Magyar Hirlap, 1935. április (45. évfolyam, 75-97. szám)
1935-04-02 / 75. szám
VW'/l/ . | I | y * f* ~ 1 0 FILLÉR 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRAK:| T» T I élkladök által Magyarországon: fíi§||| ||&|$ IlliEgp,-. M., Aradi ucca 10. szám. ROMANIABAN^ éTrC JE H H » Bl jpBk B Ik ITG,efon' ^ éS * “■ | B j utazási és fürdőiroda 1 bóra 60 dinár. V ém 180 dinár. BBS« ||||| M 1 V., Nádor DCCa IS. :sehs7.i.ovakiabaNi tjägi pia Hü», Ilii W m sPil I MÁV hív.Menetjegyiroda—IBUSZ ' ■ -■ “ ----- JL JáJLAX Jifl ABL I------------------- BUDAPEST, 1935. ÁPRILIS 2. KEDD Dr. Friedmann ernő »»- ÉVFOLYAM 75. SZÁM SIKER ÉS FELELŐSSÉG Még hátra van a választás a kerületek egy részében. Tökéletes számok azuj képviselőház erőviszonyairól, pártarányairól csak egy hét múlva fognak rendelkezésünkre állni. De úgy gondoljuk, lényegében már nem sok változik A kormánypárt olyan feltétlen és tökéletes többségben jutott az új törvényhozásba, amilyenre eddig kevés példa van a magyar parlamentarizmus történetében. Kétségtelenül igen nagy személyi sikertés győzelmet jelent ez Gömbös Gyula miniszterelnöknek és annak a programnak, amellyel a választási küzdelembe indult. Vessünk egy pillantást visszafelé ennek a győzelemnek és ennek a küzdelemnek előzményeire, a hozzá szükséges tényezők kialakulására. A miniszterelnök mintegy három esztendővel ezelőtt vette át a kormányhatalmat. Kormányzásának első idejében figyelmét és munkaerejét lekötötte egy bizonyos — ha szabad így mondani — takarítási feladat. Amikor el kellett távolítania a közéletből és a maga útjából olyan akadályokat és olyan elemeket, amelyek nemcsak szabad mozgását nehezítették, de súlyos ballasztként nehezedtek rá. Mikor ezzel a munkájával elkészült, váratlan lendülettel és határozottsággal kinyilatkoztatta jövő terveit, amelyeket ma már közkeletűen reformprogram elnevezés alatt fog össze mindenki. Amelyek között ott szerepel a titkos választójog megvalósítása, a földkérdés megoldása, a hitbizományi reform és egy egész sora a gazdasági és politikai újjáalakításoknak, reformoknak. A szándék megvolt, a munkaterv kitárult az egész ország előtt. Gömbös Gyulának azonban először gyengébben később mind erősebben éreznie kellett, hogy olyan ellenállásba ütközik szándékának keresztülvitelénél, amely leköti erőinek javarészét és nemcsak fékezi, de egyenesen lehetetlenné teszi a menetelésnek azt az ütemét, amelyet ő feltétlenül szükségesnek tart. Így jutott el az események egymásutánja a Ház feloszlatásához. A miniszterelnök úgy érezte, hogy kénytelen ezt az eszközt igénybevenni, ha nem akarja feladni egész programját, minden célkitűzését. És noha több ízben lekötötte magát a titkos választás mellett, most azt látta: még sincsen más lehetősége, mint még egyszer, utoljára igénybevenni a régi választási rendszert, amely az ő szemében is nagyon távol esik az eszményitől, de amely az adott helyzetben egyedül állott rendelkezésére. Belement tehát a választásba, a régi metódussal, azért, hogy a választás eredménye biztosítsa számára az új rendszer megteremtésének lehetőségét. Ezek volnának történelmi előzményei a választásnak és a választásból kialakult nagy kormánypárti győzelemnek, abszolút többségnek. Bizonyos, hogy a választás rendszere ellen csak úgy, mint a múltban, most is sok panasz merült fel, fog is még jelentkezni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a miniszterelnök nem szívesen hallja ezeket a panaszokat; inkább örült volna, ha lehetősége nyílik titkos szavazással kérdezni meg az ország közvéleményét ítélete felől; de a módok, a lehetőségek és a B-ükrégek is adva voltak, ezen túl nem tehette magát. A