Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-16 / 258. szám
1970. SZEPTEMBER 16. SZERDA HAZAI KORKÉP Maagyar Hírlap „Kérem a munkakönyvemet"1 ^ 3 V3 Kötelező munkaközvetítés Kecskeméten A morzsacsomagoló üzem segédmunkása búcsúzóul meglengette a kalapját: — A munkakönyvemért majd holnap benézek. Ennyi pénzt bárhol megkapok. — Mi történt? — kérdem a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat egyik műhelyirodájában a párttitkárt, Bakró Jenőt. — Mindennapos jelenet. Ez az ember két hétig volt itt — int a távozó után —, de egy napra valót sem dolgozott. S ma délben bátorkodtam rászólni, ezért sértődött meg. Sem szakmája, sem szorgalma, de megy, mert azt hiszi, hogy másutt több pénzt kap a puszta jelenlétéért. S két hét múlva majd az új helyről is továbbáll Egymillió túlóra — Mennek a tíz-tizenöt éve itt dolgozó szakmunkások is! — vette közbe Nagy Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára. — Annyi emberünk hiányzik, hogy a sütödében az utóbbi két hónapban talán csak ketten kaptak szabadnapot. Csökkentett munkaidő van, de nyakra-főre túlórázunk. — Hová mehet egy pék? A pesti kenyérgyárba? — Dehogyis. A tsz-sütödékbe. Azt híresztelik, hogy ott ezer forinttal is többet lehet keresni — mondja kísérőm, Veres Béla, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdásza. — Nem maradt ott meg egy emberünk sem — veszi át a szót a párttitkár. — Volt, aki vezetőpéknek ment oda, s azután visszakéredzkedett hozzánk. Egy ilyen szakmunkással beszélgetek. — Bán László vagyok. Tizenkét évig dolgoztam már ennél a vállalatnál, amikor átléptem a Barátság Tsz sütödéjébe — mondja restelkedve. — Négy hónap múlva vissza is jöttem. Kerestem ott 2400—2500-at. A negyedik hónapban — igaz — megvolt a négyezer, de milyen áron? A hiányzók helyett dupla munkát végezve, a legnagyobb szervezetlenségben, háromszáz órát is kellett dolgozni. Itt meg — ha a szabad szombaton is bejövök — egy hónapban csak 230 órát dolgozom, s megkapom a 3100-at. Soha többet nem cserélném el a biztosat, a bizonytalanért. Csakhogy Bán László tanulságát kevesen ismerik. Tavaly a megyében a munkahely-változtatás száma nagyobb volt az összdolgozólétszám 46 százalékánál. Idén, az év első felében 16 százalékos a fluktuáció. Elsősorban az élelmiszeripari idénymunkák és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásai csábítják a munkaerőt. A tsz-építkezéseken lényegesen több a munkások keresete, mint a minisztériumi, vagy tanácsi építőipari vállalatoknál. Bács megyében az állami építőipari vállalatok átlagos munkáskeresete 2020 forint. A szövetkezetekben 2871 forint. (Csongrádban ez az arány: 2136—2686. A legnagyobb a különbség Pest megyében: 2026—3163.) A két iparág közötti keresetkülönbség oka részben a magasabb órabér, másrészt a túlóra. A szakszervezetek által megfigyelt területen a munkáshiány miatt tavaly az első félévben 736 ezer túlóra volt, az idei év első hat hónapjában 996 ezer, s most már az egymillión is túl vannak, bírja tovább a munkahelyi fegyelmet, vagy megérkezett a gyerektartási és egyéb bírósági letiltása. Rendszerint a leggyengébb munkaerő kifogása az, hogy „kevés a pénz, nem találtam meg a számításom”. Hamarosan az új helyről is kilépnek, még jobban eladósodnak, s egyszer csak újból a kezembe kerül a munkakönyvük. A vállalatok többsége, mert szüksége van a segédmunkásra, ismét felveszi hűtlen munkásait, olykor valamivel magasabb bért is ad, mint távozásuk előtt volt. Ez a lehetőség ismét biztatást ad a vándormadaraknak, így a folyamat szinte örökös. Vannak kísérletek — mint a vízműnél —, hogy szakmára tanítsák a segédmunkásokat. Évenként 50—60 csőszerelőt és más szakmunkást képeznek ki. Ezeknek inkább érdekük megmaradni a munkahelyen. Szükséges intézkedés Néhány héttel ezelőtt adminisztratív intézkedésre is sor került a megyében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendelte a tanácsi vállalatoknál az alkalmazottak kötelező munkaközvetítését, a megye többi vállalatát pedig utasította, hogy csak a munkaközvetítő