Magyar Hirlap, 1932. július (42. évfolyam, 145-159. szám)
1932-07-01 / 145. szám
2 1931 július. A regésigfolytatást anyagtorlódás miatt a legközelebbi számunkban közöljük Pallavicini György beszámolóján élesen bírálják a kormányzati rendszert őrgróf Pallavicini György Péter-Pál napján beszámolóbeszédet tartott Dombóvárott, ahová több képviselő elkísérte. Pallavicini beszámolójában élesen bírálta a kormányzati rendszert és gróf Bethlen Istvánt, azt hangoztatva, hogy a rendszer az, amely lefogja Károlyi Gyula kezét. Friedrich István új szabadságharcot hirdetett a pártabszolutizmus, a korrupció és a hazugság ellen. Gróf Csekonics Iván az összefogás szükségességét hangoztatta. Lázár Miklós a közvélemény által sürgetett reformokat követelte. Pakots József új politikát kívánt Ráday Tibor és Hagy Emil a demokráciát sürgettek, Bródy Ernő pedig azt kívánta, hogy a szavazati jog legyen titkos, az üzletek legyenek nyíltak. Hódossy Gedeon, gróf Apponyi György, Klein Antal szólaltak még fel a nagysikerű beszámolón. Egy volt vármegyei főlevéltáros újrafelvételi ügye Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósítása. Megírta annak idején a Magyar Hírlap, hogy a pécsi törvényszék áprilisban tárgyalta Földváry Mihály volt vármegyei főlevéltáros újrafelvételi kérelmét. Földváryt ugyanis még 1920-ban sajtó útján elkövetett lazítás címén állásának és nyugdíjának elvesztésére ítélték. A pécsi törvényszék az 1920-ban hozott ítéletet hatályon kívül helyezte és Földváry Mihályt elévülés címén a vád és következményei alól felmentette. Az ügyészség fellebbezése folytán csütörtökön foglalkozott az üggyel a pécsi tábla, amely a pécsi törvényszék ítéletét helybenhagyta. Az ügyész semmisségi panaszt jelentett be. A Hunyady-csoport és Klein Antal belépett a független kisgazdapártba A független kisgazdapárt csütörtökön este Gaal Gaszton elnöklésével pártértekezletet tartott, amelyen megjelentek a kisgazdacsoport tagjai is, akik nyilatkozatot írtak alá, amelyben bejelentik a független kisgazdapártba való belépésüket, így csütörtökön Turchányi Egon, báró Fray István, Gallasz Rudolf, gróf Somssich Antal, Rakovszky Tibor és gróf Hunyadi Ferenc lépett be a független kisgazdapártba. Bejelentette belépését ezenkívül Klein Antal pártonkívüli képviselő is. Az új tagok tiszteletére csütörtökön este a független kisgazdapárt pártvacsorát rendelett. A pártvacsorán megjelentek a párt képviselőtagjai, Mojzes János, Láng Lénárd és Neubauer Mihály kivételével. A három képviselő távolléte nagy feltűnést keltett és arról beszéltek, hogy a három képviselő távollétével tiltakozni akar Hunyadyék belépése ellen. Nem tartják kizártnak, hogy a három képviselő levonja a konzekvenciákat és kilép a párt kötelékéből. A vacsorán Gaal Gaszton és gróf Hunyady Ferenc szólaltak fel Mindketten azokkal a támadásokkal foglalkoztak, amely a kormány sajtója részéről érte őket pártjaik összeolvasztása alkalmából. — Gátlunk mi már hasonló kézfogást — mondotta Gaal Gaszton —, amikor tíz évvel ezelőtt a mai egységes párt megalakult, de az a kézfogás a hatalom teljében, a hatalom megtartásáért történt, míg a mi együttműködésünk az ellenzéki szenvedésekben való együttes részvételért történik. A kormánypárt azzal vádol minket, amikor a grófokkal szövetkezünk, hogy eláruljuk célkitűzéseinket, Iinnyadyék részéről pedig