Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)
1970-09-16 / 258. szám
Magyar Hírlap 'swikot NÉPGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG 1970. szeptemberi 6, szerda 7 A KGST járműipara Út az évi hárommillióhoz A KGST-országok részesedése a világ gépkocsitermelésében jelenleg körülbelül 4—5 százalék, de 1975-re — becslések szerint — eléri a 8,9 százalékot és ekkorra összesen évi hárommillió járművet állítanak majd elő. A Szovjetunió mint zárt gazdaságú ország, ezen a téren is különleges helyzetben van. Ha valamely fő termék gyártásáról mondana le azért, hogy azt partnereitől vásárolja meg, igényeit több szocialista ország együtt sem tudná kielégíteni. Kapacitásnövelés Így a Szovjetunió gyakorlatilag mindent gyárt és minden gyártmány továbfejlesztésére is berendezkedett. 1969-ben 844 300 gépkocsit (504 500 teherautót, 293 600 személyautót és 46 200 autóbuszt) gyártottak a Szovjetunióban. A következő években nagy súlyt fektetnek a személygépkocsi-gyártás , fejlesztésére. 1975-ig több mint 1 millió darabra akarják emelni a gyárak évi kapacitását. A tervek szerint a togliatti gépkocsigyárban 1973-ban már 600 ezer járművet állítanak elő. A személyautó-gyártás viszonylagos elmaradásával ellentétben az egy főre jutó tehergépkocsi-gyártásban a Szovjetunió a világon az első helyen áll. Ellátottság szempontjából azonban nem éri el ezt a szintet. Most egy körülbelül évi 150 ezer gépkocsi kibocsátású gyár építését tervezik, de arról még nem született döntés, milyen céggel kooperálnak. (Magyar szempontból érdekes, hogy a Szovjetunió jelentős mennyiségű autóbuszt vásárol tőlünk; importja termelésünknek mintegy 45—50 százalékát teszi ki. Az 1971-es előirányzat szerint 2600—3000 darab autóbuszt készítünk szovjet megrendelésre.) Csehszlovákia ma szintén valamennyi gépkocsifajtát gyárt. A plzeni Skoda művek és ennek üzemegységei 1969-ben 132 ezer személygépkocsit, 2527 autóbuszt és jelentős mennyiségű tehergépkocsit adtak át a belföldi forgalomnak, illetve exportáltak. A kis-, és középméretű teherautók gyártása Csehszlovákiában francia licenc alapján is folyik (1969: 25 ezer darab). 1975-re gyors ütemű fejlesztést készítettek elő, a fenti darabszámot csaknem kétszeresére kívánják növelni. A személygépkocsi-gyártás a tervek szerint az ötéves terv végéig körülbelül 175 ezer darabra nő. Más a helyzet az autóbuszgyártással, ahol jelenleg a mienkhez hasonló kapacitások kiépítése folyik,tásáról, hogy nagyobb súlyt fektethessen a személygépkocsi-termelésre. Személyautógyártó kapacitásukat az 1965-ös 103 ezerről 1975-re 150 ezerre növelik. Tehergépkocsiból mintegy 35 ezer darabot gyártanak majd. A magyar álláspont Magyarország az egyetlen a KGST-országok között, amely nem gyárt személygépkocsit. Ez a döntés azt célozza, hogy más járműipari ágazatokat az átlagosnál nagyobb mértékben fejleszthessünk. Azt, hogy a hangsúlyt éppen az autóbuszgyártásra fektettük, több tényező indokolja. A felmérések alapján ebből a járműfajtából — a szakosodás révén — olyan sorozatszám és , ennek megfelelő technológia kialakítása válik lehetővé, amely termékünket versenyképessé teszi a világpiacon. 1973-ban lehetővé válik, hogy 8 ezer autóbusz hagyja el az Ikarus-gyárat. (Ma termelésünk 6500 darab.) A magyar tehergépkocsi-gyártás előreláthatólag változatlan színvonalon marad, esetleg csökken. A jelenleginél nagyobb mennyiségben gyártunk azonban majd haszonjárművekhez szükséges hátsóhidakat. A továbbiakban is keressük a lehetőséget, hogy a baráti országok személygépkocsigyártásában alkatrészek szállításával vehessünk részt és ezekért cserébe személygépkocsit kaphassunk. A szocialista országok közötti járműipari együttműködés mindössze két-három éves múltra tekinthet vissza. Fejlesztésére azonban valamennyi országban nagy súlyt fektettek e néhány esztendőben és fektetnek a jövőben is. Magyarország és a Szovjetunió, Magyarország és Lengyelország között már van megállapodás, melynek alapján mi hátsóhidakat szállítunk és a Szovjetunió mellsőhidakat, hidraulikus szivattyúkat, lengéscsillapítókat. Lengyelországból befecskendező szivattyúkat, csúszócsapágyakat kapunk. Az NDK-tól a szállított nagyautóbuszokért középkategóriájú tehergépkocsikat szállítanak. A szocialista országokkal való járműipari kooperáció bővítésére irányuló törekvésünk nem áll ellentétben azzal, hogy a tőkésországokkal is fejleszteni akarjuk az együttműködést. Az