Magyar Hirlap, 1936. február (46. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

ÚJ FORRADALOM HELYETT... lila: FELEKY GÉZA Ha az orvosi diagnózis módszerei a szívbaj tekintetében ma nem volnának már ilyen pontosak: akkor feltartóz­tathatatlanul szárnyra kelne egy új le­genda. Kondylisz tábornok hozta haza a gö. rög királyt és nyomban ellentétbe ke­rült vele, mivel az erős kéz módszere helyett II. György a teljes alkotmá­nyosság útját választotta. Kondylisz így müvének elvégzése után kénytelen volt ellenzékbe vonulni, nem titkolva, hogy „minden eszközzel“ kísérletet tesz majd felfogásának érvényesítésére. A minden eszköz közül az első, a legfontosabb, bizonyára az új katonai forradalom lett volna. Tehát valószínűnek tűnt, hogy hiába érkezett Athénba a teljes amnesztia hirdetésével és megvalósítá­sával György király, már rövid időn belül kénytelen lesz fegyverhez nyúlni Kondylisz fegyveres támadásának elfiá *ff/?<•/{ rí? • * . Szóval, úgy látszott: küszöbön áll az újabb görög forradalom. A ^kilencedik, vagy a tizedik, az elmúlt húsz év során Annak, aki szereti a változatosságot a politikában, nem lehet érdekesebb tar tózkodási helyet ajánlani, mint Athént. És Kondylisz mögött volt még olyan erős hátvéd a hadseregben, hogy jog­gal lehetett tartani attól: hátha a görög király második uralkodása is csak olyan rövid lesz. mint volt az első és nyomon következik majd a negyedik katonai diktatúra, a húsz év során. A sors keze most legalább cgv időre elintézte a problémát, mert a királynál királypártibb tisztek és politikusok pártja vezér nélkül maradt. Miután a vasárnap < lejátszódott választásokon még a mandátumok közel negyedét sze­rezte meg ez a párt, bebizonyítva, hogy van bizonyos talaja az országban. (Az már más kérdés, vájjon az antivenize- lista áramlatnak nem volt-e nagyobb szerepe ennél a választási eredménynél, mint a Kondylisz által vallott program­nak.) De azért bizonyos, hogy sok con- dottiere-tehetség adatott meg a mosl elhunyt tábornoknak. Sok tehetség arra, hogy — saját magánhadseregévé szervezze át az állami hadsereg egy ré­szét. A tisztikar egyik csoportja meg­bízhatóan követte őt. akár a köztársa­ság lobogóját tűzte ki. akár a király­ság visszaállítását követelte buzgón, sőt túlbuzgalomnial. Alig került ki a középiskolából, amikor már pályát vá­lasztott és megkezdte a pályát Harcolni Görögországért — ezt csinálta négy étizeden át. Mindig sok személyes bá­torsággal, de mindig abban a hitben, hogy Görögországért állandóan, örökké harcolni kell. Már több. mint egy év­tized óta vett részt különféle komitáesi- küzdelmekben. mikor 1909-ben végül, a rendes hadsereg tisztje lett és itt a két Balkán-háború, majd az európai há­ború során gyors tempóban jutott el a ranglétra csúcsáig. * Kétségkívül tett jó szolgálatokat a görög egység és a görög terjeszkedés ügyének. Továbbá tett jó szolgálatokat SZAVAZÁS A FRANCIA KÉPVISELŐHÁZBAN A Sarraut-kormány nagy többséget kapeH a ^maráSsan A kormánynak háromszázhatvanegy szávai százhatvanát ellenében bizalmat szavazott a képviselőhöz Párizsból jelentik: Sarraut miniszterelnök pénteken ismét hitvallást tett a kamarában a népszővétSéggel való együttműködés mel­let! és a Ronnáitynyilatkozatnak érit• oi.ui- kozó részét még jobban kihangsúlyozta, mondván, . hogy ez' az együttműködés nem húzódozó és táktikázó lesz', hanem szívből jövő és igazi.' együttműködjék a kommunistákkal. Co- lombe beszédét a jobboldalon viharos he­lyeslés fogadta, míg a baloldalon fütyülni . zdr-k és állandóan azt kiáltották a szó­nok felé: Áruló! Renegát! Az interpellóciós vita befejezése után a délutábi 'ülés első" szónoka ’ Sarraut mjnisz terélnök volt, aki hosszabb beszédben vá­laszolt a vita folyamán elhangzott felszója-1 (ásók ra Mikor Sarravt a szószéi.