Magyar Hírlap, 1969. december (2. évfolyam, 331-359. szám)

1969-12-03 / 333. szám

Magyar Hírlap •­ ­Mo­n\r Magyar Hírlap nemzetközi politika im* december 3, szerda 3 ! Kiküldött munkatársunk hágai telefonjelentése Nyugatnémet-francia kompromisszum a közös piaci csúcsértekezlet fináléjában A közös piaci csúcs hétfői ülése után Julianna holland királynő vacsorát adott a küldöttségek vezetőinek tiszteletére. Ezen, a kiszivárgott hírek szerint, négy­­szemközti beszélgetésre került sor Pom­pidou francia államfő és Brandt nyugat­német kancellár között. Kedden reggel a hírek szerint külön összeültek a külügy­miniszterek az álláspontok egyeztetése végett és ezt követően kezdődött meg a tanácskozás hivatalos második szakasza. Ekkor már közkézen forogtak a kül­földi lapok, amelyek még a hétfői be­nyomásokat tükrözték. „Pompidou óva­tos, Brandt sürget” — írja Anglia felvé­telére célozva a londoni Financial Times és megjegyzi, hogy Brandt hallgatólag el­fogadta azt a francia igényt, hogy az előrelépést a Közös Piac belső ügyei­ben nem hátráltathatják a felvételi tár­gyalások. A The Times arról ad hírt, hogy míg három évvel előbb még az an­golok 66 százaléka helyeselte a belépést a Közös Piacba, ma már csak 22 száza­lék támogatja határozottan. Idézi a lap a francia szóvivőt, aki közölte, hogy el­vileg megegyeztek a mezőgazdaság fi­nanszírozásában. Ennek fejében járul hozzá Franciaország és Angliával foly­tatandó felvételi tárgyalások megkezdé­séhez. A francia lapok azt emelik ki, hogy Pompidou a csúcskonferencia sztárja, de megírják azt is, hogy az angolok elsősor­ban Brandt szereplésével elégedettek. A nyugatnémet újságok érthetően Brandt szereplését emelik ki. A Frank­furter Allgemeine az angolokkal folyta­tandó mielőbbi tárgyalásra tett javasla­tot, a Die Welt pedig a konferenciától új lendületet remélő várakozását hangsú­lyozza. Határnapok helyett időszak A kulisszák mögötti tanácskozások után „nyílt” színen, azaz zárt ülésen folytatódott a nyugat-európai hatok csúcsértekezlete. Ezúttal a Közös Piac bizottságának tagjai is részt vettek a megbeszélésen. A keddi ülést megnyitó De Jong hol­land miniszterelnök erélyesen sürgette a megállapodást a Közös Piac kibővítéséről. Idézve azt a francia állásfoglalást, amely szerint Párizs hajlandó addig elmenni, ameddig partnerei, kijelentette: Hollan­dia nagyon messzire hajlandó elmenni a gazdasági integráció útján kibővített európai keretben. Pompidou kétszer is felszólalt a délelőtti ülésen és szavai elő­segítették a napirenden szereplő kérdé­sek konkrétabb megközelítését. A min­den várakozáson felül elhúzódott délutá­ni ülés szünetében Brandt elmondta az újságíróknak, hogy nem akarják kenyér­törésre vinni a dolgot és ezért nem ha­tárnapokhoz, hanem időszakhoz kötik a tárgyalások megkezdését Angliával — úgy ahogyan Luns holland külügyminisz­ter javasolta. Ez az időszak 1970. július végén jár le. A délután öt órára tervezett záró saj­tóértekezletet csak nyolc után kezdhette meg De Jong holland miniszterelnök. A holland kormányfő a képviselőház üléstermében ismertette az újságíróikkal a közleményt, amely a többi közt a kö­vetkezőket tartalmazza: Francia­­kezde­ményezésre ültek össze a közös piaci tag­államok állam-, illetve kormányfői, kül­ügyminiszterei leszögezték, hogy a Közös Piac fejlesztésének végső fázisába lép és ez év végéig rögzítik a közös mezőgaz­dasági politika pénzügyi szabályozását. _ Még egy időmeghatározás szerepel a köz­leményben, az említett 1970 július vége. A külügyminiszterek addig kötelesek megvizsgálni a kibővítés perspektíváit. A közlemény egyébként megállapítja, hogy a tagországok hozzájárulnak a felvételt kérő államokkal folytatandó tárgyalások megkezdéséhez. Pompidou is elégedett Tulajdonképpen tavasz helyett kissé tovább halasztották Anglia és más or­szágok felvételének tárgyalását, azonban, mint az egymást követő vagy párhuzamo­san folyó sajtóértekezleteken a külügy­miniszterek megállapították, ez