Magyar Hirlap, 1932. július (42. évfolyam, 145-159. szám)

1932-07-01 / 145. szám

2 1931 július­­. A regésigfolytatást anyagtorlódás miatt a legközelebbi számunk­ban közöljük Pallavicini György beszámolóján élesen bírálják a kormányzati rendszert őrgróf Pallavicini György Péter-Pál nap­ján beszámolóbeszédet tartott Dombóvárott, ahová több képviselő elkísérte. Pallavicini beszámolójában élesen bírálta a kormány­­za­ti rendszert és gróf Bethlen Istvánt, azt hangoztatva, hogy a rendszer az, amely le­fogja Károlyi Gyula kezét. Friedrich István új szabadságharcot hirdetett a pártabszolu­tizmus, a korrupció és a hazugság ellen. Gróf Csekonics Iván az összefogás szüksé­gességét hangoztatta. Lázár Miklós a köz­vélemény által sürgetett reformokat köve­telte. Pakots József új politikát kívánt Rád­ay Tibor és Hagy Emil a demokráciát sürgettek, Bródy Ernő pedig azt kívánt­a, hogy a szavazati jog legyen titk­os, az üz­letek legyenek nyíltak. Hódossy Gedeon, gróf Apponyi György, Klein Antal szólal­tak még fel a nagysikerű beszámolón. Egy volt vármegyei főlevélt­ár­os újrafelvét­eli ügye Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítása. Megírta annak idején a Magyar Hírlap, hogy a pécsi törvényszék áprilisban tár­gyalta Földváry Mihály volt vármegyei fő­levéltáros újrafelvételi kérelmét. Földváryt ugyanis még 1920-ban sajtó útján elkövetett lazítás címén állásának és nyugdíjának el­vesztésére ítélték. A pécsi törvényszék az 1920-ban hozott ítéletet hatályon kívül he­lyezte és Földváry Mihályt elévülés címén a vád és következményei alól felmentette. Az ügyészség fellebbezése folytán csütörtökön foglalkozott az üggyel a pécsi tábla, amely a pécsi törvényszék ítéletét helybenhagyta. Az ügyész semmisségi panaszt jelentett be. A Hunyady-csoport és Klein Antal belépett a független kisgazda­­pártba­ ­ A független kisgazdapárt csütörtökön este Gaal Gaszton elnöklésével pártértekezletet tartott, amelyen megjelentek a kisgazda­csoport tagjai is, akik nyilatkozatot írtak alá, amelyben bejelentik a független kis­gazdapártba való belépésüket, így csütörtö­kön Turchányi Egon, báró Fray István, Gallasz Rudolf, gróf Somssich Antal, Ra­­kovszky Tibor és gróf Hunyadi­ Ferenc lé­pett be a független kisgazdapártba. Bejelen­tette belépését ezenkívül Klein Antal pár­­tonkívü­li képviselő is. Az új tagok tiszteletére csütörtökön este a független kisgazdapárt pártvacsorát rende­lett. A pártvacsorán megjelentek a párt kép­viselőtagjai, Mojzes János, Láng Lénárd és Neubauer Mihály kivételével. A három kép­viselő távolléte nagy feltűnést keltett és arról beszéltek, hogy a három képviselő tá­­vollétével tiltakozni akar Hunyadyék belé­pése ellen. Nem tartják kizártnak, hogy a három képviselő levonja a konzekvenciákat és kilép a párt kötelékéből. A vacsorán Gaal Gaszton és gróf Hunyady Ferenc szólaltak fel Mindketten azokkal a támadásokkal foglalkoztak, amely a kor­mány sajtója részéről érte őket pártjaik összeolvasztása alkalmából. —­ Gátlunk mi már hasonló kézfogást — mondotta Gaal Gaszton —, amikor tíz évvel ezelőtt a mai egységes párt megalakult, de az a kézfogás a hatalom teljében, a hatalom megtartásáért történt, míg a mi együttműkö­­désünk az ellenzéki szenvedésekben való együttes részvételért történik. A kormány­párt azzal vádol minket, amikor a grófokkal szövetkezünk, hogy eláruljuk célkitűzésein­ket, Iinnyadyék részéről pedig