Magyar Hirlap, 1935. március (45. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

fia: Rádió melléklet és az osztálysorsjáték nyereményjegyzéke 1­0 filler r­Lib­ ELŐFIZETÉSI ÁRAK:! —­­______ — Szerkesztőség magyarorszagon: I és kiadóhivatal 1 hón 190. 14 érre S. A4 érre IS per sí. I 'BT glgg §§«£'' aSSBBL VL, Áradt UCOS 10. «Am. ROMÁNIÁBAN: § ffgB |p falM’ m SfllH Tpfk Telef­ón: £1-8-47,23-6-16 és 10-6-06 1 hóra 5 31|g M WS%i. flps SKjfft JUGOSZLÁVIÁBAN: § M Makit JJ pp§| J|||||| | Utazási és fürdöiroda I 1 hir. Go 4ipár, tt ín» mo dioír. I M gg| ffie ifi » JSN£|lk MBS* VL* Aradi neu« 10. ezém. csEHSzun­uuABAN: I §§|g Ilii |§fp MM Eji JF affiPOClpP Telefón • £1-8-17. 1A-6-8 éa IMW»­I bőrt 80 OK. 0 évre SS CK. S jjpJecA PfiRg jracSSt Jgp­gTBHB IWiTfffTlI'­IMlTHHWr HlW1IWWBBBBSi8jggg!IMBgB­gBBlBW12S3SBMMUl—WiflBffisaKg&BSSgMKi BUDAPEST, 1935. MÁRCIUS 1. PÉNTEK főszerkesztö, d» friedmann ernö XLV. ÉVFOLYAM 50. SZÁM TIZENÖT ÉV Március elsejével másfél évtized telik be Magyarország történetéből olyan, amely Horthy Miklós kormányzó nevé­hez és tevékenységéhez kapcsolódik. Itt a tizenötödik évfordulója annak a napnak, amelyen a nemzeti hadsereg fővezéréből Magyarország kormányzó­jává lett Horthy Miklós tengernagy. És ma már nincsen vita, nézeteltérés, véleménykülönbség ebben a kérdésben. Horthy Miklós kormányzónak döntően nagy személyes része van abban, ha ez a másfél évtized, mint a kiegyen­súlyozásnak, az újjáépítésnek, a jobb jövő megalapozásának korszaka szere­pelhet a magyar annaleszekben. Nehe­zebb körülmények között, súlyosabb feladatot alig vett át még államférfi és államfő, mint amilyen Horthy Miklós­nak jutott osztályrészül, kormányzóvá választásának napján. Egy nagy törté­neti tragédia nyomán maradt romhal­mazt kellett átvennie. Olyan romhal­mazt, amelyet felkavartak, összezilál­tak a forradalmi és az ellenforradalmi hullámok. Anacrhia a közrendben, anarchia a gazdasági életben, anarchia a lelki és az erkölcsi világban, iszapos, ingoványos talaj a láb alatt, nem pedig szilárd bázis, szürke, ólmos felhők a fej fölött, nem pedig tiszta derűs kék ég. Szenvedély és gyűlölet a politiká­ban, józan belátás és higgadt nyuga­lom helyett. Az összeomlás és a re­ménytelenség lelketelően súlyos at­moszférája szerte az országban . . . Innnen indult el az a történeti korszak, amely Horthy Miklós kormányzó nevé­hez kapcsolódik. Bármilyen nehéz na­pokat élünk is ma, az összehasonlítás mégis világosan mutatja, milyen várat­lanul nagy utat tett meg az erősödés, a kiegyensúlyozódás felé a trianoni magyar föld, mióta egy erős, biztos kéz szabja meg az útját. ★ Építeni: ehhez türelem kell, meg­­gondoltság, jó szemmérték, a dolgok magasról tekintése és tiszta érzék az egyensúly törvényei iránt. Az elmúlt két év igazolta be leginkább, milyen pozitív eredményeket ért el ez a magyar történeti korszak. A viharoknak és a földrengéseknek két súlyos esztendeje vonult el Európa fölött, anélkül, hogy csak egy rög megmozdult volna a ma­gyar földön. A jelszavak és a szenvedé­lyek politikájával szemben lelkileg vé­dettnek bizonyult a magyar nép és így kapott szerte a világon fokozott értéket, fokozott súlyt a magyar név. Kemé­nyebb, súlyosabb teherpróbát bajos volna elképzelni, mint amilyen ez a két év volt. Ennek a teherpróbának kiállása dokumentálta az erőket a magyar jövő kiépítésére. Nem csupán azokat az erő­ket, amelyek a magyar múltból szár­maztak le. És ha ezt a teherpróbát így­ kiállotta a magyar föld, így kiállotta a magyar nép, akkor ezért az érdem fő­része egy embert illet meg. Azt, aki másfél évtized óta áll