útján vehetik fel azokat az alkalmazottakat és munkásokat, akik egy éven belül háromszor változtattak munkahelyet. A végrehajtó bizottság így akarja csökkenteni a munkaerő-hullámzás okozta vállalati és népgazdasági kárt. Helyeslik az intézkedést a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál is. Talán megszűnik a magasabb bérrel való csábítgatás, mert a kilépőt nem a csábító vállalathoz, hanem a népgazdaságilag fontosabb helyre közvetítik ki. — S hol kap munkát most az a segédmunkás, aki a pékségben az imént elkérte a munkakönyvét? — Vagy az élelmiszeriparban, vagy az építőiparban. Kénytelen lesz odamenni, ahová közvetítőlapot kap. Ha a megyében marad... Szükségszerű adminisztratív intézkedés ez. De azok kényszerítik erre a hatóságokat, akik a sok-sok lehetőség közt válogatva sem tudnak megállapodni, s , rendszerint többet kérnek, mint amenynyit adnak. Rátkai J. István Négyszáz forinttal több Nemcsak a fizikai dolgozók változtatnak munkahelyet, hanem az alkalmazottak is. A városi tanács egyik fiatal építésztechnikusa kikérte a munkakönyvét, s elment a Mezőberhez. A kétezerháromszáz forintos fizetése azonnal ötszáz forinttal lett több. — Nekem nyolcszáz forinttal lett magasabb az alapfizetésem, de a nyereséggel, jutalommal legalább kétszer akkora a jövedelmem, mint a tanácsnál volt — mondja Kőtörő Istvánné, aki tizennégy évig dolgozott a tanácsnál, főelőadó volt, most az Észak Bács-Kiskun Vízmű Vállalat munkaügyi osztályvezetője. A vállalatok általában 3 400 forinttal ígérnek többet a munkahely-változtatásra hajlandó tanácsi alkalmazottaknak, hiszen a tanácstól felsőfokú képzettséggel rendelkező, szervezni és emberekkel bánni tudó kádereket kapnak. Ez a jövedelmi különbség nagyon csábít. A munkaerő-vándorlást megfigyelők azt is észrevették, hogy vannak, akik évenként, 4—5, olykor hatszor változtatnak munkahelyet. — A mi hétszáz dolgozónk közül legalább száz olyan van, aki az utóbbi 2—3 évben állást cserélt — mondja a vízmű munkaügyi osztályvezetője. — Ebből egy 30—40 fős csoport két-három havonként kéri a munkakönyvét, mert vagy nem r MEGYEI LAPSZEMLE Falusi hiánycikklista Győr-Sopronból - építők a Szamos mentén - Az m_ Elgondolkodtató •BírsUlf'SP&asPif/l riportot közöl a *rWP**^^*®’ Győr-Sopron megyei lap. Munkatársát elküldte a megye falusi élelmiszer- és iparcikkboltjaiba, aki az üzletvezetőktől csupán ezt kérdezte: mi kapható és mi nem? A válaszokból kiderül, hogy a hiánycikklista, sajnos, még mindig terjedelmes ... Beled községben például 50 női kerékpárt tudnának eladni azonnal — ha lenne. Nincs olajkályha sem, hiába keresik a háztáji terménydarálót. Bodonhelyi panasz: kenyeret csak másnaponként kapnak, nincs olajkályha, kerékpár, tűzhely. Egyed községben jobb a helyzet, csupán a hús kevés, s ugyanerre panaszkodnak az árpásiak is. Viszont az ő boltjukban van olajkályha és női kerékpár is. A falusi tapasztalatok alapján a MESZÖV kereskedelmi szaktanácsadója elmondta, hogy két éve kevés a kerékpár, ezért a megyei kereten kívül 2500 darabot „koldultak össze” itt-ott az országban, de ez sem elég. Az olajkályha is hiánycikk, csak úgy, mint a vízvezeték-szerelék. Sok új fürdőszobás ház épült, hirtelen megnőtt az igény. Ami a kenyérellátást illeti: a sütőiparnak a szerződés értelmében kötelessége lenne naponta szállítani minden olyan boltba, amelynek a napi értékesítése meghaladja a 100 kilót. mm. A wol. „Asszonybeszéd” — PICSCElrankiE* ezt a címet adta riportjának, a Nógrád megyei lap munkatársa, aki a határszéli Somoskőújfaluban szövetkezeti asszonyokkal váltott szót életüikről, munkájukról. Noha a falu vezetése sokat tesz azért, hogy a női egyenjogúság érvényesüljön, a folyamat meglehetősen lassú. A növényápolásban dolgozó asszonyok tavaly még 3—4 forintos órabérért kapáltak. Ha tíz órán át vágták a kőkemény domboldalt, akkor sem kerestek többet 30—40 forintnál. Ami a férfiakat illeti, számukra eleve lehetetlen az ilyen kevés napi kereset. Az asszonyoknak nehezebben „nézik el” a családdal, a gye s Asszonybeszéd ?... - Fejér megyei újjáépítés szabolcsi adattára sekkel járó elfoglaltságot is. Sőt, ha tanulnak, szemükre vetik a törvény biztosította szabadságot is. Nekik hosszú időn át kell bizonyítani rátermettségüket a munkára, a vezetésre, míg a férfi hozzáértését akkor is elhiszik, ha csak mondja... De az „asszonybeszédre” ma már egyre többen és egyre jobban figyelnek Somoskőújfalun is. « S'!