Magyar Hirlap, 1935. március (45. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-01 / 50. szám
fia: Rádió melléklet és az osztálysorsjáték nyereményjegyzéke 10 filler rLib ELŐFIZETÉSI ÁRAK:! —______ — Szerkesztőség magyarorszagon: I és kiadóhivatal 1 hón 190. 14 érre S. A4 érre IS per sí. I 'BT glgg §§«£'' aSSBBL VL, Áradt UCOS 10. «Am. ROMÁNIÁBAN: § ffgB |p falM’ m SfllH Tpfk Telefón: £1-8-47,23-6-16 és 10-6-06 1 hóra 5 31|g M WS%i. flps SKjfft JUGOSZLÁVIÁBAN: § M Makit JJ pp§| J|||||| | Utazási és fürdöiroda I 1 hir. Go 4ipár, tt ín» mo dioír. I M gg| ffie ifi » JSN£|lk MBS* VL* Aradi neu« 10. ezém. csEHSzunuuABAN: I §§|g Ilii |§fp MM Eji JF affiPOClpP Telefón • £1-8-17. 1A-6-8 éa IMW»I bőrt 80 OK. 0 évre SS CK. S jjpJecA PfiRg jracSSt JgpgTBHB IWiTfffTlI'IMlTHHWr HlW1IWWBBBBSi8jggg!IMBgBgBBlBW12S3SBMMUl—WiflBffisaKg&BSSgMKi BUDAPEST, 1935. MÁRCIUS 1. PÉNTEK főszerkesztö, d» friedmann ernö XLV. ÉVFOLYAM 50. SZÁM TIZENÖT ÉV Március elsejével másfél évtized telik be Magyarország történetéből olyan, amely Horthy Miklós kormányzó nevéhez és tevékenységéhez kapcsolódik. Itt a tizenötödik évfordulója annak a napnak, amelyen a nemzeti hadsereg fővezéréből Magyarország kormányzójává lett Horthy Miklós tengernagy. És ma már nincsen vita, nézeteltérés, véleménykülönbség ebben a kérdésben. Horthy Miklós kormányzónak döntően nagy személyes része van abban, ha ez a másfél évtized, mint a kiegyensúlyozásnak, az újjáépítésnek, a jobb jövő megalapozásának korszaka szerepelhet a magyar annaleszekben. Nehezebb körülmények között, súlyosabb feladatot alig vett át még államférfi és államfő, mint amilyen Horthy Miklósnak jutott osztályrészül, kormányzóvá választásának napján. Egy nagy történeti tragédia nyomán maradt romhalmazt kellett átvennie. Olyan romhalmazt, amelyet felkavartak, összeziláltak a forradalmi és az ellenforradalmi hullámok. Anacrhia a közrendben, anarchia a gazdasági életben, anarchia a lelki és az erkölcsi világban, iszapos, ingoványos talaj a láb alatt, nem pedig szilárd bázis, szürke, ólmos felhők a fej fölött, nem pedig tiszta derűs kék ég. Szenvedély és gyűlölet a politikában, józan belátás és higgadt nyugalom helyett. Az összeomlás és a reménytelenség lelketelően súlyos atmoszférája szerte az országban . . . Innnen indult el az a történeti korszak, amely Horthy Miklós kormányzó nevéhez kapcsolódik. Bármilyen nehéz napokat élünk is ma, az összehasonlítás mégis világosan mutatja, milyen váratlanul nagy utat tett meg az erősödés, a kiegyensúlyozódás felé a trianoni magyar föld, mióta egy erős, biztos kéz szabja meg az útját. ★ Építeni: ehhez türelem kell, meggondoltság, jó szemmérték, a dolgok magasról tekintése és tiszta érzék az egyensúly törvényei iránt. Az elmúlt két év igazolta be leginkább, milyen pozitív eredményeket ért el ez a magyar történeti korszak. A viharoknak és a földrengéseknek két súlyos esztendeje vonult el Európa fölött, anélkül, hogy csak egy rög megmozdult volna a magyar földön. A jelszavak és a szenvedélyek politikájával szemben lelkileg védettnek bizonyult a magyar nép és így kapott szerte a világon fokozott értéket, fokozott súlyt a magyar név. Keményebb, súlyosabb teherpróbát bajos volna elképzelni, mint amilyen ez a két év volt. Ennek a teherpróbának kiállása dokumentálta az erőket a magyar jövő kiépítésére. Nem csupán azokat az erőket, amelyek a magyar múltból származtak le. És ha ezt a teherpróbát így kiállotta a magyar föld, így kiállotta a magyar nép, akkor ezért az érdem főrésze egy embert illet meg. Azt, aki másfél évtized