Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)

1970-01-14 / 14. szám

A minisztérium képviselője közbeszól Cipőből soha sincs elég• Az angol cég késve szállít Változik a kereskedelmi gyakorlat Jogos igény: az ipar csökkentse exportszállításait Nem megnyugtató, hogy nálunk a cipő és a csizma dolga évről évre visszatérő ügy, gond és újságcikktéma. Miért? Ezt felderítendő ültünk össze a legilletékeseb­­­bekkel: Gál Lászlóval, a Cipőnagykeres­kedelmi Vállalat főosztályvezetőjével, Bé­­der Miklóssal, a Fővárosi Cipőbolt Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatójával és György Lajossal, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főelőadójával. A beszélgetés, sajnos, újra időszerű, mert a tél derekán járunk, mostanában szolgálna leginkább a csizma, a téli cipő, de nem valami bőséges az üzletek kíná­lata. Ami van, nagyon drága és átánk, ami olcsó és nem ázik át, alig kapható. Nagyon kis szám Béder Miklós hivatalos számadatokkal bizonyított: tavaly 64 ezer párral több női csizma és bundacipő, 53 ezer párral több meleg gyermekcipő volt az üzletekben, mint egy évvel korábban; 141 ezer pár műbőr csizmát hoztak forgalomba 210— 300 forintért, 22 ezer bőrrel kombinált műbőr csizmát 290—390, és 51 ezer pár valódi bőrcsizmát 550—800 forintos áron. Rendre sorolta a számokat... S akkor a minisztérium képviselője közbeszólt: — A számok csakugyan mutatósak. Ta­valy kilenc százalékkal több cipőt, csiz­mát vásároltak az országban, mint 1968- ban, s ezzel túlhaladtunk az évi 20 millió párat. Ha kicsit is, de előbbre léptünk. A több mint 20 millió pár lábbeli azt is je­lenti, hogy az egy főre jutó évi cipővásár­lás elérte a kettőt. Eredmény ez, habár más országokkal összehasonlítva nagyon más szám, a szocialista országok sorában is a közepén haladunk. Az üzletek for­galma jelentősen növekedett tehát, mégis azt kell mondanom: a kereskedelem nem tett meg mindent a jobb ellátás érdeké­ben. Az év elején — s ezt már sokszor szóvá tettük — a kereskedelmi vállalatok tétováztak, bizonytalan helyzetet terem­tettek az iparnál, de saját portájukon is. Amikor később egyenesbe kerültek, sür­gős rendelésekkel halmozták el a gyára­kat. Az ipar készséges volt, elfogadta a későn feladott rendeléseket, csak éppen nem teljesítette időre. November 30-án Budapesten 150 ezer, az országban 300 ezer pár csizma, téli cipő hiányzott a ke­reskedelem raktáraiból. — Hozzá kell tennem — kapcsolódott a beszélgetésbe Gál László —, hogy tavaly a cipők iránti kereslet minden várakozást felülmúlt. Nincs olyan kereskedelmi vál­lalat, amely számíthatna rá, hogy néhány cikkben kétszeresére növelt készlete sem lesz elegendő. — Éppen a legkeresettebb műbőr- és gumicsizmák hiányoztak, s inkább a 7— 800 forintos, drága csizmákat árusították. Ez mivel magyarázható? — kérdeztük. Mások is időben érkeznek. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy az egy főre jutó cipővásárlás az idén 2,7-re emelkedik. Kevés a felsőrész . Mit szól ehhez az ipar? György Lajos gondterhelten sorolta. A gyárak többsége nagyarányú exportot vállalt, ugyanakkor terrhelésük nem nőtt, inkább visszaesett. A nagy exportfelada­tok teljesítése és a növekvő hazai igények kielégítése együtt nem oldható meg. Az érdekeltek ezekben a napokban tárgyal­nak. A belkereskedelem szeretné elérni, hogy az ipar csökkentse exportszállításait. Ez csak a gondok egyike. A gyárak kró­nikus anyaghiánnyal küzdenek: nincs elegendő felsőrész, bélés. Korszerűtlen a ragasztó is, tíz év óta változatlan összeté­telű anyaggal dolgoznak. Igaz, hogy min­den bőrcsizma átázik, de vannak eszkö­zök, amelyekkel ezt mérsékelni lehet. Ilyen például az impregnálás, amelyet a mi gyáraink nem alkalmaznak. Helytelen lenne elhallgatni: a beszél­gető