íc lépett, nyoma sem volt viharos hangulatnak. Mindenek­előtt megköszönte az interpellációk udva­rias hangját. Sarraut miniszterelnök beszéde a kamara pénteki illésén A miniszterelnök ezt. a második beszédét az interpéllációs vita lezárása után mon­dotta el, közvetlenül a szavazás előtt és be­szédének nyilván az. volt a célja, hogy vég­leg maga mellé állítsa az ingadozó szélsőbal­oldali pártokat Maga az interpellációs vita a péntek dél­előtti ülésen már nem hozott érdekesebb megnyilatkozásokat és inkább csak az úgy­nevezett második garnitúrához tartozó szó­nokok beszéltek.. Kisebb vihar csak a radi­kális párt jobboldali szárnyához tartozó Colombe képviselő beszéde közben támadt Colombe a radikális párt hivatalos állásfog­lalásával szemben éles kritikával illette a Sarraut-kormány összetételét és sajnálkozá­sának adott, kifejezést afölött, hogy éppen n radikális párt buktatta meg Laval miniszter- elnököt. Külpolitikai téren — mondotta Colombe — Franciaország nem térhet le arról az útról, amelyet Laval követett, meri ha megteszi, akkor csak ellenségeket sze­rez Franciaországnak. Hevesen tiltakozott Colombe az ellen is. hogy az új kormány a szélsőbaloldali népfrontra támaszkodjon és — A köztársasági elnök — kezdte beszédéi Sarraut miniszterelnök — felajánlotta ne­kem a kormányalakításra való megbízást. Megkérdeztem az illetékes személyiségek véleményét és bátorításukra elvállaltam a kormányalakítást. Franciaországnak, ame­lyet. vallásos rajongással szerelek, nyuga­lomra volt szüksége, hogy megszilárdít­hassa a gazdasági föllendülést, befejezhesse a pénzügyi talpráállást és ilyen módon biztosítani tudja saját biztonságát. Mert Franciaországnak önmagával való megha- sonlása azzal a veszéllyel jár, hogy felbáto­rodnak mindazok, akik lesben állnak, hogy kihasználják gyengeségünket. Kérdem tehát, Ichelséges-e, hogy nem számíthatok támo­gatókra e nagy köztársasági és nemzeti feladat elvégzésében? Odaát Angliában egy csapásra megszűnik minden pártviszály. mihelyt a birodalom mindenekfölött álló érdekéről van sző. Én is emlékszem azon­ban még arra az időre, amikor a legkülön­bözőbb pártállású franciákkal együtt telje­sítettem szolgálatot zászlóink alatt. Mikor mcgalakitotam kormányomat, csak egy szempont állott: előttem: .4 haza érdeke! Sarraut beszéde további során köszönetét mondott kormánya tagjainak, akik — úgy­mond — önzetlenül és minden személye* becsvágy nélkül hajlandók őt támogatni a kormányzás mnnkájában. Tiltakozott min­den olyan állítás ellen, amely szerint a kor­mányalakítás alkalmával háttérbe szorította azokat a radikálisokat, akik az előző kor­mány mellett szavaztak. Ezt egyébként leg-> jobban megcáfolja a: a körülmény, hogy kormányának 18 tagja közül ö a Lavai-kor- mánynak is tagja volt. A belpolitikai kérdésekről szólva Sarraut kijelentette, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben