Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-09 / 279. szám

Magyar Hírlap_______________népgazdaság - vilaggazdasag , »69.október»,csütörtök 9 Juliu Nyerere Budapestre látogat Bővülő árucsere, baráti kapcsolatok Közös vállalat, bányászati együttműködés? Julius Nyerere, a Tanzániai Egye­­­­sült Köztársaság elnöke október 13 és 1r 15 között Losonc­i Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára, hivatalos látogatást tesz hazánk­ban. Tanzániával 1965 szeptemberében kö­töttünk kereskedelmi megállapodást,­­ amely rögzíti a legnagyobb kedvezmény elvét, és kimondja: törekedni kell a két­­ország kereskedelmének kiegyensúlyo­zottságára. Később, 1966 februárjában műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötöttünk, és ennek kere­tében magyar szakemberek, üzemmér­nökök, oktatók tartózkodnak a kelet-afri­­­­kai országban.­togatása során nyilvánvalóan szóba ke­rülnek gazdasági, kereskedelmi kérdések is. Nem kizárt, hogy az együttműködés további szélesítése jegyében javaslatot teszünk arra vonatkozóan, hogy magyar szakemberek szívesen segítenének Tanzá­nia még­ feltáratlan ásványi kincseinek felkutatásában, a bányaművelés tervezé­sében, szervezésében, s a munkák meg­indításában. Világszerte ismerik a ma­gyar vízügyi kutatás magas színvonalát, és vízügyi szakembereink jelentős szol­gálatot tehetnének Tanzániában is. Tanzánia fejlődő ország, ipara, mező­­gazdasága gyors léptekkel halad előre, hazánk pedig kész a már eddig is meg­levő jó kapcsolatokat tovább szélesíteni. Gondok az egyenleggel A magyar—tanzániai kereskedelmi for­galom alakulása (millió devizaforintban): 1965 1968 1969 I. félév Exportunk csaknem teljes egészében textiltermékekből, fémtömegcikkekből és más fogyasztási javakból áll, de szállí­­­tunk kisebb mennyiségben nyersanyagot­­és félkész terméket is. Külkereskedelmi vállalataink jól tud­ják, hogy — mint minden afrikai ország­ban, úgy­ Tanzániában is — erős a kon­kurencia és egyre fontosabb a verseny­­képes árak kialakítása. Tanzánia gyapotot, kávét, sisak­, szeg­fűszeget, cserzőanyagokat, és kisebb mennyiségben olajos magvakat szállít ha­zánkba. A köztársaság külkereskedelmi szervei nagy gondot fordítanak a keres­kedelmi forgalom kiegyensúlyozottságá­ba,­ ezt a törekvést azonban eddig gyak­ran nem kísérte siker. Sok lehetőség önálló magyar külkereskedelmi kiren­deltség jelenleg nem működik Tanzániá­ban, e feladatkört Nairobiban látja el kenyai képviselőnk. Csak a Hungarotex állandó­ megbízottja tartózkodik Dar­­ es Salaimban, as Julius Nyerere magyarországi útját megelőzően, az idén áprilisban gazdasági szakértőkből álló delegáció élén hazánk­ban járt Abdul Rahman Sejk Mohamed Bábu kereskedelem- és iparügyi minisz­ter. A delegáció élénken érdeklődött egy esetleges magyar—tanzán közös autó­­buszcsijártási program iránt, hiszen az Ikarus termékei már hat afrikai ország­ban ismertek. Az Ikarus-gyár akkor fel­ajánlotta, hogy a szakemberek betanítá­sában messzemenő támogatást nyújt Tanzániának. A köztársasági elnök magyarországi Iá- Export 3,0 6,0 2,3 Import 1,1­­ 4*9 0,1 Egyenleg tv + M + 2,2 Címszavak Tanzania Tanzania szövetséges köztársaság Ke­let-Afrikában. Területe 943 000 négyzet­­kilométer, lakossága 10,5 millió, 98 száza­léka bantu, amely több mint száz törzs­ben él. Jelentős az országban élő mintegy 90 000 indiai és pakisztáni bevándorolt gazdasági szerepe. Jellegzetes mezőgazdasági ország, terü­letének azonban csak 10 százalékát mű­velik, 35 százaléka füves sztyeppe, ahol állattenyésztés folyik. Legfontosabb ex­portcikke a sisas-kender, a kávé, a gya­pot. A nemzeti jövedelem zömét a mező­­gazdaság adja, ipara, elsősorban a fo­gyasztási cikkek termelése intenzíven fej­lődik. Két éve államosították a bankokat, a legtöbb malmot és a legnagyobb