is jelen­tős eredményként értékelhető. Lans hol­land külügyminiszter és Scheel nyugat­német külügyminiszter egyaránt méltatta Pompidou francia államfő második napi szereplését, amely elősegítette a kompro­misszum létrehozását. A csúcstalálkozó színhelyén, a Lovagteremben tartott saj­tóértekezletén a nyugatnémet külügymi­niszter arról beszélt, hogy annyi évi stag­nálás után néhány órai tanácskozástól nem is lehetett többet várni, mint ameny­­nyit elértek. Schumann francia külügy­miniszter társaihoz hasonlóan teljes si­kerről beszélt, közölte, hogy az eredmény­nyel Pompidou is igen elégedett. A közleményt az esti sajtókonferenciá­kon hallottak és a kiszivárgott értesülé­sek arra vallanak, hogy mezőgazdasági terheinek enyhítése fejében Franciaor­szág beleegyezett az Angliával és mások­kal folytatandó tárgyalások megkezdésé­be. öt partnere cserében a Közös Piac kibővítésének lehetőségéért vállalta a franciák követelte díj megfizetését. Ez természetesen azt is mutatja, hogy Brandt lényegében Pompidouval egyenlő súlyú résztvevőnek bizonyult, ami nagy változás a de Gaulle-korszakhoz képest. Ami az igazi Európa-problémát, a szo­cialista országok biztonsági konferenciá­ra tett javaslatát illeti, erről Hágában nem hangzott el közös állásfoglalás. Ta­lán Brüsszelben kerül sor erre, és kér­dés, hogyan befolyásolja az ottani ta­nácskozást az, amit Hágában nyilvános­ságra hoztak, vagy még inkább az, amit nem hoztak nyilvánosságra. Vajda Gábor A Fehér Ház szóvivője cáfolja az újabb csapatkivonások hírét A dél-vietnami szabadságharcosok sikeres akciói Kis Csaba, az MTI washingtoni tudó­sítója jelenti: Ronald Ziegler, Nixon sajtótitkára nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az amerikai elnök hétfőre meghirdetett saj­tókonferenciáján esetleg újabb amerikai csapatkivonásokat jelentene be, sőt azt mondotta, hogy nem várható ilyen köz­lés. Az elnök nem is szándékozik a sajtó­­konferencián bevezető nyilatkozatot ten­ni, csupán kérdésekre válaszol. A hiva­talos közlés ellenére az amerikai fővá­rosban olyan hírek terjedtek el, hogy Nixon a Nemzetbiztonsági Tanács tagjai­val rövidesen megvitatja újabb terveit a Vietnamba vezényelt amerikai haderők létszámának csökkentésére. Megbízható értesülések szerint a katonai vezetők el­lenzik a nagyobb létszámú csapatkivo­nást, de hajlandók elfogadni, hogy a „vietnamizálási” program keretében ki­sebb egységeket fokozatosan mentesítse­nek a vietnami szolgálat alól. Laird hadügyminiszter most nyilvános­ságra hozott októberi nyilatkozatában azt mondotta, hogy a „vietnamizálás” abban az értelemben katonai győzelem, hogy a dél-vietnamiak „képesek lesznek orszá­guk megvédésére”. A hadügyminiszter ezt a nyilatkozatot a képviselőház költségve­tési bizottságának zárt ülésén tette, s az ülés erősen cenzúrázott jegyzőkönyvét most hozták nyilvánosságra. Laird ugyan­akkor kijelentette, hogy „nem tartja tel­jesen kizártnak a háború újabb eszkalá­cióját sem” abban az esetben, ha a „viet­namizálási” program nem jár eredmény­nyel, és a párizsi tárgyalások teljes zsák­utcába jutnak. A hadügyminiszter „nem tartja ugyan valószínűnek nukleáris fegyverek bevetését Vietnamban, de nem zár ki „más lépéseket” erre az es­hetőségre. Nixon politikájának támogatói még az elnök sajtókonferenciája előtt olyan ha­tározatot akarnak keresztülerőszakolni a képviselőházon, amely feltétlen egyetér­tésről biztosítaná az elnököt vietnami ter­veinek végrehajtásában. (UPI, AFP) Saigoni közlés szerint a szabadságharcosok kedden lelőttek egy F—4 Phantom típusú lökhajtásos repülő­gépet. Amerikai és dél-vietnami katonai szóvivők bejelentették, hogy B—52-es bombázók feltételezett ellenséges célpon­tokat támadtak Cam Lo közelében, mind­össze másfél kilométerre a demilitarizált övezettől délre, valamint Saigontól 126 kilométerre északkeletre. A szabadság­­harcosok kedden hajnalban tüzérségi tü­zet zúdítottak különböző amerikai, illet­ve dél-vietnami katonai