parasztfogás­nak minősítik az eljárást. Hát amikor ugyan­ezt az egységes párt csinálta, akkor ez haza­fias cselekedet volt? Ezután gróf Hunyady Ferenc emelkedett szólásra, aki elöljáróban rögtön hangsú­lyozta, hogy a belépés csupán formai volt, azt jelenti, hogy elismerték Gaal Gaszton­ vezérüküt, mert célkitűzéseikben már hóna­pok óta együtt haladnak. Persze a mai rend­szer kevés híve és sok haszonélvezője ezt el­ítéli. Hunyady ezután azt fejtegette, hogy a kis- és a nagybirtokos soha olyan közel nem állt egymáshoz, mint ma, amikor együtt kell megvédenie érdekét a tőke ellen. Ennek az összefogásnak nincs baloldali jellege, mert a paraszt útja nem a felforgatás útja. HTRLAP A min­iszteresM felálla­otta a kormány ismensasat de a kormányzó nem fogadta el Meleghangú kéziratban biztosította a kormányt legteljesebb bizalmáról A Magyar Hírlap a múlt hetekben, amikor a kormányválságról szóló hírekről beszá­molt, közölte azt az értesülését, hogy a költ­ségvetés tető alá hozása után gróf Károlyi Gyula föl fogja ajánlani lemondását az ál­lamfőnek, a kormányzó azonban ezt nem veszi tudomásul és így gróf Károlyi Gyula marad tovább is a kormány élén. Ez az ér­tesülésünk hitelesnek bizonyult, amennyiben csütörtökön délelőtt a Ház folyosóin elter­jedt az a hír, hogy a miniszterelnök tényleg fölajánlotta lemondását, ezt azonban a kor­mányzó nem fogadta el. Nem sokkal a hír elterjedése után nyilvá­nosságra került az a kormányzói kézirat is, amelyet Horthy Miklós gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz intézett. A kormmányzói kézirat szövege a következő: Kedves gróf Károlyi! A magyar királyi mi­nisztériumnak a mai napon felajánlott lemondá­sát nem fogadom el. Amidőn a múlt nyáron válságos viszonyok között ritka hazafias ön­feláldozással megalakította kormányát, megha­tározott feladatok elvégzésére vállalkozott. E feladatoknak immár eleget téve, arra az el­határozásra jutott, hogy helyét ezzel elhagy­hatja. Az egymást követő, valóban nehéz elhatáro­zást igénylő kérdések megoldásánál, amelyek a kormányzat elé tömörültek, lelkes fáradozásu­kat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszo­nyok között rendkívüli erőfeszítést és körül­tekintést igényel: az államháztartás egyensúlyá­nak és fizetési eszközünk értékállandóságának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerü­lhetnek dön­tés alá, a nemzet egységének kifejezésre jutta­tására fokozottabb mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmamról biz­tosítva, arra kérem tehát önt, hogy az ország érdekeinek teljes súlyát átérezve, továbbra is vállalja miniszterelnöki tisztének ellátását. Kell Kenderesen, 1932. évi június hó 30. napján. Horthy s. k. Gróf Károlyi Gyula s. k. A hír nem keltett nagyobb feltűnést sem a jobb, sem a baloldalon, mert politikai kö­rökben ezzel az eseménnyel már napok óta számoltak és úgy ítélték meg, hogy ez sem­miféle változást nem jelent, meg annyiban sem, hogy a kormány összetételében követ­keznék be esetleg valamilyen személyi válto­zás. Mégis a déli órákban hallatszottak olyan hírek, hogy egy-két minisztérium vezetésé­ben változás áll be s az újságírók erre vonat­kozólag meg is kérdezték a miniszterelnököt, aki azonban azt válaszolta, hogy az ilyen hí­rek alapnélküli kombinációk. Tanítói és tanári kinevezések a fővárosnál Az újonnan kinevezettek csütörtök éjjel 11 órakor letették az esküt Dr Sipőcz