Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)
1970-06-30 / 180. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG )( 5 ^30 fcp.j onius 30, kedd ) Intuíció és matematika hxt. A „Delphi-módszer" Korunkban az elektronikus számológépek és a matematikai módszerek rohamosan teret hódítanak a gazdasági előrejelzésekben, s ugyanakkor, szinte ellenpontként, egyre jobban terjed a szubjektív alapon nyugvó prognosztikai módszer is. Paradox módon éppen a legfejlettebb tőkésországokban, az USA-ban, Angliában és Franciaországban növekszik szerepe a leggyorsabban. Napjainkban a szubjektív alapon álló előrejelzési módszerek között a legismertebb az úgynevezett Delphi-módszer. Nem nehéz felismerni az összefüggést az elnevezés és a tartalom között. Az ógörög világban Delphi városának jósai „az istenek kegyelméből” működtek. Ma a látnokok helyét nagy tekintélyű és tapasztalati szakértők veszik át, akik — a komoly és nagy vállalatok „kegyelméből” — tudásuk és intuícióik alapján „jósolják meg” a jövőt. A válogatás technikája : Érdekes módon a számítástechnika gyors fejlődése siettette a Delphi-módszer elterjedését. Az előrejelzés matematikai modelljei nem tudják megfogni a megfoghatatlant, tehát azokat a feltételeket (pl. politikai helyzet, műszaki eredmények, fogyasztói magatartás stb.), amelyek a gazdaság jövendő alakulását nagymértékben meghatározzák. Ezért a szubjektív jellegű előrebecslési módszer nemcsak a matematikai eljárások ellenpontjaként fejlődött ki, hanem azok kiegészítésére is. A Delphi-módszer lényege az, hogy különböző szakértők szubjektív véleménye alapján állítják össze a prognózist. A módszer sarkalatos pontjai: a) A szakértők kiválasztása. A kiválasztásnál fontos követelmény, hogy a vizsgálandó terület tapasztalt szakértői különböző felfogást valló személyekből kerüljenek ki. A kiválasztás lehetőleg rétegelt legyen, tehát a felhasználó, a termelő, a kereskedelmi és pénzügyi hálózat képviselői egyaránt szerepeljenek a megkérdezettek között b) A kérdőív összeállítása: A kérdőíveket úgy kell összeállítani, hogy azok a célt lehetőleg a legtömörebben, a leghatékonyabban szolgálják. Tehát: a kérdések között olyan logikai kapcsolat legyen, amely biztosítja a prognózis egyértelmű kialakítását c) Biztosítani kell a különböző szakértők egymástól elszigetelt munkáját. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a válaszadásban ne befolyásolja őket semmiféle presztízs, tárcaérdek — sőt, egymás véleménye sem. d) A kérdéssorozat szakaszossága. A módszer lényege a literációs eljárás. Ez azt jelenti, hogy a szakértőket több menetben kérdezik meg. A kérdéssorozat egyes szakaszai egyre tökéletesebb szinten úgyszólván megismétlődnek. Ez lehetővé teszi a kérdésfeltevés helyességének ellenőrzését, az egyértelmű válaszok regisztrálását és értékelő felhasználását, továbbá a vitás kérdések hangsúlyozott megismétlését. A Delphi-módszer alkalmazása általában akkor kerül előtérbe, amikor kevés az információ, vagy egyáltalán nincs is információ, tehát a kvantitatív, mennyiségi összefüggések helyett kvalitatív, minőségi összefüggések dominálnak. Ilyen esetekben a szakértők „megérzéseinek”, fantáziájának és ötleteinek kulcsszerepe van. Felvetődik a kérdés: lehet-e ilyen módszert szocialista társadalmi felételek között használni? Válaszunk egyértelmű: igen. A szocialista társadalomban is van sok olyan gazdasági és társadalmi összefüggés, amely mind a gazdasági, mind a vállalati politika szempontjából igen fontos, de információk hiányában egzakt feltárásokra nincs lehetőség. Ezért a döntés kialakításában szakértői véleményre kell támaszkodni. A Delphi-módszer kiválóan alkalmas arra, hogy több forrásból származó variánsok (alternatívák) alapján