Magyar Hírlap, 1969. december (2. évfolyam, 331-359. szám)

1969-12-03 / 333. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁGVILAGGAZDASAG A SZÖVOSZ elnökhelyettese nyilatkozik • Új alapszabály a fogyasztási-értékesítő szövetkezetekben A fejlesztés akadályai — Új ágazat: a lakásszövetkezet Egy hagyományaiban régi, s az utóbbi időkben fejlődése új útjait kereső moz­galom rendezi sorait ezekben a hetekben­­napokban: a hajdan volt földművesszö­vetkezetek, mai, kissé hosszas nevükön: általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezetek készítik el új alapszabályukat. A szövetkezetek több mint másfél milliónyi tagsága vesz részt ebben. A tapasztalatok­ról és a szövetkezetek fejlesztésének le­hetőségeiről kérdezzük dr. Kovács Sán­dort, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét. Nyílt szó a gondokról — A részközgyűléseken szerzett tapasz­talatok szerint mi a tagok véleménye a szövetkezeti munkáról, mit várnak első­sorban a fogyasztási szövetkezettől? — Érdekesek és tanulságosak ezek a ta­pasztalatok. A részközgyűlések fő témája az új alapszabály megalkotása, annak megtárgyalása, hogy a lakossági igények­nek megfelelően milyen szükségletek ki­elégítését szolgálja a szövetkezet, és ehhez milyen biztosítékokat, működési feltéte­leket tartalmazzon az alapszabály. Ta­pasztalataink szerint a szövetkezeti tagok a lényeget érintik akkor is, ha felszólalá­saikban esetleg csak a hiánycikkekről, a kenyér nem kielégítő minőségéről, a tü­zelő- és az építőanyagok beszerzési nehéz­ségeiről, vagy a háztáji termékek terme­lési és értékesítési gondjairól beszélnek.­­ A részközgyűlések jelentősége véle­ményem szerint éppen abban van, hogy a szövetkezeti tagok közvetlenül, nyíltan beszélnek gondjaikról, bajaikról. Így nyilvánítják véleményüket a szövetkezet­ről, s mondják el azt is, mit várnak tőle a jövőben. A tagok közreműködésével ki­alakuló új szövetkezeti alapszabályokról bízvást állíthatjuk: megfelelnek a köve­telményeknek. Fontos tanulság, hogy a fogyasztási szövetkezetek tevékenységé­ben az eddiginél hatékonyabban szüksé­ges érvényre juttatni a tagok személyes anyagi érdekeltségét. — Hallhatnánk valamit a szövetkezetek gazdasági tevékenységéről? — Az 567 szövetkezetnek 13 milliárd forint a vagyona, ebből 228 millió forint a tagok által befizetett részjegyalap. A kiskereskedelmi forgalom értéke megha­ladja a 35 milliárd forintot, a hálózatban tizenhatezer bolt és hétezer vendéglő, ital­bolt működik. Ha már a számoknál tar­tunk: kétezer ipari és szolgáltató üzem tartozik az ÁFÉSZ-ekhez, amelyek hoz­závetőleg egymilliárd forint értékű árut, illetve szolgáltatást nyújtanak. Javuló eredmények — jóllehet, az állami nagyvállalatoknál rugalmasabb közösségekről van szó, olya­nokról tehát, amelyek gyorsabban igazod­hatnak a reform teremtette körülmények­hez — 1968-ban mégis romlott valame­lyest eredményességük 1967-hez képest. Nagyjában-egészében azonban túljutot­tunk a megtorpanáson, s az idén a szö­vetkezetek vállalati eredménye valószínű­leg nem csupán a tavalyinál, de az 1967. évinél is jobb lesz. Működési területükön öt és fél millió ember él: az ország 3200 községéből­ 3100-ban kizárólag e szövet­kezetek a kiskereskedelem gazdái. Köz­ben áttörték a korábbi kényszerű határo­kat is, az államiak mellett van már szö­vetkezeti bolt Budapesten és más váro­sokban is. — Milyen akadályai vannak e sokirá­nyú gazdasági munkának? — Bőségesen sorolhatnék példát erre — folytatja dr. Kovács Sándor. — Az ipar és a nagykereskedelem általában előny­ben részesíti a nagyobb tételekben vásárló állami kereskedelmi vállalatokat. A szö­vetkezetek mint kis- vagy középvállalatok hátrányban vannak a beszerzési piacon, kevesebb importárut kapnak, nehezebben jutnak hozzá a legkeresettebb textilanya­gokhoz, vas­műszaki cikkekhez. Áruhiá­nyos piacon ezek a hátrányok különösen érzékenyen érintik a szövetkezeteket. Po­zíciójuk javítása érdekében célszerűnek látszik társulások, közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok alapítása. Kormányhatározat teszi ezt lehetővé, ám a konkrét közgazdasági és jogi szabályo­zás még várat magára.