Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-16 / 258. szám

Magyar Hírlap 'swikot NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1970. szeptemberi 6, szerda 7 A KGST járműipara Út az évi hárommillióhoz A KGST-országok részesedése a világ gépkocsitermelésében jelenleg körülbelül 4—5 százalék, de 1975-re — becslések szerint — eléri a 8,9 százalékot és ek­korra összesen évi hárommillió járművet állítanak majd elő. A Szovjetunió mint zárt gazdaságú or­szág, ezen a téren is különleges helyzet­ben van. Ha valamely fő termék gyártá­sáról mondana le azért, hogy azt part­nereitől vásárolja meg, igényeit több szo­cialista ország együtt sem tudná kielégí­teni. Kapacitásnövelés Így a Szovjetunió gyakorlatilag min­dent gyárt és minden gyártmány továb­­fejlesztésére is berendezkedett. 1969-ben 844 300 gépkocsit (504 500 teherautót, 293 600 személyautót és 46 200 autóbuszt) gyártottak a Szovjetunióban. A követke­ző években nagy súlyt fektetnek a személygépkocsi-gyártás , fejlesztésére. 1975-ig több mint 1 millió darabra akar­ják emelni a gyárak évi kapacitását. A tervek szerint a togliatti gépkocsigyár­ban 1973-ban már 600 ezer járművet ál­lítanak elő. A személyautó-gyártás viszonylagos el­maradásával ellentétben az egy főre jutó tehergépkocsi-gyártásban a Szovjetunió a világon az első helyen áll. Ellátottság szempontjából azonban nem éri el ezt a szintet. Most egy körülbelül évi 150 ezer gépkocsi kibocsátású gyár építését terve­zik, de arról még nem született döntés, milyen céggel kooperálnak. (Magyar szempontból érdekes, hogy a Szovjetunió jelentős mennyiségű autóbuszt vásárol tőlünk; importja termelésünknek mintegy 45—50 százalékát teszi ki. Az 1971-es elő­irányzat szerint 2600—3000 darab autó­buszt készítünk szovjet megrendelésre.) Csehszlovákia ma szintén valamennyi gépkocsifajtát gyárt. A plzeni Skoda mű­vek és ennek üzemegységei 1969-ben 132 ezer személygépkocsit, 2527 autóbuszt és jelentős mennyiségű tehergépkocsit ad­tak át a belföldi forgalomnak, illetve ex­portáltak. A kis-, és középméretű teher­autók gyártása Csehszlovákiában francia licenc alapján is folyik (1969: 25 ezer da­rab). 1975-re gyors ütemű fejlesztést ké­szítettek elő, a fenti darabszámot csak­nem kétszeresére kívánják növelni. A személygépkocsi-gyártás a tervek szerint az ötéves terv végéig körülbelül 175 ezer darabra nő. Más a helyzet az autóbusz­­gyártással, ahol jelenleg a mienkhez ha­sonló kapacitások kiépítése folyik,­tásáról, hogy nagyobb súlyt fektethessen a személygépkocsi-termelésre. Személy­autógyártó kapacitásukat az 1965-ös 103 ezerről 1975-re 150 ezerre növelik. Te­hergépkocsiból mintegy 35 ezer darabot gyártanak majd. A magyar álláspont Magyarország az egyetlen a KGST-or­szágok között, amely nem gyárt személy­­gépkocsit. Ez a döntés azt célozza, hogy más járműipari ágazatokat az átlagosnál nagyobb mértékben fejleszthessünk. Azt, hogy a hangsúlyt­ éppen az autóbuszgyár­tásra fektettük, több tényező indokolja. A felmérések alapján ebből a járműfaj­tából — a szakosodás révén — olyan so­rozatszám és , ennek megfelelő technoló­gia kialakítása válik lehetővé, amely ter­mékünket versenyképessé teszi a világ­piacon. 1973-ban lehetővé válik, hogy 8 ezer autóbusz hagyja el az Ikarus-gyárat. (Ma termelésünk 6500 darab.) A magyar tehergépkocsi-gyártás előreláthatólag változatlan színvonalon marad, esetleg csökken. A jelenleginél nagyobb mennyi­ségben gyártunk azonban majd haszon­járművekhez szükséges hátsóhidakat. A továbbiakban is keressük a lehetőséget, hogy a baráti országok személygépkocsi­gyártásában alkatrészek szállításával ve­hessünk részt és ezekért cserébe személy­­gépkocsit kaphassunk. A szocialista országok közötti jármű­ipari együttműködés mindössze két-há­­rom éves múltra tekinthet vissza. Fej­lesztésére azonban valamennyi országban nagy súlyt fektettek e néhány esztendő­ben és fektetnek a jövőben is. Magyar­­ország és a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország között már van megál­lapodás, melynek alapján mi hátsóhida­kat szállítunk és a Szovjetunió