a parancsnoki hídon. Mindig nyugodtan, mindig a háttérbe vonulva, és mindig megtévi azt, amit éppen tenni kell. Az elért eredmények mellé kívánkoz­nak az elkerült veszedelmek. És Ma­gyarország több súlyos veszedelmet ke­rült el másfél évtized óta. Megmentettük a menthetőt, építettünk egy szilárd bá­zist, lefektettük azt az utat, amely a szebb jövő felé vezet, anélkül, hogy Befejezte a választójogi javaslat tárgyalását a kormánypárt vezetősége A belügyminiszter rövidesen elkészül a választójogi javaslat végleges megszövegezésével és azután a parlament elé terjesztik A politikai világban változatlan érdek­lődéssel várták a kormánypárt vezetőségé­nek csütörtöki ülését, mert már az előző­napi hivatalos közlés bejelentette, hogy folytatják a pártvezetőség ülésén a vá­lasztójogi javaslat tervezetének megvitatá­sát. A csütörtöki pártvezetőségi ülés öt óra­kor kezdődött és fél kilenckor ért véget. Valóban a választójogi törvényjavaslat ter­vezetének megbeszéléseit félj­­átták és be is fejezték. Mikor fél kilenc után a párt­vezetéség tagjai a miniszterelnökségi palo­tát elhagyták, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az újságírók kérdéseire csak ennyit mondott: — Befejeztük a választójogi törvény­javaslat tárgyalását. Gróf Bethlen István a következőket mondotta: — Ma teljesen végeztünk a választójogi javaslattal. "Úgy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltuk a kérdést. Vannak még egyes részek, amelyeket majd át kell dolgozni, de ezek már nem olyan lénye­gesek, hogy emiatt újból össze kellene jönnünk. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a választójogi javaslat benyújtása, gróf Bethlen István csak ennyit mondott: —" Ez a kormány dolga. Az újságírók kérdésére végül gróf Bethlen István kijelentette, hogy pártveze­tőségi értekezlet még lesz, de nem a vá­lasztójog ügyében, hanem más kérdések megbeszélése céljából. Az értekezletről egyébként a következő hivatalos közlést adták ki: „A nemzeti egység pártjának vezető­sége Gömbös Gyula miniszterelnök ve­zetésével csütörtök délután öt órakor folytatja tanácskozásait, amelyeknek so­rán befejezte a választójog kérdésének megvitatását. A pártvezető felkérte Ke­resztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, hogy a megbeszélések során felmerült szempontok figyelembevételével készítse el végleges formában a választójogi tör­vény­javaslatot az országgyűlés elé való terjesztés céljából. A tanácskozás este fél kilenckor ért véget." A választójogi reform ügye tehát csü­­törtökön este nagy lépéssel jutott előre. A kormánypárt vezetősége most már nem­csak az elvi szempontok, de a részletek tekintetében is teljesen egységes állás­pontot alakított ki és így a belügyminisz­ternek módjában van végleges javaslatot készíteni. A javaslatnak a Ház elé való terjesztése természetesen attól függ, hogy a belügyminisztérium mikorra tud elkészülni a javaslat végleges formájával. A Magyar Hírlap munkatársa erre vonat­­kozólag mérvadó helyre fordult, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy erre a kér­désre végleges választ adni ma még senki sem tudna, tény azonban az, hogy a bel­ügyminisztériumban a munka kettőzött szorgalommal fog folyni és így a választó­­jogi reform rövidesen a parlament elé kerül. Ami már most a javaslat benyújtását, illetve parlamenti vitáját illeti, arra nézve sem lehet jóslásokba bocsátkozni, de a fentiek alapján világos, hogy a magyar parlament nemsokára hozzálát az új vá­lasztójogi reform megalkotásához. ennél a nehéz munkánál a sok kockázat közben tévedésekbe estünk volna. És kié ebben az