képet nyerjünk a szakértői elképzelésekről, ezzel ellenőrizzük kialakított koncepcióink helyességét, s ha szükséges korrigáljuk, sőt ha kell, el is álljunk tőlük. Többcentrumú kutatás Egy konkrét példa a Delphi-módszer alkalmazhatóságára. A gazdaságpolitika fontos feladata, hogy kijelölje a népgazdaság úgynevezett „hajtó ágazatait”, amelyek a jövőben a gazdasági növekedés motorját jelentik. E kérdés eldöntéséhez komoly érdekek fűződnek, preferenciák stb. Természetesen ezért minden ágazat, saját jövőjének széles távlatait igyekszik bizonyítani, ami önmagában nem hiba. A gazdasági vezetés számára azonban a „hajtó ágazatok” kijelölése igen nehéz és felelősségteljes feladat. Az egyenlősdi elve olykor látszólag kevésbé kockázatos, mint a szelektív iparfejlesztés, amely magában hordozza az esetleges téves döntés lehetőségét is. Ezért a gazdasági vezetésnek a kockázat csökkentése érdekében sokoldalú és több centrumú szakértői kutatásokra van szüksége, amelyek lehetővé teszik a többrétű és kizárásos alapon nyugvó döntéselőkészítést. Joggal vetik fel, hogy a több centrumú és több szakaszos gazdasági előrejelzés költségesebb, mint a centralizált kutatás. Ez részben igaz, hiszen a központosított véleményadás fajlagos költségigénye valószínűleg alacsonyabb. De az egyes központosított kutatóhelyek bizonyos tárcákhoz, ágazatokhoz kötődnek, tehát sajátos látásmódjuk alakul ki; nem tudják kellően érzékelni sem az ágazati összefüggéseket, sem a népgazdasági effektust Ezért a szakmailag központosított kutatás csak egyik részét képezheti a több centrumos alternatív döntéselőkészítéseknek. Gyakran a sok központú kutatás elleni érvként említik, hogy országunkban kevés az olyan szakértők száma, akikkel ilyen kutatásokat lehetne végezni. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy a különböző kutatóhelyek, az operatív szervek sok olyan szakértővel rendelkeznek, akik alkalmasak lennének ilyen célfeladatok végrehajtására. A Delphi-módszer összekapcsolása a matematikai kutatásokkal rendkívül észszerű, s nagy lehetőségeket rejt magában a mi számunkra is. W. I. Gazdag program a mezőgazdasági vásáron Dr. Gergely István miniszterhelyettes sajtótájékoztatója A felszabadulás óta eltelt negyedszázad során a parasztság életkörülményeiben, a mezőgazdaság termelési módjában bekövetkezett forradalmi átalakulást szemlélteti majd a két hónap múlva nyíló 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Tegnap délután a vásár területén sajtótájékoztatót tartott dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója. A miniszterhelyettes bevezetőül elmondta, hogy bár az árvíz némileg hátráltatta az előkészületeket, az ütem mégis elfogadható. A többi között elvégezték a különféle növények vetését, elültetését, hiszen ez a szabadtéri bemutatók alapja. A jubileumi kiállítás lesz az első, amelyen vertikális kapcsolataiban mutatják be az élelmiszergazdaságot Korszerű falu Az úgynevezett eredménybemutatókra való jelentkezés lezárult. Kitűnt, hogy a legutóbbi, 1967-ben megrendezett mezőgazdasági vásárhoz képest 20 százalékkal több gazdaság kíván élni a részvételi lehetőséggel A fokozott érdeklődés okát az egyik termelőszövetkezeti elnök abban fogalmazta meg, hogy nem lehet tétlenkedni, meg kell jelenni a piacon, hiszen „aki ölhetett kézzel azt várja, hogy az állam biztosítson termékeinek jó piacot, azt könnyen meglepetés érheti”. A leggazdagabb részleg a műszaki haladást bemutató pavilon lesz, minden eddiginél több, 51 kutatóintézet sorakoztatja föl produktumait. A nemzeti jövedelem egyharmadát ma a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hozza létre — a minisztériumhoz tartozó 14 iparág seregszemléje is lesz a kiállítás. Termelőszövetkezetekkel