parasztfogásnak minősítik az eljárást. Hát amikor ugyanezt az egységes párt csinálta, akkor ez hazafias cselekedet volt? Ezután gróf Hunyady Ferenc emelkedett szólásra, aki elöljáróban rögtön hangsúlyozta, hogy a belépés csupán formai volt, azt jelenti, hogy elismerték Gaal Gaszton vezérüküt, mert célkitűzéseikben már hónapok óta együtt haladnak. Persze a mai rendszer kevés híve és sok haszonélvezője ezt elítéli. Hunyady ezután azt fejtegette, hogy a kis- és a nagybirtokos soha olyan közel nem állt egymáshoz, mint ma, amikor együtt kell megvédenie érdekét a tőke ellen. Ennek az összefogásnak nincs baloldali jellege, mert a paraszt útja nem a felforgatás útja. HTRLAP A miniszteresM felállaotta a kormány ismensasat de a kormányzó nem fogadta el Meleghangú kéziratban biztosította a kormányt legteljesebb bizalmáról A Magyar Hírlap a múlt hetekben, amikor a kormányválságról szóló hírekről beszámolt, közölte azt az értesülését, hogy a költségvetés tető alá hozása után gróf Károlyi Gyula föl fogja ajánlani lemondását az államfőnek, a kormányzó azonban ezt nem veszi tudomásul és így gróf Károlyi Gyula marad tovább is a kormány élén. Ez az értesülésünk hitelesnek bizonyult, amennyiben csütörtökön délelőtt a Ház folyosóin elterjedt az a hír, hogy a miniszterelnök tényleg fölajánlotta lemondását, ezt azonban a kormányzó nem fogadta el. Nem sokkal a hír elterjedése után nyilvánosságra került az a kormányzói kézirat is, amelyet Horthy Miklós gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz intézett. A kormmányzói kézirat szövege a következő: Kedves gróf Károlyi! A magyar királyi minisztériumnak a mai napon felajánlott lemondását nem fogadom el. Amidőn a múlt nyáron válságos viszonyok között ritka hazafias önfeláldozással megalakította kormányát, meghatározott feladatok elvégzésére vállalkozott. E feladatoknak immár eleget téve, arra az elhatározásra jutott, hogy helyét ezzel elhagyhatja. Az egymást követő, valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldásánál, amelyek a kormányzat elé tömörültek, lelkes fáradozásukat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és körültekintést igényel: az államháztartás egyensúlyának és fizetési eszközünk értékállandóságának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, a nemzet egységének kifejezésre juttatására fokozottabb mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmamról biztosítva, arra kérem tehát önt, hogy az ország érdekeinek teljes súlyát átérezve, továbbra is vállalja miniszterelnöki tisztének ellátását. Kell Kenderesen, 1932. évi június hó 30. napján. Horthy s. k. Gróf Károlyi Gyula s. k. A hír nem keltett nagyobb feltűnést sem a jobb, sem a baloldalon, mert politikai körökben ezzel az eseménnyel már napok óta számoltak és úgy ítélték meg, hogy ez semmiféle változást nem jelent, meg annyiban sem, hogy a kormány összetételében következnék be esetleg valamilyen személyi változás. Mégis a déli órákban hallatszottak olyan hírek, hogy egy-két minisztérium vezetésében változás áll be s az újságírók erre vonatkozólag meg is kérdezték a miniszterelnököt, aki azonban azt válaszolta, hogy az ilyen hírek alapnélküli kombinációk. Tanítói és tanári kinevezések a fővárosnál Az újonnan kinevezettek csütörtök éjjel 11 órakor letették az esküt Dr Sipőcz Jenő polgármester kedden írta alá a fővárosnál