partnerek jó szándékkal keresik azo­kat a módszereket, amelyekkel a fel-fel­­bukkanó akadályokon átléphetnek. Meg­győződésünk: szívügyüknek tekintik a la­kosság gondját. És reméljük, jövőre már nem kell megbírálnunk sem az ipart, sem a kereskedelmet; lesz elegendő jó cipő és a fogástalan minőségű csizma. Halasi Árpád Minden csizma átázik? György Lajos vállalkozott a magyará­zatra: — Csehszlovákiából nem érkeztek meg a rendelt gumicsizmák. A Mesés pótlásá­ra, a külkereskedelem közreműködésével, 30 ezer pár divatos gumicsizmát vásárol­tunk Angliában, de a szállító cég a szer­ződésben kötött határidőre nem küldte el azokat. Jelzésük szerint csak február 15- én adják fel az utolsó tételt. — A kevés olcsó csizma­­ következmé­nyeként — tettük szóvá — fokozódott az érdeklődés a drága, valódi bőrcsizmák iránt. A várakozásnak azonban ezek sem feleltek meg, mert átáznak. Béder László: — A bőrcsizmák többségét fejlett cipő­iparral rendelkező tőkésországokból im­portáltuk. Tény azonban, hogy nincs olyan bőr, amelyik ne ázna át. A külföldi tapasztalatok szerint az ottani nők a ná­luk is drága bőrcsizmát csak száraz, hi­deg időben viselik, esőben, olvadásban gumicsizmát hordanak. Ami pedig az árat illeti: egy bőrcsizmához ötször, annyi anyag kell, mint a cipőhöz, s ezért a csiz­mákat jelenleg nem lehet olcsóbban elő­állítani. — Milyen tanulságot vontak le a szak­emberek a tavalyi zavarokból? — A tapasztalatok alapján megváltoz­tatjuk az eddigi kereskedelmi gyakorlatot — mondta Gál László. — Eddig ugyanis az őszi—téli időre szóló megrendeléseket nyáron adtuk fel az iparnak. Az idén már áprilistól nagy mennyiségben átvesszük a gyáraktól a csizs­ókat, téli cipőket. Ezzel a módszerrel az esetleg késedelmes szállí­ \ bT\ Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG Több élelmiszer Javuló ellátás Ülést tartott az ÉDOSZ elnöksége Kedden az ÉDOSZ elnöksége az élelme­zésipar idei tervét tárgyalta. A beszámoló arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évhez képest az élelmiszeripar négy százalékkal több terméket ad. Ugyanakkor 6,7 száza­lékkal több élelmiszer kerül a belkeres­kedelmi hálózatba. Az ellátás szempont­jából legfontosabb cikkeket előállító ipar­ágak közül a tej- és a húsipar 6 száza­lékkal, a konzervipar pedig 10 százalékkal több árut termel. Ugrásszerűen, 17 száza­lékkal emelkedik a vágott baromfi bel­földi forgalma, tejből négy százalékkal, sajtból pedig 11 százalékkal lesz több a tavalyinál. Az édes- és a szeszipar 10—10, a likőripar 5 százalékkal növeli termelé­sét. Ezzel szemben a növényi olajipar, a cukoripar­­és a söripar az elmúlt évihez hasonló árumennyiséget biztosít a lakos­ság ellátására. , Az élelmiszerellátás egészében fedezi majd a szükségleteket, de az ellátás nem minden tekintetben lesz teljesen zavar­talan. A húsellátásban , az első félévben még adódnak majd problémák, tőkehús­ból nem mindig tudják majd fedezni a keresletet. Ez lesz a helyzet annak elle­nére, hogy az egész évet alapul véve, hús­ból és húskészítményekből hat százalék­kal lesz több, mint tavaly. 1970-ben az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élel­miszerek fogyasztása az átlagosnál na­gyobb mértékben növekszik. Húsfélékből másfél kilóval, tejtermékekből pedig vár­hatóan egy kilóval lesz nagyobb az egy főre jutó fogyasztás, mint tavaly. Az elnökség megvizsgálta az élelmi­szer-ipari beruházások helyzetét is. Az egyedi nagy beruházások közül tervsze­rűen fejeződik be idén a paksi, a nagykő­rösi és a debreceni konzervgyárak épí­tése. A miskolci húskombinát műszak előkészítése folytatódik. A dán mérnök nyilatkozik ^ ^ öv \ ^[ MUÁRT—Danfoss kooperáció A Danfoss cég kiállítási autóbusza kedden délelőtt Budapestre érkezett. Az autóbuszban láthattuk a gyár