Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1970-03-26 / 85. szám

2 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD Magyar Hírlap V K Ü L F Ö L D I L A P O K B Ó L NEU­SDELTSCHLAND nek minősíti az NDK nemzetközi jogi ér­vényű elismerését. Hangsúlyozza a lap, hogy az NDK-nak nem presztízsokokból, vagy elvont jogi okoskodásból van szük­sége a nemzetközi jogi érvényű elismerés­re, hanem a béke biztosítása érdekében,­ valamint azért, mert a nemzetközi jogi érvényű elismerés kihúzná a talajt a fe­nyegető nyugatnémet revansizmus lába alól. A nemzetközi jogi elismerés mind­két állam számára hasznos lenne, ezért indokolatlan bármiféle ellenszolgáltatást követelni az elismerés fejében. A lap máshelyütt a nyugat-berlini Szö­vetséges Utazási Iroda (Allied Travel Office) működésének beszüntetését köve­teli a nyugati hatalmaktól, mert az iroda fenntartása az NDK további megkülön­böztetését jelenti. Ez az iroda ad útleve­let az NDK-állampolgárok számára a NATO-országokba, ahol nem ismerik el az NDK-t és útlevelét. Az iroda fenntar­tása Bonn kizárólagos képviseleti igényét támogatja. ZYCIE WARZAWY ! több évnek is, hogy megállapíthassuk: történelmi esemény volt-e az erfurti ta­lálkozó vagy csupán átmeneti mozzanat abban a bonyolult és még mindig homá­lyos harcban, amely a német kérdés kö­rül folyik” — írja a kommentátor a len­gyel lap tegnapi számában. Feltétlenül meg kell látni azokat a változásokat, amelyek a Rajna partján végbementek a szocialista német állam iránt tanúsított magatartásban az alatt a néhány hónap alatt, amióta a szociáldemokrata párt ve­zetői határozzák meg a nyugat-német po­litika irányát. A cikk szerzője elismerés­sel szólt Brandtnak arról a kijelentéséről, amely szerint Németország egyik része sem képviselheti a másikat. Az NSZK kancellárjának ez a nyilatkozata eltér a korábbi bonni kormányoknak attól az igényétől, hogy ők képviseljék Németor­szág mindkét részét. Ezt feltétlenül pozi­tívan kell értékelni, de ez még nem je­lenheti a megindult folyamat lezárását — írja a lengyel újság. szakítására próbálták rábírni az orszá­got. Mögöttük az imperialista felderítő­szolgálatok állanak. Nem véletlen, hogy a különböző országok különféle lapjai egyöntetűen úgy vélik: ezúttal is a CI­A működött Kambodzsában. Úgy tűnik, hogy a dél-vietnami háborúba belebonyo­lódott amerikai szoldateszka a kiutat a háború Laoszra és Kambodzsára való ki­­terjesztésében keresi. Az amerikaiak ha­dat viselnek az­ indokínai félsziget vala­mennyi országának népei ellen. Az USA imperialista körei igyekeznek egymásra uszítani az ázsiai népeket, és ezzel ismét leleplezik Nixon „guami doktrínájának” valóságos tartalmát. Kambodzsa külpoli­tikai irányvonalának megváltozása a leg­súlyosabb következményeket vonná maga után nemcsak ebben az országban, hanem az egész térségben, s ez rendkívül nega­tív hatást gyakorolhat az egész nemzet­közi helyzetre. A Szovjetunióban figye­lemmel kísérik a kambodzsai helyzetet, és az országgal kapcsolatos imperialista mesterkedéseket. A Szovjetunió és a kam­bodzsai nép más barátai számára távol­ról sem közömbösek bizonyos erőknek azok a kísérletei, hogy megszegjék a Kambodzsára vonatkozó genfi megállapo­dásokat, megváltoztassák Kambodzsa bé­kés, semleges irányvonalát, s ezzel súlyos­bítsák a délkelet-ázsiai helyzetet - A kairói Al Ahram tegnapi