Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)

1970-01-14 / 14. szám

4 1970. JANUÁR 14. SZERDA HAZAI KÖRKÉP Ma­gyar Hírlap ‘O­ohhob Rostás Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának nyilatkozata A Nemzetközi Vöröskereszt 111 ország vöröskeresztes mozgalmát fogja össze, nem kevesebb, mint 250 millió taggal. A Magyar Vöröskereszt szintén tagja a nemzetközi szervezetnek, és tevékenysé­ge egyik elismeréseképpen tavaly Isztam­bulban, a 21. konferencián a Vöröskereszt Társaságok Ligája 16 tagú végrehajtó bi­zottságának tagjává választották. — Milyen feladatokat ró a nemzetközi részvétel a magyar szervezetre? — kér­deztük Rostás Istvánt, a Magyar Vörös­­kereszt főtitkárát, amikor beszélgetésre kerestük fel, hogy a szervezet tevékeny­ségéről érdeklődjünk. —■ Itthon az Országos Béketanáccsal­ együttműködve, fokozzuk erőfeszítésein­­ket az imperialista agressziótól szenvedő népek erkölcsi és anyagi támogatására, valamint a népek közötti megértés elő­mozdítására. Nemzetközi tevékenységünk­nek ez a lényege. A szocialista országok szervezeteinek erőfeszítésére több fontos elvi döntést fogadott el a Nemzetközi Vö­röskereszt. Ilyen az Isztambulban hozott elvi állásfoglalás, mely szerint minden olyan harcos, aki bár nem tagja regulális hadseregnek, és fogságba esik, „genfi ér­telemben” vett hadifogolynak tekintendő. . Az elmúlt esztendő eredményei arra kö­teleznek bennünket, hogy mint a liga vég­rehajtó bizottságának tagjai, fokozzuk erőfeszítéseinket, különös tekintettel a 88. genfi ülésszakra. — Hagyományos feladata a Vöröske­resztnek a nemzetközi keresőszolgálat. Akad-e ilyen munka napjainkban? — Tevékenységünkkel sok szétszóró­dott majd összekerült családnak szerez­tünk örömet, s bizony 25 évvel a hábo­rú befejezése után is van még tenniva­lónk. A hazánkban elesett katonák hoz­zátartozóit is kutatjuk például. — A Magyar Vöröskereszt nemzetközi ■feladatai között milyen szerepe van a nemzetközi segélyeknek? — A Külügyminisztériummal együtt­működve továbbítjuk a nemzetközi segé­lyeket a természeti csapások vidékei la­kosságának, az agressziós területek né­pei számára. Ezután a hazai munkáról esett szó a beszélgetés során. — Az­ idei tennivalók között elsősorban egészségügyi felelőseink hálózatának bő­vítése szerepel — részletezte Rostás Ist­ván. — Felelőseink nagyon fontos mun­kát végeznek a fővárosokban, falvakban, az üzemekben egyaránt. Tevékenységük­ különösen a kisebb üzemekben jelentő­ségteljes, amelyekben nincs üzemorvos. Tavaly három megyében — Baranyában, Somogyban és Borsodban — rendeztünk a szakszervezetekkel egyetértésben üzem­egészégügyi hetet. Hozzátehetem, nagy sikerrel. Ennek eredményeit hasznosítva, az idén hat megyében kívánunk hasonló eseménysorozatot szervezni. Egy héten keresztül előadásokban, filmvetítéseken foglalkozunk az adott megyék üzemeinek egészségügyi helyzetével. Szorosan a té­makörhöz tartozik a népfronttal együtt szervezett városok közötti tisztasági ver­seny. Fejleszteni szeretnénk a „virágos város” és más városszépítési akciót. — Az alkoholizmus elleni mozgalom jelentős állomása volt a tavaly Budapes­ten tartott nemzetközi kongresszus. A ta­nácskozás milyen ösztönzést adott a mun­kához? — Nemzetközi tapasztalatokkal gazda­godva folytathatjuk munkánkat. Ez év február első napjaiban az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság koordináló ér­tekezletet tart, ahol a különféle minisz­tériumok és társadalmi szervek egyezte­tik feladataikat. Mi a magunk részéről elsősorban a „Volt Alkoholisták Klubja” mozgalmat szeretnénk bővíteni. — A Vöröskereszt polgári védelmi munkája is fokozatosan előtérbe kerül. Melyek az idei