Magyar Hirlap, 1934. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
fia: Vasárnapi melléklet és Keresztrejtvény-verseny 2 A fü.i1r 2*A 'Iliin ELŐFIZETÉSI ÁRAK:! ^ jüHTOBw Szerkesztőség MAGYARORSZÁGON: I Ili éS kiadóhivatal 1 hóra 2 90 A4 évre 8. évre 15 pengő, g | jpggjjg §flf| ‘jeMMp. MvRS&IU VI., Aradi ucca 10. SZÍD1. ROMÁNIÁBAN: g |s§j Hal ISbMn HHl ff Xjwjat Mfi| (HUL Telefon: 21-8-47,23-6-86 és 10-6-06 JUGOSZLÁVIÁBAN: Ilii flL—JMk SEP «Bfaf | Utazási és fürdöirodag 1 bdra 60 dinár. A4 év« 160 dinár. | |||| HS Hffi] EMI E IP"1*» VL, Aradi UCCa 10. SZJim. «.**£*«» .» I«. | THn‘..n. "i 1 hóra 150 lei. Wivre 40A M. g «K' |gPs®||||g K||ig ||||| B «(Hk g£29 Hitlerellenes összeesküvést fojtottak el Németországban Röhm, a rohamosztagok vezérkari főnöke és Schleicher tábornok álltak a puccs terv élén Hitler Münchenben, Gering Berlinben személyesen intézkedett az összeesküvés elnyomására Schleicher és Röhm kapitány - halott KONSTRUKTÍV DEMOKRÁCIA Irta: FRIEDMANN ERNŐ Ä parlament megkezdte hosszú nyári szünetét. És ezúttal nem vád a parlament ellen az, hogy ezen az ülésszakon nagy események nem történtek. Ma a nyugalom sokkal nagyobb politikai érték, mint a drámai változatosság. Az ellenzéknek most nem lehetett feladata a kritika kiélezése. Sőt akkor járt el helyesen, mikor tompított hangon, nyugodt tárgyilagossággal fejtette ki álláspontját. Olyan időkben, mint amilyeneket ma élünk, akkor, amikor körülöttünk recseg-ropog minden, könnyelműség és felelőtlenség lett volna akármiféle gyújtóanyagot dobni a közvéleménybe. A szenvedélyek levezetése lett a parlament igazi feladatává és a szenvedélyek felszítása súlyos bűn lett volna az ország ellen. Minimális és szinte kikerülhetetlen zökkenésektől eltekintve, a helyes úton haladt a képviselőház. Az ellenzék öszszes polgári pártjai és a szocialisták is, következetesen alárendeltek minden más mérlegelést az egyensúly nagy érdekének. Az egész ellenzéki frontot megilleti az elismerés, hogy nagymértékben háttérbe szorította a partikuláris célokat, a pártpolitikai érdekeket és a nemzeti egység útján igyekezett haladni. Ez a nemzeti egység ma megvan nálunk, olyan vonatkozásban, hogy politikailag és minden elhatározásunkban szabad, független darab föld akarunk maradni, a nyugodt munka, a rend, az egyensúly földje, olyan ország, amely maga szabja ki céljait és maga dönt cselekedetei fölött, minden idegen nyomás elhárításával. A nemzeti egység kialakult olyan irányban, hogy saját múltúnk törvényei szerint, saját tradícióinkat követve, sajá életformáink között akarjuk betölteni a nekünk rendelt szerepet az európai népek sorában. Ilyen tekintetben teljes a nemzeti egység. És a parlamenten kívül is csak kis csoportok kerültek az importált jelszavak hatása alá. A parlamentben így kialakult kereteken túl pedig nem is volna szabad a nemzeti egység jelszavával egynevezőre hozni olyan irányokat és áramlatokat, amelyek különválva és különállva fejezik ki az ország egyes társadalmi, gazdasági és lelki rétegeit. Az ellenzék érdeme mellett érdeme van a kormánynak is, abban, ha a józanság, a nyugalom, sőt a harmónia jegyében folyt le a parlamentáris ülésszak nagy része. Gömbös Gyula is tisztán látja, hogy helyenként engedményeket kell tennie, azért, hogy a parlament munkája megmaradhasson a nyugodt objektivitás talaján. Aránylag kis engedmények is elegendőeknek bizonyultak a feszültségek levezetésére, azért, mert a kormány szilárd, következetes kitartása a rend vonala mellett