mellső­­hidakat, hidraulikus szivattyúkat, lengés­­csillapítókat. Lengyelországból befecs­kendező szivattyúkat, csúszócsapágyakat kapunk. Az NDK-tól a szállított nagy­autóbuszokért középkategóriájú teher­gépkocsikat szállítanak. A szocialista országokkal való jármű­ipari kooperáció bővítésére irányuló tö­rekvésünk nem áll ellentétben azzal, hogy a tőkésországokkal is fejleszteni akarjuk az együttműködést. Az Ikarus­nak egyezménye van a svéd Volvo cég­gel, a Magyar Vagon- és Gépgyárnak licencszerződése a nyugatnémet MAN céggel, hogy csak kettőt említsünk a je­lentősebb szerződések közül. A fejlett járműiparral rendelkező nyugati orszá­goktól való licencvásárlás emeli gyárt­mányaink színvonalát, ezért igen hasznos. A célravezető azonban az lenne, ha a szocialista országok licencvásárlásaikat ezen a téren is jobban összehangolnák, így jó minőségű gyártmányokat állíthat­nának elő, a jelenleginél kevésbé költ­ségesen, s elkerülnék a párhuzamos ka­pacitások kiépítésének veszélyét is. Tibor Ágnes „Új belépők" Lengyelország autóipara tavaly 5108 autóbuszt, 40 ezer teherautót és 50 ezer személygépkocsit gyártott. (Az olasz li­cenc alapján készülő Polski-Fiatok ter­melése a felfutás időszakában van, 1975- re 140 ezer darab gyártását tervezik.) A lengyel autóiparral való együttműködés lehetősége számunkra a tehergépkocsi­gyártásban is fennáll, sőt hátsóhidakat, és motorokat már ma is szállítunk. Len­gyelország egyébként a tehergépkocsi­gyártásra komoly fejlesztési tervet dolgo­zott ki; 1975-ben a jelenlegi kétszeresét, körülbelül 83 ezer tehergépkocsit akar­nak előállítani. Lengyelország a Skoda— Karosa licenc alapján viszonylag kevés autóbuszt gyárt. Igényeit csak részben tudja hazai termeléséből kielégíteni, ezért folynak a tárgyalások magyar—lengyel autóbuszgyártási kooperáció lehetőségé­ről. Románia 1968-ban kezdte meg a sze­mélygépkocsik gyártását, a Renault-sza­­badalom alapján készülő Dacia 1100-zal. 1969 nyarán az első Dacia 1300-as is el­hagyta a colibasi üzem kapuját. Tavaly 19 ezer személygépkocsit, 3 ezer teher­autót és 1750 autóbuszt állítottak elő. A következő ötéves terv előirányzataiból ki­tűnik, hogy elsősorban a személygépko­csi-gyártást kívánják felfuttatni, 1975-ig 50 ezer darabra. Teherautóból 30 ezer, autóbuszból 1500—200 darab gyártását tervezik. Bulgária az elmúlt években több kül­földi gépkocsi gyártási licencét vásárolta meg, ezek alapján Skoda tehergépkocsi­kat gyárt Schomenben (1975-re a gyár kapacitását 5 ezer darabra szeretnék nö­velni), Moszkvics 412-est, 408-ast, vala­mint Fiat 124-et és Fiat 850-et a lovet­­schi Balkan-gyárban, Setra autóbusz­karosszériákat a betovegradi üzemben. Termelését tehergépkocsiból az ötéves terv végéig 13 ezer darab fölé, autóbusz­ból 200 darab fölé szeretné emelni, sze­mélygépkocsiból ekkorra körülbelül 10 ezret állít majd elő. Az NDK a KGST-ben lemondott az autóbusz és a nehéz tehergépkocsi gyár­ Szállítmányozási konferencia Kedden a Hotel Ifjúságban megkezdte négynapos tanácskozását a KGST-orszá­gok nemzetközi szállítmányozási vállala­tainak konferenciája. A konferenciával egy időben a Magyar Kereskedelmi Ka­mara kiállítást rendez, ahol bemutatja a nemzetközi szállítmányozásban eddig al­kalmazott és rövidesen bevezetendő egy­séges okmányokat. A TÖT elnökségének ülése A negyedik ötéves terv mezőgazdasági előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) A gépesítés számai: 45 ezer traktor, 8 ezer teherautó, 37 500 pótkocsi, 12 ezer kombájn megvásárlását tervezik. A tsz­­ekben a mai 64-ről 110 kilóra növekszik a műtrágya holdankénti felhasználása. A paraszti népesség egy főre jutó reáljöve­delme a lakosság egyéb rétegeivel azonos arányban, vagyis 25—27 százalékban nö­vekedik. Változatlan marad az ipari termelőesz­közök árszínvonala, valamint a föld- és jövedelemadó mértéke is. Ezen belül azon­ban differenciáltabb lesz az adórendszer. A beruházási ártámogatás általában csök­ken. A TOT elnöksége úgy látja, hogy a terv­­javaslat helyesen méri fel a mezőgazda­ság lehetőségeit. Az elnökség felkéri