Magyar Hirlap, 1933. augusztus (43. évfolyam, 172-197. szám)

1933-08-01 / 172. szám

msrry ,f' v-y/i A 1 0 Faxán IQ miÁB — ?*ÉS,ÁRAK!^ és kiadóhivatal^ MWHnHIIEMBHSMBHilMBHBBBBWBWWíMMBBBBBBBBMSMBMHBBlBltlWIilHIHIIil1 lWUi*TIWI— BŰDAPBlMjj33^üfiUSZTU^MÍEDj^^^Í6ira«Ki^ff^^wiroimw^^^^^^^S£^^UI^VF0LYAlM7^ZAM 1 A GÖDÖLLŐI TÁBOR Bár vannak nagyobb problémák bi­zonyára , a londoni világkonferencia leplezett, de el nem tagadható kudarca egy gondolattal mélyebbre vágta a rán­cot azok homlokán, akik sötétedő pesszimizmussal és lelkiismerettel ku­tatnak a jövőben — azért egy szinte gyengéd és kedves mosolya az egész világnak van ezekben a napokban s e derültebb arcával éppen mifelénk néz, Gödöllőre, ahol országok és földrészek gyermekei gyűlnek össze vidám táboro­zásra négy égtáj felől. A komoly és tekintélyes angol újsá­gok mindennap szentelnek kisebb­­nagyobb cikket a jamboreenak és fény­­képfelvételekkel találkozunk a francia lapokban, a barcelonai Vanguardia-ban, svéd revükben és olasz újságokban egy­formán; a gyermek felé áradó szeretet összeolvad a holnap reménykedésével s egy bizonytalan, de mégis bizakodó vá­rakozással, amely annyi csapás és sze­rencsétlenség után nem mer gondtala­nul örülni, de mer remélni s halvány ecsetvonásokkal bár, de kezdi kirajzolni egy kecsegtetőbb sors körvonalait. Mert hiszen ebben van, kétségtelenül a világtáborozás, az egész cserkészet nagy emberi jelentősége azon a le nem becsülhető egyéni nevelésen, jelterhes vezetésen, izmosításon túl, am­it az új nemzedék e kitűnő mozgalomtól kap. Kis, sajátos változtatásoktól eltekintve: minden nemzet, minden ország fiait nemcsak ugyanannak az erkölcsi tör­vénykönyvnek parancsaival, de száz apró, mégis mélyrenyúló külsőséggel fogja össze, ruhának, köszöntésnek, jel­vényeknek és szokásoknak azonosságá­val rátanítja, hogy ember és ember kö­zött nincs olyan különbség, amely ellen­séggé tenné a természet szerint. Az, hogy a cserkészek mind egyformán kö­szöntik, ha látják egymást, az, hogy egészséges és egyszerű egyenruhájuk alig mutat különbséget, az, hogy törek­vésük, céljuk, életfelfogásuk, jóról és rosszról vallott hitük is egyforma, egy nagy testvériségbe tömöríti őket, amely ma még a játék és szórakozás kapcsát teremti meg közöttük, úgy lehet, né­hány esztendő múlva, mikor ennek a nemzedéknek döntő szava lesz országok sorsában, egy új és nagy emberi szoli­daritás összekötő abroncsává szilárdul. Valahogy azt érzi az ember önkéntele­nül, hogy ahogy ma egy világtáborban egyetlen nagy hadseregnek, az emberi jócselekedet, becsületesség,­­ nyíltság, őszinteség hadának katonái: nem múl­hat el felettük nyomtalanul a ma egy­formaságának és összetartozásának test­véri érzése; hogy lelki alkatukon ma­gukkal viszik ezt a kedves uniformist továbbra is, amikor testük kinőtte már; magukkal viszik s ha talán egyszer más-más uniformisban szembe sorakoz­nak egymással, ráemlékeznek, mire kö­telezte őket a széleskarimájú cserkész­kalap és zöld ing, meglátják magukon és egymáson az emberi rokonságnak el­fedett, de soha le nem vethető egyen­ruháját. Úgy hisszük, úgy látjuk, ez a remény­ség­ övezi körül, szeretettel, minden or­szág felöl a gödöllői világtábort. Az a bizakodás, hogy ami hibát és vétket az apák elkövettek, azt a fiúk megismételni többé nem fogják. Hogy ami gonosz gondolatvilágból mi már kibontakozni nem tudunk, azt ez a friss és egészséges fiatalság elhagyja magától, új, emberibb eszmékben nevelődve és egymást meg­találva, együtt fogja keresni a boldogit- Egy családirtó építész robbantotta fel a brünni Európa-szállodát Eddig hét halálos áldozata van a szörnyű katasztrófának . A szálloda vendégei mind megmenekültek, az áldozatok utcai járókelők voltak Brünnből