mindent el fog követni, hogy az előző kormányok szükségrendeletei ,,em­előhb a köztársaságnak, később a ki­rályságnak. Nem volt tisztáfa „politikai tábornok“, hiszen presztízsét a harc­terekről hozta és nem a pártok mérkő­zéseinél szerezte meg. Csak éppen föl­merül vele szemben a gyanú: hátha az eszközt fontosabbnak tartolta a politi­kában, mint a célt. És az eszköz termé­szetesen a hadsereg egy részének kéz­bentartása, erélyes fölhasználása volt. Utóbb már hibátlan tökéletességgel kezelte az államcsínyek technikáját. Például, mikor a múlt év tavaszán mint hadügyminiszter rövid úton menesztette a „langyos“ Tsaldaris: miniszterelnö­köt, aki csak szigorúan alkotmányos formák’közt akarta visszaállítani a ki­rályságot. Ugyanakkor < kitessékelte he­lyéről a népszerű, rokonszenves köztár­sasági elnököl és a nyolcvanegyeszten­dős Zaimjsz távozásával a régensi jogo kát is átvette a kormány vezetésén felül. Ennyi hatalommal kezében, a sok tapasztalattal háta mögött igazán nem volt probléma Kondylisz számára a 95 százalékos többség biztosítása, mi­kor szabad véleménynyilvánításra hívta fel a görög népet. Minden ment, mint a karikacsapás. Egészen addig az óráig, amíg Kondylisz váratlan ellenállásokra talált a király­nál. 11. György egyáltalában nem sietett haza Londonból. Ehelyett feltételeket szabott és elfogadásuktól tette függővé visszatérését. Kegyelem minden politikai elítéltnek, tehát kegyelem Vénizelosz- nak és Venizelosz 1 pártjának is. Teljes sajtószabadság, az ellenzéki pártok aka­dály talon szervezkedésének, biztosítása, tiszta választás és — olyan' kormány, amely az átmenet ideje alatt garantálja az alkotmányosság módszereinek aI kalnnrzását* a politikai békülékenység szellemének érvényesülését: * ez volt a londoni üzenet, amely után Kondylisz tábornoknak furcsa érzései támadhat tak. * Végül győzött II. György, aki a gö­rög nép királya akart lenni, nem pedig cégér egy katonai klikk kezében. Ki­lenc hét előtt tért haza az uralkodó és Kondylisz tábornok helyére egy régi divatú politikus lépett a görög kormány élén. Valaki’, aki komolyan vette a párs tok szabad versenyét és a tiszta válasz­tásokat. így azután az intranzigens ki­rálypárt á mandátumoknak alig több, mint húsz százalékát szerezte meg — valószínűleg //- György őszinte meg­könnyebbülésére. Ezek az izgalmak nagyon megvisel­hették a tábornokot, akin rajta ült a súlyos betegség bélyege már a hatalom gyakorlásának napjaiban is. Gyakran lehetett látni a filmhíradókon és noha a sápadt arc a sötét ha j alatt elég szo­kásos a görögöknél: még az egyszínű filmfelvételéken át is mindig feltűnt Kondylisz arcának vértelcn fakósága. Fáradt tartással, fáradt járással haladt híveinek élén. És valószínű, hogy nem élt volna már sokáig akkor sem, ha pálvája végén nem éri váratlan, nagy csalódás. jyyjl m Bzer kortárs ® ingyon szelvény II WM—MII MimSIlMIMW 4^-warw'w nr-te-S jksks * I Mr* *10 <i tort* tt é«r* »*■>«* űSgm cag$ M MM Vl., Aradi ucea tO. teám. 5 \ BOMAiabJ* Pfe 8g|l ÜIP SsfF» 3? ffA H M Teletón 21-«47 23-6-8C és 1O-6-0G \ ^fehór. Up Ni tt fen 40» M. BIn MM Wm. Jf ^|||& {j^ft B .weoszumBAN. fBÉ Ä fjj&i Hü ,, filÉi Utazási és fürdőiroda ut JBLJL JhmJL JUT MAV Menetjegylroda- IBUSZ BUDAPEST, 1936. FEBRUAR 1. SZOMBAT 0a frÍedmTnn ernó XLVI. ÉVFOIVAM 26 SZÁM V

Next

/
Thumbnails
Contents