a közös gazdaságo­kat, hogy az ötéves terv irányelvei alap­ján készítsék el távlati fejlesztési tervü­ket. Lényeges azonban, hogy mindenkép­pen vegyék figyelembe a helyi adottsá­gokat; a túlzott fejlesztés, különösen ked­vezőtlen időjárás esetén, s megfelelő biz­tonsági alapok hiányában, szomorú kö­vetkezményekkel járhat. A tsz-ek bízzák meg területi szövetségeiket törekvéseik összehangolásával. Az elnökség kéri a szö­vetkezetek tagságát és vezetőit, hogy az idei kedvezőtlen esztendő miatt támadt nehéz gazdasági helyzetben is tanúsítsa­nak kellő helytállást. Mivel a tervjavaslat lényegében az el­múlt évek szép eredményeire épült, tel­jesítése nagy erőfeszítéseket követel majd. A rossz időjárás miatt ugyanis az új öt­éves terv megkezdése kedvezőtlen felté­telek mellett történik. Csak akkor telje­síthető az előirányzat, ha az anyagi-mű­szaki elképzelések gyorsabban valósulnak meg, s az egyébként helyes szabályozók igazodnak a termeléshez, a jövedelmek­hez. A TOT elnöksége szükségesnek tart­ja, hogy mind az iparban, mind a keres­kedelemben olyan szervezeti intézkedé­sekre kerüljön sor, amelyek révén a jö­vőben sikerül kielégíteni az egyik legna­gyobb fogyasztó, a mezőgazdaság igényeit Nagy gond, hogy az állattenyésztés színvonalának emeléséhez szükséges is­tállók fölépítése komoly akadályokba üt­közik. Az okok többfélék: az idei jövedel­mek alacsony szintje, továbbá a felvásár­lási árak, a beruházási lehetőségek, az ár­támogatás színvonala is közéjük tartozik. Az istállók jó része ideiglenes, úgyneve­zett szerfás építmény, amelyekben drága a termelés, folyamatosan ki kell cserélni valamennyit, összesítették azokat a károkat, ame­lyek az ár- és belvizek következtében sújtották a közös gazdaságokat. Eszerint 2,5 milliárd forint a közös, s negyedmil­­liárd forint a háztáji gazdaságok kára, s a térítések körül még viták vannak. Min­denesetre a tsz-ek viselik a károk 70 szá­zalékát, mintegy 1,9 milliárd forintos ter­het. A kenyérgabona termésátlagának a tervezetthez képest 15—20 százalékos — holdankénti 2,5—3 mázsás — csökkenése 2 milliárd forintos jövedelemkiesést oko­zott a gazdaságoknak, még ha figyelmen kívül hagyjuk is a minőség romlásából származó veszteséget. A TOT elnöksége megállapította, hogy változás következett be még a néhány hó­nappal ezelőtti helyzethez képest is, ami­dőn a tsz-ek dinamikus jövedelemképző­dését mérséklő intézkedéseket elhatároz­ták. Ezeket az intézkedéseket akkor dol­gozták ki, amikor a gazdaságok 3,9 mil­liárd forintnyi, az előző években fölhal­mozott biztonsági tartalékokkal rendel­keztek. E tartalékok túlnyomó részét most az említett károk viselésére kénytelenek fordítani. Mindezek alapján felkérte az elnökség az illetékes minisztériumokat, hogy a vég­leges előirányzat, s a közgazdasági sza­bályozó rendszer részletes kidolgozása so­rán vegyék figyelembe a gazdaságok mai helyzetét. Ennek alapján készítsenek a terv irányelveivel összhangban levő, ám a visszaesett produktumokhoz igazodó át­meneti megoldásokat. Szükségesnek lát­szik a súlyos kárt szenvedett gazdaságok­nak adókedvezmény megadása, középle­járatú hitel, az esedékes hitel-visszafize­tések meghosszabbítása, és így tovább. Az új ötéves terv teljesítése nagy erőpróbája lesz a szövetkezeti mozgalomnak. K. N. Negyvenszázalékos export Nemzetközi textilipari tanácskozás­­­ról­­ Nyolcszáz hazai és húsz országból ér­kezett 200 külföldi szakember részvéte­lével kedden megnyílt a Duna Intercon­tinental-szálló kongresszusi termében a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesülés 18. konferenciája. Vég László, az egyesület elnökének megnyitó szavai után Földi László, a könnyűipari minisz­ter első helyettese üdvözölte a konferen­cia részvevőit, majd A könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetéseket adott át Füsti Pál, az egyesület főtitkára, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartott bevezető előadást a textilipar fej­lődését befolyásoló műszaki-gazdasági té­nyezőkről. Vázolta a textilipar 15 éves távlati és ötéves középtávú fejlesztésé­nek