Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)

1970-06-30 / 180. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASA­G )( 5 ^3­­­0 fcp.j onius 30, kedd ) Intuíció és matematika hxt. A „Delphi-módszer" Korunkban az elektronikus számológé­pek és a matematikai módszerek rohamo­san teret hódítanak a gazdasági előre­jelzésekben, s ugyanakkor, szinte ellen­pontként, egyre jobban terjed a szubjek­tív alapon nyugvó prognosztikai módszer is. Paradox módon éppen a legfejlettebb tőkésországokban, az USA-ban, Angliá­ban és Franciaországban növekszik sze­repe a leggyorsabban. Napjainkban a szubjektív alapon álló előrejelzési módszerek között a legismer­tebb az úgynevezett Delphi-módszer. Nem nehéz felismerni az összefüggést az el­nevezés és a tartalom között. Az ógörög világban Delphi városának jósai „az is­tenek kegyelméből” működtek. Ma a lát­nokok helyét nagy tekintélyű és tapasz­talati szakértők veszik át, akik — a ko­moly és nagy vállalatok „kegyelméből” — tudásuk és intuícióik alapján „jósol­ják meg” a jövőt. A válogatás technikája : Érdekes módon a számítástechnika gyors fejlődése siettette a Delphi-mód­szer elterjedését. Az előrejelzés matema­tikai modelljei nem tudják megfogni a megfoghatatlant, tehát azokat a feltétele­ket (pl. politikai helyzet, műszaki ered­mények, fogyasztói magatartás stb.), amelyek a gazdaság jövendő alakulását nagymértékben meghatározzák. Ezért a szubjektív jellegű előrebecslési módszer nemcsak a matematikai eljárások ellen­pontjaként fejlődött ki, hanem azok ki­egészítésére is. A Delphi-módszer lényege az, hogy kü­lönböző szakértők szubjektív véleménye alapján állítják össze a prognózist. A módszer sarkalatos pontjai: a) A szakértők kiválasztása. A kivá­lasztásnál fontos követelmény, hogy a vizsgálandó terület tapasztalt szakértői különböző felfogást valló személyekből kerüljenek ki. A kiválasztás lehetőleg ré­tegelt legyen, tehát a felhasználó, a ter­melő, a kereskedelmi és pénzügyi háló­zat képviselői egyaránt szerepeljenek a megkérdezettek között b) A kérdőív összeállítása: A kérdőíve­ket úgy kell összeállítani, hogy azok a célt lehetőleg a legtömörebben, a legha­tékonyabban szolgálják. Tehát: a kérdé­sek között olyan logikai kapcsolat legyen, amely biztosítja a prognózis egyértelmű kialakítását c) Biztosítani kell a különböző szakér­tők egymástól elszigetelt munkáját. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a válasz­adásban ne befolyásolja őket semmiféle presztízs, tárcaérdek — sőt, egymás vé­leménye sem. d) A kérdéssorozat szakaszossága. A módszer lényege a literációs eljárás. Ez azt jelenti, hogy a szakértőket több me­netben kérdezik meg. A kérdéssorozat egyes szakaszai egyre tökéletesebb szin­ten úgyszólván megismétlődnek. Ez le­hetővé teszi a kérdésfeltevés helyességé­nek ellenőrzését, az egyértelmű válaszok regisztrálását és értékelő felhasználását, továbbá a vitás kérdések hangsúlyozott megismétlését. A Delphi-módszer alkalmazása általá­ban akkor kerül előtérbe, amikor kevés az információ, vagy egyáltalán nincs is információ, tehát a kvantitatív, mennyi­ségi összefüggések helyett kvalitatív, mi­nőségi összefüggések dominálnak. Ilyen esetekben a szakértők „megérzéseinek”, fantáziájának és ötleteinek kulcsszerepe van. Felvetődik a kérdés: lehet-e ilyen mód­szert szocialista társadalmi felételek kö­zött használni? Válaszunk egyértelmű: igen. A szocialista társadalomban is van sok olyan gazdasági és társadalmi össze­függés, amely mind a gazdasági, mind a vállalati politika szempontjából igen fon­tos, de információk hiányában egzakt feltárásokra nincs lehetőség. Ezért a dön­tés kialakításában szakértői véleményre kell támaszkodni. A Delphi-módszer ki­válóan alkalmas arra, hogy több forrás­ból származó variánsok (alternatívák) alapján