tennivalók? — E feladatkörben sok a teendőnk az 1970-es esztendőben. Az elmúlt öt év alatt százezrek önkéntes polgári védelmi aktivistát képeztünk ki. Mindig készen állnak otthon és a munkahelyen egyaránt, hogy a balesetet szenvedetteken készség­gel segítsenek. Tavaly, nyilvántartásaink szerint, elsősegélynyújtóink mintegy 375 ezer esetben részesítették segítségben az arra rászorultakat. Ugyancsak jelentős munkát végeztünk az önkéntes ápolónő­­képzésben. Eddig 1200 önkéntes ápoló­nőt tartunk nyilván. Az idén bentlaká­sos, négyhónapos tanfolyamokat szerve­zünk, amelyek végén kéthetes kórházi gyakorlaton is részt vesznek a hallgatók. Ebben az esztendőben további száznyolc­vannal növeljük szakképzett önkéntes ápolónői gárdánkat. — Végül, de nem utolsósorban, terve­­zik-e a véradómozgalom továbbfejleszté­sét? — Igen. A kórházak és egészségügyi intézmények fokozott vérigényeinek biz­tosítására a térítésmentesen összegyűjtött vérmennyiséget legalább hét százalékkal kívánjuk emelni. Szeretnénk elérni azt is: legalább a gépkocsivezetőik betétlap­jain szerepeljen a vércsoport jelzése, hogy balesetnél az orvosok azonnal intézked­hessenek — mondotta Rostás István, majd így zárta a beszélgetést: — Az 1969-es esztendő tevékenységét eredményesnek tartjuk. Az elmúlt év sole tapasztalatot adott munkánk sikeres foly­tatásához. K. T. A textilipari szakszervezet elnökségének ülése A Textilipari Dolgozói­ Szakszervezete m már eddig is többször vizsgálta a textil­gyárak dolgozói helyzetének, bérezésének alakulását, és ezzel foglalkozott keddi el­nökségi ülésén is. Megvitatták, milyen bérügyi intézkedésekre kerül sor ebben az évben figyelembe véve a bérek eddigi alakulását és azt, hogy a lakosság jobb áruellátása megkívánja a textilipari áruk termelésének fokozását. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel elsősorban a három műszakban foglalkoztatott fizikai dolgo­zók bérét kell emelni. A továbbiakban az elnökség a szakszer­vezet nemzetközi kapcsolataival, a Pa­mutfonóipari Vállalat újítómozgalmának helyzetével és más kérdésekkel foglalko­zott Januárra már felemelt bért kapnak a mecseki bányászok A Mecseki Szénbányáknál 30 millió fo­rintot fordítanak az idén bérfejlesztésre. A vállalat ennyivel segíti saját erejéből dolgozói jogos és az utóbbi időben gyak­ran napirenden szereplő bérreklamáció­jának orvoslását. A hatszázalékos bérfej­lesztést teljes egészében a részesedési alapból valósítják meg, ugyanakkor a fel­osztható részesedési alapot — 42 millió forintot — az idén is változatlanul bizto­sítani kívánják. A szakszervezet részletes tervet dolgozott ki a béremelésekre, amely nagymértékben javít a helyzeten, mivel a vállalat összes dolgozóit érinti. A bérterv külön foglalkozik a nehéz viszo­nyok között termelő, Zobák-bányán dol­gozó, föld alatti műszakiak pótlékával. A munkásállományúak ugyanis 5—10 szá­zalékos munkahelyi pótlékot kapnak. A műszakiaknál a béralap hiánya miatt ed­­­dig nem lehetett ezt magvalósítani. Na­gyobb gondot fordítanak az idén a pre­mizálás differenciálására is. A januárban végzett munkát már emelt bérrel fizetik a Mecseki Szénbányáknál. Az ország­ egyetlen feketeszén-lelőhe­lyén dolgozó, éppen ezért igen kapós fű­tőanyagot termelő mecseki szénbányászok eddig teljesítették a rájuk mért feladato­kat. A múlt évet eredményesen zárták, megérdemelten veszik fel a magasabb fi­zetést. Az új esztendő nem indult prob­lémamentesen. A természeti erősekét küszködő Zobák-bánya és a geológiai ne­hézségekkel birkózó Béta-bánya gondjai még nem szűntek meg teljesen. Éppen ezért a jubileumi versenyvállalásoknál fi­gyelemmel vannak erre a bányászok. ­ Maga tetszik nekem