Magyar Hirlap, 1931. október (41. évfolyam, 222-248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
2 1931 október 1. HÍRLAP Báró Schönberger Róza kalandos életéről szóló regényünk közlését anyagtorlódás miatt pénteken folytatjuk. Nagy Ferenc, Ilovszky János és mások közbeugrottak, rácsimpaszkodtak Reisz nyakára, aki csak pár lépést tudott előre tenni. Közben a másik oldalról Vitéz Csik Lászlót kivezették a közgyűlési teremből Mindez természetesen óriási zajban történt. Közben Peyer Károly széket ragadott és azt az elnöki emelvény felé dobta. A szék a gyorsírók íróasztala előtt vágódott le a földre. A bizottsági tagok izgatottan ugráltak fel helyükről s az elnöki emelvény felé tódultak. Ekkor tudták meg, hogy a nagy tumultusban az elnök felfüggesztette az ülést. Reisz, amikor végre kiszabadította magát, már hiába kereste Csik Lászlót és szinte önkívületi állapotban kiáltozta: — Megütöttekl Megütöttek. Dühében az előadói emelvényen lévő üveglapra csapott a kezével.A vastag üveglap darabokra hullott s az üvegszilánkok megsebezték a kezét.* Erőszakkal húzták ki Reiszt ezután a teremből s amerre ment, végig vércseppek jelezték az útját A karzatról megfenyegetik a szocialistákat Az izgalom ezalatt átragadt a karzatra is. Néhány ember lekiáltott a karzatról és megfenyegették a szociáldemokrata bizottsági tagokat, akik az elnök felé kiáltották: — Tessék a karzaton rendet teremteni! Andréka Károly főkapitányhelyettes intézkedésére három rendőr jelent meg a közgyűlési teremben s felnéztek a karzatra, hogy honnan történt a fenyegető mozdulat. A bizottsági tagok ezt félreértették s izgatottan kiázották: — Rendőrök jöttek a terembe! A rendőrök azonban hamarosan eltávoztak, felsiettek a karzatra, ahonnan a fenyegetődző egyéneket elvezették s leigazoltatták. Szünet alatt a bizottsági tagok nem mozdultak a közgyűlési teremből és izgatottan tárgyalták az eseményeket. A társalgóban pedig egy orvos bekötözte Reisz Móric vérző kezét. Háromórás szünet alatt rekonstruálják a botrány lefolyását '•■'Ami ezután történt, szintén példátlan a városháza történetében. A főpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek Szemethy Károly tisztifőügyész bevonásával három óra hosszat vitatkoztak afelett, hogy történt-e széksértés és hogy Vitéz Csik László az ülés tartama alatt vagy pedig az ülés felfüggesztése után inzultálta-e Reisz Móricot. Közben több bizottsági tagot hallgattak meg, hogy pontosan rekonstruálhassák a botrány lefolyását. Ripka Ferenc főpolgármester szerint az inzultus az ülés felfüggesztése után történt, de ezzel szemben Éber Antal és mások határozottan állították, hogy Reiszt az ülés alatt bántalmazták. Három óra hosszat vitatkoztak efelett, miközben a főpolgármester a szociáldemokratákat igyekezett kibékíteni, akik azonban erre semmiféle hajlandóságot nem mutattak.. A háromórás szünet alatt Friedrich István állandóan követelte, hogy folytassák a közgyűlést, mert sokkal fontosabb dologról van szó, mint annak az eldöntéséről, hogy Csik László ülés alatt vagy ülés után verekedett-e. Végre este kilenc órakor megszólalt az elnöki csengő és a főpolgármester tömött padsorok előtt újból megnyitotta a közgyűlést. Kijelentette, hogy Lázár Ferenc beszéde alatt súlyos és sajnálatraméltó incidens történt. Horváth Pál közbeszólása adott okot a botrányra, mikor azt mondotta Lázár Ferenc egyik megállapítására, hogy „Gazság, amit mondott.