számában közli, hogy az EAK kormánya gondo­san tanulmányoz­za Rogers amerikai külügyminiszter hét­fői, a közel-keleti helyzettel foglalkozó sajtóértekezletét és annak tartalmáról konzultál a többi arab országgal. Rogers kijelentései nyíltan ellenséges álláspon­tot képviselnek az arab országok iránt, és arra utalnak, hogy Washington a jövő­ben is Izrael légi fölényének fenntartásá­ra törekszik — írja a lap. i­­­km Mint várható volt, VIUMIDAI Nixon „mérsékelt” dön­tése nem nagyon csil­lapította le a kedélyeket a Közel-Keleten — írja tegnapi vezércikkében a párizsi lap. — Éppen ellenkezőleg, azt bizonyí­totta, hogy Washington a világnak ezen a részén sem, akárcsak Ázsiában, nem ül­het egyszerre két nyeregben. Azzal, hogy elutasította az újabb Phantom-repülőgé­­pek szállítását, Waslongtört afc'izraeli ve­zérkart' megelőző háború” újbóli fel­­szítására ' ösztönözte!'Az izraeliek újabb bombázásokkal kívánják majd megsem­misíteni Egyiptom visszavágási lehetősé­geit. Az elnök „mérséklete” tehát csak ar­ra volt jó, hogy megkettőzze az izraeli ka­tonai vezetők agresszivitását. Arab rész­ről viszont az Izraelnek nyújtandó pénz­ügyi segély bejelentése váltott ki éppen olyan heves reagálásokat, mintha közvet­lenül fegyveres szállításáról lett volna n«m­m­m­m — — A moszkvai lap CMMiPHEJIH ir.ia: A semleges­ WWIN­ »*■*«*■ légi tiki az imperialista agresszió ellen, az indokínai félsziget és Délkelet-Ázsia békéjéért­ ví­vott küzdelem megfelel a kambodzsai nép alapvető érdekeinek, s kivívta Kambod­zsa számára az ázsiai népek támogatását, növelte az ország nemzetközi tekintélyét, megszilárdította külpolitikai helyzetét. De Kambodzsa haladó irányvonala kezdettől fogva ellenállást váltott ki a szélsőséges reakciós erők részéről, akik a semleges­ségről való lemondásra, a szocialista ál­lamokhoz fűződő baráti kapcsolatok meg­ szó. I /Hollós Ervin: 7 ^ 1­7 Halálgépezet —1944 7. Ezrekben kártyázó nyomozók Említettük Hain Péter egyik legfontosabb beosztottjá­nak, Cser Istvánnak, a politikai rendőrség régi, tapasztalt detektívjének a nevét. A IV/3-as alosztály detektívcso­­portjának volt a főnöke, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a kommunisták és általában a baloldaliak elleni nyomozások irányítása az ő kezében futott össze. A Cser-csoport számára is mozgalmas volt az 1944-es év. Ők foglalkoztak a Békepárt felderítésével, a kommu­nista csoportok letartóztatásával, hamis iratokat gyártó szervezetekkel és később, az év vége felé, miután a né­metek felrobbantották a Margit-hidat, az ezzel kapcso­latos tennivalókkal, a Gömbös-szobornál, a Városi Szín­házban és egyéb helyeken történt robbantásokkal, s ke­resték azt az angol szabotázscsoportot is, amely adataik szerint Budapesten működött. Az Állambiztonsági Rendészet másik vezetője, dr. Kol­­tay László, bár nem rendelkezett olyan nyomozási ta­pasztalatokkal, mint Cser István, de értett a nyomozás­hoz, kombinációk kidolgozásához, adatok összegyűjtésé­hez, azok tanulmányozásához és elemzéséhez. Hain Péter a következőképpen határozta meg a Koltay által vezetett alosztály feladatait: „Zsidónak tekintendő személyekkel kapcsolatos törvényes intézkedések végre­hajtása”. Ebbe a többi között beletartozott a zsidó érté­kek biztosítása. Hogy ez mit jelentett, az a gyakorlatban derült ki. Valójában ez volt az a pont, ahol Hain Pétert