Magyar Hirlap, 1931. december (41. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-01 / 273. szám
b" "ap'Í”'"ü”'ttF.ö.r-trten i V ...................................... """""" és a w' i Merényletre készültek Károlyi miniszterelnök, Gömbös, Keresztes-Fischer miniszterek és Bethlen ellen — Vannay juttatta volna a puccsistákat egyenruhához és fegyverhez Részletes hivatalos alantas az eMRisznMsRpflL a teraekral is a leseniezéspfni A péntekről szombatra virradó éjszakán ütöttek rajta a hatóságok annak a puccskísérletnek szervezőin, akiknek jórésze az 1920-as kilengések lovagjaiból regrutálódott. Azóta három nap telt el és a hatóságoknak sikerült minden részletében földeríteniük fut a szerteágazó és vakmerően elgondolt puccskísérletet, amely elgondolásában éppen olyan naiv mint amilyen vakmerő, és beláthatatlan következményekkel járhatott volna, ha a hatóságok ébersége nem fojtja el csírájában a mindenre elszánt kalandorok, nem egészen tisztakezű fantaszták és beugratott, szépen hangzó jelszavaktól fanatizált fiatalemberek szövetkezését Szombaton, vasárnap és hétfőn egész nap folyt a puccskísérlet gyanúsítottjainak kihallgatása a margit körúti fogházban. A főkapitányságon nem állott a hatóságok rendelkezésére megfelelő számú cella, miután a letartóztatottak érintkezését meg akarták akadályozni és így külön-külön cellába kellett őket elzárni. Ezért folyt az ügy gyanúsítottjainak kihallgatása — bár a letartóztatottak között Vannay Lászlón kívül katonai személy nem szerepel — a honvédügyészség margit körúti fogházában. Itt hallgatták ki a főkapitányság magasrangú rendőrtisztviselői, részint a honvédügyészség tagjainak bevonásával az ügy gyanúsítottjait és ezekről a kihallgatásokról, valamint a hatóságoknak a puccskísérletet megelőző nyomozásáról illetékes helyen a következő felvilágosítást adták: hetiő csoport állott a mozgalom vezetői mögött, akik azonban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlő bizottság azonban, úgy látszik, mindenre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül több vezető jobb- és baloldali politikust akartak őrizetbe venni vagy meggyilkolni. E tekintetben a további nyomozás hivatott a tényállást tisztázni. A letartóztatottak között Vannay László gazdászati tisztet kivéve, katonai személy nincsen s a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is eshetik. A kihallgatás" folyamatban vannak. Részletes hivatalos jelentés a puccskísérletről A magyar királyi államrendőrség a nyomozóhatóságokkal karöltve körülbelül egy év óta figyelemmel kísért egy szervezkedést, amely a közvélemény felé hazafias jelszavakkal dolgozott, rejtett céljai azonban, amint az mindig jobban és jobban kiderült, olyan természetűek voltak, amelyek részben a meglevő társadalmi rendet veszélyeztették, részben pedig közönséges bűncselekménynek voltak minősíthetők. Néhány héttel ezelőtt ez a mozgalom, amely eleinte még igen szétfolyó volt, konkrétabb formát öltött s ekkor a rendőrségnek felhívás jutott a kezébe, amelyet utólag meglévő, az országgyűlésben azonban nem képviselt politikai pártok nevében adtak ki, amelynek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer ellen irányult. A hatóságok tudtak arról, hogy a legutóbbi hetekben már végrehajtó bizottság is alakult, amely hivatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végreható bizottságnak Vannay László gazdászati tiszt, Molnár Ferenc útbiztos, Raab Árpád magántisztviselő, Tóth Ferenc vívómester, Kovács Sándor kőműves és Pólyák Jenő elektrotechnikus voltak a tagjai. Ezek tíz egyének a forradalmi időből ismertek, egy részük már büntetett előéletű. Amint az eddigi vallomásokból kitűnik, tervük az volt, hogy hamisított parancsokkal beférkőztek a honvédség és a rendőrség laktanyáiba, ott fegyvereket igyekeznek szerezni, ezek segítségével maiukat a karhatalmi központok, a középületek, posta, lábda, rádió birtokába helyezik, azután diktatúrát, még pedig valamilyet? szov*elre^ítszerű álan’ijerend,’z,edést léptetnek életbe. A 7. ev.VRzUl».S' .l»v vettek gond a kodU. ho«v a »roze*' és a ma".>a bankok pénztárainak birtokába helyezik magukat, de tervrajzokat találtak olyan kereskedelmi és magánházakról is, ahol a mozgalom szervezőinek nézete szerint pénzre lehetett volna szert tenni. A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-én kellett volna kitörnie, akkor azonban elhalasztották, mert úgy vélték a mozgalom tervezői, hogy nincs még minden kellően előkészítve. Közben azonban neszét vették, hogy a hatóságok figyelik őket s ezért elhatározták, hogy a kísérletet november 28-án minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen esetekben szokásos óvóintézkedéseket már pénteken megtette s hozzálátott a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek letartóztatásához, már csak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak, hogy tájékozatlan elemeket hazafias jelszavak ürügye alatt bűncselekményekre csábítsanak, másrészt, hogy minden rendzavarásra irányuló kísérlettel szemben kióózanítólag hasson az a gyors és erélyes elhatározás, amellyel a