Magyar Hírlap, 1969. augusztus (2. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-01 / 210. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, hétköznap 12, vasárnap 16 oldalon. Kiadja: a Lap­kiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, VII., Lenin körút 9-11. A szerkesz­tőség és a kiadóhivatal tele­fonszámai: 221-285, 221-293, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta. ■ 2. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 80 FILLÉR Előfizetési díj egy hónapra 25,­ forint. Előfizethető a lap­kézbesítőknél, bármely posta­­hivatalban és a posta hírlap­üzleteiben. Külföldön a Kul­túra Könyv és Hírlap Külke­reskedelmi Vállalat kirendelt­ségei és bizományosai ter­jesztik. 1969. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK Újabb delegációk Genfben A genfi leszerelési értekezletre — mint majd lapunkban hírül adjuk — további hat ország, köztük a Magyar Népköz­­társaság delegátusait is meghívják. A legújabb jelentés szerint Argentína, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, Marokkó és Pakisztán delegátusaival bővül a részvevők köre. Korábban Ja­pán és a Mongol Népköztársaság kap­csolódott be a tárgyalásokba, amelye­ket eredetileg tizennyolc hatalmi keret­ben szerveztek meg. Az eredeti részve­vők — mint ismeretes - Brazília, Bulgá­ria, Burma, Csehszlovákia, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, India, Kana­da, Lengyelország, Mexikó, Nagy-Bri­­tannia, Nigéria, Olaszország, Románia, Svédország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország, amely azon­ban a de Gaulle-i külpolitika alapján mindeddig távol maradt. Az elhúzódó tanácskozásoknak - amelyek során eddig 420 ülést tartottak - az utóbbi időben fokozott jelentősé­get tulajdonítanak, amit az is bizonyít, hogy a tavaszi ülésszak befejeztével, egészen rövid szünet után július elején ismét összeültek a delegátusok. A meg­beszélések napirendjén jelenleg három fontos témakör szerepel. Az első a tengerfenék demilitarizálá­­sa. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok a szovjet javaslattal szemben csakis a tömegpusztító fegyverek eltávolítását óhajtja a tenger mélyéről, a hagyomá­nyos fegyverekkel kapcsolatban csupán óvatos korlátozásokat kíván. A mostani üléseken a svéd küldött kompromisszu­mos javaslata körül folyik a vita. E sze­rint a tömegpusztító fegyvereket egy vé­kony partmenti sáv kivételével eltiltanák a tengerek mélyéről, a hagyományos fegyvereket pedig egy valamivel széle­sebb partmenti sávtól eltekintve, ugyan­csak eltávolítanák. A japán és kanadai javaslatok megerősítik azt a véleményt, hogy a Szovjetunió kezdeményezése szé­les visszhangot váltott ki. A másik fontos témakörnek - a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltásának - az Egyesült Államok távol-keleti és európai katonai támaszpontjain tárolt mérges gázokról és más vegyi fegyve­rekről szóló amerikai beismerés ad sür­gető aktualitást. Mint a szovjet küldött legutóbb is hangoztatta: a vegyi és bak­teriológiai fegyverekkel kapcsolatban csakis a teljes és végleges eltiltásról lehet beszélni. A Lengyel Népköztársa­ság és az Egyesült Arab Köztársaság támogatta a szovjet javaslatot. A harmadik témakörben, a föld alatti atomrobbantások betiltása, illetve kor­látozása ügyében a leszerelési bizott­ság még nem kezdte meg a tárgyalá­sokat. Az eddigi munka egyik legjelen­tősebb eredménye az atomsorompó­­szerződés kidolgozása volt, a leszerelési konferencia tárgyalásai azonban ezen­túl is elősegítették a részvevők állás­pontjának kölcsönös megismerését és — többé-kevésbé — közeledését. Joggal feltételezhetjük, hogy amikor már nyolc szocialista állam — köztük Magyarország - képviselői vesznek részt a leszerelési bizottság további munká­jában, ezen a fórumon is még erőtelje­sebbé és - reméljük - eredményesebbé válik azoknak a békeszerető erőknek a tevékenysége, amelyek a nemzetközi fe­szültség enyhítésén fáradoznak. ­ A Minisztertanács napirendjén: A szocialista gazdasági integráció Az új munkajogi szabályok végrehajtása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tar­tott. Meghallgatta Apró Antalnak, a kor­mány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság Vil­. üléséről. A bizottság megállapította, hogy lénye­gében mindkét fél teljesítette a legutóbbi, múlt év októberében