Magyar Hírlap, 1969. december (2. évfolyam, 331-359. szám)

1969-12-03 / 333. szám

Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1969. DECEMBER 3. SZERDA1 Nguyen Thi Binh külügyminiszter-asszony látogatása Péter Jánosnál és Sarlós Istvánnál Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatásra érkezett hazánkba. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt, a külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, s Le Huu Van, a Dél- Vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Nguyen Thi Binh asszony — a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek társaságában — kedden délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökénél. Sarlós István tájékoztatta a vendégeket a magyar főváros fejlődéséről, s a további fejlesztési tervekről. Beszámolt a budapestiek nagyszabású szolidaritási akcióiról is, amelyekkel a szabadságért küzdő vietnami népet támogatják. A látogatást követően a dél-vietnami külügyminiszter-asszony és a társaságában levő személyiségek vendéglátóik kíséretében Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Péter János vacsorája Nguyen Thi Binh asszony tiszteletére Péter János külügyminiszter kedden este vacsorát adott a hazánkban baráti látogatáson tartózkodó Nguyen Thi Binh asszony, és a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek tiszteletére. A vacsorán részt vett Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Harmati Sándor, a Szolidaritási Bizottság elnöke, valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Részt vett a vacsorán Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a két nagykövetség több munkatársa. A szívélyes hangulatban lezajlott vacsorán Péter János és Nguyen Thi Binh asszony pohárköszöntőt mondott. A magyar közvélemény mélységes felháborodása a dél-vietnami vérengzések miatt Mélységes felháborodással fogadta a magyar közvélemény a híreket azokról a tömeggyilkosságokról, amelyeket az amerikai intervenciós hadsereg tagjai követtek el Dél-Vietnamban, Troung An és My Lai falu lakosai ellen. Az Országos Béketanácshoz és a Hazafias Népfront Országos Tanácsához százával érkeznek a táviratok. A megdöbbentő kegyetlenkedéseket kemény szavakkal ítélik el az ország minden részében a gyárak, üzemek munkásai, a hivatalok, intézmények kollektívái, iskolák tanári kara és tanulóifjúsága. A fővárosi főügyészség dolgozói a nácik rémtetteihez hasonlítható brutalitásként bélyegezték meg a vietnami nép módszeres kiirtásának felháborító cselekményeit. „Követeljük — írják —, hogy a népirtásban bűnösöket szigorúan vonják felelősségre, az 1948. december 9-i nemzetközi egyezmény értelmében. A nyilvánvalóan bűnös parancsot kiadó és azt végrehajtó személyek egyaránt elkövették a népirtás bűntettét. Semmiféle jogi csűrés-csavarás következtében nem maradhat el az emberiség ellen bűntettet elkövetők felelősségre vonása”. Az amerikaiak vietnami kalandorkodásának azonnali beszüntetésétkövetelik — sok más pedagógussal együtt — az ELTE Apáczai Csere János gyakorló iskolájának nevelői. Táviratok tucatjaiban írnak munkáskollektívák, szocialista brigádok, KISZ fiatalok arról, hogy a hajtóvadászat brutalitását különösen növeli az a tény, hogy védtelen gyermekek, nők, magatehetetlen aggok százainak életét oltották ki a gyilkosok. Elfogadták a honvédelmi és a belügyi költségvetés tervezetét Az országgyűlés honvédelmi bizottsága kedden a Parlamentben megtárgyalta a hatáskörébe tartozó két tárca — a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium — 1970. évi költségvetését. Az ülést — amelyen részt vett Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke és Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese — Róca Mihály vezérőrnagy, a bizottság titkára nyitotta meg, majd Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes ismertette a Honvédelmi Minisztérium 1970. évi költségvetési előirányzatait. A néphadsereg erkölcsi-politikai magatartását hosszabb idő óta jellemző pozitív vonások tovább erősödtek ebben az évben — mondotta —, a hadseregben tovább szilárdult a fegyelem, javult a csapatok munkája, szervezettsége. A sorkatonák becsülettel, odaadással végrehajtják a kiképzéssel és szolgálattal együtt járó feladatokat. A hadsereg gerincét alkotó hivatásos állomány is nagy felelősségérzettel és áldozatkészséggel tesz eleget a követelményeknek. A katonák az idén is több fontos beruházás munkáiban vettek részt. A következő esztendő tennivalóiról szólva fontos feladatként jelölte meg a harckészültség színvonalának fokozását, a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek további javítását. A Belügyminisztérium költségvetési tervezetét dr. Lantos József rendőr ezredes, a Belügyminisztérium főcsoportfőnöke terjesztette elő. Ismertette a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, a közrend és a közbiztonság helyzetét. A bűntettek száma az utóbbi három évben jelentősen csökkent, a nyomozás eredményessége pedig