illetően beigazolódott Jaross és Baky számítása. Mert Hain a zsidó értékek biztosítása címén — Jaross és Baky megállapításai szerint — szinte megállapíthatatlanul nagy mennyiségű értékeket tulajdonított el. Koltay alosztályát a Majestic-társasházba telepítették. Ebben a házban volt az Adolf Eichmann német SS Ober­sturmbannführer vezetésével működő SS-alakulat is, va­lamint azok az SD-alakulatok, amelyek a magyarországi zsidókérdés megoldásával foglalkoztak. Különösen fon­tosnak tartották Koltay együttműködését Eichmannal. Az alosztály munkájának megszervezését is Eichmannal be­szélték meg. Ennek megfelelően a IV/4-es alosztály be­osztása Eichmann tanácsára a következőképpen alakult: bérli~floszt­ításig vegyes ügyekben működő, razziázó de- s­­ektívcsoportok.­­ Az első napokban a Koltay vezette alosztály a nyilvá­nos helyeket járta. Igyekeztek benyomásokat, tapaszta­latokat szerezni a közhangulatról, és a befutott feljelen­téseket, bejelentéseket dolgozták fel. A későbbiekben, miután a Sztójay-kormány egymás után hozta a rendele­teket, intézkedéseket, feladatuk nemcsak megsokasodott, hanem ki is bővült. Feladatuk volt — többek között — a zsidólakások­ igénybevétele, és mivel az igénybevétel után az értékek ottmaradtak, ezeknek leltárba vétele, el­szállítása. A lakásokban levő bútorokat, értékeket, élel­miszert a német SS- és Gestapo-alakulatok vezetőinek adták át. Elképzelhető, milyen állapot alakult ki, amikor az alosztály minden beosztottja értékek átvételével is fog­lalkozott. Igaz, utasítást kaptak a lefoglalt értékeknek, mint bűnjeleknek leltárba vétel­ére, de ez még Koltay sze­rint is rendkívül nagy nehézségekbe ütközött. Eichmeinnéktól rendszeresen érkeztek Koltayhoz kéré­sek, javaslatok, egyes személyekről, előállításukról és ezek lakásainak és értékeinek átadásáról, a Gestapo és az SS tisztjeinek. Volt is bizonyos súrlódás közöttük, mert Koltaynak­ és beosztottjainak az volt a törekvése, hogy a megszerzett értékek közül minél több az ő alosztályuk­hoz kerüljön és ne Eichmannékhoz. Eichmannék Kol­­tayékkal együtt dolgozták ki a letartóztatások és az in­ternálások katonai behívókkal történő módszerét. A be­hívóval a Rökk Szilárd utca 26. sz. alatt kellett jelent­kezni. Az első napokban a „behívottak” nem tudták, mi­ről van szó, s jelentkeztek. Csak később terjedt el, hogy a letartóztatásnak ez egy könnyebb módszere. Ezután már sokan megszöktek. A Rökk Szilárd utcai zsúfoltságon úgy segítettek, hogy a behívottak nagy részét kitelepítették a csepeli Mauth­­ner-gyárba és a Horthy-ligeti repülőtérre, romeltakarító munkára. Később jelentős részüket németországi kon­centrációs táborokba szállították. A zsidóügyek nagy része az úgynevezett értékmegőr­zés volt, ami a „törvényes” rendelkezéseknek megfele­lően történt. Ez az értékek törvényes és törvénytelen el­tulajdonítását jelentette. Rövid idő alatt több millió ér­tékű vagyontárgyat koboztak el, illetve „helyeztek lel­tárba”, az értékek tulajdonosait pedig őrizetbe vették. Baky szerint Hain Péter nem tudott fegyelmet tartani az anyagi természetű ügyekben, különösen a „zsidóva­­gyon kezelése körül voltak visszaélések”. Baky a Belügyminisztérium közbiztonsági osztályának vezetőjét, Király ezredest bízta meg egy meglepetésszerű vizsgálattal, aki „óriási rendetlenséget tapasztalt és ala­pos gyanú merült fel, hogy Háin Péter a beosztottaival együtt súlyos visszaéléseket követett el”. Olyan bejelentések is érkeztek, hogy Hain Péterék nemcsak jogtalanul eltulajdonítanak, de „ezrekbe kár­tyáznak és állandóan mulatozás folyik”. A budapesti népügyészség vádiratában Hain Péterrel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: ,,k.) a Btk. 344. §-ába ütköző és a 349. §. 