állásokra. A Felszabadulás hírügynökség „a sza­kadatlan győzelmek hónapjának” nevez­te 1969 novemberét. A hírügynökség je­lentése megállapítja, hogy a szabadság­­harcosok Dél-Vietnam egész területén különböző támaszpontrendszereket, vala­mint útvonalakat támadtak. A Bu Prang­ Duc Lap-szakaszon november 28-án és 29-én 3500 ellenséges katonai személy, köztük 200 amerikai vesztette életét, és sok amerikai fogságba esett. A Pelican és Ben Het támaszpontok ellen intézett bombatámadások alkalmával a dél-vietnami zsoldoscsapatok súlyos vesz­teségeket szenvedtek, továbbá mintegy 100 amerikai tiszt és technikus vált harc­­képtelenné. A szabadságharcosok 26 re­pülőgépet semmisítettek meg a Tan Tao­­repülőtér ellen intézett támadáskor. Dr. Réczei László nyilatkozata 2­0­­0­03 a bécsi konferencia jelentőségéről — A Varsói Szerződés tagországainak budapesti felhívása, illetve prágai nyilat­kozata óta eltelt időszakban Európa­­szerte érezhetően fokozódott a békeerők aktivitása — mondotta. Erre mutat pél­dául, hogy ez a tanácskozás belga kezde­ményezésre jött létre. A részvevők szá­ma és összetétele is ezt a véleményt erő­síti meg. örülünk, hogy az NSZK, Gö­rögország és Spanyolország küldöttei szép számmal vettek részt a tárgyaláson. A szakszervezeti, egyházi személyek, neves professzorok jelenléte pedig ékesen cá­folta azt az egyes európai NATO-orszá­­gokban híresztelt állítást, amely szerint a béke híveinek összejövetele valamiféle kommunista pártrendezvény lenne. A vendégek a sajtóértekezleten maguk is megcáfolták ezt a valótlan állítást. — A nyilatkozat — mint ismeretes állást foglal az Európában kialakult ha­tárok elismerése mellett, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről tör­ténő lemondás, a népek egyenjogúsága és szuverenitása szellemében. A küldöttek az európai biztonság megerősítése érde­kében szükségesnek tartják a katonai csoportosulások felszámolását a kontinen­sen. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy 1970 folyamán Helsinkibe hívják össze az európai biztonságról és együtt­működésről tárgyaló értekezletet, vala­mennyi részvevő egyenjogúsága alapján.­­ A konferencia négy bizottságban vé­gezte munkáját. Témáik a következők voltak: a területi realitások kérdése; az európai biztonsághoz vezető utak keresé­se; a leszerelés problémaköre, végül az együttműködés formáinak keresése. Sok irányú polémia, nyílt viták után öltött formát a Bécsi Nyilatkozat néven elfoga­dott dokumentum. Küldöttségünk dereka­san kivette részét a munkából. Az osztrák fővárosban, mint már je­lentettük, hétfőn fejeződött be a 26 or­szág mintegy 300 delegátusának részvé­telével megtartott békekonferencia. Az európai biztonság kérdéseivel és a le­szereléssel foglalkozó tanácskozás tapasz­talatairól dr. Réczei László nagykövet, az Országos Béketanács elnökhelyettese, a magyar küldöttség vezetője nyilatko­zott Berczik Árpádnak, a Magyar Hírlap munkatársának. KSzd-Ketet | I~ | | | A négyhatalmi tárgyalások új szakasza (Reuter, AFP) Kedden este újra kez­dődtek New Yorkban a közel-keleti hely­zet rendezéséről folyó négyhatalmi tár­gyalások. Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetei ez alkalommal Charles Yostnak, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének a Waldorf Astoria­­szállóban levő rezidenciáján találkoztak. A négyhatalmi tárgyalások ez év áprili­sában kezdődtek, és július elején szakad­tak meg 15 munkaülés után. A nagykö­vetek ekkor ugyanis úgy határoztak, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, és lehető­séget adnak a négyhatalmi tárgyalások­kal párhuzamosan folyó szovjet—ameri­kai megbeszélések részvevőinek, hogy próbálják áthidalni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közel-keleti álláspontja közötti különbséget. Egész nyáron és azt követően az őszi hónapokban is folytak Joseph Lisco ame­rikai külügyi államtitkár és Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykö­vet részvételével a két