érdem? * Nutiquapi retro — ez volt a második Zrínyi Miklós jelszava. Azé, aki meg­írta az époszt nagyapjának hősi csele­kedetéről. Soha nem vissza — volna he­lyszerint a fordítás; soha nem hát­rálni ... Ez volt az elmúlt másfél év­tized egyik irányvonala. Míg a másik irányvonal azt diktálta: mindig előre. Soha nem olyan megfontolatlan neki­lendüléssel, amelyből utólag csak baj és hátrány származik. Mindig csak meg­fontoltan előre, de — mindig előre. Soha nem meghátrálni, soha nem fel­adni az egyszer már megszerzett pozí­ciókat, mindig tartani azt, ahová sike­rült eljutni — azután pedig lépésről lépésre, józan óvatossággal, nyugodt ön­mérséklettel, szívós kitartással szélesí­teni, tágítani a szerzett pozíciókat... Ennek a jegyében telt el most március elsejével másfél évtized a magyar tör­­ténelem pergéséből. Egy nagy történeti cselekedet mellé nem kívánkoznak jelzők. Egy nagy történeti cselekedet szótlanul is beszél önmagá­­ról és értékeli önmagát. Ilyen történeti cselekedettel áll szemben a magyar nép, a magyar lélek ezen a másfél évtizedes fordulón. Amelyből az ünnepelt akara­tánál fogva nem lehetett ünnep kifelé. De minek ünnepelni kinn, ha ünnep van benn a lelkekben...* Pénteken veszi át a Saar-vidéket Németország A visszacsatolás ünnepélyes keretek között történik Saarbrückenből jelentik. Pénteken dél­előtt a saarvidéki városháza dísztermében báró Aloisi a népszövetségi tanács meg­bízottja nagy ünnepségek közepette átadja a Saar-vidéket Frick német birodalmi bel­ügyminiszternek és ezzel az aktussal vég­legesen megtörténik a Saar-vidék visszacsa­tolása. Az összes saarvidéki középületek or­mára felrepül a német zászló és ugyan­ebben a percben egész Németország is zászlódíszt ölt. A birodalom minden részé­ben megszólalnak a gyárak és hajók sziré­nái és egyperces bugással emlékeztetik a lakosságot az örömünnepre. Megszólalnak az összes templomok harangjai is és egy órán keresztül hirdetik a visszacsatolást. Megindulnak a német határmenti községek nemzeti szocialista rohamosztagai is és át­lépik a határt, hogy bevonuljanak a Saar­­vidékre. A saarbrückeni városháza épületében le­játszódó ünnepségeket valamennyi német rádióállomás­ közvetíti. A német rádió pén­teken egész nap a saarvidéki ünnepségek jegyében áll és reggeltől estig a Saar-vidék­­ről ad közvetítést. A Városház téren nagy­gyűlés lesz, amelyen Hitler kancellár he­lyettese, Hess Rudolf, Göbbels és Bürckel beszélnek. Jelen lesz az átadásnál Göring porosz miniszterelnök és Selcte munka­ügyi miniszter is. Eljönnek ezenkívül az összes birodalmi helytartók, a német tarto­mányok miniszterei, valamint a nemzeti szocialista párt összes országos, tartományi és kerületi vezetői. A pénteki ünnepségek felülmúlják a nép­­szavazási ünnepség arányait s legalább 500.000 vendég részvételével számolnak. Az óriási tömeget tábori konyhákon élelmezik. A birodalom minden részéből különvona­­tok hozzák a német vendégeket, igen sokan jönnek azonban autóbuszokon és automo­bilokon is. A vendégek áramlása már csü­törtökön megkezdődött s a déli órákban több mint százezer ünneplő gyűlt már össze Saarbrückenben. A német kormány közkegyelmi törvénye a Saar-vidéken A Saar-vidék visszacsatolása alkalmából a birodalmi kormány általános közkegyelmi törvényt bocsátott ki a Saar-vidékre vonat­kozóan. Azoknak a büntetését, akiket egy évet meg nem haladó fogházbüntetésre ítéltek, elengedik és az olyan bírói eljárá­sokat, amelyekben a várható büntetés en­nél nem nagyobb, beszüntetik. Nem esnek a közkegyelem alá azok, akik súlyosan büntetett előéletűek vagy akiket fegyház­i

Next