javult. A betöréses lopások száma tovább csökkent, a lopások aránya azonban még mindig magas. A garázdasággal összefüggő bűncselekmények száma is nőtt. Nyomatékosan felhívta a figyelmet a közúti balesetek növekvő veszélyére. Bár a tűzesetek száma az elmúlt évben jelentősen csökkent, a keletkezett kár összege országosan megközelítette az 50 millió forintot. A tájékoztatók utáni vitában felszólalt Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, valamint a bizottság tagjai — Antalfia Jenő, Bánóczi Gála, Halasi Lajosné, Nagy Richárd, Oláh Pál és Úszta Gyula képviselők. Az országgyűlés honvédelmi bizottsága ■— meghallgatva az érdekelt állami szervek képviseletében megjelent dr. Jávor Ervin OT-elnökhelyettes, dr. Császár Ferenc pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Szántó Miklós pénzügyminisztériumi osztályvezető véleményét , a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium 1970. évi költségvetési tervezetét elfogadta, és úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszakának is elfogadásra javasolja. December 3. A Nemzeti Függetlenségi Front születésnapja mjég csak oszladoztak a kegyetlen vihar fás felhői, ám a hajnal szép vörös színe már újjászületést ígért. 1944 őszén felszabadult a magyar nagyvárosok közül az első, Szeged. A szovjet hadsereg győzelmesen tört előre, maga előtt űzve a fasiszta hadsereg maradványait. Ilyen drámai körülmények között került sor a felszabadult Szegeden, 1944. december 2-án Magyarország nemzeti újjászületésének első igen jelentős politikai eseményére, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulására, majd december 3-án arra a nagy tömeggyűlésre, amelyen a front megismertette programját a nyilvánossággal. A negyedszázados jubileum alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ma emlékülést tart Szegeden, ezzel is hangsúlyozva a huszonöt évvel ezelőtti esemény történelmi értékét. A történelmi emlékezés íve negyedszázadot fog át és huszonöt év általában kevésnek tűnik még egy nemzet életében is. Ám a huszonöt év, amelyre ez időkben emlékezünk, pusztán naptári léptekkel nem mérhető, súlya és eseménygazdagsága évszázadokon is túltesz. Ezért nem lehet ma, huszonöt év távlatából sem megrendülés nélkül olvasni a Magyar Kommunista Párt 1944 novemberi programnyilatkozatát, amely először fogalmazta meg világosan és félreérthetetlenül nemcsak azt, hogy mi történt, hanem azt is, merre kell haladni. Idézzük a programjavaslat sorait és megborzongat bennünket a történelem: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére a kommunista párt azt hirdeti: lesz magyar újjászületés! össze kell fogni minden igazán nemzeti, németellenes erőt! Fegyvert kell ragadni a németek és nyilas bérenceik ellen, szabadságunk és függetlenségünk kivívására! Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz!” a kommunisták programjavaslata széles körű, nemzeti, demokratikus öszszefogást hirdetett, olyan célokkal, amelyek az adott történelmi körülmények között egy haladó, népet szolgáló, nemzetet építő párt programja számára valóban elsődlegesek voltak. De már előre is mutattak. Így válhatott tényleges népi erővé a kommunisták vezetésével a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front olyan platformmal, amely az újjászületést szolgálta. Közös erővel vállalni az építés roppant terhét minden becsületes magyar hazafinak! — Olyan érthető és népszerű célkitűzés volt ez, hogy a függetlenségi front megalakulása, munkálkodása valóban ösztönzőleg hatott a felszabadult országrészek dolgozó tömegei között már kirügyező demokratikus mozgalom fejlődésére. Szemmel látható eredményei voltak, amikor új, eddig passzív rétegek kapcsolódtak be a demokratikus politikai életbe, megalakultak és megizmosodtak a nemzeti bizottságok, az első népi szervek, amelyek bátran gyakorolták az államigazgatás, államszervezés helyileg is bonyolult tennivalóit, új káderek százainál bontakoztatva ki a politikai, állami vezetésre való rátermettséget. Ma már történelmileg értékelhető tény, hogy a demokratikus népmozgalom fejlődése szempontjából rendkívül fontos szerepe volt a front megalakulásának. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front huszonöt évvel ezelőtti gyors létrejötte a magyarországi demokratikus erők nagy sikere volt, de ebben a sikerben tükröződött a kommunista párt megfontolt politizálása. Egymást követték az események. A függetlenségi front programja síkraszállt az alkotmányozó nemzetgyűlés és a front kormányának megalakítása mellett és valóban, egy hónap sem telt el, a politikai tevékenység eredményeként Debrecenben összegyűlt az Ideiglenes Nemzetgyűlés ■ 230 küldötte és második ülésén megválasztotta az ideiglenes kormányt. Történelmi hetei, hónapjai voltak ezek az újjászülető nemzet életének, a népi állam, a demokratikus rend születésének emlékezetes dátumai. Az első biztató hajtás kétségkívül a szegedi frontalakítás volt. Huszonöt esztendőt