2. pontja szerint minősülő, az 1. bekezdés szerint büntetendő rablás bűntettével, amit az­által követett el, hogy 1944 májusában Galgagyörk köz­ségben 7 detektívjével együtt a nemzetközi jog ellenére behatolt a területenkívüliséget élvező portugál követség épületébe és a portugál követ védelme alatt álló Gábor Vilmos budapesti ékszerész, ennek családja és a portugál követ ellen alkalmazott erőszakkal a Gábor Vilmos tu­lajdonát képező 3 bőrönd ékszert jogtalanul eltulajdoní­tották. 1.) A Btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 9. pontja szerint minősülő lopás bűntettével, amit azáltal követett el, hogy Ágoston Manó sváb-hegyi, Művész út 6 szám alatti vil­láját a maga részére igénybe vette hatósági kiutalás nél­kül és az ott levő összes ruhaneműt, ezüstöt, szeretőinek jutalmul elajándékozta, az ott elásott idegen ékszereket pedig jogtalanul eltulajdonította, továbbá ugyancsak a Btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 9. pontja szerint minősülő és a Bt. 49. §-ának 2. bekez­dése 1. pontja szerint büntetendő folytatólagosan elköve­tett lopás bűntettével, amit azáltal követett el, hogy mint közhivatalnok, közhivatalnoki jellegének felhasználásá­val és a vezetése alatt álló politikai rendőrség által le­foglalt zsidó ékszereket a hatóság beleegyezése nélkül több alkalommal, jogtalanul eltulajdonította.” Nem valószínű, hogy Jarosst és Bakyt különösen nyug­talanította a zsidóvagyonok eltűnése, bár bizonyos mér­tékig zavarhatták őket a Budapesten elterjedt hírek a Sváb-hegyen levő politikai rendőrség anyagi természetű visszaéléseiről. A politikai bizalmatlanság Hain Péterrel szemben pártpolitikai természetű volt, s a zsidóvagyonok körüli visszaélések csak alkalmat adtak leváltására. Igaz, más természetű összeütközések is keletkeztek a Gestapó­­val, és egy-egy SD-, illetve SS-vezető csoporttal rendőri intézkedések tekintetében is. (Következik: EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ELLENTÉTEK) Prágai nagykövetünk sajtóértekezlete (MTI) Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Kovács Imre, prágai nagykövetünk sajtóértekezletet és baráti találkozót rendezett a csehszlovák sajtó, rádió és televízió képviselői számá­ra. Köszönetet mondott a csehszlovák hír­közlő szervek munkatársainak a magyar szocialista valóság hiteles bemutatásáért, majd ismertette hazánk 25 éves fejlődésé­nek legfontosabb állomásait. Szólott az MSZMP politikájáról, s a legfontosabb követelmények sorában említette a párt vezető szerepének biztosítását, a marxiz­mus alapelveinek következetes érvényesí­tését, a tömegkapcsolatok kialakítását, valamint a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség államaihoz való hűséget. A nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezle­ten számos kérdés hangzott el a magyar ifjúság szerepéről, pártunknak az ellen­­forradalom után az értelmiség irányában követett politikájáról és a gazdaságirá­nyítás új rendszeréről. A sajtóértekezlet után