Magyar Hirlap, 1934. július (44. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-01 / 146. szám

Hitlerellenes összeesküvést fojtottak el Németországban Rölrni, a roiiamosztagok vezérkari feneke és Schleicher tábornok álltak a puccs-terv élén Hitler Münchenben, Gering Berlinben személyesen intézkedett az összeesküvés elnyomására Schleicher és Rohm kapitány - halott KONSTRUKTÍV DEMOKRÁCIA Irta: FRIEDMANN ERNŐ Ä parlament megkezdte hosszú nyári szünetét. És ezúttal nem vád a parla­ment ellen az, hogy ezen az ülésszakon nagy események nem történtek. Ma a nyugalom sokkal nagyobb politikai ér­ték, mint a drámai változatosság. Az ellenzéknek most nem lehetett fel­iadata a kritika kiélezése. Sőt akkor járt el helyesen, mikor tompított hangon, nyugodt tárgyilagossággal fejtette ki ál­láspontját. Olyan időkben, mint amilye­neket ma élünk, akkor, amikor körülöt­tünk recseg-ropog minden, könnyelmű­ség és felelőtlenség lett volna akármi­féle gyujtóanyagot dobni a közvéle­ménybe. A szenvedélyek levezetése lett a parlament igazi feladatává és a szenve­délyek felszítása súlyos bűn lett volna az ország ellen. Minimális és szinte kikerülhetetlen zökkenésektől eltekintve, a helyes úton haladt a képviselőház. Az ellenzék ösz- szes polgári pártjai és a szocialisták is, következetesen alárendeltek minden más mérlegelést az egyensúly nagy érdeké­nek. Az egész ellenzéki frontot megil­leti az elismerés, hogy nagymértékben háttérbe szorította a partikuláris célokat, a pártpolitikai érdekeket és a nemzeti egység útján igyekezett haladni. Ez a nemzeti egység ma megvan nálunk, olyan vonatkozásban, hogy politikailag és minden elhatározásunkban szabad, független darab föld akarunk maradni, a nyugodt munka, a rend, az egyensúly földje, olyan ország, amely maga szabja ki céljait és maga dönt cselekedetei fö­lött, minden idegen nyomás elhárításá­val. A nemzeti egység kialakult olyan irányban, hogy saját múltúnk törvényei szerint, saját tradícióinkat követve, sa- já életformáink közölt akarjuk betölteni a nekünk rendelt szerepet az európai népek sorában. Ilyen tekintetben teljes a nemzeti egy­ség. És a parlamenten kívül is csak kis csoportok kerültek az importált jelsza­vak hatása alá. A parlamentben így ki­alakult kereteken túl pedig nem is volna szabad a nemzeti egység jelszavával egy- nevezőre hozni olyan irányokat és áram- íatokal, amelyek különválva és kiilön- állva fejezik ki az ország egyes társa­dalmi, gazdasági és lelki rétegeit. Az ellenzék érdeme mellett érdeme van a kormánynak is, abban, ha a jó­zanság, a nyugalom, sőt a harmónia je­gyében folyt le a parlamentáris ülésszak nagy része. Gömbös Gyula is tisztán látja, hogy helyenként engedményeket kell tennie, azért, hogy a parlament munkája megmaradhasson a nyugodt objektivitás talaján. Aránylag kis en­gedmények is elegendőeknek bizonyul­tak a feszültségek levezetésére, azért, mert a kormány szilárd, következetes kitartása a rend vonala mellett jóindu­latú rokonszenvet váltott ki az ellenzéki padsorokból is, — és azért, mert az aránylag kis engedmények megtétele mellett nagyon fontos ígéretek hang­zottak el a miniszterelnök részéről. Olyan fgérelek, amelyeknek a hosszú nyári szünet alatt kel! törvényjavasla­tokban konkrét formát ölteniök. A helyzetet így lehetne összefoglalni: negatív irányban idáig is megtörtént minden arra, hogy a rend és a nyuga­lom országa maradhasson ez a föld. De most már pozitív lépések váltak szük­ségessé, az így elért nagy eredmény sta­bilizálása végett. Politikai és gazdasági területen egyaránt változásoknak kell