számláltunk azóta és a jubileumot már egy szocialista Magyarországon ünnepeljük tanulságos emlékezéssel. S ezt ma már szó szerint értelmezhetjük. Volt idő, amikor a hibás, dogmatikus politikai vezetés gátolta a népfrontpolitika érvényesülését, így csökkentette annak tömegeket mozgósító erejét. Nem vitás: ez is oka volt a szóban forgó időszakban a vezetés és a dolgozó tömegek egymástól történő eltávolodásának. A Magyar Szocialista Munkáspárt teremtette meg annak az igazi népfrontpolitikának alapját, amely — megváltozott körülmények között — méltó folytatása és valóra váltása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 25 esztendővel ezelőtt megfogalmazott céljainak, így az emlékezés legfőbb mondanivalója napjaink számára sem több és nem kevesebb, mint közös erővel, nemzeti összefogással vállalni a ma és a jövendő szocialista tennivalóit. Soltész István •. vy.... d r.v s J * : K Ö Z É L E T — D I P L O M Á C I A Élelmiszer-gazdasági küldöttség utazott Szófiába Dr. Sághy Vilmosnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének vezetésével kedden élelmiszer-gazdasági küldöttség utazott Bulgáriába. A küldöttség Szófiában részt vesz a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 12. ülésszakán. Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az SZKP Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége E. Z. Razumovnak, az SZKP KB pártszervezési osztálya helyettes vezetőjének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tóth Mátyás, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője fogadta. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Elutazott a szovjet kereskedelmi küldöttség November 27 és december 2 között Sz. M. Szemicsev miniszterhelyettes vezetésével szovjet kereskedelmi küldöttség tartózkodott hazánkban. A delegáció vezetője aláírta a magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport alakuló ülésének jegyzőkönyvét, a két ország belkereskedelmi szervei közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről szóló megállapodást és az 1970. évi munkatervet. A delegációt fogadta Szurdi István belkereskedelmi miniszter, kicserélték tapasztalataikat a két ország kereskedelmét érintő időszerű kérdésekről, s megállapodtak, hogy a jövő évi belkereskedelmi választékcsere-szerződést januárban Moszkvában írják alá. A szovjet kereskedelmi küldöttség kedden délután elutazott hazánkból. A Finn Népi Demokratikus Unió elnöke elutazott Budapestről Ele Alenius, a Finn Népi Demokratikus Unió elnöke, aki több napot töltött hazánkban, kedden elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a népfront több vezető munkatársa. A megyei tanácsok napirendjén: A tsz-ek közegészségügye — Áldozatvállalás a kultúráért —■ Új nagyközségek A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden Salgótarjánban a többi között a megye termelőszövetkezeteinek közegészségügyi helyzetéről tárgyalt. A két esztendővel ezelőtt hozott határozat eredményeként a termelőszövetkezetek majortelepítéseiknél igyekeznek az ipari üzemekéhez hasonló közegészségügyi feltételeket megteremteni. A további fejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy a körzeti orvosok még alaposabban végezzék a negyedévenkénti közegészégügyi ellenőrzéseket. A megye vonatközlekedéséről tárgyalt kedden Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A megyében eddig 12 kis forgalmú vasúti megállót és rakodóhelyet szüntettek meg. A változás ötmillió forint költségmegtakarítást jelent. A forgalmat zökkenők nélkül terelték át. A körzeti központnak kijelölt állomásokon, elsősorban a Debrecen—Budapest fővonalon nagyobb arányú bővítései lesznek a közeljövőben. A nagyközségek szervezésére vonatkozó távlati tervet hagyta jóvá keddi ülésén a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A megye hat járásában végzett felmérések alapján kialakított terv szerint 1971. január 1-ig a megye 24 települését emelik nagyközségi rangra. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kedden Szegeden a népművelés helyzetéről tárgyalt. Megállapították, hogy a népművelést szolgáló intézmények építésében fokozott társadalmi áldozatvállalás tapasztalható. Makó újvárosi részén az új klubkönyvtár elkészítéséhez például 600 000 forinttal járultak hozzá az ipari és mezőgazdasági üzemek. Szolnok megye negyedik ötéves tervre vonatkozó fejlesztési irányelveiről tárgyalt keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. 1971 és 1975 között 13—15 ezer új munkahelyet alakítanak ki, kétharmad részben nők foglalkoztatására. Az ipari termelést öt év alatt a jelenleginek csaknem kétszeresére akarják bővíteni. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén megvitatta és elfogadta a nagyközségek szervezésére tett előterjesztést. A megyében húsz település nagyközséggé minősítése vált időszerűvé. A megye legfejlettebb tíz községe már 1970. január 1-én megkapja új rangját, a másik tíz pedig a jövő év második felében.