nyílt szavazás: nyílt szavazás. Ezt tudjuk ,valamennyien. Nem ideális berendezkedés, nem is fog többet szerepelni a magyar politika történetében. De e pillanatban mással helyettesíteni nem lehetett és most már fölösleges is minden meditálás fölötte. Józanul és a realitásokkal számolva, most már csak azt kell nézni, milyen helyzet áll elő az eredmény következtében s mi a jelentősége az új képviselőház elénk táruló erőviszonyainak. A kormány olyan többséggel rendelkezik, amely simán és akadálytalanul teszi számára lehetővé minden elgondolásának megvalósítását. Ennek pedig éppen úgy megvannak az előnyei, mint a megkötöttségei. Előnye éppen természetében rejlik, a feltétlen és vitathatatlan többségben. Tehát abban, hogy a kormányzás bázisa nyugodt és megingathatatlan. A kormányt nem fogják ezentúl belső pártsúrlódások, berzenkedések, palotaforradalomaak szabad mozgásában gátolni. Reformok programjával ment bele a miniszterelnök a választási küzdelembe, a reformprogrammal kapott mandátumot a nemzeti egység pártjának minden katonája. Ebben a pártban egy akaratnak kell uralkodnia, mégpedig nem a parancsuralmi elv alapján, hanem azért, mert valóban minden tagja egyet akar: lelkes híve és odaadó szolgája a szükséges és időszerű reformoknak. De éppen ebből a nagyszabású és csak az alkotmány és törvény által korlátozott hatalomból következik, hogy a kormányra ugyanakkor rendkívüli kötelesség és rendkívüli felelősség hárul. Kötelessége, hogy a kezébe letett roppant hatalmat rendkívüli gondossággal és lelkiismerettel mérlegelje, hogy el ne ragadja...^" magát azok által a könynyebbségeknál, amiket hatalmának alapja, az óriási többség nyújt, KöÍ£ lessége, hogy gondosan válogasson, hogy a reformokat egytől egyig lemérje s csak azokat valósítsa meg, amelyeket a népi politika, a korszükség, az ország anyagi és erkölcsi haladása megkövetel. Ugyanebből következik a felelősség is. Mert a nagy hatalom nagy felelősséget jelent minden olyan államférfi számára, aki a hatalommal úgy akar élni, hogy azt másra, mint az ország javára, a polgárság előnyére fel ne használja. A közeljövő már nem a találgatásoké lesz, hanem az eredményeké. Mi bizton hisszük, hogy a kormány, mikor megelégedéssel könyvelheti el az igazán rendkívüli sikert, egy pillanatig sem fog megfeledkezni arról, hogy ez a siker nem jelent számára mást, mint azt, hogy most célkitűzéseit megvalósíthatja: munkát, fokozott kötelességet és még fokozottabb lelkiismereti felelősséget. Eden lordpecsétőr hétfőn este Moszkvából jövet Varsóba érkezett Kedden délelőtt lesz az első tanácskozás Eden és Beck lengyel külügyminiszter között - Londoni hivatalos körök véleménye szerint Eden moszkvai látogatása hasznos eredménnyel járt Londonból jelentik. Eden lordpecsétőr befejezte moszkvai tárgyalásait. A moszkvai tárgyalásokat — az angol sajtó megállapítása szerint — a szovjetnek az az erőfeszítése jellemezte, hogy eloszlassa Anglia aggodalmait a bolsevista politika szándékai iránt és megnyerje az angol diplomáciát a keleti egyezmény számára. A Daily Telegraph szerint Sztálin a megbeszélések során hangoztatta azt a személyes meggyőződését, hogy a szovjet az angol világbirodalom fennállását feltétlenül fontosnak tartja a béke biztonsága és a világ szilárdsága szempontjából és bámulatát fejezte ki, hogy olyan kis ország, mint Anglia, az egész világon éreztetni tudja befolyását. Nem sokkal Eden elutazása előtt még egy utolsó tanácskozást tartottak, amelyen a szovjet vezérek újból minden lehetőt elkövettek, hogy Edentől ígéretet kapjanak arra, hogy Anglia jóindulatot tanúsít a keleti egyezménnyel szemben, ha Németország nem is csatlakozik