Színes, romantikus NDK kalandfilm, melynek kezdete, vége, fordulópontja és központja a szerelem Szászország 1792. A vidéken porosz seregeit vonulnak keresztül - ami megzavarja ugyan, de nem akadályozza meg hőseinket abban, hogy versengve harcoljanak egy Éva nevezetű hajadon kegyeiért... Főszereplők: Ruprecht Tümpel, a kovács Adam, a bíró Jan Spitzer Wolfgang Kieling Éva, a szűz A kacér tanácsosné Monika Gabriel Ingeborg Nass BEMUTATÓ: JANUÁR IS. s Közös tanácsi és vállalati beruházások a budapesti közművek fejlesztésére Újabb nagy beruházások közös vállalati magvalósításáról döntött a fővárosi ta­nács mellett működő koordinációs bizott­ság. Az egyik döntés a XII. kerületi Gyár utcában levő üzemek földgázellátására vonatkozik. Az itteni vállalatoknak, köz­tük a Szeszipari Országos Vállalat rész­legeinek fűtőberendezése elavult, s jelen­leg használt fűtőanyaguk sem korszerű. Ezek az üzemek a bizottság javaslatára most áttérnek a földgáztüzelésre. A kor­szerű fűtőanyag mentesíti a füsttől, a ko­romtól a környék levegőjét, nem utolsó­sorban pedig jobb technológiai módsze­rek, új eljárások bevezetését teszik le­hetővé. Az érdekelt vállalatok a koordi­nációs bizottság javaslatára úgy döntöt­t : Óbuda megfiatalodik tek, hogy a földgázvezetéket közös beru­házásként építik meg. Megszervezték az újpest-déli fő­gyűjtő-csatorna közös megépítését is, a Chinoin Gyógyszerárugyár, a Budapesti Fűtőművek, a MÁV Landler Jenő Jármű­javító, az Újpesti Gyapjúszövő és a Fővá­rosi Csatornázási Művek részvételével. A koordinációs bizottság a közös beruházás kivitelezésével a Fővárosi Csatornázási Műveket bízta meg. Neki kell gondoskod­nia arról, hogy a főgyűjtő-csatorna épí­tését még az idén megkezdjék és 1971 de­rekáig teljes egészében be is fejezzék. A mintegy százmillió forint értékű beruhá­zásnak több mint fele költségét a fővárosi tanács fedezi, többi részét pedig a válla­latok viselik. Óbuda történelmének legjelentősebb fordulójához érkezett: lebontják, és ko­runk igényeinek megfelelően újra felépí­tik. Már nem falu, de még nem város ar­culatú része ez Budapestnek, s éppen ez az átmeneti jelleg kölcsönzött neki felejt­hetetlen romantikát. Még azok is vágynak ide, akik csábító varázsát csak ebből a dalból ismerik: „Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszá­ra.’’ A hamisítatlan schramli és a polka muzsikája még hallható itt. A Sipos ven­déglő halászléje, túrós csuszája éppoly pa­tinás fogalom ínyencek körében, mint a Kéhli zöldszilvánija, amelyet oly nagyon szeretett lassan kortyolgatni Krúdy Gyu­la. Hűséges olvasói tudják, hogy 1930. május 23-án jött ide lakni a Margitsziget­ről a Templom utca 15-be. A közelben állt a Korona kávéház, amelynek asztalán gyakran rótta könnyen olvasható, gyöngy­betűs sorait. Múltat idéző kövek Óbudának minden köve a múltat idézi. A Remete-barlangban őskorszakbeli em­beri település maradványaira leltek. A rómaiak itt építették fel Aquincumot, a katonavárost. Gazdagságának és fejlett művészi életének maradványait napjaink­ban is csodáljuk. A fennmaradt emléke­ket Óbuda kegyelettel őrzi. Az ódon vá­roskép bemutatására az utókor számára érintetlenül hagyja a III. kerületi Tanács az Árpád-híd, az Árpád fejedelem útja, a Tél utca és a Lajos utca közötti város­részt. A földszintes házak között járva-kelve Frankel Leó és Czabán Samu nevével is találkozunk. Frankel Leó Óbudán szüle­tett, édesapja a hajógyár orvosa volt A vésnök szakmát tanulta ki és Párizsban telepedett le. Részt vett a francia mun­kásmozgalomban. Ő volt a párizsi kom­­mün munkaügyi minisztere, majd a kom­­mün bukása után Marx munkatársa, az internacionálé főtanácsában. Óbudára 