Magyar Hirlap, 1933. április (43. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

2 1955 április T. HIPIAp Elrendelték az összes zsidó vallású bírák szabadságolását Berlinben pénteken a c X. számú és a centrum jelzésű bíróságok előtt nagy tömén­gek gyülekeztek, amelyek követelték, hogy a zsidó bírák és ügyvédek azonnal hagyják el az épületet. Eltávolították az L számú törvényszék elnökét is. A helyettes elnök erre kétnapos szünetet rendelt el, hogy addig kicseréljék a zsidó bírákat.­­Ugyanez történt Königsbergben is, ahol a horogkeresztesek megtiltották a zsidóknak a törvényszéki épület küszöbének átlépését.­­A rohamosztagosok néhány zsidó ügyvéd­nek, akik kimutathatóan az első harcvonal­ban küzdöttek a fronton, megengedték, hogy külön igazolvánnyal beléphessenek az épü­letbe, számuk azonban nem haladhatja meg a zsidóság országos arányszámát Kerti porosz igazságügyi kormánybiztos a berlini, königsbergi és kölni események hírülvétele után körrendeletet intézett valamennyi po­rosz bírósághoz, amelyben felszólítja őket, hogy közöljék az összes zsidó bírákkal, hogy azonnal be kell nyúj­­tan­iuk szabadságolási kérvényüket. "A kérvényeknek minden esetben haladékta­lanul helyt kell adni. Kerri körlevele szerint a zsidó ügyvédek és zsidó orvosok elbizako­dott magatartása olyan izgalmat okozott a nép körében, hogy a zsidó propaganda ellen folyó harc idején az a veszély fenyeget hogy a nép az önsegély eszközéhez nyúl. Éppen ezért, ha a zsidó bírák vonakodnának be­nyújtani szabadságolási kérvényüket, a­­házirendre való hivatkozással meg kell til­tani nekik, hogy átlépjék a törvényszéki épületek küszöbét. A zsidó törvényszéki ülnököket azonnal fel kell menteni, zsidó esküdtbírákat többé nem szabad kinevezni és el kell bocsátani a zsidó ügyészeket is.­­A helyi ügyvédi kamarákkal vagy ügyvéd egyesületekkel, haladéktalanul meg kell egyezni abban, hogy szombat délelőtt 10 órától kezdve csak annyi zsidó fejthet ki működést, amennyi a zsidó lakosság orszá­gos arányszámának megfelel. A zsidó újságírók ellen A berlini bíróságok sajtó­szobáiban és folyosóin a törvényszék elnöke hirdetményt függesztett ki, amelyben a kommunista és szocialista irányú vagy zsidó származású tudósítóknak meg­tiltja, hogy tudósítói hivatásuk gya­korlása céljából az épületbe lépjenek. A rendelkezés megsértését, mint magánlak­sértést szigorúan büntetni fogják. A közön­ségnek továbbra is megmarad az a joga, hogy a tárgyalásokat végighallgassa. Hermann Schülemnt, a müncheni Löwen­­brüu vezérigazgatóját a bajor határrendőr­ség Tegernsee mellett abban a pillanatban tartóztatta le, amikor automobilján felesé­gével és leányával át akart jutni a határon. Münchenbe szállították és védőőrizetbe vet­ték. Stuttgartban a Tietz és Schocke áruhá­zakba pénteken délután könnyfakasztó bombákat dobtak. A helyiségekből nyom­ban el kellett távolítani a vevőket és az eladást abba kellett hagyni. Hugenberg és Hitler tanácskozása Hugenberg gazdasági miniszter, a német nemzeti párt vezére, pénteken hosszú ta­nácskozást folytatott Hitler kancellárral. A tanácskozás, hír szerint, Oberführen német nemzetipárti képviselő lemondásával állott összefüggésben. Oberfohren lemondásának hátteréről még mindig nem tájékoztatták a köz­véleményt és arról sem szivárgott ki semmi hír, hogy mi történt Hitler és Hugenberg találkozá­sán. Gerhart Hauptmann tér helyett a Hitler Adolf tér Herischdorf sziléziai község új kép­viselőtestülete, amely kizárólag horog­­keresztesekből áll, kimondta, hogy a község főterét, amelyet eddig Herrschdorf nagy szülöttjéről Gerhardt Hauptmann térnek