történniük, azért, hogy változatlan ma­radjon a lelkek békéje Magyarországon. A legfontosabb változás politikai te­rületen a választási rendszer reformja. Erre nézve kettős ígéretet is tett Göm­bös Gyula. Először azt, hogy Magyar- országon nem lesz többé olyan válasz­tás, amilyen volt 1922-ben, 1926-ban, 1931-ben. Míg a második ígéret félre­érthetetlen határozottsággal jelölte meg az új választási rendszer alapjaként a titkosságot, tehát Magyarország össze­hangolását a nyugati demokráciákkal, a szavazási mód tekintetében. Minden ellensúly nélkül ez nem tör­ténhetik meg. Mert föltétlenül biztosí­tani kell a parlament síma munka- képességét és a slabilitást, az olyan kor­mánynak, amely mögött az ország va­lódi többsége áll. De ez ellensúlyok ki­építése csak az őszinte demokrácia szel­leme szerint történhetik meg. Ügy, hogy a parlamentben kapjon helyet minden párt, amelynek talaja és bázisa van az országban. Másfelől, hogy a parla­mentbe ne vonulhasson he lobbá erős hatalmi faktor gyanánt olyan párt. amelynek kinn, az országban nincs kap­csolata széles rétegekkel. A magyar tár­sadalmi és gazdasági rétegek kereszt- metszetének kell kira jzolódnia az új par lamentben, még pedig úgy, hogy igazi nyomatékük szerint jussanak szerephez az egyes rétegek. És akkor az ilyen új parlament erős biztosítéka lesz annak, hogy Magyarország a jövő években sem .fog letévedni a nemzeti és történeti ren­deltetésének útjáról. Az elmúlt nehéz napokban a szkeptikusokat is kigyógyít­hatta kétségeikből a magyar tömegek lelki nyugalma. A falu és a város, a polgári réteg, a föld népe, a rtiunkás- osztály egyforma tisztán felismerte azo­kat az alapvonalakat, amelyeknek be­tartását és megvédését követeli a magyar jövő. Aggodalom nélkül lehet tehát mó­dot adni arra, hogy a magyar nép teljes választási szabadsággal tehessen hitet a tisztán felismert nagy vonalak mellett. A gazdasági kérdések közül a legfon­tosabb és nyilván a legsürgősebb az első birtokreform hibáinak, hiányainak, egy­oldalúságainak korrigálása. Nincs iga­zuk azoknak, akik a teljes kicsinylés hangján állítják föl az első birtokreform mérlegét. De még kevésbé van igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy a föld problémáját hosszú időkre megoldotta ez a birtokreform. A teljes nincstelenek rétegének jelen­tékeny része alá valóban került egy talp- nlatlnyi föld. De nem több, mint egy talpalattnyi. Az egyholdas, vagy annál kisebb gazdaságok számát megkétsze­rezte az 1920-as évek második fele és a 270.000 ilyen új törpegazdaság léfesülése szociális szempontból mindenkép hala­dást jelent. De azért fájdalmas az, hogy a jóval több, mint félmillió törpegazda­ság együtt is mögötte marad a 300.000 holdnak és a magyar föld 1.8 százaléka az, amelyre 550.000 exisztencia támasz­kodik. A kétholdas gazdaságok száma közel százezerrel és a háromholdasoké har­mincezerrel szaporodott az 1920-as évek második felében. De Magyarorszá­fia: Vasárnapi melléklet és Keresztrejtvény-verseny 2A fü.i1r 2*A 'Iliin ELŐFIZETÉSI ÁRAK:! ^ íüHTOBw Szerkesztőség MAGYARORSZÁGON: I Ili éS kiadóhivatal 1 hóra 2 90 A4 évre 8. évre 15 peng«, g f jpggjjg §flí| ‘jeMMp. MvRS&ÍU VI., Aradi ncca 10. SZÍD1. ROMÁNIÁBAN: g |s§j Hűl íSbMű HHl ff Xjwjüt Mfi| (HŰL Telefón: 21-8-47,23-6-86 és 10-6-06 1 hóra 150 lei. W ívre 40A M. g «K' |gPs®||||g K||ig ||||| B «(Hk g£29 JUGOSZLÁVIÁBAN: Ilii flL—JMk SEP «Bfaf I Utazási és fürdöirodag 1 bdra 60 dinár. A4 év« 160 dinár. I |||j HS Hffi] EMI É IP"1*» VL, Aradi UCCa 10. SZÍim. «.**£*«» .» I«. | THn‘..n: "i • . «v

Next

/
Thumbnails
Contents