a nagykövetség tagjai baráti beszél­getést folytattak a cseh és szlovák újság­írókkal. Kuo Mo-zso a kínai—japán kapcsolatokról Tokiói politikusok a két ország viszonyának rendezésére számítanak (KYODO) Kuo Mo-zso, a kínai orszá­gos népi gyűlés állandó bizottságának al­­elnöke, a Kínai—Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, kedden vacsorát adott a Pekingben tárgyaló japán keres­kedelmi küldöttség, a kínai fővárosban működő japán szakemberek, valamint sajtótudósítók tiszteletére. A japán kül­döttséget Kenzo Macumura liberális­demokrata párti képviselő vezeti. Pohár­­köszöntőjében Kuo Mo-zso kijelentette, hogy Japán reakciós vezetői sok akadály­­lyal hátráltatják a japán—kínai viszony normalizálását és együttműködnek az amerikai imperialistákkal. Élesen bírálta a tavaly novemberi Szato—Nixon megál­lapodást, amelyet Japán és az Egyesült Államok katonai összeesküvése új foko­zatának nevezett. A Szato,Nixon kom­müniké Japánt katonailag összekapcsolta Tajvannal és Dél-Koreával, és az Okina­wa visszatérítésével kapcsolatos amerikai ígéretet becsapásnak minősítette. Kam­bodzsáról szólva, Kuo Mo-zso a fordula­tot összefüggésbe hozta az indokínai há­ború kiterjesztésére vonatkozó amerikai tervekkel. Válaszbeszédében a 87 éves Kenzo Ma­cumura azon reményének adott hangot, hogy a japán—kínai politikai viszonyt a nem túlságosan távoli jövőben normali­­zálni lehet. Kijelentette, hogy ő, valamint a társaságában levő Fuzsijama kormány­­párti képviselő, volt külügyminiszter, bi­zakodnak a baráti kapcsolatok kiépítésé­ben. A gyarmati rendszer végleges felszámolásáért Szovjet felszólalás az ENSZ különbizottságában (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés gyar­mati kérdésekkel foglalkozó különbizott­sága megkezdte a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló nyilatkozat kiadása óta eltelt tíz év fejlődésének vizsgálatát. A szovjet delegátus hangsú­lyozta, hogy elemzést kell készíteni a nyilatkozat teljesítéséről és ki kell dol­gozni a gyarmati rendszer végleges fel­számolásának akcióprogramját. Rámuta­tott arra, hogy a gyarmati rezsimek fel­számolásának halogatása a gyarmattartó és a fajgyűlölő rendszerek ellenállásának következménye. Orr kapitány összetűzése Miss Devlinnel A képviselőnő egy haláleset kivizsgálását követeli (VPI) Betrády tott ki az 'Brigit 'parla­mentben, amelynek főszereplője Berna­dette Devlin­'­­Kisasszony, a protestáns Észak-Írország egyetlen katolikus képvi­selője volt. A 22 éves lány a polgárjogi mozgalom élharcosa, aki legutóbb bíróság előtt is állt az összecsapásokban neki tu­lajdonított szerep miatt. Miss Devlin a parlamentben azt követelte, hogy vizsgál­ják ki egy északír katolikus, bizonyos Samuel Deverney tavalyi halálát. Sze­rinte a szerencsétlen embert otthonában rendőrök kínozták meg, ez vezetett ha­lálához. Orr­y kapitány egy­­angolbarát észak-írországi képviselő viszont heves kirohanást intézett Devlin-kisasszony sze­mélye ellen. Kitételeit a ház elnöke is sé­relmesnek tartotta és felszólította a pro­testáns ír képviselőt ki­jelentéseinek visz­­szavonására. Orr kapitány erre híveivel együtt kivonult az ülésről. Devlin kisasszony az ülés után húsz­perces beszélgetést folytatott Wilson mi­niszterelnökkel és sürgette, hogy a kor­mányfő rendelje el az incidens kivizs­gálását. Wilson a kérést megtagadta.

Next