellene engedni a hazai erdők túlhasználását. Örsfy Imre után Nagy Emil elfogadja a rendelkezést, ha a h­azai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. Ugyan­ebben a reményben fogadja el a tervezetet Rubinek István és Csizmadia András is. Chorin Ferenc kéri, hogy mielőbb foglal­kozzék a bizottság a devizaellátás kérdésé­vel, mert lehetetlen, hogy devizanehézségek miatt iparágak leállhassanak. A jelenlegi körülmények között elfogadja a forgalom megkötését, ez a javaslat hatnapos munka­hetet biztosít a már évek óta csak szün­napokkal dolgozó magyar bányáknak. A helyzetet a világgazdaság jövőjének kiala­kulása szempontjából a berlini megállapodá­sok után reményteljesnek tartja. Meg-­­győződ­ése, hogy a szénbányák az új helyzetet nem fog­ják felhasználni árdrágításra. A le­bonyolításnál a kereskedelem eddigi szerveit kell igénybe venni. Bíró Pál a devizakorlátozás idejéhez való kötést szükségtelennek tartja. A miniszteri biztos egyik fő feladata az legyen, hogy a hazai termelés érdekében nélkülözhetetlen minőségű szén behozatalát megkönnyítse. Wolff Károly, gróf Esterházy Móric, báró Papp Géza felszólalása után Kenéz Béla miniszter kijelentette, hogy nem tervez a fogyasztás és a belső forgalom tekintetében, semmiféle korlátozást. E rendelet egyetlen kereskedelmi szerződésbe sem ütközik és a jövőben kötendő szerződések már e szabá­lyozás alapján fognak életbelépni. Nincs ok félni retorzióktól, sőt a szénbehozatal meg­engedése ellenében kompenzációkat kell kö­vetelni. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani. A fakitermelést liberálisan sza­bályozzák. Nem lesz sem árdrágítás, sem a szénért való sorbanállás. Ivády földművelésügyi miniszter meg­nyugtatta a bizottságot, hogy a tű­zifaellátás biztosítva van, 165.000 vagont biztosít a magyar termelés és 110.000 vágon külföldi fát fognak behozni.­­ Báró Szterényi József szerint a textilgyárak állítólagos üzem­beszüntetésének híre csak vaklárma lehet. Ezután a javaslatot elfogadták általánosság­ban, majd részleteiben is azzal a módosítás­sal, hogy ezek az intézkedések csak a deviza­­forgalom korlátozásának tartamára és arra való hivatkozással lépnek életbe. Végül La­katos Gyula szólalt fel. A 33-as bizottság csütörtöki ülésén a mezőgazdasági kivitel kérdésében tárgyal. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma egyébként már közli is a kormány rendele­tét a szénellátás tárgyában. Az öt szakasz­ból álló­­kormányintézkedés tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a 33-as bizottság ülésén részletesen megvitat­tak. Novum benne mindössze a 4-ik para­­grafusnak az az intézkedése, hogy a kihágás útján felhalmozott szénmennyiséget el lehet kobozni is az elkobzott készlet értékét az inserakció céljára kell fordítani. A kihágá­sokban a közigazgatási hatóságok, Budapes­ten a rendőrség illetékes a bíráskodásra. Zogu a király merénylőinek perét zárt ajtók mögött tárgyalják Riedből jelentik. A riedi esküdtbíróság szerdán kezdte tárgyalni Zogu albán király merénylőinek bűnperét. A merénylők, mint ismeretes, a bécsi Opera előtt ez év február­jában a királyt kísérő Topollai őrnagyot megölték és a király személye körüli mi­nisztert, Libahova Ekremet súlyosan meg­sebesítették. A fő vádlottak, Ndok Gjeleshi és Aziz Cami már hét évvel ezelőtt is részt­vettek egy összeesküvésben a király ellen. Nyilvános tárgyaláson kezdték meg a vád­lottak kihallgatását. Aziz Cami kijelentette, hogy erkölcsileg ártatlannak érzi magát. A vádlott az elnök tiltakozása ellenére is ebben a hangnemben folytatta vallomását, a ki­rályra és családtagjaira sértő kifejezéseket használt és az álamfigyész ezért közrendi o­kokból a nyilvánosság kizárását kérte. A bíróság rövid tanácskozás után elrendelte a zárt tárgyalást és a terem kiürítését. Délután folytatódott a nyílt tárgyalás, amelyen Cami vádlottat a merénylet előz­­ményeiről faggatták.

Next