neveztek, átkeresztelik Hitler Adolf térre. Az elhatározást azzal indokolták meg, hogy Gerhardt Hauptmann nem német nem­zeti érzésű, hanem nemzetközi író, aki óriási jövedelmét külföldön költi el. „Forradalom — a szó legteljesebb értelmében.. A londoni német sajtótudósítók pénteken közös nyilatkozatot küldtek valamennyi londoni újságnak, amelyben kijelentik, hogy az angol közvélemény, úgy látszik, csak ne­hezen, érti meg a németországi eseménye­ket. Nem szabad elfelejteni, hogy ami ma Németországban lejátszódik, forradalom a szó legteljesebb értelmé­ben, már­pedig forradalmi időkben el­kerülhetetlenek az incidensek. "Az állítólagos németországi rémségekről el­terjedt hírek csak azzal magyarázhatók, hogy Angliában ismét lábrakapott az a tö­megpszichózis, amely a háború idején volt tapasztalható. Svájc védekezik a német emigránsok beözönlése ellen Bernben a svájci igazságügyminisztérium egész sor utasítást küldött a svájci rendőr­­hatóságoknak a Németországból menekülő emigránsokkal szemben tanúsítandó maga­tartásra vonatkozólag. Átmenetileg menedékjogot kell, adni minden német embernek, aki szabályszerű útlevéllel lépi át a határt, de csak azzal a feltétel­lel, hogy­ az illető nem űzhet Svájc terü­letén semmi foglalkozást. Minden olyan esetben, amikor attól kell tartani, hogy a német emigránsok tömeges beözönlése nyugtalanságra adhat okot a lakosság körében, vagy pedig veszélyeztet­heti Svájc és Németország baráti jóviszonyát, haladéktalanul intézkedni kell a mene­kültek kiutasítása ügyében. Ki kell utasítani azokat az emigránsokat is, akik állandóan Svájcban akarnak letele­pedni és ebből a célból ingatlant vásárolnak, üzletet alapítanak vagy részesedést vállalnak svájci üzletekben. A zsidó üldózések és a népszövetség két genfi lap szenzációs feltalálásban Londonból keltezett Havas-jelentést közöl, amely szerint több angol képviselő kérdé­sére Sir John Simon külügyminiszter kije­lentette, hogy tudomása szerint a népszövetségi alap­szabályok egyik szakasza lehetővé teszi azt, hogy a németországi antiszemitiz­must a népszövetségi tanács elé vigyék. Illetékes genfi német körökben ezzel kap­csolatban leszögezték, hogy a népszövetségi alapszabályok egyetlen szakasza sem teszi lehetővé azt, hogy a népszövetség tagjai beleavatkozzanak egy másik állam bel­­ügyeibe. Különben is a német delegáció ér­tesülései szerint az angol külügyminiszter pontosan ennek az ellenkezőjét mondta az alsóház csütörtök esti ülésén, amennyiben ő is hangsúlyozta, hogy nincsen módja a kérdést a népszövetség elé vinni. Az amerikai német zsidók központi szövetségének elnöke Németországba utazott Wallach, az Amerikában élő zsidó vallású német állampolgárok központi szövetségének alelnöke a Bremen óceánjárón Németor­szágba utazott. Elindulása előtt nyilatkoza­tot tett közzé a newyorki lapokban, amely­ben kijelenti, hogy Szilárd meggyőződése hogy nem következtek volna be a mostani események, ha nem sértették volna meg a néme­t nép érzelmeit azzal, hogy egész Né­metországot megvetésnek akarták kitenni. Ha tovább folyik az amerikai tiltakozó hadjárat, az csak még nagyobb feszült­séget idézne elő, éppen ezért a központi egyesület felhívja az amerikai zsidókat, hogy tartózkodjanak a további lépésektől és izgatásoktól. Emil Ludwig és Léon Slum cikke a német viszonyokról Emil Ludwig a Daily Express hasábjain cikket írt a zsidókérdésről, amelyben ki­fejti, hogy a zsidók minden országban elég erősek ahhoz, hogy a németországi zsidók helyzetének javítását elérjék. Ezt már tudja a newyorki Wallstreet is és ha a zsidó tőke az egész világon összefog, nagy javulást