óta áll a parancsnoki hídon. Mindig nyugodtan, mindig a háttérbe vonulva, és mindig megtévi azt, amit éppen tenni kell. Az elért eredmények mellé kívánkoznak az elkerült veszedelmek. És Magyarország több súlyos veszedelmet került el másfél évtized óta. Megmentettük a menthetőt, építettünk egy szilárd bázist, lefektettük azt az utat, amely a szebb jövő felé vezet, anélkül, hogy Befejezte a választójogi javaslat tárgyalását a kormánypárt vezetősége A belügyminiszter rövidesen elkészül a választójogi javaslat végleges megszövegezésével és azután a parlament elé terjesztik A politikai világban változatlan érdeklődéssel várták a kormánypárt vezetőségének csütörtöki ülését, mert már az előzőnapi hivatalos közlés bejelentette, hogy folytatják a pártvezetőség ülésén a választójogi javaslat tervezetének megvitatását. A csütörtöki pártvezetőségi ülés öt órakor kezdődött és fél kilenckor ért véget. Valóban a választójogi törvényjavaslat tervezetének megbeszéléseit féljátták és be is fejezték. Mikor fél kilenc után a pártvezetéség tagjai a miniszterelnökségi palotát elhagyták, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az újságírók kérdéseire csak ennyit mondott: — Befejeztük a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. Gróf Bethlen István a következőket mondotta: — Ma teljesen végeztünk a választójogi javaslattal. "Úgy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltuk a kérdést. Vannak még egyes részek, amelyeket majd át kell dolgozni, de ezek már nem olyan lényegesek, hogy emiatt újból össze kellene jönnünk. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a választójogi javaslat benyújtása, gróf Bethlen István csak ennyit mondott: —" Ez a kormány dolga. Az újságírók kérdésére végül gróf Bethlen István kijelentette, hogy pártvezetőségi értekezlet még lesz, de nem a választójog ügyében, hanem más kérdések megbeszélése céljából. Az értekezletről egyébként a következő hivatalos közlést adták ki: „A nemzeti egység pártjának vezetősége Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével csütörtök délután öt órakor folytatja tanácskozásait, amelyeknek során befejezte a választójog kérdésének megvitatását. A pártvezető felkérte Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, hogy a megbeszélések során felmerült szempontok figyelembevételével készítse el végleges formában a választójogi törvényjavaslatot az országgyűlés elé való terjesztés céljából. A tanácskozás este fél kilenckor ért véget." A választójogi reform ügye tehát csütörtökön este nagy lépéssel jutott előre. A kormánypárt vezetősége most már nemcsak az elvi szempontok, de a részletek tekintetében is teljesen egységes álláspontot alakított ki és így a belügyminiszternek módjában van végleges javaslatot készíteni. A javaslatnak a Ház elé való terjesztése természetesen attól függ, hogy a belügyminisztérium mikorra tud elkészülni a javaslat végleges formájával. A Magyar Hírlap munkatársa erre vonatkozólag mérvadó helyre fordult, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy erre a kérdésre végleges választ adni ma még senki sem tudna, tény azonban az, hogy a belügyminisztériumban a munka kettőzött szorgalommal fog folyni és így a választójogi reform rövidesen a parlament elé kerül. Ami már most a javaslat benyújtását, illetve parlamenti vitáját illeti, arra nézve sem lehet jóslásokba bocsátkozni, de a fentiek alapján világos, hogy a magyar parlament nemsokára hozzálát az új választójogi reform megalkotásához. ennél a nehéz munkánál a sok kockázat közben tévedésekbe estünk