jelentik. Hétfőn reggel fél nyolc­kor Brünn főterén a város legnagyobb szál­lodája, az Európa-szálló, borzalmas robba­nási katasztrófa áldozatául esett. A négyemeletes épület csaknem teljesen rombadőlt és idáig négy holttestet ástak ki a romokból, azonkívül 13 ember sú­lyos, 41 pedig könnyebb sérülést szen­vedett. A mentési munkálatok során még 11 tűz­oltó többé-kevésbé súlyosan megsebesült. A hatóságok valószínűnek tartják, hogy még két-három halottat ásnak majd ki a romok­ alól, úgyhogy a brünni robbanás halálos ál­dozatainak számát hat-hét emberre lehet tenni. Miután az első hírek úgy szóltak, hogy 30 halottra lehet számítani, sőt még a későbbi jelentések is. 15 halottról és­ 50 súlyos sebesültről­ beszéltek, a legújabb hi­vatalos megállapítások­­ bizonyos mértékben enyhítik a katasztrófa nagyságát. • ■ • ' Az ál Bauer Adolf és családja Bár a rendőrség a legszélesebbkörű vizs­gálatot indította meg, a robbanás okát nem lehetett teljes határozottsággal megállapí­tani. A szálloda személyzetének vallomásai szerint vasárnap este féltíz tájban a szállo­dában megjelent egy jólöltözött férfi, aki Bauer Adolf mährischestraui technikai hi­vatalnoknak mondta magát. Bauer kíséreté­ben egy nála 3-­4 évvel fiatalabb asszony volt, csecsemővel a karján. A szállodasze­­mélyzet szerint az asszony nem volt a fele­sége az állítólagos hivatalnoknak, mert egész viselkedésük nem volt olyan, mintha férj és feleség lennének. Bauerék nem is vacsoráz­tak az étteremben, hanem szobájukba vitet­ték a vacsorát és két liter bort vitettek hozzá. Azóta nem látták őket többé élve. Mindezek a jelek arra mutatnak, hogy a második, emelet 7-es szobája mögött ti­tokzatos rémdráma játszódhatott le és ebben a szobában kell keresni a brünni Európa-szálló katasztrófájának okát. A hétfő reggeli robbanás egyébként ször­nyű pusztítást okozott az Európa-szálló egész környékén. Valamennyi környékbeli ház ablakát benyomta a légnyomás és a robbanásnak olyan rettentő volt az ereje, hogy­­ még a vakolatot is­ leverte a szálloda épségben maradt falairól, úgy hogy azok teljesen meztelenül állanak. A robbanás a szomszéd házak betört ablakain át is csonttöredékeket és húscafatokat dobott be, így például az egyik lakásban, amely a szál­lodával szemben fekszik, egy férfi ger­nc­­oszlopának a maradványait találták a men­­­nyezetre ragadva. Folytonosan újabb és újabb testrészek kerülnek elő, de még azt sem lehet megállapítani, vájjon ugyanannak a halottnak a maradványai-e, vagy pedig több áldozathoz tartoznak-e. Az állítólagos Bauer Adolf, valamint a kíséretében lévő asszony és csecsemő nem került elő, ellen­ben a romok között egy vézna fiatal asszony és egy gyerek maradványait találtak, úgy hogy bizonyosra veszik, hogy mindketten a robbanás áldozatául estek. Az állítólagos Bauer Adolfnak eleinte semmi nyomát sem találták, úgy hogy if már arra gondoltak, hogy esetleg nem is tartózkodott a robbanás idő­pontjában a szállodában, hanem csak állí­tólagos feleségét és annak gyermekét akarta megölni, később azonban a hatóságok arra a meggyőződésre jutottak, hogy mindenesetre a második emelet 7-es számú szobájában történhetett a robba­nás, amely azután az egész hotel pusz­tulására vezetett. Megerősítette ezt a feltevést az is, hogy eb­ben a szobában feltűnően erős ekrazit-szag terjengett, sőt félreismerhetetlen ekrazit­­nyomokat is találtak. g»*-—__-■___ | I 1 ■ , t­o­lás ösvényét azzal az ügyes cserkész­­ösztönnel, nyílt je­lgronnel és tisztult erkölccsel, amire jelmondata kötelezi. Légy résen, fiatal cserkésztábor, ke­resd a jó utat, ne csak magadnak, ha­nem ennek az egész, keserűségbe süllyedt emberiségnek. Jó munkád­. Megfejtik a katasztrófa titkát A brünni szállodarobbanás rejtélye a