érhet el a német zsidók hely­zetében. Léon Blum, a francia szocialista párt ve­­zére, a Populaire hasábjain cikkezik a né­met kormány ellen és kijelenti, hogy a második internacionále ki fogja mondani a teljes igazságot a német viszonyokról. Nincsen olyan hatalom a világon, amely örök időkre szembefordulhatna a világ köz­­vélemény­ével. Szombat Kivonult az egyesült ellenzék a mérnök-kamarai közgyűlésről Az elnökség nem bocsátotta szavazás alá az ellenzék bizalmatlansági indítványát A budapesti Mérnöki Kamara pénteken este izgalmas közgyűlést tartott a Fővárosi Vigadóban. A közgyűlésen Kossalka János elnökölt, aki megnyitó­ beszédében a ka­marai választások lezajlásával kapcsolatban arra kérte a kamara tagjait, hogy őrizzék meg kartársias együttérzésüket és tartsák meg épségben az egységes mérnöki társa­dalmi szellemet. Az elnök szavait a mérnö­kök egy része tapssal fogadta, sokan azon­ban tüntetőleg tartózkodtak a tetszés­nyilvá­nítástól. Ez a körülmény már előre jelezte, hogy a közgyűlés nem múlik el viharok nélkül. Így is történt, amikor Martsekényi Imre felszólalt és a kamarai tagok 46 száza­lékát jelentő egyesült ellenzék megbízásá­ból bírálat alá vette azt a jelentést, amit Thoma Frigyes titkár terjesztett elő. Martsekényi mindenekelőtt kijelentette, hogy végre legyen vége az indítványoknak, a javaslatoknak, mert a mérnöktársadalom mai súlyos helyzetében tettekre van szük­ség. A kamara vezetőségét hibáztatja amiatt, hogy az ipartörvény revíziója az el­múlt tíz esztendő alatt sem született meg és hogy a kamara a mérnöki munkák sza­bályozásának fontos problémáját sem ol­dotta meg. A vezetőség érdemeit bizonyos tekintetben elismeri, nézete szerint azonban mégis az az egyedül célravezető megoldás, ha a jelenlegi kamarai vezetőség átadja helyét nagyobb energiájú mérnököknek. Az ellenzék viharosan megtapsolta Martseké­nyit, különösen akkor, amikor konkrét formában indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki bizalmatlansá­gát Kossalka János elnök és Thoma Frigyes titkár személyével szemben. Varsányi Emil felsőházi tag és Madarász Antal az elnökséget vették védelmükbe. Ferenczi Béla pedig kijelentette, hogy bizal­matlansági indítványt nem lehet érdemleges tárgyalás alá venni, mert hisz a mérnök társadalom pár nappal ezelőtt szavazással döntött a bizalom, illetve a bizalma­tlanság kérdésében és azokat választotta meg, akik­ben bizalma van. Kelemen Kornél kamarai ügyész rámu­tatott arra, hogy az ügyrend értelmében önálló indítványt a közgyűlés csakis akkor tárgyalhat, ha azt napirendre tűzték. Mint­hogy Martsekényi indítványa nem szerepel a napirenden, nem szavazhatnak fölötte. Martsekényi Imre azonban fenntartotta bi­zalmatlansági indítványát és kérte, hogy név szerinti titkos szavazással döntsenek fölötte. Zorkóczi Samu alelnök közölte, hogy a titkos szavazást az ügyrend értelmében nem rendelheti el. Ezt a bejelentést a mérnöki kamara ellenzéke fülsiketítő zajjal, viharos ellentmondásokkal fogadta. Közben elrendelték az egyszerű szavazást a jelentés fölött Erre a résztvevők fele fel­­állott és nagy zajjal testületileg kivonult a Vigadó terméből. A bentmaradtak ezek után egyhangúlag elfogadták az eredeti je­lentést. A zárszámadás és az 1933. évi költségvetés fölött nem lehetett szavazni, miután az ellenzék távozásával a közgyűlés határozatképtelenné lett Az elnök közölte, hogy a törvényes határidőn belül újabb közgyűlést hívnak össze. A közgyűléssel kapcsolatban a mérnök­kamarai egyesült ellenzék a következő nyi­latkozat közlésért kérte: „A ma megtartott közgyűlés napirendje előtt Sándor József