megüresedett tanszemélyzeti állásokra a kinevezéseket. A kinevezési listát az új fővárosi törvényhez híven a polgármester nyomban felküldte a kultuszminisztériumba, mivel a kinevezéshez a kultuszminiszter előzetes jóváhagyása szükséges, illetve a kinevezés csak a miniszteri aprobációval válik jogérvényessé. Szeridy Károly közoktatásügyi tanácsnok a polgármester megbízásából személyesen vitte fel a kinevezési listát a kultuszminiszterhez, ahonnan az csütörtökön este már vissza is érkezett. A miniszteri döntés kézhezvétele után Szendy Károly tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője azonnal intézkedett, hogy az újonnan kinevezett tanerőket sürgős távirattal már csütörtök este hívják össze eskütételre. Az eskü kivevése egészen szokatlan időben, éjjel 11 órakor történt meg a Központi Városháza tanácstermében. Erre a rendkívül sürgős intézkedésre azért volt szükség, mert ha nem tesznek esküt, akkor a tanügyi szabályzat értelmében a végleges tanerőket megillető felemelt fizetést nem kaphatták volna meg július 1-én, hanem csak hat hónappal később, és a további előmenetel dolgában is jelentékeny hátrányt szenvednének. Az újonnan kinevezettek névsora a következő: Óvónők lettek: Kálnay Józsefné sz. Koczóh Erzsébet, Süveges Istvánná sz. Tamássy Ilona, Gerwald Olga, Kaszab Pálné sz. Szoboray Róza, Jakab Erzsébet Péter Gyuláné sz. Lőrinci Irén, Lakatos Emilia, Berger Klára, Frey Pálné sz. Illés Rozália, Kuszák Lászlóné sz. Nyerges Dalma, Tóth Gizella. Elemi iskolai tanítók: Moór Lajos, Paneth Lajos, Slarkó Aurél, Dragóner Endre, Bokor Zoltán, Almássy Géza, Csányi László, Tóbik János, Kiricsi Lajos, Homonnay Pál, Krasznay András, Szilágyi László, Szubkai Imre, Schnádenberger Ferenc Kovácsy Béla, Samay Géza, Korjolán, Burger Emil, Vitéz Horváth Antal, Ludasi László Preizinger Ferenc, Horváth László, Óváry László, Mály György, Kiss Lajos, Nagy Jenő, Rlébert Géza,Szüts Pál, Miehnich Tibor, Schröder Kálmán Molnár Vilmos, Halász András, Csekő Géza, Heidinger Nándor, Zsubori Béla, Nagy Ferenc, Tóth Miklós, Klammer Kálmán, Schiller László, Samay Ödön, Gulyás György, Hámory Imre. Ötvennégy tanítónői állás: Cserhály Margit, Specár Zoltánná sz. Szabó Erzsébet, Sőtér Sarolta, Tallián Mária, Reiczter Oszkárné, sz. Huber Róza, Bóra Gyuláné sz. Wolff Anna, Véhn Mihályné sz. Beröndy Júlia, Forró Zsófia, Frecskay Olivérné, sz. Répáczky Gabriella, Mihálka Ernőné sz. Petrássy Mária, Volenszky Gyuláné sz. Gallos Margit, dr Szendey Lászlóné sz. Fogyó Irma, Martán Józsefné sz. Márkus Etelka, Zimmermann Béláné, sz. Hajnal Mária, Vörös Kálmánná sz. Szentpétery Júlia, Mérey Margit, Peschkó Zoltánné sz. Donnhauser Olga, Seress Magda Erdélyi Ferencné sz. Taxner Anna, Krezler Sándorné, sz. Tarr Erzsébet, Sághy Gyuláné sz. Takó Etelka, Neuner Istvánná sz. Hajgaló Gizella, Turner Józsefnél sz. Balázs Ilona, Mikolik Lenke, Kováts Vilma, Stigethauer Mahtid, Szüts Erzsébet, Farkas Rezsőné sz. Kövessy Albina, Szemere Viola, Gáspár Béláné sz. Gaál Amália, Fodor Ilona, Szathmáry Erzsébet, Déry Zsigmondné sz. Szabó Sarolta, dr Lunzer Róbertné sz. Csillag Angéla, Rainer Kálmánná, sz. Waller Eleonóra, dr Goll Aladárné sz. Frick Jolán, Faragó Artúrné, sz. Grün Júlia, Kalocsay Kálmánné, Vangel Margit, Eder Jenőné sz. Sugár Ida, Lázár Béláné sz. Kucsera Irén, dr Vitéz Pilinszky Atilláné