tartott ülésén hozott határozatokat. Növelték a műszaki-tudo­mányos együttműködés hatékonyságát, és intézkedéseket tettek új együttműködési formák kifejlesztésére. Jelentős munkát végeztek mindkét fél illetékes szervei az 1971/75. évi népgazdasági tervek összehan­golásában. A bizottság elismerően értékelte a vegy­ipar műszaki-tudományos közvetlen együttműködésének eddigi eredményeit, melynek során Magyarország az utóbbi 10 évben a vegyipar, a kőolajfeldolgozó-ipar és az alumíniumipar részére 20 komplett üzemet vásárolt teljes dokumentációval a Szovjetuniótól, ugyanakkor 15 darab komplett műanyag- és lakkfestékgyártó berendezést szállított. A bizottság azt ja­vasolta, hogy szélesebb körben alkalmaz­zák az együttműködés új formáit. A hosszú lejáratú egyezményben elő­irányzott kölcsönös szállítások keretében az áruforgalom az idén a tavalyihoz ké­pest 7 százalékkal nő. A traktoripar és a mezőgépgyártási munkacsoport 14 géptí­pus gyártásszakosítását, a szerszámgép­ipari munkacsoportok pedig — az 1971/75. évi fejlesztési tervek koordinálása során — 70 szerszámgép kölcsönös szállítását egyeztette. A gyógyszeripari munkacso­port 79-féle gyógyszerkészítmény és 38- féle orvostechnikai cikk szakosított gyár­tásában és kölcsönös szállításában álla­podott meg. A bizottság újabb négy — elektronikai, építő- és útépítő gépipari, belkereskedel­mi és építőanyag-ipari — állandó ágazati munkacsoport szervezését határozta el. Ezekkel együtt a népgazdaság különböző ágazataiban 19 ilyen munkacsoport mű­ködik. A Minisztertanács a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette, és megbízta az érdekelt minisztereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a kormány­közi bizottság Vil­. ülésén elfogadott ha­tározatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. (Folytatása az 5. oldalon) Javaslat a leszerelési értekezlet kibővítésére Magyarországot is meghívják a genfi tárgyalásokra (TASZSZ) A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki plenáris ülésén a két társelnök hivatalos nyilatkozatot terjesztett elő a bizottság kibővítéséről. Mint a nyilatkozat hangoztatja, a genfi leszerelési értekezlet szovjet és amerikai társelnöke folytatta a tanácskozásokat a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság ki­­szélesítéséről. Megállapították, hogy a bi­zottság kiszélesítése nem korlátozódhat két országra, és a bizottságban a világ különböző térségeinek is képviselettel kell rendelkezniük. A társelnökök célja az volt, hogy megállapodásra jussanak azon országok csoportjával kapcsolatban, amelynek bevonása — Japánnal és a Mongol Népköztársasággal együtt — le­hetővé tenné, hogy a bizottságot földrajzi és politikai tekintetben kiegyensúlyozott módon szélesítsék ki. A társelnökök ugyanakkor arra törekedtek — hangsú­lyozza a nyilatkozat —, hogy megőrizzék a bizottság viszonylag kis számú össze­tételét, és továbbra is biztosítsák haté­konyságát a tárgyalások folytatására. A társelnökök közölték: kormányaik megállapodásra jutottak arról, hogy a bi­zottságot pótlólag a következő országok­kal egészítik ki: Argentína, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, Marokkó és Pakisztán. A társelnökök célszerűnek tartják, hogy ezeket az országokat fel­kérjék a bizottság munkájában való rész­vételre. Mint ismeretessé vált, a leszerelési bi­zottság tagjainak többsége kedvezően fo­gadta a társelnökök javaslatát ULBRICHT AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL (ADN) Az európai biztonsá­gi értekezlet előkészítéséhez és az értekezleten való részvétel­hez nem szabad feltételeket szabni — mondotta Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke a párt központi bizottságának a napokban megtartott 11. ple­náris ülésén. Beszédében, ame­lyet csütörtökön hoztak nyil­vánosságra, a többi között hangsúlyozta, hogy az értekez­leten valamennyi európai ál­lam képviselőinek lehetővé kell tenni a teljes jogú részvé­telt. Nyugatnémet politikusok véleményével ellentétben, amely szerint egy ilyen kon­ferencia megtartása előtt ren­dezni kell a két német állam kapcsolatait, Ulbricht kijelen­tette, hogy Bonn eddig eluta­sította az NDK-nak a meg­egyezésre irányuló összes ja­vaslatát. WASHINGTONI BEISMERÉS AZ NSZK TERÜLETÉN LEVŐ MÉRGES GÁZOKRÓL (DPA) Az amerikai kor­­­­mány, az NSZK kormányának felkérésére