bővül a fagazdaság bemutatója: fakészítményeket mutatnak be ezek a tsz-ek. Áruértékesítési irodájuk, a TASZI éppúgy megjelenik, miként az állami gazdaságok kereskedelmi irodája, az ÁGKER. A Nehézipari Minisztériumot 14, a Könnyűipari Minisztériumot 8 vállalat képviseli, az Egészségügyi Minisztérium pedig a falu egészségének, a Művelődésügyi Minisztérium a falu kulturális fejlődésének illusztrálásával jelentkezik a vásáron. Érdekességnek ígérkezik a Korszerű falu című kiállítás, amely mögött egy modern falusi lakóházat is fölépítenek, gazdasági udvarral egyetemben. Itt alkalom nyílik a különféle háztáji kisgépek, vegyszerek fölvonultatására. Ebben a részlegben alkotás közben találkozhatunk majd több népművésszel: a szakmán Kolozsvári Mihálynéval, a kalocsai Pilis Jolánnal és így tovább. Hét szocialista ország Néhány termelőszövetkezeti bemutató: a fővárosi Sasad és a nádudvari Vörös Csillag együtt állítja ki termékeit, a csepeli Duna Termelőszövetkezet zöldség- és gombatermesztési bemutatót rendez. A Veszprémi Állami Gazdaság korszerű húsboltját hozza el a kőbányai vásárvárosba. Máris nyilvánvaló, hogy a háromévenként megrendezett kiállítás az idén is jó alkalom lesz az üzletkötésekre, a gazdaságok kereskedelmi tapasztalatcseréjére. Ami a külföldi részvételt illeti: hét szocialista ország — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, s várhatóan az NDK — mezőgazdasága, illetve gépgyártása is bemutatkozik Budapesten augusztus—szeptemberben. Mongólia dokumentációs anyagot küld. A tőkés államokból — összesen nyolcból — huszonkilenc cég jelentette be megjelenését. Természetesen a rendezők gondoskodtak a látogatók szórakoztatásáról, így most is lesznek különféle lovasbemutatók. Ételből-italból gazdag választék ígérkezik, néhány termelőszövetkezet speciális készítményekkel áll a látogatók rendelkezésére. A belépődíj változatlanul 10 Ft lesz, a 33 százalékos vasúti kedvezményt most is megkapják a vidékiek. K. IC. Bankhitel hiánycikkekre a ktsz-eknek Tizenegy kisipari szövetkezet kapott tavaly a Magyar Nemzeti Banktól összesen mintegy 22 millió forintnyi hitelt a belkereskedelem hiánycikklistáján szereplő termékek előállításához szükséges forgóeszközökre, beruházásokra. A szövetkezetek a hitelért cserébe, mintegy 70 millió forint értékű többlettermelést vállaltak, csupa olyan közszükségleti cikk gyártását, amelyet a vásárlók addig hiába kerestek, vagy csak elvétve találtak az üzletekben. A bankhitel mellett az OKISZ is adott 38 szövetkezetnek 44 millió forintot a kölcsönös támogatási alapból. Az új gépekkel és egyéb beruházásokkal nem csupán a termelés növelésére, hanem egyidejűleg a szövetkezeti termékek korszerűsítésére is törekednek. Balaton, Dunakanyar Új üzletek, jobb áruellátás Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a napokban zárta le első nagyszabású vizsgálatát, amely az idegenforgalmi főszezon előkészületeit, az áruellátást, a hálózatfejlesztést, a szolgáltatások helyzetét és a Belkereskedelmi Minisztérium ezekkel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását ellenőrizte. A főváros, a Balaton és a Duna-kanyar mintegy 84 állami kereskedelmi vállalatánál, szövetkezeténél, valamint 29 ipari üzeménél jártak az ÁKF-ellenőrök, s általában jól szervezett, átgondolt, eredményes felkészülésről számoltak be a jelentéseikben. A zavartalan áruellátás érdekében a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a korábbi éveknél jobban éltek a többcsatornás beszerzés lehetőségeivel; a hiánycikkek pótlására helyi forrásokat kutattak fel. A húsellátás javítása érdekéből például a Pest megyei MÉK 15 termelőszövetkezettel és állami gazdasággal hozott létre társulást, amely terven felül hétezer sertést ad a