sz. K. Kászonyi Margit, Székely Imréné, sz. Bodor Anna, Herczegh Katalin, Bíró Magda, Hrabál Ágostné sz. dr Herczegh Mahtid, özv. lovag Ybl Miklósné sz. Szabó Piroska, Borsoss Mária, Bezzegh Magda, Koffer Béláné, sz. Krizsán Jolán, ifj. dr Csepreghy Horváth Jánosné, sz. Ocskay Jolán, Grünner Zoltánná sz. Magasházy Hilda, Hézer Klára, Bernolák Gyuláné sz. Toperczer Viola és Fülöp Mária. Az énektanítás kötelezettségével összekötött öt tanítói állásra Halász Béla, Szíjártó Károly, Patachich Leóné sz. Hollós Stefánia, Nagy Károlyné sz. Hegyessy Anna, Létay Gusztávné sz. Perczel Sarolta. A polgári fiúiskolánál: Miklós Béla, Dobos László, Bokros Béla, dr Vörös István, Takács Árpád, Greisinger Gyula, Kiss Lajos, Kovács György, Iván László, dr Alubei György, Papp Alajos, Mendlik Lajos, Paál Ákos, Bartos Géza, Vágrrer Róbert, Kiss Imre, Kronstein Ferenc. A polgári leányiskoláknál: Darvay Erzsébet, Schivörer Mária, dr Kertész Aladárné sz. dr Wildner Teréz, Okolicsányi Márta, Jesze Kálmánná sz. Endrey Sarolta, Bozsó Ernőné sz. Baum Mária, Grafi Józsa, Szerémy Alajosné sz. Berka Aurália, Gruber Erzsébet, Mayer Blanka, dr Vitéz Imecs Györgyné sz. Herczegh Klára, Szalay Károlyné sz. Onódy Irén, Marközy Emilné sz. Kenessey Erzsébet, Kecskés Mária, Lábos Edémé sz. Kózer Márta, Horváth Margit, dr Kubinyi Aladárné sz. Oszvald Margit, Lovas Piroska, Kirchner Jenőné sz. D'Ouvenou Gizella, özv. Knapp Emilné sz. Bilesz Ilona, Bernai Irén, Herkner Anna, Vitéz Spányi Andorné sz. Borovics Ida, Lednitzky Lajosné sz. Viller Ottilia, dr Plaveczky Oszkárné sz. Kovács Margit, Komlós Ferencné sz. Leszák Mária, Klorpich Rezsőné sz. Frantz Valéria. A fiu-lparostanine.Iskoláknál: Szabó Károly, Vály Ödön, Oberth Ernő, Waller Richard, Fabró József, Emnőd Aurél, Szánthó Gergely, Klement Zoltán, Soóky Sándor, Andrichovszky István. A leány-ipjinistaminiskoláknál: Bíró Lajos, Koczkás Kálmán, Szotvory Lajos. A reáliskoláknál: Péch Zoltán, Simon Ferenc, dr Nemes Árpád, Vigassy Lajos. A felsőkereskedelmi iskoláknál: Dr Hilseher Zoltán, Berend Iván, Vitéz dr Horváth Oszkár, Lévai József, Tarján Ferenc, Makray Pál, Molnár Zoltán, Erdélyi Amália. A női kereskedelmi szaktanfolyamoknál: Kardhordó Ilona A női ipariskoláknál: Érchegyi Irén, Tomcsányi Edit, Ducsay Béláné sz. Antal Ilona. A felsőbb zeneiskolánál: Vályi Béláné szül Babits Vilma. A tanszerkészítő műhelynél preparátori állásra: Majthényi Gábor. * ' Péntek A Magyar Újságírók Turista Egyesülete debreceni vándorgyűlése A Magyar Újságírók Turista Egyesülete szerdán délben fél egykor a debreceni városházai közgyűlési termében tartotta meg Debrecen város meghívására vándorgyűlését, a társadalom előkelőségeinek és a debreceni hírlapíróknak a jelenlétében. Laczkó Géza elnök üdvözlőszavai után Debrecen város nevében dr Csűrös Ferenc tanácsnok, a Magyar Turista Szövetség képviselőtében Zsembery Gyula ügyvezető elnök, a Magyar Újságírók Egyesülete nevében Szirmay István tit-kár, a debreceni újságírók nevében Vitéz Kolossváry Borcsa Mihály főszerkesztő, a Magyar Turista Egyesület debreceni csoportja nevében dr Horvay Róbert igazgató köszöntötték a venddég budapesti újságírókat. Miklós Elemér miniszteri tanácsos, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke Idegenforgalom és turistaság az Alföldön cím alatt tartott előadást, amelynek során