Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-09 / 279. szám
Magyar Hírlap_______________népgazdaság - vilaggazdasag , »69.október»,csütörtök 9 Juliu Nyerere Budapestre látogat Bővülő árucsere, baráti kapcsolatok Közös vállalat, bányászati együttműködés? Julius Nyerere, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke október 13 és 1r 15 között Losonci Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására, hivatalos látogatást tesz hazánkban. Tanzániával 1965 szeptemberében kötöttünk kereskedelmi megállapodást, amely rögzíti a legnagyobb kedvezmény elvét, és kimondja: törekedni kell a kétország kereskedelmének kiegyensúlyozottságára. Később, 1966 februárjában műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötöttünk, és ennek keretében magyar szakemberek, üzemmérnökök, oktatók tartózkodnak a kelet-afrikai országban.togatása során nyilvánvalóan szóba kerülnek gazdasági, kereskedelmi kérdések is. Nem kizárt, hogy az együttműködés további szélesítése jegyében javaslatot teszünk arra vonatkozóan, hogy magyar szakemberek szívesen segítenének Tanzánia még feltáratlan ásványi kincseinek felkutatásában, a bányaművelés tervezésében, szervezésében, s a munkák megindításában. Világszerte ismerik a magyar vízügyi kutatás magas színvonalát, és vízügyi szakembereink jelentős szolgálatot tehetnének Tanzániában is. Tanzánia fejlődő ország, ipara, mezőgazdasága gyors léptekkel halad előre, hazánk pedig kész a már eddig is meglevő jó kapcsolatokat tovább szélesíteni. Gondok az egyenleggel A magyar—tanzániai kereskedelmi forgalom alakulása (millió devizaforintban): 1965 1968 1969 I. félév Exportunk csaknem teljes egészében textiltermékekből, fémtömegcikkekből és más fogyasztási javakból áll, de szállítunk kisebb mennyiségben nyersanyagotés félkész terméket is. Külkereskedelmi vállalataink jól tudják, hogy — mint minden afrikai országban, úgy Tanzániában is — erős a konkurencia és egyre fontosabb a versenyképes árak kialakítása. Tanzánia gyapotot, kávét, sisak, szegfűszeget, cserzőanyagokat, és kisebb mennyiségben olajos magvakat szállít hazánkba. A köztársaság külkereskedelmi szervei nagy gondot fordítanak a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozottságába, ezt a törekvést azonban eddig gyakran nem kísérte siker. Sok lehetőség önálló magyar külkereskedelmi kirendeltség jelenleg nem működik Tanzániában, e feladatkört Nairobiban látja el kenyai képviselőnk. Csak a Hungarotex állandó megbízottja tartózkodik Dar es Salaimban, as Julius Nyerere magyarországi útját megelőzően, az idén áprilisban gazdasági szakértőkből álló delegáció élén hazánkban járt Abdul Rahman Sejk Mohamed Bábu kereskedelem- és iparügyi miniszter. A delegáció élénken érdeklődött egy esetleges magyar—tanzán közös autóbuszcsijártási program iránt, hiszen az Ikarus termékei már hat afrikai országban ismertek. Az Ikarus-gyár akkor felajánlotta, hogy a szakemberek betanításában messzemenő támogatást nyújt Tanzániának. A köztársasági elnök magyarországi Iá- Export 3,0 6,0 2,3 Import 1,1 4*9 0,1 Egyenleg tv + M + 2,2 Címszavak Tanzania Tanzania szövetséges köztársaság Kelet-Afrikában. Területe 943 000 négyzetkilométer, lakossága 10,5 millió, 98 százaléka bantu, amely több mint száz törzsben él. Jelentős az országban élő mintegy 90 000 indiai és pakisztáni bevándorolt gazdasági szerepe. Jellegzetes mezőgazdasági ország, területének azonban csak 10 százalékát művelik, 35 százaléka füves sztyeppe, ahol állattenyésztés folyik. Legfontosabb exportcikke a sisas-kender, a kávé, a gyapot. A nemzeti jövedelem zömét a mezőgazdaság adja, ipara, elsősorban a fogyasztási cikkek termelése intenzíven fejlődik. Két éve államosították a bankokat, a legtöbb