késő esti órákban megoldást­­ nyert, legalább­­­is annyiban, hogy sikerült, megállapítani a ti­tokzatos Bauer­ Adolf és állítólagos, felesége kilétét. A férfit, aki Bauer Adollf néven je­lentette be magát, valódi nevén Knop-nak hívják, 31 éves foglalkozásnélküli építészsegéd. Állítólagos felesége egy Zwieselbauer Irma nevű 23 éves brünni leány, akinek nyolc héttel ezelőtt kisfia született Knoptól. Knop már közel tíz év óta ismerte Zwieselbauer Irmát s az utóbbi években menyasszonya­ként emlegette baráti társaságban. Knopot mindenki rendes embernek ismerte, akit­­azonban az utóbbi időben rendkívül elke­serített, hogy nem tudott álláshoz jutni és nem­ tudta feleségül venni szerelmét. Bús­­komorság jelei mutatkoztak rajta és feltéte­lezhető róla, hogy végső kétségbeesésében szánta rá­­magát a szörnyű tettre. A katasztrófa előidézőjének igazi nevét Zwieselbauer Irma anyja hozta a rendőr­ség tudomására. Az öregasszony, aki egy brünni folyóirat szerkesztőségében van al­kalmazásban, a lapokból tudta meg, hogy a katasztrófánál életét vesztette egy fiatal nő és­ újszülött csecsemője. Mingyárt rosz­­szat sejtett, mert­­­Irma leánya vasárnap este a csecsemő­vel együtt eltávozott hazulról és nem tért többé vissza. Az asszony azonnal a rendőrségre sietett és pontos személyleírást adott leányáról, amelynek alapján a szállodaszemélyzet rög­tön látta, hogy arról a nőről van szó, aki előző este az állítólagos Bauer Adolf kísé­retében szobát vett ki a­­ szállodában. Zwieselbauerné­­ elmondotta a rendőrségen, hogy leánya folyton Knop építésszel járt együtt s amikor azután a­­ detektívek ki­mentek Knop lakására, kiderült, hogy Knop vasárnap este szintén elment, és azóta nem jelentkezett többé. Knop személyleírásában is felismerték­ a szálloda alkalmazottai a d­rá­­pa másik főszereplőjét,­­az állítólagos Bauer Adolfot. A rendőrség most­ már ezek után tisztázva látja, a helyzetet s bizonyosra veszi, hogy a kofferben, amelyet Knop a szállo­dába hozott, ekrazit volt és hogy a szerencsétlen szerelmespár agyában ekkor már megérett a szörnyű tett gondolata. Az esti órákban az Európa-szálló romjai alól további két holttest került elő. Mind a két áldozat: Kopecny János huszonnyolc­éves postahivatalnok és Benes Rudolf har­­minchatéves telefonszerelő a szálloda előtt sétált, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az eddig kiásott holttestek szánta ezzel halra emelkedett, hiányzik azonban­ még maga Knop építész, aki kétségkívül szintén életét vesztette a fantasztikus öngyilkosság­nál. Valószínű, hogy az ő testrészei azok a messze környéken szétszórt hulladarabok, amelyeket nem tudnak egymáshoz illeszteni. Knopot az ekrazit felrobbantásánál valószí­­n­űl­eg darabokra tépte a szörnyű légnyomás. Érdekes, ho­gy­ a hazottak,­­ Zwieselbauer Mária és gyermeke kivét­elé­vel,­ valamennyien uccai járókelők és egy sincs közöttük a szál­loda vendégei közül. 3L3 "1--- 21. - ig a Selcte rohamosztagos főcsoport parancsnok tett Berlinből jelentik: Seldte birodalmi köz­­munkaügyi miniszter a Stahlhelm-szövetség volt országos vezére főcsoportparancsnok lett a nemzeti szocialista rohamosztagoknál. A rohamosztagok vezérkari főnöke, Rohm kapitány hétfőn táviratilag közölte a mi­­niszterrel kinevezését és egyúttal értesítette őt, hogy főcsoportparancsnoki minőségében beosztotta őt a nemzeti szocialista roham­osztagok vezérkarába. Seldte miniszter jövő vasárnap szerepel első ízben a nyilvánosság előtt nemzeti szocialista rohamosztagpa­­rancsnoki minőségében a tempelhofi mezőn, ahol Rohm kapitány kíséretében díszszem­lét tart a brandenburgi kerület nemzeti szo­cialista rohamosztagai fölött. A díszszemlére százezer nemzeti szocialista rohamosztagos vonul fel.’

Next