Jenő polgármester kedden írta alá a fővárosnál megüresedett tanszemély­zeti állásokra a kinevezéseket. A kinevezési listát az új fővárosi törvényhez híven a pol­gármester nyomban felküldte a kultusz­minisztériumba, mivel a kinevezéshez a kul­tuszminiszter előzetes jóváhagyása szüksé­ges, illetve a kinevezés csak a miniszteri aprobációval válik jogérvényessé. Szeridy Károly közoktatásügyi tanácsnok a polgármester megbízásából személyesen vitte fel a kinevezési listát a kultuszminisz­terhez, ahonnan az csütörtökön este már vissza is érkezett. A miniszteri döntés kéz­hezvétele után Szendy Károly tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője azonnal intézkedett, hogy az újonnan kinevezett tan­erőket sürgős távirattal már csütörtök este hívják össze eskütételre. Az eskü kivevése egészen szokatlan időben, éjjel 11 órakor történt meg a Központi Városháza tanácster­mében. Erre a rendkívül sürgős intézkedésre azért volt szükség, mert ha nem tesznek es­küt, akkor a tanügyi szabályzat értelmében a végleges tanerőket megillető felemelt fize­tést nem kaphatták volna meg július 1-én, hanem csak hat hónappal később, és a to­vábbi előmenetel dolgában is jelentékeny hátrányt szenvednének. Az újonnan kineve­zettek névsora a következő: Óvónők lettek: Kálnay Józsefné sz. Koczóh Erzsébet, Süveges Istvánná sz. Tam­ássy Ilona, Gerwald Olga, Kaszab Pálné sz. Szoboray Róza, Jakab Erzsébet Péter Gyuláné sz. Lőrinci Irén, Lakatos Emilia, Berger Klára, Frey Pálné sz. Illés Rozália, Kuszák Lászlóné sz. Nyerges Dalma, Tóth Gizella. Elemi iskolai tanítók: Moór Lajos, Paneth Lajos, Slarkó Aurél, Dragóner Endre, Bokor Zoltán, Almássy Géza, Csányi László, Tóbik János, Kiricsi Lajos, Hom­onnay Pál, Krasznay András, Szilágyi László, Szubkai Imre, Schná­­denberger Ferenc Kovácsy Béla, Samay Géza, Korjolán, Burger Emil, Vitéz Horváth Antal, Ludas­i László Preizinger Ferenc, Horváth László, Óváry László, Mály György, Kiss Lajos, Nagy Jenő, Rlébert Géza,­­Szüts Pál, Miehnich Tibor, Schröder Kálmán Molnár Vilmos, Ha­lász András, Csekő­ Géza, Heidinger Nándor, Zsubori Béla, Nagy Ferenc, Tóth Miklós, Klam­mer Kálmán, Schiller László, Samay Ödön, Gulyás György, Hámory Imre. Ötvennégy tanítónői állás: Cserhály Margit, Spec­ár Zoltánná sz. Szabó Erzsébet, Sőtér Sarolta, Tallián Mária, Reiczter Oszkárné, sz. Huber Róza, Bóra Gyuláné sz. Wolff Anna, Véhn Mihályné sz. Beröndy Júlia, Forró Zsófia, Frecskay Olivérné, sz. Répáczky Gab­riella, Mihálka Ernőné sz. Petrássy Mária, Volenszky Gyuláné sz. Gallos Margit, dr Szendey Lászlóné sz. Fogyó Irma, Martán Jó­zsefné sz. Márkus Etelka, Zimmermann Béláné, sz. Hajnal Mária, Vörös Kálmánná sz. Szent­­pétery Júlia, Mérey Margit, Peschkó Zoltánné sz. Donnhau­ser Olga, Seress Magda Erdélyi Ferencné sz. Taxner Anna, Krezler Sándorné, sz. Tarr Erzsébet, Sághy Gyuláné sz. Takó Etelka, Neuner Istvánná sz. Hajgaló Gizella, Turner Józsefnél sz. Balázs Ilona, Mikolik Lenke, Kováts Vilma, Stigethauer Mahtid, Szüts Erzsébet, Farkas Rezsőné sz. Kövessy Albina, Szemere Viola, Gáspár Béláné sz. Gaál Amália, Fodor Ilona, Szathmáry Erzsébet, Déry Zsig­­m­ondné sz. Szabó Sarolta, dr Lunzer Róbertné sz. Csillag Angéla, Rainer Kálmánná, sz. Waller Eleonóra, dr Goll Aladárné sz. Frick Jolán, Faragó Artúrné, sz. Grün Júlia, Kalocsay K­álmánné, Vangel Margit, Eder­ Jenőné sz. Sugár Ida, Lázár Béláné sz. Kucsera