_______ A laP munka-JOLé * iSiSS-Üb» farsíú egesz ol****** dalas riportban számolnak be azokról, akik az újjáépítésben megyéjük követeiként Szabolcsban dolgoznak. A Fejér megyei építőmunkások elmondják, hogy egyre jobb a munkatempó, növekszik a helyi szervek és a lakosság segítőkészsége. A kormány rendelkezése értelmében — amely szerint minden családnak tető kell legyen a feje felett mielőtt beköszönt a tél — egy szobát és a konyhát kell lakhatóvá tenni. Ezzel szemben — mondja a Fejér megyeiek főépítésvezetője — vállaltuk, hogy az egész belső vakolást és a melegpadlózást is megcsináljuk, s a lakások minden része lakható lesz. Az ÉVM újabb 30 lakás építésével bízta meg a Fejér megyeieket, Nagyhódos, Kishódos, Garbóc és Méhtelek térségében. eV-efféc-rr —A Szabolcs-Magyarország szamár megyei lap mai hónapok óta változatlanul vezető helyen foglalkozik az újjáépítéssel. Legutóbbi számában részletes és átfogó összegezését adja az építés eredményeinek és gondjainak. Beszámol arról, hogy az építési engedélykérelmek határidejének meghoszszabbítása eredményes volt, szeptember 1-ig 5800-an kértek építési engedélyt, míg az OTP-hez 4452 kérelem érkezett. Több mint négyezer lakás helyét tűzték ki, s több mint háromezernek a falazását végzik. Lassúbb tempóban halad az utak építése, pedig 14 megye segíti ezt a munkát. Tíz faluban láttak hozzá törpe vízmű építéséhez. A mezőgazdasági építkezések üteme sem kielégítő. Magyar—csehszlovák közös tervek a Felső-Duna szabályozására A magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság értékelte a határmenti folyók szabályozásánál végzett közös munkákat, s meghatározta az újabb feladatokat. A Felső-Dunán, Rajka és Szob között, de elsősorban Rajkától Gönyűig a nemzetközi vízi út fenntartásában, korszerűsítésében dolgoznak együtt a két ország szakemberei. Évente általában 500 ezer—600 ezer köbméter kavics kikotrásával mélyítik ezt a Duna-szakaszt. A folyószabályozás egyik fontos célja, hogy a sok ágra szakadó Duna mellékágait lezárják, s így a folyó úgyszólván teljes vízmennyiségét a főmederben, tehát a hajóúton vezessék le. A mellékágak elzárására, a hajóút szabályozására és kotrására most újabb öt közös munkatervet fogadott el a bizottság, további négy-öt éves közös munka alapjaként. A távlati elképzelések szerint ugyanis körülbelül 1 millió köbméter követ kell beépíteni a szabályozó művekbe, és 5—6 millió köbméter kavicsot kell kikotorni ahhoz, hogy 2,5 méter mély és 120 méter széles, kifogástalan hajóutat alakítsanak ki a rajka—gönyűi Duna-szakaszon. A bizottság intézkedésére ez év végéig a magyar és a csehszlovák szakemberek elkészítik a Gönyű—Szob közötti Duna-szakasz általános szabályozási tervét is. A magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság az Ipoly völgyére is újabb ármentesítési és folyószabályozási tervjavaslatokat fogadott el. Többek között jóváhagyta a Szécsény és pöstyénpusztai terület ármentesítésének kiviteli terveit, Ipolyvece ármentesítésének, valamint a Kosihy és Balog község közötti Ipoly-szakasz szabályozásának általános tervét A határmenti ár- és belvízvédekezési együttműködés bővítése érdekében tovább fejlesztik a hidrometeorológiai adatszolgáltatást. A két ország vízügyi szakemberei eddig 61 különféle határmenti folyó vízmércéjének napi adatait közölték egymással. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a pozsonyi Hidrometeorológiai Intézet szakemberei közösen készítenek egy előterjesztést, amely szerint lényegesen kiterjesztik a napi adatszolgáltatásba bevont vízmércék és egyéb hidrológiai jelzőberendezések körét, hogy a szokásosnál jóval gyorsabb és pontosabb értesüléseket szerezhessenek a várható bel- és árvizekről. A jövő évben terjesztik a bizottság elé az új javaslatokat A két ország szakemberei rendszeresen végeznek vízminőségi vizsgálatokat a Dunán, az Ipolyon, a Sajón, a Hernádon és más határmenti folyókon. Most elhatározták, hogy Budapest és a Dunakanyar ivóvizének minőségét veszélyeztető szennyeződések miatt rövidesen kiterjesztik a vizsgálatot a különféle biológiai és mikroszennyezőkre. Csehszlovákia megszigorítja a sturovói új papírgyár szennyvizének ellenőrzését, s magyar kérésre intézkedéseket tesz a Sajó szennyeződésének csökkentésére is. 81 ezer ebéd a fővárosi gyermekeknek % ) Vacsora nyolc forintért az öregek számára Évről évre visszatérő, de mindig aktuális őszi témáról — a gyermekélelmezés budapesti helyzetéről — kaptunk tájékoztatást Bajza Sándortól, a Gyermekélelmezési Vállalat igazgatójától. Az idén naponta 81 ezer adag ételt készítenek Budapesten a vállalat negyvenöt központi és hatvan befejezőkonyhájában. Hétfőn nyitott a Bikszádi úti iskola új üzeme és a XI. kerületben ebben a hónapban még két, a Dózsa György úton pedig egy konyha készül el. Az új üzemekkel októberre — előreláthatólag — napi 9—10 ezer adaggal tudja növelni a vállalat kapacitását. A Gyermekélelmezési Vállalat idejében megkötötte a szerződéseket a Pest környéki szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal — így a vártnál gyengébb termés ellenére sem lesz fennakadás az ellátásban. Ennek ellenére a jövő év első negyedében kisebb zavarokra számítanak. Ahhoz ugyanis, hogy a főváros iskoláiba mindennap délre el tudják juttatni az ételt, a vállalatnak hetven gépkocsira lenne szüksége. A szállítási vállalatok viszont munkaerőhiány miatt nem tudnak minden esetben időre eleget tenni kötelezettségeiknek. Ugyanakkor a gyermekélelmezés sajátos munkaerő-problémával küzd, nincs elegendő kisegítőszemélyzete. Az iskolai tejakcióval ebben az évben — idáig — nem volt fennakadás. Naponta 12—15 ezer adagot szállítanak, de amenynyiben volna igény, még 25 ezerre vállalnának megrendelést. A népszerű akció idei új vonása eddig csak előfizetéses alapon lehetett, ezentúl alkalmilag is lehet tejet vásárolni az iskolákban. A tavaly megnyílt Pajtás gyermekétterem kedvező tapasztalatai alapján két újabb, de a Pajtásnál nagyobb kapacitású gyermekéttermet nyitnak a Füredi úti és a rákospalotai lakótelepeken. Évek óta problémát okoz, hogy a vállalat üzemeiben csak délelőttönként dolgoznak. A második műszakban most vacsorafőzést vállalnak. A környék idős, egyedülálló emberei számára három fogásból álló vacsorát készítenek nyolc forintért, ezért az esti órákban kell az iskolák konyhájára menni. Idáig húsz — többnyire peremkerületi vagy lakótelepi — iskolában vették igénybe ezt az új és praktikus szolgáltatást. A vállalat napi 2—3 ezer vacsoraadagot is el tudna készíteni. Köztudott, hogy a gyermekélelmezés állami támogatást élvez. Az igazgató elmondotta, hogy folyamatban van a norma rendezése, de addig is (a jelenlegi arányokon belül) szeretnénk a nehéz, zsíros ételek helyett könnyű, tejes, franciás ételeket készíteni. B. K Katonák búcsúztatása Kedden Szabolcs-Szatmár megyében ünnepélyesen elbúcsúztatták az árvíz sújtotta terület újjáépítésében részt vett katonákat, akik másfél hónappal ezelőtt érkeztek a Szamosközbe, hogy segítséget nyújtsanak a nagy mennyiségű építőanyag kirakásához. A nyíregyházi Fegyveres Erők Klubjában rendezett ünnepségen részt vett Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ványai Sándor vezérőrnagy, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára,Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb-elnökhelyettese, valamint a szállításban érdekelt szervek vezetői. A megyei pártbizottság és a tanács, valamint a lakosság képviseletében dr. Gombás Sándor mondott köszönetet a katonáknak. Hasonló ünnepségeken a délutáni órákban Csengerben, Fehérgyarmaton, Mátészalkán és Vásárosnaményben ugyancsak elbúcsúztatták az újjáépítésben részt vett katonákat.