képet nyerjünk a szakértői el­képzelésekről, ezzel ellenőrizzük kialakí­tott koncepcióink helyességét, s ha szük­séges korrigáljuk, sőt ha kell, el is áll­junk tőlük. Többcentrumú kutatás Egy konkrét példa a Delphi-módszer alkalmazhatóságára. A gazdaságpolitika fontos feladata, hogy kijelölje a népgaz­daság úgynevezett „hajtó ágazatait”, ame­lyek a jövőben a gazdasági növekedés motorját jelentik. E kérdés eldöntéséhez komoly érdekek fűződnek, preferenciák stb. Természetesen ezért minden ágazat, saját jövőjének széles távlatait igyekszik bizonyítani, ami önmagában nem hiba. A gazdasági vezetés számára azonban a „hajtó ágazatok” kijelölése igen nehéz és felelősségteljes feladat. Az egyenlősdi elve olykor látszólag kevésbé kockázatos, mint a szelektív iparfejlesztés, amely magában hordozza az esetleges téves döntés lehetőségét is. Ezért a gazdasági vezetésnek a kockázat csökkentése érde­kében sokoldalú és több centrumú szak­értői kutatásokra van szüksége, amelyek lehetővé teszik a többrétű és kizárásos alapon nyugvó döntéselőkészítést. Joggal vetik fel, hogy a több centrumú és több szakaszos gazdasági előrejelzés költségesebb, mint a centralizált kutatás. Ez részben igaz, hiszen a központosított véleményadás fajlagos költségigénye va­lószínűleg alacsonyabb. De az egyes köz­pontosított kutatóhelyek bizonyos tárcák­hoz, ágazatokhoz kötődnek, tehát sajá­tos látásmódjuk alakul ki; nem tudják kellően érzékelni sem az ágazati össze­függéseket, sem a népgazdasági effek­tust Ezért a szakmailag központosított kutatás csak egyik részét képezheti a több centrumos alternatív döntéselőkészí­téseknek. Gyakran a sok központú kutatás elle­ni érvként említik, hogy országunkban kevés az olyan szakértők száma, akik­kel ilyen kutatásokat lehetne végezni. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy a különböző kutatóhelyek, az operatív szervek sok olyan szakértővel rendelkez­nek, akik alkalmasak lennének ilyen cél­feladatok végrehajtására. A Delphi-módszer összekapcsolása a matematikai kutatásokkal rendkívül ész­szerű, s nagy lehetőségeket rejt magá­ban a mi számunkra is. W. I. Gazdag program a mezőgazdasági vásáron Dr. Gergely István miniszterhelyettes sajtótájékoztatója A felszabadulás óta eltelt negyed­század során a parasztság életkörülmé­nyeiben, a mezőgazdaság termelési mód­jában bekövetkezett forradalmi átalaku­lást szemlélteti majd a két hónap múlva nyíló 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Teg­nap délután a vásár területén sajtótájé­koztatót tartott dr. Gergely István mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, valamint Szőke Mátyás, a kiállí­tás igazgatója. A miniszterhelyettes bevezetőül el­mondta, hogy bár az árvíz némileg hát­ráltatta az előkészületeket, az ütem mégis elfogadható. A többi között elvé­gezték a különféle növények vetését, el­ültetését, hiszen ez a szabadtéri bemu­tatók alapja. A jubileumi kiállítás lesz az első, amelyen vertikális kapcsolatai­ban mutatják be az élelmiszergazdasá­got Korszerű falu Az úgynevezett eredménybemutatókra való jelentkezés lezárult. Kitűnt, hogy a legutóbbi, 1967-ben megrendezett mező­­gazdasági vásárhoz képest 20 százalékkal több gazdaság kíván élni a részvételi le­hetőséggel A fokozott érdeklődés okát az egyik termelőszövetkezeti elnök abban fogalmazta meg, hogy nem lehet tétlen­kedni, meg kell jelenni a piacon, hiszen „aki ölhetett kézzel azt várja, hogy az állam biztosítson termékeinek jó piacot, azt könnyen meglepetés érheti”. A leggazdagabb részleg a műszaki ha­ladást bemutató pavilon lesz, minden ed­diginél több, 51 kutatóintézet sorakoz­tatja föl produktumait. A nemzeti jöve­delem egyharmadát ma a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hozza létre — a mi­nisztériumhoz tartozó 14 iparág sereg­szemléje