Irén, dr Vitéz Pilinszky Atilláné sz. K. Kászonyi Mar­git, Székely Imréné, sz. Bodor Anna, Herczegh Katalin, Bíró Magda, Hrabál Ágostné sz. dr Herczegh Mahtid, özv. lovag Ybl Miklósné sz. Szabó Piroska, Borsoss Mária, Bezzegh Magda, Koffer Béláné, sz. Krizsán Jolán, ifj. dr­ Csepreghy Horváth Jánosné, sz. Ocskay Jolán, Grü­nner Zoltánná sz. Magasházy Hilda, Hézer Klára, Bernolák Gyuláné­ sz. Toperczer Viola és Fülöp Mária. Az énektanítás kötelezettségével összekötött öt tanítói állásra Halász Béla, Szíjártó Ká­roly, Patachich Leóné sz. Hollós Stefánia, Nagy Károlyné sz. Hegyessy Anna, Létay Gusztávné sz. Perczel Sarolta. A polgári fiúiskolánál: Miklós Béla, Dobos László, Bokros Béla, dr Vörös István, Takács Árpád, Greisinger Gyula, Kiss Lajos, Kovács György, Iván László, dr Alub­ei György, Papp Alajos, Mendlik Lajos, Paál Ákos, Bartos Géza, Vágrrer Róbert, Kiss Imre, Kronstein Ferenc. A polgári leányiskoláknál: Darvay Erzsébet, Schivörer Mária, dr Kertész Aladárné sz. dr Wildner Teréz, Okolicsányi Márta, Jesze Kálmánná sz. Endrey Sarolta, Bozsó Ernőné sz. Baum Mária, Grafi Józsa, Szerém­y Ala­josné sz. Berka Aurália, Gruber Erzsébet, Mayer Blanka, dr Vitéz Imecs Györgyné sz. Herczegh Klára, Szalay Károlyné sz. Onódy Irén, Marközy Emilné sz. Kenessey Erzsébet, Kecskés Mária, Lábos Edémé sz. Kózer Márta, Horváth Margit, dr Kubinyi Aladárné sz. Oszvald Margit, Lovas Piroska, Kirchner Jenőné sz. D'Ouvenou Gizella, özv. Knapp Emilné sz. Bilesz Ilona, Bernai Irén, Herkner Anna, Vitéz Spányi Andorné sz. Borovics Ida, Lednitzky Lajosné sz. Viller Ottilia, dr Pla­­veczky Oszkárné sz. Kovács Margit, Komlós Ferencné sz. Leszák Mária, Klorpich Rezsőné sz. Frantz Valéria. A fiu­-lparostanine.Iskoláknál: Szabó Károly, Vály Ödön, Oberth Ernő, Waller Richard, Fabró József, Emnőd Aurél, Szánthó Gergely, Klement Zoltán, Soóky Sándor, Andrichovszky István. A leány-ipjinistam­iniskoláknál: Bíró Lajos, Koczkás Kálmán, Szotvory Lajos. A reáliskoláknál: Péch Zoltán, Simon Ferenc, dr Nemes Árpád, Vigassy Lajos. A felsőkereskedelmi iskoláknál: Dr Hilseher Zoltán, Beren­d Iván, Vitéz dr Horváth Oszkár, Lévai József, Tarján Ferenc, Makray Pál, Mol­nár Zoltán, Erdélyi Amália. A női kereskedelmi szaktanfolyamoknál: Kardhordó Ilona A női ipariskoláknál: Érchegyi Irén, Tom­csányi Edit, Ducsay Béláné sz. Antal Ilona. A felsőbb zeneiskolánál: Vályi Béláné szül Babits Vilma. A tanszerkészítő­ műhelynél preparátori ál­lásra: Majthényi Gábor. * ' Péntek A Magyar Újságírók Turista Egyesülete debreceni vándorgyűlése A Magyar Újságírók Turista Egyesülete szer­­dán délben fél egykor a debreceni városházai közgyűlési termében tartotta meg Debrecen vá­ros meghívására vándorgyűlését, a társadalom előkelőségeinek és a debreceni hírlapíróknak a jelenlétében. Laczkó Géza elnök üdvözlőszavai után Debre­cen város nevében dr Csűrös Ferenc tanácsnok, a Magyar Turista Szövetség képviselőtében Zsembery Gyula ügyvezető­ elnök, a Magyar Új­­ságírók Egyesülete nevében Szirmay István tit-­­kár, a debreceni újságírók nevében Vitéz Koloss­­váry Borcsa Mihály főszerkesztő, a Magyar Tu­rista Egyesület debreceni csoportja nevében dr Horvay Róbert igazgató köszöntötték a vend­­dég budapesti újságírókat. Miklós Elemér mi­niszteri tanácsos, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke Idegenforgalom és turistaság az Alföldön cím alatt tartott előadást, amelynek­ során Debrecen és Szeged fellendüléséről beszélt és kiemelte Móra Ferenc munkásságát, mint aki ásatásaival sok érdeklődőt vonz Szegedre, majd méltatta Debrecen természeti szépségeit, amelyek méltán teszik kedvelt kirándulóhellyé ezt a vidéki metropoliszt. Dr Berecz Sándor Debrecen város idegenforgalmi jelentőségéről tartott előadást, majd elfogadták Zubor István határozati javaslatát, amely szerint a MOTE fel­kéri a turistaszövetséghez tartozó egyesületeket, hogy programjukba iktassák be a vidéki váro­sok meglátogatását. Losonczy Zoltán felszólalása után a vándorgyűlés Laczkó elnök szavaival ért véget. Gyűlés után a MUTE tagjai részére az Arany Bika-szálló Bocskay-term­ében társas­­vacsora volt. Este pedig a MUTE tagjai, mint Debrecen város vendégei kimentek a Horto­­bágyra, ahonnan a törzsménes­es törzsgulya megtekintése után csak csütörtök reggel tértek vissza Debrecenbe. Délelőtt az új egyetemet tekintették meg, majd Loessz Dezső temetői gondnok kíséreté­ben az új temetőben épült krematóriumot láto­gatták meg. Elutazásuk előtt az Angol Királynő­szálló tulajdonosa rendezetté, tiszteletükre villás­ reggelit. Gróf Jankovich Aladár öngyilkossága Órádban Grácból jelentik. A zágrábi illetőségű 54 éves gróf Jankovich Aladár nagybirtokos lakásán revolverrel öngyilkosságot követett el és meghalt. Tettét hír szerint anyagi okokból követte el. , A BSZKRT csütörtök éjszaka átvette az autóbuszüzemet Sipőcz Jenő polgármester rendelete értel­mében a csütörtökről péntekre virradó éj­szaka a BSZKRT átvette az Autóbuszüzemet. Csütörtökön éjfélkor lezárták az Autóbusz­üzem pénztárait, könyveit és pénteken reggel megkezdik az üzem vagyonának lejárszeri­ átvételét. Európai nemzetiségi kongresszus Bécsben Bécsből jelentik: Csütörtökön kezdődött meg a VIII. európai nemzetiségi kongresszus, ame­lyen tizennégy európai államból jelentek meg a nemzetiségek képviselői, mintegy negyvenmillió ember reprezentánsaiként. Krabbe, a népszövet­ségi titkárság kisebbségi osztályának tagja is megjelent, hogy nemhivatalosan megfigyelőként vegyen részt a kongresszuson. A kongresszus megnyilóü­lésén a csehszlovákiai magyarság nevében Szütlö Géza többek között a ■következőket mondotta: — Meg kell értenünk, hogy panaszaink még ma is csak panaszok, amelyeknek semmi ered­ménye nincsen. Az ígéreteken kívül semmi sem változik Európában és némi keserűséggel kell megállapítanunk, hogy csak a címke új, maga az üveg azonban a régi. Szüllő a továbbiakban rámutatott a nemzeti eszme és az univerzalizmus közti alapvető ellen­tétre és a következőket mondotta: — A mi álláspontunk és célunk az, hogy min­den faj minden országban megőrizhesse nemzeti egyéniségét, nemzeti kultúráját és hogy az or­szágok — fennhatóságuk megóvása mellett­­— az emberiség érdekében e fajokkal együttműköd­hessenek. . Ez­után Bevet lausannei tanár tartott előadást ,A nemzetiségi kongresszus alapelveinek érvé­nyessége címmel. A kongresszus elnökségét csütörtökön fogadta Miklós szövetségi elnök. A kongresszus délelőtti ülésén a többi között felszólalt Jakabffy Elemér képviselő, a romániai magyar kisebbség képviselője is. Jakabffy a nemzeti eszméért folyó harcoknak tulajdonítja, hogy Európa kétségbeesett helyzete még mindig nem javult meg és nem is javulhat. Beszédében minden nemzet és az egyes nemzetek minden töredéke számára politikai és kulturális szabad­ságokat követelk

Next