az ellenzék képviseleté­ben bejelentette, hogy az ellenzéki kritikát alkotmányos módon és mindenkor az egye­temes mérnöki érdekek szem előtt tartásával kívánjuk gyakorolni. A kamara vezetősége és különösen a közgyűlést vezető elnökség a törvény többszöri megsértésével, nevezete­sen a titkos szavazás megtagadásával és az idejében beadott indítvány ellenére, a határo­zatképtelenség elkésett megállapításával uta­sította vissza a mérnökkamarai egyesült el­lenzék képviseletében Martsekényi Imre ál­tal előterjesztett bizalmatlansági indítványt. A közgyűlés vezetősége a mérnökkamarai ügyrend rendelkezéseit nem ismerve, vagy azt be nem tartva, a közgyűlés nyugodt le­folyását és az alkotmányos többség érvénye­sülését megakadályozta. Az egyesült ellenzék a közgyűlésnek ily­­módon botrányba való fullasztását és ennek ódiumát kizárólag a közgyűlés elnökségére hárítja át, akiknek felelősségét a mérnöki társadalom meg fogja állapítani Az egyesült ellenzék semmiféle provoká­ciótól és ügyrendellenes erőszakoskodástól meg nem retten, hanem egyenes úton halad alkotmányos jogainak megvédésében, a mér­nöki kar egyetemes és nemzeti érdekeinek szemmeltartásával." Titulescu és Daladier tanácskozása Párizsban Párizsból jelentik: Daladier miniszter­elnök pénteken délután másfél óra hosszat tanácskozott Titulescu román külügymi­niszterrel, a kisantant-államok állandó ta­nácsának kiküldöttjével, Mussolini béke­­tervezetéről Hogy miben állapodtak meg Daladier és Titulescu Franciaország és a kisantant-államok további magatartását ille­tően, arról semmi sem szivárgott ki. Titulescu, amikor elhagyta a hadügymi­nisztérium épületét, csak annyit mondott az újságíróknak, hogy a miniszterelnökkel folytatott tanácskozásai teljes mértékben kielégítik őt. Este Titulescu Herriot volt miniszterelnöknél vacsorázott Herriot, mint ismeretes, az utóbbi heteikben feltűnő erély­­lyel agitál a jelenlegi európai status quo fenntartása mellett. A Reuter-iroda jelentése szerint Titu­­lescut a jövő héten Londonba várják. Titu­lescu ez alkalommal előadja a kisantant kifogásait a MacDonald—Mussolini-tervvel kapcsolatiban. Azt még nem tudják, hogy Titulescu MacDonald miniszterelnökkel vagy Sir John Simon külügyminiszterrel fog-e tárgyalni. ____ Baróthy főügyész nyilatkozat a Dréhr-ügyben szereplő 4200 pengős takarékkönyvről A napokban hírek terjedtek el arról, hogy Dréhr Imre volt államtitkár ellen megdőlt az egyik vád, mert megtalálták azt a 4200 pen­gős takarékbetétkönyvet, amelynek elsikkasz­­tása címén az ügyészség állítólag Dréhr ellen vádat emelt. Ebben az ügyben dr Ba­ráts­y Pál főügyész, az ügyészség elnöke nyi­latkozatot tett, amely szerint a takarékkönyv megkerülésének semmiféle jelentősége nincs. Az ügyészségnek erről a takarékkönyvről, amit Angyal Kálmán volt népjóléti minisz­tériumi miniszteri tanácsos kezeli, tudomása volt. Sem­ Dréhl Imre, sem védője előtt nem volt titok, hogy a takarékbetétkönyv jelentő­ségét a vád szempontjából az ügyészség meg­fontolás tárgyává te­tte és nem tulajdonított jelentőséget ennek a betétkönyvnek. — Egyébként — mondja a továbbiakban a főügyészi nyilatkozat —, aki a vádiratba betekint, megállapítja, hogy a gyümölcsöz­­tetésre kiadható állami pénzekkel kapcsolat­ban 20 621 pengő 35 fillér jogtalan eltula­j­donításával vádolta meg az ügyészség Dréhrt. Annak a kérdésnek megoldásával tehát, hogy az Angyal Kálmán által beszolgáltatott 4200 pengős takarékkönyvvel miképpen dönthető meg a 20 621 pengő 35 fillér elsikkasztása címén emelt vád, az újabb, úgynevezett szen­zációs felfedezések mindenesetre adósak­ maradtak.

Next