export­import cégeket.. Tanzániában az import általában liberalizált, az egyedi engedé­lyezés alá vont cikkekre is lényegében korlátozás nélkül adnak beviteli engedé­lyeket. Az ország legfőbb kereskedelmi partne­rei Anglia, Zambia, Hongkong, Japán és az Egyesült Államok. A szocialista országok részesedése Tan­zánia importjában az 1985. évi 5,6 száza­lékról 1968-ra 7,6 százalékra növekedett, isun­anavsia jjomul imHxses i.'i'ned f. -rí iajffcrwr. B. lé»»®. Új timfölldgyár Ajkán Szerdán szekcióülésekkel folytatódott az ICSOBA nemzetközi alumíniumipari konferencia a Technika Házában. Az egyik elhangzott előadásban ismertették az Ajkán épülő új timföldgyár terveit. Az új létesítmény első termelősora évi 120 ezer tonna kapacitással 1971-ben lép üzembe, majd a következő évben teljesí­tőképessége eléri a 240 ezer tonnát. Nézőpont : Az okos gépek programja H­­a valaki hajót rendel a Német Demok­ratikus Köztársaságból, huszonnégy óránn belül árajánlatot kap. Ha a Magyar Hajó- és Darugyárhoz fordul, legalább egy hetet várakozhat ugyanarra. A kü­lönbség egyetlen oka: a német hajógyá­rak elektronikus számítógéppel kalkulál­nak.­­ Szerte a világon az utóbbi tizenöt-húsz évben rohamosan elterjedtek a számító­gépek. A központi gazdasági prognózis­­készítéstől, a vállalati termelésirányítá­son keresztül a tudományos kutatásokig, az élet szinte valamennyi területén beve­tik az okos masinákat. Különféle számí­tásokat készítettek arra vonatkozóan, hogy a nemzeti jövedelem alakulását mi­lyen mértékben befolyásolja az alkalma­zott számítógépek száma, amelyet hova­tovább a fejlettség egyik fokmérőjeként is emlegetnek. A szocialista országok meglehetős ké­séssel és nem eléggé energikusan láttak neki számítógépparkjuk megteremtésé­nek. Az utóbbi időben felismerték a fej­lesztés szükségességét és három-négy éve központi, kormányprogramokat dolgoztak ki előterjesztésére. A számítógéppark tekintetében a szo­cialista országok sorában szerény helyet foglalunk el. Jelenleg nyolcvan számító­­központ működik hazánkban, s ez nagyon kevés. Nehezíti a helyzetet, hogy a gépek zöme, kis teljesítményű és­ vidéken alig akad belőlük. A gazdasági reform, amely a többi kö­zött a technikai-műszaki forradalom gyorsabb térhódítását is célozza, a számí­tógéppark gyors és nagyarányú bővítését tervezi. A kormány Gazdasági Bizottsá­gának határozata alapján megalakult a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság, amely segíti ezt a törekvést és irányítja az érdekelt minisztériumok együttműkö­dését. * Elektronikus számítógépeink külföldi eredetűek. Az utánpótlás zömét egyelőre csak külföldről szerezhetjük be. Ám ha kizárólag importra alapoznánk a fejlesz­tést — a gépek viszonylag magas ára miatt — nem érhetnénk el a kívánt üte­met. Ha viszont önellátásra rendezke­dünk be, a kereslet széles skálája miatt nehezen elégíthetnénk ki az igényeket. Számítógép-programunk széles körű nemzetközi munkamegosztással oldja meg a fejlesztést. Iparunk is berendezkedik bizonyos géptípusok elő­állítására, ame­lyeket nagyobb sorozatokban gyártanánk, s a hazai gyártmányokkal ellensúlyozzuk a továbbra is megmaradó importot. F­elvetődhet a kérdés: képes-e hagyomá­nyok híján a hazai ipar gazdaságos és könnyen exportálható számítógépeket gyártani? Érdekes, hogy a nagy hagyo­mányokra visszatekintő irodagépgyártó cégek — például az IBM, a Remington — mellé sikeresen felzárkóztak számítógép­gyártmányaikkal korábban kifejezetten híradástechnikai eszközöket gyártó vál­lalatok is, mint a Telefunken, a Philips, a Siemens stb. Hátrányunkból előny is fa­kad: mellőzhetjük a kezdeti kutatásokat, átvehetjük a legkorszerűbb technikát, a legsikerültebb konstrukciókat. Az Elektronikus Mérőműszerek Gyára már kísérletezett néhány kisebb teljesít­ményű