hűtő és fűtő automatikáinak teljes gyártási program­ját valamennyi újdonsággal együtt. Be­mutatják tüzelőberendezésekhez felhasz­nálható alkatrészeiket, hidromotorjaikat és szervokormány berendezéseiket. A dán cég hazai partnere a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat, amelynek elő­adótermében tegnap a szakemberek négy különböző előadást is végighallgathattak a Danfoss újdonságairól. Magyarországon — kizárólagos joggal — a MÜÁRT hozza forgalomba a Danfoss cégtől beszerzett cikkeket. Hans Hansen mérnök, aki Európa-szer­­te bemutatja a kiállítási autóbusz érde­kességeit, lapunk munkatársának el­mondta, hogy cége mintegy 3 millió dán korona értékű árut szállít évente a MÜÁRT-nak, főleg automatikákat, fűtő- és hűtőberendezéseket, hidraulikát. Ma­gyarországról a Danfoss évi 1,5 millió dán korona értékben szerez be árut, főleg olajszivattyúkhoz, gázégőkhöz való alkat­részeket. A jó nevű dán cég képviselője azt re­méli, hogy a bemutató és az előadássoro­zat az eddigieknél jobban megismerteti a magyar szakemberekkel a dán cég gyárt­mányait. Szovjet-olasz kereskedelem Rómában bejelentették, hogy Riccardo Missli olasz külkereskedelmi miniszter január 14-én Moszkvába utazik, ahol alá­írja majd az Olaszország és a Szovjetunió új, hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­ményét. A baseli értekezlet A tőkésvilág vezető ipari államai köz­ponti bankjainak képviselői Baselben tartott, havonta esedékes értkezelejükön megegyeztek abban, hogy az Egyesült Ál­lamokban az infláció elleni küzdelemben elért eredményeket a világszerte érvényes kamatlábak fokozatos csökkenésének kell követnie. Japán vasimport Japán ipari körök szerint­ 1973-ban az ország mintegy 120 millió tonna vasat importál, főként Ausztráliából, Indiából, Brazíliából és Dél-Afrikából. A nagyará­nyú importot a vas- és acélipari termékek gyártásának növelése teszi szükségessé. A japán vas- és acélipari cégek Chilével és Kanadával ugyancsak importszállítási tárgyalásokat folytatnak. A KGST-bank tanácsülése Moszkvában hétfőn megtartották a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjának tanácsülését. Az ülésen dr. László Andor államtitkár, a magyar kül­döttség vezetője elnökölt. A tanács meg­vitatta a bank tevékenységét és megha­tározta az átutalási rubelben lebonyolí­tott bankműveletek kamatlábát. Rekonstrukció a kanizsai üveggyárban A hőálló és zömében laboratóriumi be­rendezéseket gyártó Nagykanizsai Üveg­gyárban 86 millió forintos költséggel ter­melésfejlesztési rekonstrukciót hajtanak végre. A nagyarányú beruházást, a ha­gyományos termékek gyártásának korsze­rűsítésén kívül az is szükségessé tette, hogy a fővárosból Nagykanizsára telepí­tik a hőpalackgyártást. 1970-ben több mint 20 millió forintot fordítanak építésre és gépi beruházásra. Megépítik többek között a hőpalackezüs­­töző üzemet, az oxigéngyárat, a hűtőtor­nyot és az energiaszolgáltató üzemet. Vizsgálati eredmény A megyei és a járási tanácsok mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályai ország­szerte kivizsgálták, hogy a termelőszövet­kezetek miként tartják meg a melléküze­mi tevékenységgel kapcsolatos kormány­határozatot. A felmérések egyöntetűen azt igazol­­­ák, hogy a tsz-ek döntő többségében a melléküzemi tevékenység a rendeletet megelőző időben is az időszakosan fel­szabaduló munkaerő foglalkoztatását és a helyi erőforrások megfelelő hasznosí­tását szolgálta. Ahol visszásságokra talál­tak, utasítást adtak a hibák felszámolá­sára és a normális kiegészítő tevékenység feltételeinek megteremtésére. A vizsgálat szerint a legtöbb problémát az okozta, hogy a mezőgazdasági üzemek a telephelyüktől távol vállalkoztak mun­kára. A gazdaságok többsége az elmúlt hónapokban telephelyéhez közelebb hozta