is lesz a kiállítás. Termelőszö­vetkezetekkel bővül a fagazdaság bemu­tatója: fakészítményeket mutatnak be ezek a tsz-ek. Áruértékesítési irodájuk, a TASZI éppúgy megjelenik, miként az állami gazdaságok kereskedelmi irodája, az ÁGKER. A Nehézipari Minisztériumot 14, a Könnyűipari Minisztériumot 8 vál­lalat képviseli, az Egészségügyi Minisz­térium pedig a falu egészségének, a Mű­velődésügyi Minisztérium a falu kultu­rális fejlődésének illusztrálásával jelent­kezik a vásáron. Érdekességnek ígérkezik a Korszerű falu című kiállítás, amely mögött egy modern falusi lakóházat is fölépítenek, gazdasági udvarral egyetemben. Itt alka­lom nyílik a különféle háztáji kisgépek, vegyszerek fölvonultatására. Ebben a részlegben alkotás közben találkozha­tunk majd több népművésszel: a szak­mán Kolozsvári Mihálynéval, a kalocsai Pilis Jolánnal és így tovább. Hét szocialista ország Néhány termelőszövetkezeti bemutató: a fővárosi Sasad és a nádudvari Vörös Csillag együtt állítja ki termékeit, a cse­peli Duna Termelőszövetkezet zöldség- és gombatermesztési bemutatót rendez. A Veszprémi Állami Gazdaság korszerű húsboltját hozza el a kőbányai vásárvá­rosba. Máris nyilvánvaló, hogy a három­­évenként megrendezett kiállítás az idén is jó alkalom lesz az üzletkötésekre, a gazdaságok kereskedelmi tapasztalatcse­réjére. Ami a külföldi részvételt illeti: hét szocialista ország — a Szovjetunió, Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Románia, s várhatóan az NDK — mezőgazdasága, illetve gépgyár­tása is bemutatkozik Budapesten augusz­tus—szeptemberben. Mongólia dokumen­tációs anyagot küld. A tőkés államokból — összesen nyolcból — huszonkilenc cég jelentette be megjelenését. Természetesen a rendezők gondoskod­tak a látogatók szórakoztatásáról, így most is lesznek különféle lovasbemuta­tók. Ételből-italból gazdag választék ígérkezik, néhány termelőszövetkezet speciális készítményekkel áll a látogatók rendelkezésére. A belépődíj változatlanul 10 Ft lesz, a 33 százalékos vasúti kedvez­ményt most is megkapják a vidékiek. K. IC. Bankhitel hiánycikkekre a ktsz-eknek Tizenegy kisipari szövetkezet kapott tavaly a Magyar Nemzeti Banktól össze­sen mintegy 22 millió forintnyi hitelt a belkereskedelem hiánycikklistáján sze­replő termékek előállításához szükséges forgóeszközökre, beruházásokra. A szö­vetkezetek a hitelért cserébe, mintegy 70 millió forint értékű többlettermelést vál­laltak, csupa olyan közszükségleti cikk gyártását, amelyet a vásárlók addig hiá­ba kerestek, vagy csak elvétve találtak az üzletekben. A bankhitel mellett az OKISZ is adott 38 szövetkezetnek 44 millió forintot a kölcsönös támogatási alapból. Az új gé­pekkel és egyéb beruházásokkal nem csupán a termelés növelésére, hanem egyidejűleg a szövetkezeti termékek kor­szerűsítésére is törekednek. Balaton, Dunakanyar Új üzletek, jobb áruellátás Az Országos Kereskedelmi Főfelügye­lőség a napokban zárta le első nagysza­bású vizsgálatát, amely az idegenforgal­mi főszezon előkészületeit, az áruellátást, a hálózatfejlesztést, a szolgáltatások helyzetét és a Belkereskedelmi Miniszté­rium ezekkel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását ellenőrizte. A főváros, a Balaton és a Duna-kanyar mintegy 84 ál­lami kereskedelmi vállalatánál, szövet­kezeténél, valamint 29 ipari üzeménél jártak az ÁKF-ellenőrök, s általában jól szervezett, átgondolt, eredményes felké­szülésről számoltak be a jelentéseikben. A zavartalan áruellátás érdekében a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a korábbi éveknél jobban éltek a többcsa­tornás beszerzés lehetőségeivel; a hiány­cikkek pótlására helyi forrásokat kutat­tak fel. A húsellátás javítása érdekéből például a Pest megyei MÉK 15 termelő­­szövetkezettel és állami gazdasággal ho­zott létre társulást, amely