1876-ban tért haza. Itt alapította meg 1880-ban a Magyarországi Általános Mun­káspártot ... Czabán Samu, a Nagyszénásról ideke­rült tanító a direktórium elnöke volt 1919-ben, lakásállomány harminc százalékát­ lebon­tanak. Még 1963-ban fogadta el a fővárosi ta­nács véo Óbuda központjának és környé­kének rendezési tervét. Alapjában véve ez a nagyszabású terv határozza meg a III. kerület közeli és távlati fejlesztésé­nek főbb elveit. A házgyári lakóépület-típusok újabb változatainak megtervezése után készítet­ték el azt az új rendezési tervet, amely­nek beruházási programját legutóbbi ülé­sén hagyta jóvá a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottsága. E szerint az új város­részt négy szakaszban építik fel. Először a Dévai Biró Mátyás tér, a Szőlő utca, a Kiscelli utca, majd a Zápor utca és Kis­­celli utca, utána a Vörösvári út, Kórház utca, Szél utca, Raktár utca és a Szent­endrei út által határolt területen szanál­ják az épületeket, és emelnek tíz-tizenöt szintes lakóépületeket. Itt 3930 lakást épí­tenek. A módosított beruházási program ér­telmében a Vörösvári út, Vihar utca, Raktár utca, Szentendrei út és a Hévízi úti lakótelep közötti területen is lebont­ják az öreg házakat, s helyükön új, mo­dern lakóépületeket emelnek. Az építkezéseket 1972 végére fejezik be. A lakókörzetek szoros kapcsolatban álla­nak majd a főváros és a III. kerület köz­pontjával és a környező ipartelepekkel. Új városrész épül A történelmi emlékekben gazdag Óbuda belső területének képét teljesen megvál­toztatja az a nagyszabású felújítási terv, amelynek megvalósítása során a Zsig­­mond tértől a Bogdáni útig, nyugati irányban a Bécsi útig, kelet felé a Dunáig mintegy 7500 lakást (a jelenlegi óbudai Az óbudaiaké marad A négy szakaszban épülő városrész he­lyén 2402 épületet szanálnak. A nagyrészt földszintes házak nyolcvan százalékának kora meghaladja a száz esztendőt. Vá­lyogból, kőből rakták többségüket. Leg­nagyobb részükben szoba-konyhás, für­dőszoba nélküli lakások találhatók. A le­bontásra ítélt lakásoknak csak 30 száza­lékában van víz- és 6 százalékában gáz­vezeték. A 2402 épületből 1969 végéig 1626-ot már kiürítettek, nagyobb részü­ket le is bontották. A felújítási terv sze­rint az új házakat 1973-ig építik fel, fő­képpen az óbudai házgyár termékeiből. A lakások zöme két- és háromszobás lesz. Az új városrésszel egy időben építik a 3 bölcsődét, az orvosi rendelőt, a gyógy­szertárat, a 3 óvodát, s az általános isko­lát. Két ABC-áruházat, eszpresszót, biszt­rót, szolgáltatóházat, ifjúsági házat is emelnek 1971 végéig. Az első három la­kókörzet környékét már jövőre parkosít­ják. A módosított terv szerint 1971—1973 kö­zött, a negyedik szakaszban épülő lakó­körzetben két bölcsődét, két gyógyszer­­tárat, két óvodát, két ABC-áruházat, két vendéglőt, ifjúsági házat és szolgáltató egységeket építenek fel. — Óbuda száz évet fiatalodik. Akik itt születtek, itt laknak, s itt érzik jól magu­kat, most azt hallják, hogy más kerüle­tekből is jönnek ide lakni. Sokukban olyan érzés támadt, hogy nekik nem jut majd Óbudán lakás. Pedig a III. kerületi Tanács elsősorban nekik, az óbudai családoknak szánja ezt a most épülő gyönyörű, korszerű város­részt. Óbuda az óbudaiaké marad. Bodnár István Új gépeken szebb kelmék Negyvenmillió forintos költséggel bő­vítik, korszerűsítik a Békéscsabai Kötött­árugyárat. 1.---------—__________ A kiváló minőségű termékeiről híres üzem rekonstrukciójának első lépcsőjé­ben — hétmillió forintos költséggel — hat új, nagy teljesítményű lánckötő gépet szereltek fel. Az NSZK-ban vásárolt be­rendezésekkel az eddiginél egyenletesebb, jobb minőségű kötött kelméket gyárta­nak

Next