malmot és a legnagyobb exportimport cégeket.. Tanzániában az import általában liberalizált, az egyedi engedélyezés alá vont cikkekre is lényegében korlátozás nélkül adnak beviteli engedélyeket. Az ország legfőbb kereskedelmi partnerei Anglia, Zambia, Hongkong, Japán és az Egyesült Államok. A szocialista országok részesedése Tanzánia importjában az 1985. évi 5,6 százalékról 1968-ra 7,6 százalékra növekedett, isunanavsia jjomul imHxses i.'i'ned f. -rí iajffcrwr. B. lé»»®. Új timfölldgyár Ajkán Szerdán szekcióülésekkel folytatódott az ICSOBA nemzetközi alumíniumipari konferencia a Technika Házában. Az egyik elhangzott előadásban ismertették az Ajkán épülő új timföldgyár terveit. Az új létesítmény első termelősora évi 120 ezer tonna kapacitással 1971-ben lép üzembe, majd a következő évben teljesítőképessége eléri a 240 ezer tonnát. Nézőpont : Az okos gépek programja Ha valaki hajót rendel a Német Demokratikus Köztársaságból, huszonnégy óránn belül árajánlatot kap. Ha a Magyar Hajó- és Darugyárhoz fordul, legalább egy hetet várakozhat ugyanarra. A különbség egyetlen oka: a német hajógyárak elektronikus számítógéppel kalkulálnak. Szerte a világon az utóbbi tizenöt-húsz évben rohamosan elterjedtek a számítógépek. A központi gazdasági prognóziskészítéstől, a vállalati termelésirányításon keresztül a tudományos kutatásokig, az élet szinte valamennyi területén bevetik az okos masinákat. Különféle számításokat készítettek arra vonatkozóan, hogy a nemzeti jövedelem alakulását milyen mértékben befolyásolja az alkalmazott számítógépek száma, amelyet hovatovább a fejlettség egyik fokmérőjeként is emlegetnek. A szocialista országok meglehetős késéssel és nem eléggé energikusan láttak neki számítógépparkjuk megteremtésének. Az utóbbi időben felismerték a fejlesztés szükségességét és három-négy éve központi, kormányprogramokat dolgoztak ki előterjesztésére. A számítógéppark tekintetében a szocialista országok sorában szerény helyet foglalunk el. Jelenleg nyolcvan számítóközpont működik hazánkban, s ez nagyon kevés. Nehezíti a helyzetet, hogy a gépek zöme, kis teljesítményű és vidéken alig akad belőlük. A gazdasági reform, amely a többi között a technikai-műszaki forradalom gyorsabb térhódítását is célozza, a számítógéppark gyors és nagyarányú bővítését tervezi. A kormány Gazdasági Bizottságának határozata alapján megalakult a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság, amely segíti ezt a törekvést és irányítja az érdekelt minisztériumok együttműködését. * Elektronikus számítógépeink külföldi eredetűek. Az utánpótlás zömét egyelőre csak külföldről szerezhetjük be. Ám ha kizárólag importra alapoznánk a fejlesztést — a gépek viszonylag magas ára miatt — nem érhetnénk el a kívánt ütemet. Ha viszont önellátásra rendezkedünk be, a kereslet széles skálája miatt nehezen elégíthetnénk ki az igényeket. Számítógép-programunk széles körű nemzetközi munkamegosztással oldja meg a fejlesztést. Iparunk is berendezkedik bizonyos géptípusok előállítására, amelyeket nagyobb sorozatokban gyártanánk, s a hazai gyártmányokkal ellensúlyozzuk a továbbra is megmaradó importot. Felvetődhet a kérdés: képes-e hagyományok híján a hazai ipar gazdaságos és könnyen exportálható számítógépeket gyártani? Érdekes, hogy a nagy hagyományokra visszatekintő irodagépgyártó cégek — például az IBM, a Remington — mellé sikeresen felzárkóztak számítógépgyártmányaikkal korábban kifejezetten híradástechnikai eszközöket gyártó vállalatok is, mint a Telefunken, a Philips, a Siemens stb. Hátrányunkból előny is fakad: mellőzhetjük a kezdeti kutatásokat, átvehetjük a legkorszerűbb technikát, a legsikerültebb konstrukciókat. Az Elektronikus Mérőműszerek Gyára már kísérletezett