“ Horváth megjegyzését a szónok és pártja magára értette. Felszólítja ezért Horváthot, mondja meg, hogy kire vonatkoztatta közbeszólását. Horváth Pál nagy csendben állt fel és kijelentette, hogy a gazság szót a liszt és zsír termelési és eladási ára között mutatkozó differenciára mondotta és hozzáfűzte, hogy ez már tíz év óta így történik. Másra nem érthette, mert hiszen senki sem tételezheti fel róla, pártállásánál fogva sem, hogy helyeselné az uzsorát. A főpolgármester erre kijelentette, hogy a nyilatkozattal a közbeszólást elintézettnek tekinti, de nem lehet napirendre térni az utánakövetkezők fölött. A közgyűlési teremben sajnálatos incidens játszdott le, amely mélyen sérti a közgyűlés tradícióit. Ez a terem az autonómia legszentebb szentélye. — Csak volt! Csak volt! — kiáltották a baloldalról. A főpolgármester azzal folytatta beszédét, hogy súlyos sérelem esett a közgyűlésen s ezért széksértés alá vonja Vitéz Csik Lászlót, aki az egyik bizottsági tagtársát inzultálta. A közgyűlés megállapítja a széksértést és két egymásutáni ülésről kitiltják Csik Lászlót A főpolgármester felszólítására Szemethy Károly tiszti főügyész a közgyűlés elé bocsátja annak a megállapítását, hogy súlyos széksértés történt-e vagy sem. A baloldalról gúnyosan aposztrofálták ezért a főügyészt és a nagy zajban az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A baloldal és az egységes párt a súlyosság megállapítása mellett szavaz, a kereszténypárt azonban ellene. "Az elnök most felszólítja a főügyészt, hogy tegye meg indítványát a súlyos széksértés megtorlására vonatkozóan. A főügyész erre azt javasolja, hogy Vitéz Csik Lászlót két egymásután következő ülésről tiltsák ki. — Ez az egész? — kiáltják a baloldalon. — Ezért tárgyaltak három óráig? — kiáltja Friedrich István. Peyer Károly megállapítja, hogy Vitéz Csik László tulajdonképpen az orvostársadalmat képviseli a közgyűlésen, tehát súlyosabb esettel állunk szemben. A belügyminiszter annak idején azzal indokolta a különböző érdekképviseleteknek a közgyűlésbe való bevonását, hogy az illetők politikai pártokon felül állva, a jó modort és nívót fogják képviselni a törvényhatósági tanácsban. Ezek után Peyer Károly fölveti a kérdést, hogy Vitéz Csik László miéltó-e arra, hogy az orvosi rendet képviselje a városházán. A kereszténypárt nagy zajjal fogadja Feyer kijelentését és az elnök felé kiáltozzák: — Rendreutasítani! Rendreutasítani! A kereszténypárt láthatólag Ripka Ferem főpolgármester ellen fordul és percekig kiáltják feléje: — Így nem lehet elnökölni! Ez nem elnöklés! A főpolgármester rendreutasítja Peyer Károlyt, aki végül azt kívánja, hogy Vitéz Csik László esetét tegyék át az igazoló választmányhoz. A közgyűlés többsége azonban a főügyész indítványát fogadja el, mire a baloldal felháborodva kiáltja: . — Ez komédia! Gonda Béla hangja sivít át a közgyűlési termen: — A főügyész eljátszotta kisded játékát A vihar újra kitör s akkor sem akar elülni, amikor az elnök felszólítja Lázár Ferencet, hogy folytassa beszédét. — Mi van a rombolókkal? Mi lesz Peyer Károllyal, aki székkel dobálódzik? — kiáltották Wolffék. Hosszú idő telt el, amíg végre a kedélyek valahogy lecsillapodtak és Lázár Ferenc folytathatta beszédét. Izgatott hangulatban péntekre halasztják a közgyűlés folytatását Amikor Lázár hozzákezd felszólalásához, a szociáldemokraták ismét közbeszólások özönével árasztják el, mire Lázár kijelenti, hogy röviden befejezi beszédét, mert nem Bundában Szőrmében Runiewsky vesei IV., Kristóf fiért ! hajlandó eltűrni az otromba közbeszólásokat és nem hajlandó ilyen elnökis mellett beszélni. A főpolgármester ezért a kijelentésért rendreutasítja Lázárt, aki végül arra kéri a közgyűlést, hogy a pártja nevében előterjesztett javaslat tárgyalására mondja ki a sürgősséget. Fábián Béla szólásra emelkedik és arra kéri az elnököt, hogy tekintettel a túlfűtött izgalomra ül arra, hogy ilyen atmoszférában fontos kérdésekről nem lehet tárgyalni, a közgyűlést halasszák el. Csütörtök kgpes nemes tanfolyasok Kezdők és haladók részére az Aranyosi felsőkereseedelmi Iskolában. Beíratási díj félévre 7 pengő. Tandíj nincs. — Beiratások naponta este fél 8 órától. V. Csanády utca 18. Miután a pártok ehhez kivétel nélkül hozzájárultak, az