­­ Az ÁFÉSZ-ek az átlagosnál kedve­zőtlenebb közgazdasági adottságuk miatt hátrányban vannak a beruházási hitelek piacán is, pedig nagy szükség van arra, hogy lépést tartsanak a korszerű követel­ményekkel. Erőfeszítéseket tesznek a szö­vetkezetek a kereskedelmi hálózat bőví­tésére — másfél év alatt például 500 új boltot és 200 vendéglátó egységet nyitot­tak —, ám ez a fejlesztés elmarad a szük­séglettől, a fizetőképes kereslettől. Lakásszövetkezetek érdekképviselete . A SZÖVOSZ érdekeltségi köréhez tartozik egy nálunk még új szövetkezeti ágazat, a lakásszövetkezetek szövetségi képviselete is. Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a SZÖVOSZ, valamint a területi szövetségek sokirá­nyú munkával segítik ennek a szövetke­zeti formának mind szélesebb kibontako­zását. Milyen elképzelésekkel foglalkoz­nak? — A fogyasztási szövetkezetek és szö­vetségeik már évek óta szoros kapcsola­tot tartanak fenn a lakásszövetkezetek­kel, amelyek zöme belépett a fogyasztási szövetkezetek szövetségeibe, s a SZÖ­VOSZ keretében létrehozták országos szakbizottságukat Ezt a helyzetet erősí­tette meg a kormány, amikor a lakásszö­vetkezetek országos érdekképviseleti szer­veként a SZÖVOSZ-t ismerte el. A lakás­­szövetkezetek — a fogyasztási, valamint a takarékszövetkezetek mellett — a föde­ratív elvnek megfelelően egyenrangú ösz­­szetevői az országos, továbbá a megyei szövetségeknek is. — A lakásszövetkezetek­ munkájának segítsége, fejlődésük támogatása elvá­laszthatatlan lakáspolitikánk célkitűzései­től. Ismeretes, hogy az utóbbi években nagymértékben nőtt hazánkban a lakás­­építkezés, s ezen belül a magánerőből történő építkezés, amelynek arányszáma már eléri a 65 százalékot. Egyre inkább teret hódít az a felismerés — és a társa­dalmi igazságosság is megköveteli ezt —, hogy a lakások építéséből, fenntartásából az érdekeltek is részt vállaljanak.­­ A lakásszövetkezetek ma még elég szűk keretben működnek, az országban évente felépülő lakásoknak alig kilenc százaléka szövetkezeti lakás. Általában az állami, tanácsi lakások tulajdonosainak egy része szerveződik szövetkezetbe, amelynek­­ az építés segítésében tehát nincs szerepe, a fenntartásban, a felújítá­sok megszervezésében, s különféle szol­­gálltatások nyújtásában, a szociális, kul­turális létesítmények biztosításában azon­ban igen fontos feladatokat vállal. E munka elősegítésére a szövetségek külö­nítsen az alapszabályok megfelelő módo­sításában, az ügyvitel szervezésében, a szövetkezeti gondnokságok kialakításában kívánnak már a tél folyamán gyors se­gítséget nyújtani. Vállalati építkezések — Sok a törekvés arra, hogy a lakás­­szövetkezetek a magánlakás-építkezés te­­rületén­ is szélesebb körű tevékenységet folytassanak. Máris hasznosan tevékeny­kedik a veszprémi KISZ lakásépíttető, valamint a zalaegerszegi garázsépíttető szövetkezet. Van kezdeményezés családi­ház­, továbbá üdülőépíttető szövetkezetre is. Érthető ez, hiszen a szövetkezeti for­ma kiváló lehetőséget nyújt az építőkapa­citás növelésére is, s ez az előny különö­sen a telepszerű, többszintes építkezése­ken szembetűnő. A szövetkezet ilyenkor már az építkezések megkezdése előtt megalakul, előtakarékosságot szervez, s lehetőséget nyújt tagjainak a munkában való részvételre is. A szövetkezetek hasz­nosan koordinálhatják a nagyüzemek la­kásépítésre szánt alapjainak hatékony felhasználását is. — A lakásszövetkezetek ez utóbbi for­mája most van kialakulóban, működési elveire — az illetékes állami szervekkel közösen — most készítjük javaslatain­kat. Szeretnénk, ha jövőre minél több szövetkezet kezdené meg e célkitűzések szerint munkáját — fejezte be a beszél­getést dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese. K. N. A világgazdaság helyzete és a magyar—angol kapcsolatok a londoni közgazdász-kollokvium napirendjén Londonban befejeződött a vezető ma­gyar és angol közgazdászok kollokviuma, amelyen megvitatták a világgazdaság helyzetét, a magyar és az angol nemzet­­gazdaság felépítését, irányításának mód­ját, a két ország gazdasági kapcsolatait és a további együttműködés lehetőségeit. A magyar küldöttséget dr. Bognár Jó­zsef akadémikus, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke vezette. Tagjai között volt dr. Csikós-Nagy Béla, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnöke, államtitkár, Czeitler Sándor, külkereske­delmi miniszterhelyettes, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezető-helyettese és Bartha János, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, Boldizsár Iván, a New Hungarian Quarterly főszerkesztője. Az angol küldöttséget Sir Eric Wyndham White, a GATT volt főigazgatója vezette, tagjai között volt Lord Balogh (Balogh Tamás) és Sir Alec Cairncross, a brit kormány két volt gazdasági főtanács­adója, több más ismert közgazdász, egye­temi tanár, parlamenti képviselő. A kollokvium a Londontól 80 kilomé­ternyire fekvő Wilton-parkban, egy 1576- ban épült vidéki kastélyban kezdődött meg, nyilvános záróülését Londonban tartották. Mindkét küldöttség tagjai meg­állapították, hogy a tanácskozások lég­köre mintaszerű volt. Boldizsár Iván a békés együttélés iskolájának nevezte a kollokviumot. Dr. Bognár József bejelen­tette, hogy jövőre Magyarországon tart­ják a második tanácskozást és meghívta a brit közgazdászokat hazánkba. Simai Mihály egyetemi docens és Michael Kaser, a magyar, illetve az angol küldöttség tagja, összegezte a vitában el­hangzottakat. Megállapították, hogy a két ország gazdaságának fontos közös jel­lemzője: a külkereskedelem nagy szerepe a gazdaság egészében, amely Angliában eléri a 25, Magyarországon pedig a 30 százalékot. Simai Mihály elmondta, hogy a magyar kivitel az elmúlt évben jelentősen emelkedett, az ország fizetési mérlege pozitív. A gazdasági mechaniz­mus reformja kiállta az első próbát. Sok szó esett a magyar—angol ipari kooperáció lehetőségeiről. Ezzel kapcso­latban John Cooper, a Shell nemzetközi olajcég kelet-európai igazgatója sajnálat­tal állapította meg, hogy bár nagy lehe­tőségek kínálkoznak, több nyugat-európai ország, például az NSZK, megelőzte az angol cégeket ezen a területen. Igen so­kan érdeklődtek a magyar gazdasági re­form eddigi tapasztalatairól és a magyar népgazdaság-irányítás sikereinek okairól. Varsányi György, hazánk londoni ideig­lenes ügyvivője fogadást adott a kollok­viumon részt vett magyar küldöttség tiszteletére. 1969. DECEMBER 3. SZERDA7 ---------------TSZ STTTTTI­ ö Tsz-vízelléküzemek A Komárom megyei termelőszövetke­zetek kiegészítő üzemei tavaly 295 millió forintot, a tsz-ek összes árbevételének 28,6 százalékát hozták. Az idén várhatóan 35 százalékkal növekszik ez az összeg. A 61 termelőszövetkezet 402 kiegészítő részlegének felülvizsgálatát már befejez­ték a megyében. Egy-két kivétellel vala­mennyi termelőszövetkezetnek van megfe­lelő engedélye. Egy tsz szabályellenes üzemi kooperációját azonnal megszüntet­ték, míg öt termelőszövetkezetnek január 1-ig kell felszámolnia telephelyén kívüli, illetve engedély nélküli kiegészítő üze­mét. A legtöbb szabálytalanságot az al­kalmazottak bérezésénél találták, sok esetben az előírást meghaladó jövedelem­ben részesülnek. H­O­R­I­Z­ONT Befejeződött a KGST építőipari tanácskozása A KGST építőipari állandó bizottságá­nak baráti légkörben lefolyt 27. tanács­kozása befejeződött az NDK-beli Ros­tockban. Megtárgyalták az építőipar mű­szaki-anyagi bázisa fejlesztésének alap­vető közös feladatait, továbbá a tervezés műszaki színvonalának emelése, az építő és szerelési kapacitás növelése érdekében végrehajtandó