nagyhatalom tár­gyalásai a közel-keleti helyzetről. E tár­gyalássorozat után jelentették be, hogy újra kezdődnek a négyhatalmi megbeszé­lések. Lord Caradon, Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője hétfő­n este nyilatko­zatban hangoztatta, hogy a négyhatalmi tárgyalásokat gyors ütemben kell foly­tatni, mert csak ezzel lehet megakadá­lyozni a tárgyalásos megegyezés remé­nyeinek meghiúsulását. „Azt hiszem, nem engedhetünk meg semmiféle további ha­logatást” — mondotta a brit diplomata. A négyhatalmi megbeszélések teljes ti­toktartás mellett folynak. Egy-egy mun­kaülés után csak rövid közleményt adnak ki, amelyben a következő ülés dátumát és helyét jelentik be. (Reuter, AFP, UPI) Az izraeli légierő kedden délelőtt is támadta az arab had­seregek állásait. Először Jordániában bombáztak az izraeli sugárhajtású gépeik, hogy — hivatalos verzió szerint — „le­sújtsanak a Palesztinai szabotőrök tá­maszpontjaira”, majd valamivel később az egyiptomi hadsereg állásaira szórták le bombáikat a Szuezi-csatorna nyugati partján, a csatornaövezet déli részén Jordániai szóvivők szerint a támadás nem okozott károkat. Kairóban egyelőre nincs közlemény a légitámadásról, amely 36 óra leforgása alatt az ötödik volt a csatorna­­övezetben. Edward Kennedy nyilatkozata (UPI) Edward Kennedy szenátor ked­den újságíróknak nyilatkozott, s a többi között elmondotta: a szenátus menekült­­ügyi albizottságának — amelynek ő a ve­zetője — legutóbb tudomására jutott, hogy 1965-től mostanáig több mint egy­millió polgári személy vesztette életét Dél-Vietnamban, ebből 300­00-et meg­öltek. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a dél-vietnami kormánycsapato­k és az amerikai fegyveres erők okozták-e a polgári személyek halálát, Kennedy igennel válaszolt. Amikor megkérdezték, mi a véleménye az 1968 tavaszán My Laiban elkövetett vérengzésről, Kennedy azt mondotta, hogy a hír mélyen megrendítette. Feloszlatták a japán képviselőházat December 27: új választások (TASZSZ, Reuter) Macuda, a japán parlament képviselőházának elnöke ked­den felolvasta a császár rendeletét a képviselőház felosztásáról. Ezzel három­napos tanácskozás után véget ért a ja­pán parlament 62. rendkívüli ülésszaka. Tokióban az alsóház gyors feloszlatá­sát annak bizonyítékaként értékelik, hogy a kormány és az uralkodó Liberális De­mokrata Párt erősen tart az ellenzék bí­rálatától, amelyre a nemrégiben lezaj­lott Szato—Nixon tárgyalásokról megje­lent közös közlemény adott okot Szato miniszterelnök kedden hivatalo­san is bejelentette, hogy a képviselőházi választásokat december 27-én tartják meg. A kormánypárt, amely a 486 tagú parlamentben jelenleg is 272 mandátu­mot mondhat magáénak, arra számít, hogy újabb választási győzelmével iga­zolhatja amerikai orientációjú politiká­ját. A Szlovák Nemzeti Tanács döntése (MTI) A Szlovák Nemzeti Tanács — az elnökség javaslatára — megvitatta az 1968. augusztus 21 és 29 közt elfogadott határozatait. Sajnálattal állapította meg, hogy az egész politikai helyzet, vala-­­mint néhány jobboldali opportunista kép­viselő befolyására az SZNT is elfogadott politikailag helytelen határozatokat és nyilatkozatokat, amelyek ellentétben áll­tak a szlovák nemzet és az egész dolgozó nép érdekeivel, a marxizmus-leniniz­­mussal és a proletár internacionalizmus­sal. Ezért érvénytelenített három doku­mentumot. Az SZNT nagyra értékelte azoknak a képviselőknek a bátor kiállását, akik a bonyolult, nehéz időkben is védelmezték a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolato­kat és szövetséget, vállalták a támadáso­kat és rágalmakat is. ♦ (MTI) Kedden elutazott Moszkvá­ból az a magyar pártmunkásküldöttség, amely Jakab Sándorral, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya vezetőjé­vel az élen az SZKP ideológiai munkáját tanulmányozta. ♦ (AFP) Albánia főkonzulátust létesí­tett Istanbulban. Ez az első eset, hogy a tiranai kormány főkonzulátus létesítését kezdeményezte.

Next