volna. És kié ebben az érdem? * Nutiquapi retro — ez volt a második Zrínyi Miklós jelszava. Azé, aki megírta az époszt nagyapjának hősi cselekedetéről. Soha nem vissza — volna helyszerint a fordítás; soha nem hátrálni ... Ez volt az elmúlt másfél évtized egyik irányvonala. Míg a másik irányvonal azt diktálta: mindig előre. Soha nem olyan megfontolatlan nekilendüléssel, amelyből utólag csak baj és hátrány származik. Mindig csak megfontoltan előre, de — mindig előre. Soha nem meghátrálni, soha nem feladni az egyszer már megszerzett pozíciókat, mindig tartani azt, ahová sikerült eljutni — azután pedig lépésről lépésre, józan óvatossággal, nyugodt önmérséklettel, szívós kitartással szélesíteni, tágítani a szerzett pozíciókat... Ennek a jegyében telt el most március elsejével másfél évtized a magyar történelem pergéséből. Egy nagy történeti cselekedet mellé nem kívánkoznak jelzők. Egy nagy történeti cselekedet szótlanul is beszél önmagáról és értékeli önmagát. Ilyen történeti cselekedettel áll szemben a magyar nép, a magyar lélek ezen a másfél évtizedes fordulón. Amelyből az ünnepelt akaratánál fogva nem lehetett ünnep kifelé. De minek ünnepelni kinn, ha ünnep van benn a lelkekben...* Pénteken veszi át a Saar-vidéket Németország A visszacsatolás ünnepélyes keretek között történik Saarbrückenből jelentik. Pénteken délelőtt a saarvidéki városháza dísztermében báró Aloisi a népszövetségi tanács megbízottja nagy ünnepségek közepette átadja a Saar-vidéket Frick német birodalmi belügyminiszternek és ezzel az aktussal véglegesen megtörténik a Saar-vidék visszacsatolása. Az összes saarvidéki középületek ormára felrepül a német zászló és ugyanebben a percben egész Németország is zászlódíszt ölt. A birodalom minden részében megszólalnak a gyárak és hajók szirénái és egyperces bugással emlékeztetik a lakosságot az örömünnepre. Megszólalnak az összes templomok harangjai is és egy órán keresztül hirdetik a visszacsatolást. Megindulnak a német határmenti községek nemzeti szocialista rohamosztagai is és átlépik a határt, hogy bevonuljanak a Saarvidékre. A saarbrückeni városháza épületében lejátszódó ünnepségeket valamennyi német rádióállomás közvetíti. A német rádió pénteken egész nap a saarvidéki ünnepségek jegyében áll és reggeltől estig a Saar-vidékről ad közvetítést. A Városház téren nagygyűlés lesz, amelyen Hitler kancellár helyettese, Hess Rudolf, Göbbels és Bürckel beszélnek. Jelen lesz az átadásnál Göring porosz miniszterelnök és Selcte munkaügyi miniszter is. Eljönnek ezenkívül az összes birodalmi helytartók, a német tartományok miniszterei, valamint a nemzeti szocialista párt összes országos, tartományi és kerületi vezetői. A pénteki ünnepségek felülmúlják a népszavazási ünnepség arányait s legalább 500.000 vendég részvételével számolnak. Az óriási tömeget tábori konyhákon élelmezik. A birodalom minden részéből különvonatok hozzák a német vendégeket, igen sokan jönnek azonban autóbuszokon és automobilokon is. A vendégek áramlása már csütörtökön megkezdődött s a déli órákban több mint százezer ünneplő gyűlt már össze Saarbrückenben. A német kormány közkegyelmi törvénye a Saar-vidéken A Saar-vidék visszacsatolása alkalmából a birodalmi kormány általános közkegyelmi törvényt bocsátott ki a Saar-vidékre vonatkozóan. Azoknak a büntetését, akiket egy évet meg nem haladó fogházbüntetésre ítéltek, elengedik és az olyan bírói eljárásokat, amelyekben a várható büntetés ennél nem nagyobb, beszüntetik. Nem esnek a közkegyelem alá azok, akik súlyosan büntetett előéletűek vagy akiket fegyházi