elnök a közgyűlés folytatását péntek délután öt órára halasztotta, amikor nyolc szónok szól majd hozzá a keresztény községi párt javaslataihoz. Az izgalmas közgyűlés este fél tíz órakor ért véget. A szénkorlátozásokat csak a devizakorlátozás tartamára hozzák be A 33-as bizottság elfogadta a szénrendeletet A 33-as bizottság szerdán Ugron Gábor elnöklésével ülést tartott és letárgyalta a szénrendelet-tervezetet. A tervezet szerint az ott felsorolt kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot csak a kereskedelmi miniszter engedélye alapján lehet behozni. A kereskedelmi miniszter felhatalmazást nyert, hogy megtegye a szükséges rendelkezéseket és hogy azok foganatosítására miniszteri biztost és helyettes miniszteri biztost nevezzen ki. A miniszteri biztos és helyettese a büntetőtörvény alkalmazása és a titoktartás szempontjából a közhivatalnokokkal egy tekintet alá esik. Aki a rendelkezést megszegi, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Emellett pénzbüntetés is alkalmazható, amelynek legmagasabb mértéke 800 pengő, sőt elkobzásnak is van helye. Temesváry Imre előadó után Kenéz Béla kereskedelmi miniszter fejtette ki, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyik legnagyobb tétele a külföldről behozott szén és koksz értéke. Minden vagon külföldi szénben legalább 10—12 idegen munkás lapszámát fizetjük meg. Tavaly több mint 80.000 vagon szenet hoztunk be. A közüzemek, a mezőgazdaság és a közlekedés céljaira szolgáló külföldi szén hazai szénnel teljesen netolható és az iparnál is pótolható körülbelül 2000 vágón külföldi szén. Pótolható azonkívül 47.000 vágón háztartási szem is, illetőleg, miután az idény előrehaladt, 36.000 vágón. A háztartási szén pótlása egy kissé nehéz, mert itt darabos szénre van szükség, márpedig a hazai szén egy része elporlik. Megoldható mégis a háztartási szén pótlása. Fokozni kell a brikettgyártást, ami, a porszén nagyobb mérvű felhasználását jelenti. A szénbányászat többtermese már meg is kezdődött. Más eszközök is rendelkezésre állanak a szénmennyiség fokozására. Ezek azonban olyan taktikai fogásai a téli széncsatának, amikről egyelőre nem helyes szólni. A minőségi pótlás nem legegészen tökéletes, bizonyos kényelmetlenséggel fog járni, mint amilyen a többszöri tüzelés, a gyakori hamukiszedés, az idegenkedés a hazai széntől mégis indokolatlan és főleg onnan származik, hogy a közönség nem tud a magyar szénnel bánni, ,em használ megfelelő kályhákat. Gondoskodás történik, hogy csekély bérösszeggel vagy csupán bizonyos fajta szén kötelező vásárlása ellenében a legszerényebb háztartások is beszerezhessenek olyan kályhákat, amelyek tökéletesen égetik el nemcsak a magyar szenet, de még a legsilányabb lignitet is. A fűtés megfelelő módjának szemléltetésére legközelebb fűtési kiállítást rendeznek. Ha mégis mutatkoznának átmeneti kényelmetlenségek, azt a közönségnek, amely olcsóbb tüzelőanyaghoz jut, el kell viselnie. Meg kellett ezt a rendelkezést tenni kereskedelmi mérlegünk javítása, devizakészletünk megkímélése céljából és azért is, mert egy vagon szén előállítása körülbelül 13 munkást foglalkoztat és így az öt téli hónap körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt 16.000 embernek ad kenyeret. Báró Szterényi József elfogadja a tervezetet, de attól fél, hogy a tilalmi rendelkezés fennálló kereskedelmi szerződésekbe ütközik és esetleg retorziókra ad alkalmat, de megnehezítheti újabb kereskedelmi szerződések kötését is. Indítványozza, hogy a behozatalnak engedélyhez való kötése csak a devizakorlátozás tartamára és csak a devizaellátás céljára szolgáljon. Garanciákat kér, hogy a fűtőberendezések eszközlésénél nem fognak visszaélések előforduli. Schandl Károly helyesli a rendelkezést, csak attól fél, hogy a mezőgazdasági kivitel szenvedi meg az intézkedés visszahatásait. Meg