terven felül hétezer sertést ad a fővárosnak és a Du­­na-kanyarnak. A vállalatok erőfeszítéseket tettek, hogy a hiányzó árualapot importtal pó­tolják. A Veszprém megyei Élelmiszer­­kereskedelmi Vállalat 4 millió palack, a Csongrád megyei Concordia Vállalat 50 ezer hektoliter sört szerzett be külföld­ről. A kedvező ellátási prognózis­­ mellett akadnak gondok is. Továbbra sem tudják kielégíteni mindenütt az igényeket ser­tés tőkehúsból, borjúhúsból, száraz kol­bászból, Veszprém megyében és a Duna­kanyar környékén a sütőipari termékek minőségét kifogásolták az ellenőrök. A balatonszárszói kenyérgyár építésének elhúzódása Somogy megyében zavarja a zökkenőmentes ellátást. Veszprém me­gyében megoldatlan a nyitás előtti, kora reggeli áruátvétel, a váci tejüzem egyhe­tes előrendelés mellett is csak hetenként kétszer hajlandó szállítani a Duna-ka­­nyarba. A zavartalan vendéglátásra, a szolgál­tatások bővítésére is gondot fordítottak a vállalatok. A Duna-kanyarban új ABC- áruházakat, vendéglátó kombinátot nyit­nak még az idényben, Győr megyében 300 személyes étterem, 80 személyes éj­szakai bár nyílt. Hark­ányfürdőn a ta­nács ingyen ad telket új boltok építésé­re. Az ellenőrök megállapították azon­ban, hogy az olcsó tömegétkeztetés vál­tozatlanul megoldatlan. Az Országos Kereskedelmi Főfelügye­lőség felhívta az érdekelt vállalatokat a hiányosság megszüntetésére, és intézke­dett az ellenőrzések szigorításáról. HORIZONT • HORIZONT • ■HORIZONT Szovjet-holland gépkocsitárgyalások Befejeződtek a szovjet—holland tár­gyalások a két ország közötti gépkocsi­szállításról. A tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttséget E. G. Trubicin, az OSZSZK gépkocsi-közlekedésügyi mi­nisztere, a holland küldöttséget pedig J. Kaiser, a közlekedés- és vízgazdálkodás­ügyi miniszter államtitkára vezette. Árvízkárok a román erdőgazdaságban A fafeldolgozó ipar egyike Románia árvíz sújtotta iparágainak. Az elmúlt he­tek árvize 2422 kilométer erdei utat és 259 kilométer erdei vasutat teljesen szét­rombolt, számos hidat pedig erősen meg­rongált. Emiatt sok bútorgyár nem jutott elegendő nyersanyaghoz és termelését szüneteltetni vagy korlátozni kellett. Óriás vízvezeték A világ egyik leghosszabb vízvezetéké­nek megépítését tervezik Délnyugat- Afrikában. Az Okavango folyótól Wind­hoek városáig vezető 800 kilométeres víz­vezeték megépülése után évenként 75 millió köbméter vízzel látja majd el az ország esőben szegény középső terü­letét. Húszéves város az NDK-ban Az elmúlt hét végén ünnepelte fenn­állásának 20. évfordulóját Eisenhütten­stadt, az NDK első újonnan alapított vá­rosa. Az eisenhüttenstadti vaskohó már 1951-ben nyersvasat termelt és azóta is egyre bővül. Az Odera folyó partján épült városnak 44 ezer lakója van, az üzemben pedig hétezren dolgoznak. Szuperbiztonságos autó Az Egyesült Államok kormánya prog­ramot hirdetett szuperbiztonságos autó megalkotására. John Volpe közlekedés­­ügyi miniszter bejelentette, hogy e több millió dolláros prgram az ittas vezetők okozta halálos balesetek csökkentését célzó 18 millió dolláros kutatási tervvel kapcsolatos. Ismét minden olajkút működik Algyőn Az algyői olajmezőt védő úgynevezett szorítógát elkészítése, valamint a Tisza és a Maros vízállásának csökkenése le­hetővé tette, hogy hétfőig Algyőn és a Tisza—Maros-szögben üzembe helyezzék az összes olajkutat. Termelnek már azok a közvetlenül a töltések közelében levő kutak is, amelyeknek működését a faka­dó vizek eddig veszélyeztették. A napi olajtermelés eléri a 2400 tonnát, ez 100 tonnával több az árvízveszély előttinél. Hétfőn három új kutat is üzem­be helyeztek, ezzel a termelő kutak szá­ma elérte a kilencvenet Lapunk minden pénteki számában teljes heti rádió- és tv-műsor .A pozsonyi és a jugoszláv tv műsora is

Next