néhány kisebb teljesítményű komputer előállításával. A kezdet biztató. A szakemberek véleménye szerint a számítógépek hazai gyártása általános gerjesztő hatású lehet az egyéb iparágakra is, hiszen a program az EMG-n kívül érint egész sor más — kooperáló — gyárat. A program nem kevésbé jelentős része az úgynevezett számítógépes kultúra elterjesztése. A jelenlegi tapasztalatok szerint sok gazdasági vezető nem ismeri a gépek alkalmazásának lehetőségeit. Ma még az egyetemek, főiskolák kapuján kilépő fiatal szakemberek sincsenek kellően tájékoztatva arról, milyen előnyökkel használhatók szakterületükön a számítógépek. Talán furcsának hangzik az a követelmény, hogy az orvos is alapos számítógép-ismeretekkel rendelkezzék, pedig a fejlett orvosi kutatás ma már szinte elképzelhetetlen komputerek nélkül. A számítástechnikai szakemberek kiképzése is gyerekcipőben jár. Több matematikus, gazdasági programozó és számítástechnikai rendszerszervező kellene, akik a gép nyelvén, matematikailag képesek megfogalmazni valamely szakterület problémáit, feladatait. Rajtuk kívül egyre nagyobb szükség lesz a gépeket kiszolgáló személyzetre is. Külföldön rendkívül bevált az államilag támogatott tanfolyamok rendszere, amelyeken a gépek működtetésével kapcsolatos tudnivalókat oktatják. Bár pillanatnyilag kevés géppel rendelkezünk, annyival mégis igen, hogy elegendő alapunk legyen a viszonylag gyorsan végrehajtandó fejlesztéshez. A következő öt-hét évben néhány száz gépet kell üzembe állítanunk, hogy e tekintetben utólérjük a közepesen fejlett ipari országokat. Egyelőre ez a cél. Hahn Péter Döntőbizottsági állásfoglalás Szerződés ellenére nem drágíthat az építővállalat( Of) Gyakran előfordul, hogy az építővállalatok drágább építőanyagot használnak fel, mint ahogyan azt a költségvetésben tervezték és ilyenkor viták keletkeznek, hogy a rendelő köteles-e megfizetni a többletköltséget. A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökségi tanácsa most állást foglalt a kérdésben. Eszerint a szerződésben kikötött összegtől ilyen esetben is csak akkor lehet eltérni, ha ahhoz a megrendelő előzőleg hozzájárul, vagyis ha a szerződést módosítják. Enélkül még akkor is csak a költségvetésben előirányzott, a szerződésben kikötött árra tarthat igényt a kivitelező, ha a drágább anyag felhasználását műszaki okok indokolják. A műszaki tervdokumentáció felülvizsgálata és az árban való megállapodás során ugyanis az ilyen helyzetekkel számolnia kell a kivitelezőnek. Ha az ok utólag keletkezik, úgy a drágább anyag felhasználását a megrendelővel előzetesen meg kell tárgyalni és a többletköltségben meg kell egyezni. Előfordulhat, hogy a drágább anyag alkalmazása elkerülhetetlen, s az építő vállalatnak — akár a megrendelő értesítése nélkül is — nincs más választása, mint ez a megoldás. Ha ilyen esetekben a felek megegyezni nem tudnak, úgy a Központi Gazdasági Döntőbizottság a polgári törvénykönyv megfelelő rendelkezései alapján hozza meg határozatát. A Központi Gazdasági Döntőbizottság állásfoglalása a vállalatokat érinti. Az Igazságügyminisztérium elvi osztályán azonban elmondták, hogy magánépíttetők esetében is hasonló gyakorlatot követnek a bíróságok, kivéve, ha az ár emelését valamely jogszabály vagy annak megváltozása indokolja, például az, hogy emelkedik valamely építőanyag hatósági ára. Jelentés a magyar—mexikói vegyes vállalatról • f Textilgépek Svájcból, Spanyolországból Az East-West Commerce című gazdasági szaklap két magyar vonatkozású hírt közöl. Az egyik budapesti textilipari vállalat — jelenti a lap — 21 nyújtógépet vásárolt, mintegy 100 ezer dollárért a Serra Saco-Lowell spanyol cégtől. A gépeket még az idén felszerelik. A Technoimpex a nyugatnémet SAHM