jóindulatú rokonszenvet váltott ki az ellenzéki padsorokból is, és azért, mert az aránylag kis engedmények megtétele mellett nagyon fontos ígéretek hangzottak el a miniszterelnök részéről. Olyan ígéretek, amelyeknek a hosszú nyári szünet alatt kell törvényjavaslatokban konkrét formát ölteniök. A helyzetet így lehetne összefoglalni: negatív irányban idáig is megtörtént minden arra, hogy a rend és a nyugalom országa maradhasson ez a föld. De most már pozitív lépések váltak szükségessé, az így elért nagy eredmény stabilizálása végett. Politikai és gazdasági területen egyaránt változásoknak kell történniük, azért, hogy változatlan maradjon a lelkek békéje Magyarországon. A legfontosabb változás politikai területen a választási rendszer reformja. Erre nézve kettős ígéretet is tett Gömbös Gyula. Először azt, hogy Magyarországon nem lesz többé olyan választás, amilyen volt 1922-ben, 1926-ban, 1931-ben. Míg a második ígéret félreérthetetlen határozottsággal jelölte meg az új választási rendszer alapjaként a titkosságot, tehát Magyarország összehangolását a nyugati demokráciákkal, a szavazási mód tekintetében. Minden ellensúly nélkül ez nem történhetik meg. Mert föltétlenül biztosítani kell a parlament sima munkaképességét és a stabilitást, az olyan kormánynak, amely mögött az ország valódi többsége áll. De ez ellensúlyok kiépítése csak az őszinte demokrácia szelleme szerint történhetik meg. Úgy, hogy a parlamentben kapjon helyet minden párt, amelynek talaja és bázisa van az országban. Másfelől, hogy a parlamentbe ne vonulhasson be jobbá erős hatalmi faktor gyanánt olyan párt, amelynek kinn, az országban nincs kapcsolata széles rétegekkel. A magyar társadalmi és gazdasági rétegek keresztmetszetének kell kirajzolódnia az új parlamentben, mégpedig úgy, hogy igazi nyomatékuk szerint jussanak szerephez az egyes rétegek. És akkor az ilyen új parlament erős biztosítéka lesz annak, hogy Magyarország a jövő években semfog letévedni a nemzeti és történeti rendeltetésének útjáról. Az elmúlt nehéz napokban a szkeptikusokat is kigyógyíthatta kétségeikből a magyar tömegek lelki nyugalma. A falu és a város, a polgári réteg, a föld népe, a kiiuikásosztály egyforma tisztán felismerte azokat az alapvonalakat, amelyeknek betartását és megvédését követeli a magyar jövő. Aggodalom nélkül lehet tehát módot adni arra, hogy a magyar nép teljes választási szabadsággal tehessen hitet a tisztán felismert nagy vonalak mellett. A gazdasági kérdések közül a legfontosabb és nyilván a legsürgősebb az első birtokreform hibáinak, hiányainak, egyoldalúságainak korrigálása. Nincs igazuk azoknak, akik a teljes kicsinylés hangján állítják föl az első birtokreform mérlegét. De még kevésbé van igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy a föld problémáját hosszú időkre megoldotta ez a birtokreform. A teljes nincstelenek rétegének jelentékeny része alá valóban került egy talpalatlnyi föld. De nem több, mint egy talpalattnyi. Az egyholdas, vagy annál kisebb gazdaságok számát megkétszerezte az 1920-as évek második fele és a 270.000 ilyen új törpegazdaság létesülése szociális szempontból mindenkép haladást jelent. De azért fájdalmas az, hogy a jóval több, mint félmillió törpegazdaság együtt is mögötte marad a 300.000 holdnak és a magyar föld 1,8 százaléka az, amelyre 550.000 exisztencia támaszkodik. A kétholdas gazdaságok száma közel százezerrel és a háromholdasoké harmincezerrel szaporodott az 1920-as évek második felében. De Magyarorszá