együttes erőfeszítéseket. A KGST-tagországok építő-, és építőanyag-, üveg- és kerámiaipari 1971—75. évi fej­lesztési terveinek összehangolásával ösz­­szefüggésben, a bizottság megvitatta az építőipar építőanyaggal és építőipari ter­mékekkel való ellátásának legfontosabb kérdéseit. A tanácskozás foglalkozott az építőipari automatizálás fejlődési irány­zataival, az építés és szerelés irányításá­nak tudományos módszereivel, a város­építés további fejlődésével. Egyiptomi olaj a Szovjetuniónak Az Egyesült Arab Köztársaság évi 1,5 millió tonna nyersolajat szállít a Szov­jetuniónak. Az erre vonatkozó megálla­podást most írták alá. NDK—iraki együttműködés Bagdadban aláírták a Német Demokra­tikus Köztársaság és Irak hosszú lejáratú tudományos-műszaki együttműködési megállapodását. A megállapodás — egye­bek között — iraki szakemberek képzé­sét irányozza elő a Német Demokrati­kus Köztársaságban. Az olasz külkereskedelem deficitje Olaszország külkereskedelmi mérlege folyó év augusztusában 46,6 milliárd líra deficittel zárult, jóllehet az elmúlt év azonos hónapjaiban a külkereskedelmi mérlegen 47,7 milliárd líra felesleg mu­tatkozott. Az olasz kormány most kiadott statisz­tikai jelentésében leszögezi, hogy Olasz­ország ez év augusztusában 546,9 milliárd líra értékű árut importált, s ugyanakkor az export értéke 500,3 milliárd líra volt Tudományos tanácskozás X 3- 3, Z '• Z *­10• A szövetkezeti jog nyitott kérdései Kedden a Magyar Tudom­ányos Akadé­mián megkezdődött az MTA, a Magyar Jogász Szövetség és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának négynapos mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi konferenciája. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszterhelyettes, 300 termelőszövetkezeti jogtanácsos, tu­dományos kutató, egyetemi oktató, bíró­­ és tanácsi dolgozó vesz részt. Szabó István, a TOT elnöke megnyitó előadásában utalt arra, hogy a termelő­­szövetkezetek az ország mezőgazdasági területének 82 százalékán gazdálkodnak, és tagjaik száma eléri az egymilliót. Gaz­dasági jelentőségük is egyre nő, a mező­­gazdaság árutermelésének csaknem 70 százalékát adják.­­ A közös gazdaságok számára távla­tot adott az MSZMP IX. kongresszusa — mondta —, és ezzel összhangban jogilag rendezett körülményeket teremtett a tsz-ekről szóló 1967. évi 3. törvény, vala­mint a földtulajdont és a földhasználati viszonyokat rendező 4. törvény.­­ A gyakorlat azonban egyre-másra újabb jogi kérdéseket vet fel. Ezeket a társadalmi viszonyok figyelembe­vételé­vel megnyugtató módon kell rendezni. Ilyen probléma például, hogy féiképpen fokozható a tagok tulajdonosi érdekeltsé­ge. Tisztázatlan az a kérdés is, hogy az állam és a szövetkezetek közötti gazda­sági kapcsolatok hogyan fejlődjenek to­vább. Ha például egy szövetkezet és egy állami vállalat közös vállalatot alapít, egész sereg olyan jogi kérdés vetődik fel, amely félreértésekre adhat okot. Jogilag a szövetkezetek egymás közötti gazdasági kapcsolatai is több szempontból kérdése­sek. Megoldandó feladat még, hogy a szakemberek tudományos igénnyel ele­mezzék a szocialista szövetkezeti tulaj­dont, s feltárják az önálló termelőszövet­kezeti gazdálkodás teljes kibontakozását gátló tényezőket. Ezután dr. Nagy László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem jogi tanszéké­nek vezetője foglalkozott a szövetkezeti jog időszerű kérdéseivel, és konferencia vitájában külföldi jogászok is felszólal­tak. Magyar eredményhirdető a bécsi Práterben Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vál­lalat képviselői szerződést írtak alá a Wiener Stadthalle igazgatójával magyar gyártmányú eredményhirdető tábla szál­lítására, 60 ezer dollár értékben. A be­rendezés a híres bécsi Práter-stadionba kerül, és az 1970. augusztusi évadnyitón már ez hirdeti majd a mérkőzések ered­ményeit. A berendezést a Villamos Auto­matika Intézet tervezi és gyártja.

Next