kormány megmutatta, hogy a jogrendet és biztonságot minden zavaró kísérlettel szemben meg tudja védelmezni. Az eddigi kihallgatásokból is megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem állottak tömegek s hogy nem tartoznak az országgyűlésben képviselt egyik politikai párthoz sem. A letartóztatottak között egyformán találhatók olyanok, akiket 1920-ban a szélsőjobboldalhoz számítottak s olyanok, akiket most a szélső hátoldalhoz tartozóknak számítanak. A letartóztatottak száma 46, akik közül 7-et szabadon bocsátottak s valószínű, hogy a mai nap folyamán mfip további szabadonbocsátások történnek. Eddig tíz öSvént hallgattak ki. A vallomásokból megállapítható, hogy a hat tagból álló vezérlő-bizottságon kívül mintegy 150—200 személyre becsül- Május óta folytak Az illetékes helyen kapott értesülésen kívül munkatársunknak megbízható helyről a következő információkat sikerült szereznie a puccsterv részleteiről: 1931 májusában és júniusában kezdődtek el azok a megbeszélések, amelyeknek résztvevői a különítményes idők hírhedt szereplői voltak. A különítmények leszerelése után egy-két évig alig lehetett hallani a rosszemlékű múltnak azokról a szereplőiről,akik nem egy úgynevezett „kilengésében vettek részt és akiknek szeszélyétől függött azokban a zavaros időkben békés polgárok élet- és vagyonbiztonsága. Még azok is elfordultak tőlük, akiket egykor vezéreknek vallottak. Számtalan olyan dolog derült ki ugyanis ezekről a kétes hírű, jórészt fiatal emberekről, amelyekből nyilvánvalóvá lett, hogy ezek a hírhedt, rettegett lovagok nem tisztakezű idealisták, akik magasabb eszményekért ragadtatták el magukat bizonyos túlkapásokra, hanem sötét szándékú és megbízhatatlan emberek, akik szereplésükkel pénzt és karriert akartak szerezni a maguk számára. Jóideig csak a bűnügyi krónika lapjain tárt fel néhányuk neve. Mindenki megtagadta tőlük az anyagi támogatást, nem tudtak beleilleszkedni a békés polgári rendbe, sikkasztók, óvadékhamisítók, betörők lettek az egykori „félelem és gáncs nélküli lovagokéból, azok közül pedig, akik nem kerültek összeütközésbe a bűnügyi hatóságokkal, legtöbben szerény, kisjövedelmű állást vállaltak. Néhány hónappal ezelőtt, 1931 nyarának kezdetén verődött össze újra egy kisebb társaság az egykori különítményesekből. Eleinte az egyik józsef körúti étteremben ütötték fel székhelyüket, itt vetődött fel először a terv, hogy „valamit kellene csinálni ...“ Többen közülök állás nélkül voltak, azok pedig, akiket egykori elvbarátaik szerény állásba helyeztek el, panaszkodtak, úgy érezték, hogy méltánytalanság történt velük, „szolgálataikéért nem jutalmazták őket a megfelelő pozíciókkal Felhozták azt is a megbeszéléseken, hogy például Zsabka Kálmánnak, aki a Szomoryellenes tüntetéseket szervezte és akit annakidején Soltra rendőr meggyilkolásával is gyanúsítottak, nincs állása, rossz anyagi helyzetben van és amikor nemrégiben a fővároshoz gyorssegélyért fordult, mindössze öt pengőt utaltak ki neki. Ennek a Budapesten székelő társaságnak tudomására jutott, hogy megbeszéléseikkel egyidejűleg m Alföldön, különösen Kecskemét környékén szintén erős szervezkedés indult meg és ennek a szervezkedésnek vezétsf azonosak az orgoványi események „hőseiével. A „kaszás"-mozgalom volt ez az új szervezkedés Az alföldi brigádot ugyanis, miután a közrend szempontjából veszélyesnek tartotta a kormány, feloszlatták. A feloszlatás után az alföldi brigád szervezete helyébe akarták felépíteni a „kaszás“-mozgalmat, amely főleg Kecskeméten, Szolnokon és Eger környékén kezdett terjeszkedni. A „kaszás‘‘-mozgalom tagjai kék inget viseltek, amelyre fekete háromszögben fehér kaszát hímeztettek és vezetőik a gazdák körében igyekeztek híveket szerezni, gazdaságpolitikai elveket hangoztattak, új földreform eszméjét hintették szét és így sikerült is nekik néhány száz tagot toborozniok. Ebben a mozgalomban tevékeny részt vett Francia- Kiss Mihályon kívül fraád Árpád, akinek neve szintén szerepelt az orgoványi rémségekkel kapcsolatban és Hozmetz Ferenc Károly, aki annak idején az Ádám professzor elleni tüntetéseket és a Fővárosi Operettszínházban lejátszódott botrányt rendezte meg. Hólabdaszerű terjeszkedés hitleriámis programmal Innen, ebből a mozgalomból Indult ki tulajdonképpen a szélsőjobboldali szervezetek egyesítésének terve is. A mozgalom tagjainak tulajdonképpen tudomása sem volt arról, hogy milyen távolabbi célok szolgálatában akarják őket felhasználni, de a szervezők közül néhányan már ekkor arra gondoltak, hogy a budapesti és pest környéki „megbízható elemeket“ közös táborba egyesítik és alkalmas időben meg fogják mozdítani embereiket. Így alakult meg Budapesten a „magyar szabadságpárt“, amelynek vezetőségében és tagjai között számos jóhiszemű ember volt, aki nem is sejtette, hogy Hand Árpád és Hozmetz Ferenc, akik legagilisabb irányítói voltak a pártnak, milyen célok szolgálatába akarják tömöríteni az embereket. Hólabdaszerűen szélesedtek a keretek. X társaság, amelynek törzsét Vannay László, Vázsonyi Vilmos egyik merénylője, Hozmetz Ferenc, Gyulai-Molnár Ferenc, Vím