Debrecen és Szeged fellendüléséről beszélt és kiemelte Móra Ferenc munkásságát, mint aki ásatásaival sok érdeklődőt vonz Szegedre, majd méltatta Debrecen természeti szépségeit, amelyek méltán teszik kedvelt kirándulóhellyé ezt a vidéki metropoliszt. Dr Berecz Sándor Debrecen város idegenforgalmi jelentőségéről tartott előadást, majd elfogadták Zubor István határozati javaslatát, amely szerint a MOTE felkéri a turistaszövetséghez tartozó egyesületeket, hogy programjukba iktassák be a vidéki városok meglátogatását. Losonczy Zoltán felszólalása után a vándorgyűlés Laczkó elnök szavaival ért véget. Gyűlés után a MUTE tagjai részére az Arany Bika-szálló Bocskay-termében társasvacsora volt. Este pedig a MUTE tagjai, mint Debrecen város vendégei kimentek a Hortobágyra, ahonnan a törzsméneses törzsgulya megtekintése után csak csütörtök reggel tértek vissza Debrecenbe. Délelőtt az új egyetemet tekintették meg, majd Loessz Dezső temetői gondnok kíséretében az új temetőben épült krematóriumot látogatták meg. Elutazásuk előtt az Angol Királynőszálló tulajdonosa rendezetté, tiszteletükre villás reggelit. Gróf Jankovich Aladár öngyilkossága Órádban Grácból jelentik. A zágrábi illetőségű 54 éves gróf Jankovich Aladár nagybirtokos lakásán revolverrel öngyilkosságot követett el és meghalt. Tettét hír szerint anyagi okokból követte el. , A BSZKRT csütörtök éjszaka átvette az autóbuszüzemet Sipőcz Jenő polgármester rendelete értelmében a csütörtökről péntekre virradó éjszaka a BSZKRT átvette az Autóbuszüzemet. Csütörtökön éjfélkor lezárták az Autóbuszüzem pénztárait, könyveit és pénteken reggel megkezdik az üzem vagyonának lejárszeri átvételét. Európai nemzetiségi kongresszus Bécsben Bécsből jelentik: Csütörtökön kezdődött meg a VIII. európai nemzetiségi kongresszus, amelyen tizennégy európai államból jelentek meg a nemzetiségek képviselői, mintegy negyvenmillió ember reprezentánsaiként. Krabbe, a népszövetségi titkárság kisebbségi osztályának tagja is megjelent, hogy nemhivatalosan megfigyelőként vegyen részt a kongresszuson. A kongresszus megnyilóülésén a csehszlovákiai magyarság nevében Szütlö Géza többek között a ■következőket mondotta: — Meg kell értenünk, hogy panaszaink még ma is csak panaszok, amelyeknek semmi eredménye nincsen. Az ígéreteken kívül semmi sem változik Európában és némi keserűséggel kell megállapítanunk, hogy csak a címke új, maga az üveg azonban a régi. Szüllő a továbbiakban rámutatott a nemzeti eszme és az univerzalizmus közti alapvető ellentétre és a következőket mondotta: — A mi álláspontunk és célunk az, hogy minden faj minden országban megőrizhesse nemzeti egyéniségét, nemzeti kultúráját és hogy az országok — fennhatóságuk megóvása mellett— az emberiség érdekében e fajokkal együttműködhessenek. . Ezután Bevet lausannei tanár tartott előadást ,A nemzetiségi kongresszus alapelveinek érvényessége címmel. A kongresszus elnökségét csütörtökön fogadta Miklós szövetségi elnök. A kongresszus délelőtti ülésén a többi között felszólalt Jakabffy Elemér képviselő, a romániai magyar kisebbség képviselője is. Jakabffy a nemzeti eszméért folyó harcoknak tulajdonítja, hogy Európa kétségbeesett helyzete még mindig nem javult meg és nem is javulhat. Beszédében minden nemzet és az egyes nemzetek minden töredéke számára politikai és kulturális szabadságokat követelk