elképzeléseit is. Utalt rá, hogy a ne­gyedik ötéves terv előkészítése során a kormány külön foglalkozott a textilipar átfogó rekonstrukciós tervével. A textil­ipar jelentős szerepet tölt be a magyar népgazdaságban, lényegében ellátja az ország lakosságát és számottevő export­ja is van: termékeinek mintegy 40 szá­zalékát külföldön értékesítik. A plenáris ülésen felolvasták N. W. Best-Gordonnak, az angol Courtaulds cég fejlesztési osztályvezetőjének előadá­sát a gyártmányfejlesztésről. Az egy hé­tig tartó konferencián nyolc szekcióban 55 előadás hangzik el. HORIZONT- H­OR­IZONT* HORIZO­N­T Szovjet-lengyel kereskedelmi tárgyalások A. I. Sztrujev kereskedelemügyi mi­niszter vezetésével szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett a lengyel fővárosba. A szovjet vendégeket a repülőtéren E. Sznajder lengyel belkereskedelmi mi­niszter fogadta. A küldöttség tárgyaláso­kat folytat majd a két ország árucsere­forgalmának további előmozdításáról. OECD-tanácskozás Tokióban A Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) fejlesztési se­gélybizottságának 9. ülésszaka folytatta tanácskozását Tokióban. A részvevők igyekeztek olyan dokumentumot kidolgoz­ni, amely a bizottságnak mind a 17 tag­jára kötelező lenne. Az OECD azt akarja, hogy alárendelt szerve, a fejlesztési se­gélybizottság foglaljon állást a feltételek­től mentes segélynyújtás elve mellett. Becslések szerint ugyanis a világ vezető ipari országai feltételekhez kötik a fejlő­dő országoknak nyújtott kétoldalú hiva­talos segély 80 százalékát. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fejlődő országoktól megkövetelik: a kapott kölcsönökből vá­sároljanak árukat a segélynyújtó orszá­goktól, illetve fizessék meg a szolgálta­tásokat. Kongresszus előtt a Nemzetközi Valuta Alap Az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán központi bankjainak vezetői a Nemzetközi Fizetések Bankjának baseli épületében megtartották esedékes érte­kezletüket. A július óta első alkalommal tartott értekezleten, amely a Nemzetközi Valuta Alapnak Koppenhágában sorra kerülő kongresszusa előtt az utolsó meg­beszélés volt, valutáris kérdéseket be­széltek meg. A részvevők nem voltak haj­landók tanácskozásukról nyilatkozni. A mezőgazdasági vásár krónikája AZ EGYMILLIOMODIK látogató — mint hétfői számunkban előre jeleztük — kedden délelőtt érkezett meg a vásárra. Jutalma: egy hízó, valamint egy televíziós készülék. CSONGRÁDI NAP volt kedden a me­zőgazdasági kiállításon. Ebből az alka­lomból eljött a megye több párt- és ál­lami vezetője, a megnyitón jelen volt Molnár János művelődésügyi miniszter­­helyettes is. A Művelődés falun elneve­zésű pavilonban bemutatott csongrádi ki­állításon a 441 900 lélekszámú megye kézműiparának és mezőgazdaságának több jellegzetes termékét fölvonultatták. Szegedi bocskorok, tápéi gyékénypapucs, jellegzetes, fekete színű hódmezővásár­helyi kerámiák, s még sok egyéb termék mellett megállásra késztette a vendége­ket egy csokornyi búzakalász is. A Dél­alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kiszombori 1-es elnevezésű őszi búzáját dr. Lelley János, dr. Parádi László és Sarkadi Zsigmond nemesítette. SAJTÓTÁÉKOZTATÓN ismertette dr. Bajor Ferenc igazgató az Iparszerű Ser­téstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának munkáját. E vállalkozás behálózza már úgyszólván az egész orszá­got, 43 jogi személy tartozik tagjai közé, szaktanácsot ad, segít a különféle anya­gok beszerzésében, elkészíti az iparszerű sertéstartó telepek technológiai rendsze­rét. Az idén tizenegy ilyen sertéstelep készül el, 400 millió forint értékben, évi 90—100 ezer sertést lehet meghizlalni bennük. Jövőre új programot indítanak, 450 milliós értékben. FOGADÁS zárta be a vásár keddi ese­ménysorozatát. Dr. Gergely István mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, a kiállítás főbizottságának elnöke adott fogadást a külföldi pavilonok igaz­gatói, munkatársai részére. A fogadáson ott voltak az illető országok budapesti ke­reskedelmi kirendeltségeinek vezetői, ta­nácsosai.

Next