kellene engedni a hazai erdők túlhasználását. Örsfy Imre után Nagy Emil elfogadja a rendelkezést, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. Ugyanebben a reményben fogadja el a tervezetet Rubinek István és Csizmadia András is. Chorin Ferenc kéri, hogy mielőbb foglalkozzék a bizottság a devizaellátás kérdésével, mert lehetetlen, hogy devizanehézségek miatt iparágak leállhassanak. A jelenlegi körülmények között elfogadja a forgalom megkötését, ez a javaslat hatnapos munkahetet biztosít a már évek óta csak szünnapokkal dolgozó magyar bányáknak. A helyzetet a világgazdaság jövőjének kialakulása szempontjából a berlini megállapodások után reményteljesnek tartja. Meg-győződése, hogy a szénbányák az új helyzetet nem fogják felhasználni árdrágításra. A lebonyolításnál a kereskedelem eddigi szerveit kell igénybe venni. Bíró Pál a devizakorlátozás idejéhez való kötést szükségtelennek tartja. A miniszteri biztos egyik fő feladata az legyen, hogy a hazai termelés érdekében nélkülözhetetlen minőségű szén behozatalát megkönnyítse. Wolff Károly, gróf Esterházy Móric, báró Papp Géza felszólalása után Kenéz Béla miniszter kijelentette, hogy nem tervez a fogyasztás és a belső forgalom tekintetében, semmiféle korlátozást. E rendelet egyetlen kereskedelmi szerződésbe sem ütközik és a jövőben kötendő szerződések már e szabályozás alapján fognak életbelépni. Nincs ok félni retorzióktól, sőt a szénbehozatal megengedése ellenében kompenzációkat kell követelni. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani. A fakitermelést liberálisan szabályozzák. Nem lesz sem árdrágítás, sem a szénért való sorbanállás. Ivády földművelésügyi miniszter megnyugtatta a bizottságot, hogy a tűzifaellátás biztosítva van, 165.000 vagont biztosít a magyar termelés és 110.000 vágon külföldi fát fognak behozni. Báró Szterényi József szerint a textilgyárak állítólagos üzembeszüntetésének híre csak vaklárma lehet. Ezután a javaslatot elfogadták általánosságban, majd részleteiben is azzal a módosítással, hogy ezek az intézkedések csak a devizaforgalom korlátozásának tartamára és arra való hivatkozással lépnek életbe. Végül Lakatos Gyula szólalt fel. A 33-as bizottság csütörtöki ülésén a mezőgazdasági kivitel kérdésében tárgyal. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma egyébként már közli is a kormány rendeletét a szénellátás tárgyában. Az öt szakaszból állókormányintézkedés tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a 33-as bizottság ülésén részletesen megvitattak. Novum benne mindössze a 4-ik paragrafusnak az az intézkedése, hogy a kihágás útján felhalmozott szénmennyiséget el lehet kobozni is az elkobzott készlet értékét az inserakció céljára kell fordítani. A kihágásokban a közigazgatási hatóságok, Budapesten a rendőrség illetékes a bíráskodásra. Zogu a király merénylőinek perét zárt ajtók mögött tárgyalják Riedből jelentik. A riedi esküdtbíróság szerdán kezdte tárgyalni Zogu albán király merénylőinek bűnperét. A merénylők, mint ismeretes, a bécsi Opera előtt ez év februárjában a királyt kísérő Topollai őrnagyot megölték és a király személye körüli minisztert, Libahova Ekremet súlyosan megsebesítették. A fő vádlottak, Ndok Gjeleshi és Aziz Cami már hét évvel ezelőtt is résztvettek egy összeesküvésben a király ellen. Nyilvános tárgyaláson kezdték meg a vádlottak kihallgatását. Aziz Cami kijelentette, hogy erkölcsileg ártatlannak érzi magát. A vádlott az elnök tiltakozása ellenére is ebben a hangnemben folytatta vallomását, a királyra és családtagjaira sértő kifejezéseket használt és az álamfigyész ezért közrendi okokból a nyilvánosság kizárását kérte. A bíróság rövid tanácskozás után elrendelte a zárt tárgyalást és a terem kiürítését. Délután folytatódott a nyílt tárgyalás, amelyen Cami vádlottat a merénylet előzményeiről faggatták.