cégtől 300 márkáért horgolófonalat csomagoló és címkéző gépet vásárolt. A korszerű konstrukciót az egyik újpesti gyárban már 1970 első hónapjaiban üzembe helyezik. Ugyancsak a Technimpex bonyolította le azt az üzletet, amelynek értelmében a svájci Hamel cég cérnázógépeket és kettős szövőszékeket szállít Magyarországra, több mint másfél millió szájci frank értékben. A lap beszámol arról is, hogy szeptemberben Mexico Cityben magyar— mexikói vegyes társaság kezdte meg tevékenységét. A vállalkozás magyar szerszámgépeket ad le Latin-Amerikában és gondoskodik e gépek szervizéről is. A társaság szerződése öt esztendőre szól, s a részvények 50—50 százalékos arányban oszlanak meg. A mexikói főrészvényes, egyben a társaság vezérigazgatója, E. R. Cortez üzletember, a magyar főrészvényes pedig a Technoimpex külkereskedelmi vállalat. A lap idézi E. R. Cortez nyilatkozatát: „Mexikó egymaga 30 millió dollár értékű szerszámgépet importál évente — hangsúlyozta a vezérigazgató —, s nem hisszük, hogy az évi félmillió dolláros forgalom terve irreális. Mexikói raktárainkban körülbelül 100—150 ezer dollár értékű szerszámgépet tartunk; készleteinket a jövőben a forgalom alakulásához mérjük. Szervizszolgálatunk Mexikón kívül Kolumbiára és Venezuelára is kiterjed.’’ hó,ó+ZenT- HORIZONT - hcnzont Száz márka egyenlő 334 dinárral A jugoszláv nemzeti bank, miután a világ legfontosabb deviza-valuta tőzsdéin a nyugatnémet márka értéke növekedett, október 8-i hatállyal, tíz napon belül immár másodszor módosította a nyugatnémet márka átváltási árát. A nyugatnémet márka új árfolyama: 100 márka egyenlő 334 dinárral. Másfél millió vendégmunkás az NSZK-ban A munkaerőpiacon a helyzet továbbra is túlfeszített — jelentette az NSZK központi munkaerőhivatala. Az összesen 100 500 munkanélkülivel szemben a betöltetlen állások száma 832 500-ra növekedett. A munkaerőhiány következtében a vállalatok mind több külföldi munkavállalót foglalkoztanak. A vendégmunkások száma először haladta meg a másfél milliót. Szerdai újdonságcsokor Szerdán a telex jelentések az ország különböző pontjairól hoztak hírt új termékről, új gépről, új létesítményről. Átadták a húsipari ellenőrző szolgálat kaposvári üzemének mikrobiológiai laboratóriumát, ahol állategészségügyi és közegészségügyi vizsgálatokat végeznek. A nagykanizsai Vasipari Vállalatnál üzembe helyezték a hatmillió forintos költséggel épített és berendezett fényezőüzemet. Minthogy a világpiacon most kezd követelménnyé válni a fűszerek sterilizálása, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál üzembe helyezték az NSZK-ból vásárolt sterilizáló berendezést, amely a paprika esetleges csíra- vagy baktériumszennyezettségét tökéletesen megszünteti. A Nyergesújfalui Viscosa gyárban a próbaüzem befejezése után megkezdték a termelést az NDK-ban vásárolt lánchurkoló géppel. Naponta négy és fél, ötezer négyzetméter szövött danamid selyemkelmét gyártanak. Minthogy itt a szüret, átadták a Komáromi Állami Gazdaság új borfeldolgozóját. Az Állami Pincegazdaság és az állami gazdaság közép beruházásai a 20 ezer mázsa szőlő feldolgozására alkalmas telep és a hozzá tartozó pince — mindkét fél zzámára előnyös. Kis kacsa úszik a halgazdasági tóban Az év elején kötött szerződések nyomán a halgazdaságok nemcsak a pontyok nevelésével foglalkoztak, hanem a tavakon kacsákat is tenyésztettek. Az Országos Baromfiipari Vállalat üzemeivel négymillió szárnyasra, tehát valamivel több, mint ezer vagon kacsahús szállítására kötöttek szerződést. Az Állami Halgazdasági Egyesüléshez tartozó üzemekből a holdanként számított 6—8 mázsányi hal mellett az idén legalább ennyi kacsahús is kikerül. A halgazdaságok már átadták az idei hárommilliomosok kacsáig