komputer előállításával. A kezdet biztató. A szakemberek véleménye szerint a számítógépek hazai gyártása általános gerjesztő hatású lehet az egyéb iparágak­ra is, hiszen a program az EMG-n kívül érint egész sor más — kooperáló — gyá­rat. A program nem kevésbé jelentős része az úgynevezett számítógépes kultúra el­terjesztése. A jelenlegi tapasztalatok sze­rint sok gazdasági vezető nem ismeri a gépek­ alkalmazásának lehetőségeit. Ma még az egyetemek, főiskolák kapuján ki­lépő fiatal szakemberek sincsenek kel­lően tájékoztatva arról, milyen előnyök­kel használhatók szakterületükön a szá­mítógépek. Talán furcsának hangzik az a követelmény,­ hogy az orvos is alapos szá­mítógép-ismeretekkel rendelkezzék, pedig a fejlett orvosi kutatás ma már szinte el­képzelhetetlen komputerek nélkül. A számítástechnikai szakemberek ki­képzése is gyerekcipőben jár. Több ma­tematikus, gazdasági programozó és szá­mítástechnikai rendszerszervező kellene, akik a gép nyelvén, matematikailag képe­sek megfogalmazni valamely szakterület problémáit, feladatait. Rajtuk kívül egyre nagyobb szükség lesz a gépeket kiszol­gáló személyzetre is. Külföldön rendkívül bevált az államilag támogatott tanfolya­mok rendszere, amelyeken a gépek mű­ködtetésével kapcsolatos tudnivalókat ok­tatják. B­ár pillanatnyilag kevés géppel rendel­kezünk, annyival mégis igen, hogy elegendő alapunk legyen a viszonylag gyorsan végrehajtandó fejlesztéshez. A következő öt-hét évben néhány száz gé­pet kell üzembe állítanunk, hogy e tekin­tetben utólérjük a közepesen fejlett ipari országokat. Egyelőre ez a cél. Hahn Péter Döntőbizottsági állásfoglalás Szerződés ellenére nem drágíthat az építővállalat­­( O­f) Gyakran előfordul, hogy az építő­válla­latok drágább építőanyagot használnak fel, mint ahogyan azt a költségvetésben tervezték és ilyenkor viták keletkeznek, hogy a rendelő köteles-e megfizetni a többletköltséget. A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökségi tanácsa most állást foglalt a kérdésben. Eszerint a szerződésben kikö­tött összegtől ilyen esetben is csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a megrendelő elő­zőleg hozzájárul, vagyis ha a szerződést módosítják. Enélkül még akkor is csak a költségvetésben előirányzott, a szerződés­ben kikötött árra tarthat igényt a kivite­lező, ha a drágább anyag felhasználását műszaki okok indokolják. A műszaki tervdokumentáció felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis az ilyen helyzetekkel számolnia kell a ki­vitelezőnek. Ha az ok utólag keletkezik, úgy a drágább anyag felhasználását a megrendelővel előzetesen meg kell tár­gyalni és a többletköltségben meg­ kell egyezni. Előfordulhat, hogy a drágább anyag alkalmazása elkerülhetetlen, s az építő vállalatnak — akár a megrendelő értesítése nélkül is — nin­cs más válasz­tása, mint ez a megoldás. Ha ilyen ese­tekben a felek megegyezni nem tudnak, úgy a Központi Gazdasági Döntőbizottság a polgári törvénykönyv megfelelő rendel­kezései alapján hozza meg határozatát. A Központi Gazdasági­ Döntőbizottság állásfoglalása a vállalatokat érinti. Az Igazságügyminisztérium elvi osztályán azonban elmondták, hogy magánépíttetők esetében is hasonló gyakorlatot követnek a bíróságok, kivéve, ha az ár emelését va­lamely jogszabály vagy annak megvál­tozása indokolja, például az, hogy emel­kedik valamely építőanyag hatósági­ ára. Jelentés a magyar—mexikói vegyes vállalatról • f Textilgépek Svájcból, Spanyolországból Az East-West Commerce című gazda­sági szaklap két magyar vonatkozású hírt közöl. Az egyik budapesti textilipari válla­lat — jelenti a lap — 21 nyújtógépet vásárolt, mintegy 100 ezer dollárért a Serra Saco-Lowell spanyol cégtől. A gépeket még az idén felszerelik. A Tech­­noimpex a nyugatnémet SAHM cégtől 300 