ezeket a kirendeltségeket, s így törvényes keretek között és valóban a helyi erőre támaszkodva láttak munkához. Hasznos a melléküzemág x'Mi­gro 1970. JANUÁR 14. SZERDA 7 Nézőpont Hamis mérleg? A­z ország első főkönyvelősége, a Pénz­ügyminisztérium, március végére el­készül mintegy 4550 vállalat és ktsz, to­vábbá 3100 mezőgazdasági szövetkezet gazdasági számvetésével. A mérlegbeszá­moló és a zárszámadások új vonása, hogy azokat nem a felettes hatóságok, hanem maguk az igazgatók, az elnökök hagyják jóvá. Nagyot nőtt felelősségük súlya. Igaz adatokat tartalmazó mérleget ké­szíteni törvény. Az új gazdaságirányítási rendszer­­keretei között ugyanis a mérle­gekben kimutatott, eredményektől sok, na­gyon is sok függ: a vállalat, szövetkezet jövője. És természetesen a dolgozók anya­gi helyzete, hiszen a mérlegek adatai alapján osztják ki az év végi részese­dést is. Ne áltassuk magunkat: fel kell készül­ni arra, hogy a törvénnyel néhány he­lye­n visszaélnek, s a mérleg hamis ada­tokat rögzít majd. A Pénzügyminiszté-­­ rium és az adóhivatalok revizorai — mint az elmúlt esztendőben mindig — az idén is alapos munkát végeznek, s ahol ki­mutatható a szándékos félrevezetés, sú­lyosabb esetben a büntetőjogi felelősség­re vonás sem marad el. A vállalatok többféle módon is meg­hamisíthatják gazdasági beszámolójukat, pénzügyi eredményeiket. Legkézenfek­vőbb a hamis leltár készítése, a leltárak, s általában a készletek helytelen értéke­lése, az áremelés és a nyereségre ható egyéb vállalati tényezők befolyásolása. Amikor a vállalat a helytelenül alkal­mazott árkonstrukció vagy egyéb szándé­kos áremelési törekvések eredményekép­pen magasabb nyereséget ért el, ennek eltüntetésére is végrehajthat mérlegha­misítást. Ezt azzal az elgondolással teszi, hogy tudja: az árdrágítás következmé­nyei esetleg súlyosabbak, mint maga a mérleghamisítás ténye. A szakértők véleménye szerint gyakori hamisítási módszer az is, hogy a válla­latok nem eredménytömegük növelésére, hanem annak csökkentésére törekednek. Így egyrészt az adott elszámolási időszak­ban nyereségükből kevesebbet fizetnek be az államnak, másrészt a meg nem en­gedett tartalékolással módot adnak arra, hogy a következő évben kevesebb erő­feszítéssel­ tudjanak eredményt felmu­tatni. A mérlegkészítés, a számvetés nagy kö­rültekintést, figyelmet, gondos és őszinte elemzőmunkát igényel. Az adatokat, a beszámolókat csaknem félezer revizor vizsgálja felül. Tudjuk: 1970 a harmadik ötéves terv utolsó és az új gazdasági me­chanizmus harmadik esztendeje. Ahhoz tehát, hogy felsőbb osztályba léphessünk, a vállalatok, a szövetkezetek munkájáról illik jó és igaz bizonyítványt kiállítani.­­. Betonszerződés jó hír a magánépítőknek A magánlakás-építők anyagellátása ér­dekében mintegy 400 millió forint értékű előre gyártott beton- és vasbeton termék termelésére és forgalomba hozatalára folytattak eredményes tárgyalásokat a Beton és Vasbetonipari Művek, valamint a Tüzép Egyesülés vezetői, s kedden dél­után aláírták az erről szóló idei szállítási szerződést. A megállapodás szerint az előző évinél tíz százalékkal több, összesen 12 000 lakás födémszerkezetéhez szükséges terméket —■ mintegy négymillió méter födémgeren­dát és különféle födémkitöltő elemet­­ szállítanak a Tüzép és Faért vállalatok telepeire, ezenkívül kétmillió négyzetmé­ter mozaiklapot és különböző betoncsö­veket, kútgyűrűket, járdalapokat, kerítés­­elemeket gyártanak a lakosság közvetlen anyagellátására. A Szolnokon épített új épületelemgyár automata gépsora gazdag szín- és minta­­választékban gyárt mozaiklapokat, így a múlt évinél 600 000 négyzetméterrel — 20 százalékkal — több jó minőségű mozaik­lapot gyárt a Beton és Vasbetonipari Mű­vek. Az idén a mozaiklap már nem lesz hiánycikk.

Next