hivatalosan meg­erősítette, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság területén vegyi fegyvereket — mérges gázokat — tárolnak. A meg­erősítés tényét Günter Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője közölte csütörtöki sajtóértekezletén. A sajtóérte­kezleten dr. Keim, a bonni hadügyminisztérium szóvivője elmondotta, hogy „vegyi fegy­verek elleni védőeszközök vizs­gálatára” bizonyos mennyisé­gű „próbaanyagokat” nyugat­német intézményeknek is ki­adtak ezekből a vegyi fegyve­rekből. OLASZORSZÁGBAN NAPIRENDEN TARTJÁK DEFREGGER KIADATÁSÁT (AP) Az aquilai községi ta­nács a hajnali órákba nyúló ülésén teljes mértékű támoga­tásáról biztosította Filetto fa­lu lakosságának a véres múl­tú Defregger müncheni segéd­püspök kiadatását követelő kérvényét. A filettóiak által aláírt kiadatási kérvény, ame­lyet most az aquilai községi tanács is támogatott, követe­li, hogy Defreggert 17 olasz meggyilkolása miatt állítsák olasz bíróság elé. „A nácik géppuskagolyóitól letarolt fi­lettóink emléke arra is int bennünket, hogy visszaverjünk minden támadást az alkot­mányban biztosított szabad­ságjogok ellen” — állapítja meg az aquilai községi tanács határozata. VI. PÁL PAPA KAMPALABAN (Reuter, AP) VI. Pál pápa csütörtökön Uganda fővárosá­ba, Kampalába érkezett. A re­pülőtéren dobszóval és ének­kel több száz ugandai fogad­ta a 71 éves katolikus egyház­főt, akinek ez nyolcadik kül­földi útja. A pápa délután részt vett az afrikai püspökök értekezletének ülésén. A láto­gatás előestéjén Kampalába érkezett Austine Okwu, a sza­­kadár Biafra utazó nagyköve­te, aki kifejezte reményét, hogy megbeszélések kezdőd­hetnek küldöttsége és egy la­ V‡ ‡• V 1 V’ • v *‡• - -;V- • A nap híreiből Az OKP ellenzi az „egyszínű“ kormányt (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága csütörtökön folytatta a vitát a politikai helyzetről. A tanácskozást szerdán Pietro Ingraó­­nak, a vezetőség tagjának beszámolója vezette be. Ingrao a jelenlegi kormány­­válsággal foglalkozva kijelentette, hogy a kommunisták ellenzik az egyszínű ke­reszténydemokrata kormány tervét, amely jobboldali fordulatra irányuló kísérletet jelent, és hasonlóképpen határozottan el­lenzik a választások idő előtti kiírását is. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Győrbe látogatott A Szovjetunió Legfelső Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége, élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnökségének tag­jával, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val, csütörtökön Győrbe látogatott. Velük volt Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Pap János, az országgyűlés hon­védelmi állandó bizottságának elnöke és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet vendégeket Győr-Sopron me­gye határán a megye vezetői fogadták. Pataki Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után a küldöttség a megyei tanácsot kereste fel, ahol Lombos Ferenc, a végrehajtó bizott­ság elnöke adott tájékoztatót a megye életéről, fejlődéséről, eredményeiről. Ezt követően a szovjet vendégek elbeszélget­tek a megye és a város vezetőivel, ország­­gyűlési képviselőivel. Ott volt Jankovits István, a győri városi pártbizottság első titkára és Farkas Tibor, a Győri Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnök­helyettese is. (Helyszíni tudósításunk a 4.­ oldalon) gosi kormánydelegáció között, a pápa közvetítésével. NAMÍBIA UGYE A BT ELŐTT (AFP) Zambia ENSZ-képvi­selője szerdán felszólította a Biztonsági Tanácsot, kénysze­rítse a Dél-afrikai Köztársasá­got arra, hogy adja fel Namí­bia (Délnyugat-Afrika) admi­nisztrációját és tegye lehető­vé, hogy Namíbiát a BT hatá­rozatainak megfelelően az ENSZ ellenőrizze, gyámsági területként. A küldött hangsú­lyozta, hogy a kérdés megol­dásának halogatása veszélyez­teti az ENSZ tekintélyét, bé­kefenntartó tevékenységének hatékonyságát. GIBRALTÁRI VÁLASZTÁS (Reuter) A Gibraltárban szerdán lezajlott képviselőhá­zi választások eredménye alap­ján a 15 mandátumból hetet a Joshua Hassan jelenlegi fő­miniszter vezette Szövetség a Polgárjogok Előmozdításáért nevű párt nyerte. A szavazá­sok során 30 318 lakos — a la­kosság 71 százaléka — élt sza­vazati jogával. Megfigyelők szerint bizonyosra vehető, hogy a­ kormányzó Joshua Hassant bízza meg a kormány megala­kításával.

Next