fővárosnak és a Duna-kanyarnak. A vállalatok erőfeszítéseket tettek, hogy a hiányzó árualapot importtal pótolják. A Veszprém megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 4 millió palack, a Csongrád megyei Concordia Vállalat 50 ezer hektoliter sört szerzett be külföldről. A kedvező ellátási prognózis mellett akadnak gondok is. Továbbra sem tudják kielégíteni mindenütt az igényeket sertés tőkehúsból, borjúhúsból, száraz kolbászból, Veszprém megyében és a Dunakanyar környékén a sütőipari termékek minőségét kifogásolták az ellenőrök. A balatonszárszói kenyérgyár építésének elhúzódása Somogy megyében zavarja a zökkenőmentes ellátást. Veszprém megyében megoldatlan a nyitás előtti, kora reggeli áruátvétel, a váci tejüzem egyhetes előrendelés mellett is csak hetenként kétszer hajlandó szállítani a Duna-kanyarba. A zavartalan vendéglátásra, a szolgáltatások bővítésére is gondot fordítottak a vállalatok. A Duna-kanyarban új ABC- áruházakat, vendéglátó kombinátot nyitnak még az idényben, Győr megyében 300 személyes étterem, 80 személyes éjszakai bár nyílt. Harkányfürdőn a tanács ingyen ad telket új boltok építésére. Az ellenőrök megállapították azonban, hogy az olcsó tömegétkeztetés változatlanul megoldatlan. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség felhívta az érdekelt vállalatokat a hiányosság megszüntetésére, és intézkedett az ellenőrzések szigorításáról. HORIZONT • HORIZONT • ■HORIZONT Szovjet-holland gépkocsitárgyalások Befejeződtek a szovjet—holland tárgyalások a két ország közötti gépkocsiszállításról. A tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttséget E. G. Trubicin, az OSZSZK gépkocsi-közlekedésügyi minisztere, a holland küldöttséget pedig J. Kaiser, a közlekedés- és vízgazdálkodásügyi miniszter államtitkára vezette. Árvízkárok a román erdőgazdaságban A fafeldolgozó ipar egyike Románia árvíz sújtotta iparágainak. Az elmúlt hetek árvize 2422 kilométer erdei utat és 259 kilométer erdei vasutat teljesen szétrombolt, számos hidat pedig erősen megrongált. Emiatt sok bútorgyár nem jutott elegendő nyersanyaghoz és termelését szüneteltetni vagy korlátozni kellett. Óriás vízvezeték A világ egyik leghosszabb vízvezetékének megépítését tervezik Délnyugat- Afrikában. Az Okavango folyótól Windhoek városáig vezető 800 kilométeres vízvezeték megépülése után évenként 75 millió köbméter vízzel látja majd el az ország esőben szegény középső területét. Húszéves város az NDK-ban Az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját Eisenhüttenstadt, az NDK első újonnan alapított városa. Az eisenhüttenstadti vaskohó már 1951-ben nyersvasat termelt és azóta is egyre bővül. Az Odera folyó partján épült városnak 44 ezer lakója van, az üzemben pedig hétezren dolgoznak. Szuperbiztonságos autó Az Egyesült Államok kormánya programot hirdetett szuperbiztonságos autó megalkotására. John Volpe közlekedésügyi miniszter bejelentette, hogy e több millió dolláros prgram az ittas vezetők okozta halálos balesetek csökkentését célzó 18 millió dolláros kutatási tervvel kapcsolatos. Ismét minden olajkút működik Algyőn Az algyői olajmezőt védő úgynevezett szorítógát elkészítése, valamint a Tisza és a Maros vízállásának csökkenése lehetővé tette, hogy hétfőig Algyőn és a Tisza—Maros-szögben üzembe helyezzék az összes olajkutat. Termelnek már azok a közvetlenül a töltések közelében levő kutak is, amelyeknek működését a fakadó vizek eddig veszélyeztették. A napi olajtermelés eléri a 2400 tonnát, ez 100 tonnával több az árvízveszély előttinél. Hétfőn három új kutat is üzembe helyeztek, ezzel a termelő kutak száma elérte a kilencvenet Lapunk minden pénteki számában teljes heti rádió- és tv-műsor .A pozsonyi és a jugoszláv tv műsora is