ahhoz, de Eden hangoztatta, hogy Anglia nem vállalhat semmiféle újabb kötelezettségeket. Az angol sajtót különösen mulattatta, hogy Litvinov villásreggelijén a vendégek tányérja mellé felszolgált valamennyi vajkorongon a következő felírás díszlett: „A béke, oszthatatlan“, ami nyilvánvaló célzás volt a nyugati és a keleti egyezmények között összefüggésre. Majszki londoni szovjet nagykövet tüntető habozással vágott bele késével a vajkorongba. Vasárnap Eden és kísérete különvonaton végigment a moszkvai új földalatti vonalon, ammelyet még nem nyitottak meg és amelynek egyik állomását Edenről nevezik el. Este megtekintette „A három kövér ember“ című látványosságot az operaházban. Az angol miniszter a volt cári páholyban nézte végig az előadást. A lordpecsétőr megjelenésekor a zsúfolásig megtelt nézőtér közönsége lelkes ünneplést rögtönzött, majd a zenekar a „God save the King“-et, aztán az internacionálét játszotta. Most történt első ízben, hogy a szovjet területen nyilvános helyen egy monarchista himnusz felhangzott, Eden vasárnap este utazott el Moszkvából Varsóba. A feldíszített moszkvai pályaudvaron, amelynek bejáratát díszruhás csekacsapatok őrizték, Litvinov külügyi népbiztos ezekkel a szavakkal búcsúzott el Edentől: —i Isten önnel, Eden úr. Sok sikert kívánok önnek, mert az ön sikere a mi sikerünk is lesz. Eden távirata Litvinovhoz az orosz-lengyel határról Eden lordpecsétőr a szovjet—lengyel határról a következő táviratot intézte Litvinovhoz: „A szovjetunió területét elhagyva, megragadom az alkalmat, hogy őszintén megköszönjem exceileticiádnak és a szovjet kormánynak a moszkvai látogatásom alkalmával élvezett kedves fogadtatást és a bőkezű vendégszeretetet. Igen örültem hogy módunkban volt megújítani a személyes érintkezést és tanácskozást, ami meggyőződésem szerint elő fogja mozdítani az országaink közötti barátságos viszonyt a béke javára.A Moszkvai távirat szerint a szovjet sajtó bizakodó következtetéseket fűz Eden látogatásához. A Pravda vezércikke szerint a szovjet kormány meg van elégedve a megbeszélések eredményével, amelyek nagyon fontos eredményekre vezetnek. A félhivatalos Izvesztija szerint az angol—szovjet közeledés, amely Eden és a szovjet kormány között lefolyt eszmecserében talált kifejezésre, sokkal tovább haladt előre, mint ahogy azt az angol közvélemény sejti. Kiderült, hogy ostobaság az az állítás, mintha a szovjetnek szándékai lennének az angol birodalom területével kapcsolatban. A Press Association úgy tudja, hogy azngol kormány megkapta Eden távirati jelentését e moszkvai megbeszélésről. Londoni hivatalos körök azt tartják, hogy a lordpecsétőr moszkvai látogatása hasznos eredménnyel járt, amennyiben annak megállapítására vezetett, hogy a szovjet kormány Franciaországgal és Angliával egyetértésben híve az európai kollektív biztonság rendszerének, amely összhangban van a népszövetségi eszmékkel. Az Evening Standard, lord Beaverbrook elszigetelődési irányzatú estilapja, a legélesebben ellenzi az angol—orosz szövetséget. E politika lényege az — mondja a cikk —, hogy Oroszországgal együtt népszövetségnek álcázott egészségügyi kordont akarnak vonni Németország körül, holott nemrég a szovjet a népszövetség legádázabb ellensége volt és őt magát is egészségügyi kordon vette körül. A versaillesi szerződés Németországot és Ausztria—Magyarországot tette felelőssé a legutóbbi háborúért. Ma sokan e szerződés módosítását sürgetik, azt állítva, hogy Oroszország volt felelős és lesz felelős a legközelebbi háborúért. Eden tárgyalása Vorosilov hadügyi népbiztossal Eden főpecsétőrnek Moszkvában alkalma volt tárgyalást folytatni Vorosilov hadügyi