márkáért horgolófonalat csomagoló és címkéző gépet vásárolt. A korszerű konstrukciót az egyik újpesti gyárban már 1970 első hónapjaiban üzembe he­lyezik. Ugyancsak a Technimpex bo­nyolította le azt az üzletet, amelynek értelmében a svájci Hamel cég cérnázó­­gépeket és kettős szövőszékeket szállít Magyarországra, több mint másfél millió sz­ájci frank értékben. A lap beszámol arról is, hogy szep­temberben Mexico Cityben magyar— mexikói vegyes társaság kezdte meg te­vékenységét. A vállalkozás magyar szerszámgépeket ad le Latin-Ameriká­­ban és gondoskodik e gépek szervizéről is. A társaság szerződése öt esztendőre szól, s a részvények 50—50 százalékos arányban oszlanak meg. A mexikói fő­­részvényes, egyben a társaság vezérigaz­gatója, E. R. Cortez üzletember, a ma­gyar főrészvényes pedig a Technoimpex külkereskedelmi vállalat. A lap idézi E. R. Cortez nyilatkozatát: „Mexikó egymaga 30 millió dollár érté­kű szerszámgépet importál évente — hangsúlyozta a vezérigazgató —, s nem hisszük, hogy az évi félmillió dolláros forgalom terve irreális. Mexikói raktá­rainkban körülbelül 100—150 ezer dollár értékű szerszámgépet tartunk; készle­teinket a jövőben a forgalom alakulá­sához mérjük. Szervizszolgálatunk Me­xikón kívül Kolumbiára és Venezuelára is kiterjed.’’ ­ hó,ó+Ze­nT- HORIZONT - hcnzont Száz márka egyenlő 334 dinárral A jugoszláv nemzeti bank, miután a világ legfontosabb deviza-valuta tőzsdéin a nyugatnémet márka értéke növekedett, október 8-i hatállyal, tíz napon belül im­már másodszor módosította a nyugatné­met márka átváltási árát. A nyugatnémet márka új árfolyama: 100 márka egyenlő 334 dinárral. Másfél millió vendégmunkás az NSZK-ban A munkaerőpiacon a helyzet továbbra is túlfeszített — jelentette az NSZK köz­ponti munkaerőhivatala. Az összesen 100 500 munkanélkülivel szemben a betöl­tetlen állások száma 832 500-ra növeke­dett. A munkaerőhiány következtében a vállalatok min­d több külföldi munkavál­lalót foglalkoztanak. A vendégmunkások száma először haladta meg a másfél mil­liót. Szerdai újdonságcsokor Szerdán a tel­ex jelentések az ország kü­lönböző pontjairól hoztak hírt új termék­ről, új gépről, új létesítményről. Átad­ták a húsipari ellenőrző szolgálat kapos­vári üzemének mikrobiológiai laborató­riumát, ahol állategészségügyi és köz­egészségügyi vizsgálatokat végeznek. A nagykanizsai Vasipari Vállalatnál üzem­be helyezték a hatmillió forintos költség­gel épített és berendezett fényezőüzemet. Minthogy a világpiacon most kezd kö­vetelménnyé válni a fűszerek sterilizálá­sa, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat­nál üzembe helyezték az NSZK-ból vá­sárolt sterilizáló berendezést, amely a paprika esetleges csíra- vagy baktérium­­szennyezettségét tökéletesen megszünte­ti. A Nyergesújfalui Viscosa gyárban a próbaüzem befejezése után megkezdték a termelést az NDK-ban vásárolt lánc­hurkoló géppel. Naponta négy és fél, öt­ezer négyzetméter szövött danamid se­lyemkelmét gyártanak. Minthogy itt a szüret, átadták a Komáromi Állami Gaz­daság új borfeldolgozóját. Az Állami Pin­cegazdaság és az állami gazdaság közép­ beruházása­i a 20 ezer mázsa szőlő fel­dolgozására alkalmas telep és a hozzá tartozó pince — mindkét fél zzámára elő­nyös. Kis kacsa úszik a halgazdasági tóban Az év elején kötött szerződések nyo­mán a halgazdaságok nemcsak a pontyok nevelésével foglalkoztak, hanem a tava­kon kacsákat is tenyésztettek. Az Orszá­gos Baromfiipari Vállalat üzemeivel négymillió szárnyasra, tehát valamivel több, mint ezer vagon kacsahús szállításá­ra kötöttek szerződést. Az Állami Hal­­gazdasági Egyesüléshez tartozó üzemek­ből a holdanként számított 6—8 mázsá­­nyi hal mellett az idén legalább ennyi kacsahús is kikerül. A halgazdaságok már átadták az idei hárommilliomosok kacsáig

Next