Ikarusnak egyezménye van a svéd Volvo céggel, a Magyar Vagon- és Gépgyárnak licencszerződése a nyugatnémet MAN céggel, hogy csak kettőt említsünk a jelentősebb szerződések közül. A fejlett járműiparral rendelkező nyugati országoktól való licencvásárlás emeli gyártmányaink színvonalát, ezért igen hasznos. A célravezető azonban az lenne, ha a szocialista országok licencvásárlásaikat ezen a téren is jobban összehangolnák, így jó minőségű gyártmányokat állíthatnának elő, a jelenleginél kevésbé költségesen, s elkerülnék a párhuzamos kapacitások kiépítésének veszélyét is. Tibor Ágnes „Új belépők" Lengyelország autóipara tavaly 5108 autóbuszt, 40 ezer teherautót és 50 ezer személygépkocsit gyártott. (Az olasz licenc alapján készülő Polski-Fiatok termelése a felfutás időszakában van, 1975- re 140 ezer darab gyártását tervezik.) A lengyel autóiparral való együttműködés lehetősége számunkra a tehergépkocsigyártásban is fennáll, sőt hátsóhidakat, és motorokat már ma is szállítunk. Lengyelország egyébként a tehergépkocsigyártásra komoly fejlesztési tervet dolgozott ki; 1975-ben a jelenlegi kétszeresét, körülbelül 83 ezer tehergépkocsit akarnak előállítani. Lengyelország a Skoda— Karosa licenc alapján viszonylag kevés autóbuszt gyárt. Igényeit csak részben tudja hazai termeléséből kielégíteni, ezért folynak a tárgyalások magyar—lengyel autóbuszgyártási kooperáció lehetőségéről. Románia 1968-ban kezdte meg a személygépkocsik gyártását, a Renault-szabadalom alapján készülő Dacia 1100-zal. 1969 nyarán az első Dacia 1300-as is elhagyta a colibasi üzem kapuját. Tavaly 19 ezer személygépkocsit, 3 ezer teherautót és 1750 autóbuszt állítottak elő. A következő ötéves terv előirányzataiból kitűnik, hogy elsősorban a személygépkocsi-gyártást kívánják felfuttatni, 1975-ig 50 ezer darabra. Teherautóból 30 ezer, autóbuszból 1500—200 darab gyártását tervezik. Bulgária az elmúlt években több külföldi gépkocsi gyártási licencét vásárolta meg, ezek alapján Skoda tehergépkocsikat gyárt Schomenben (1975-re a gyár kapacitását 5 ezer darabra szeretnék növelni), Moszkvics 412-est, 408-ast, valamint Fiat 124-et és Fiat 850-et a lovetschi Balkan-gyárban, Setra autóbuszkarosszériákat a betovegradi üzemben. Termelését tehergépkocsiból az ötéves terv végéig 13 ezer darab fölé, autóbuszból 200 darab fölé szeretné emelni, személygépkocsiból ekkorra körülbelül 10 ezret állít majd elő. Az NDK a KGST-ben lemondott az autóbusz és a nehéz tehergépkocsi gyár Szállítmányozási konferencia Kedden a Hotel Ifjúságban megkezdte négynapos tanácskozását a KGST-országok nemzetközi szállítmányozási vállalatainak konferenciája. A konferenciával egy időben a Magyar Kereskedelmi Kamara kiállítást rendez, ahol bemutatja a nemzetközi szállítmányozásban eddig alkalmazott és rövidesen bevezetendő egységes okmányokat. A TÖT elnökségének ülése A negyedik ötéves terv mezőgazdasági előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) A gépesítés számai: 45 ezer traktor, 8 ezer teherautó, 37 500 pótkocsi, 12 ezer kombájn megvásárlását tervezik. A tszekben a mai 64-ről 110 kilóra növekszik a műtrágya holdankénti felhasználása. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme a lakosság egyéb rétegeivel azonos arányban, vagyis 25—27 százalékban növekedik. Változatlan marad az ipari termelőeszközök árszínvonala, valamint a föld- és jövedelemadó mértéke is. Ezen belül azonban differenciáltabb lesz az adórendszer. A beruházási ártámogatás általában csökken. A TOT elnöksége úgy látja, hogy a tervjavaslat helyesen méri fel a mezőgazdaság lehetőségeit. Az elnökség felkéri a közös gazdaságokat, hogy az ötéves terv irányelvei alapján készítsék el távlati fejlesztési tervüket. Lényeges azonban, hogy mindenképpen vegyék figyelembe a helyi adottságokat; a túlzott fejlesztés, különösen kedvezőtlen időjárás esetén, s megfelelő biztonsági alapok hiányában, szomorú következményekkel járhat. A tsz-ek bízzák meg területi szövetségeiket törekvéseik összehangolásával. Az elnökség kéri a szövetkezetek tagságát és vezetőit, hogy az idei kedvezőtlen esztendő miatt támadt nehéz gazdasági helyzetben is tanúsítsanak kellő helytállást. Mivel a tervjavaslat lényegében az elmúlt évek szép eredményeire épült, teljesítése nagy erőfeszítéseket követel majd. A rossz időjárás miatt ugyanis az új ötéves terv megkezdése kedvezőtlen feltételek mellett történik. Csak akkor teljesíthető az előirányzat, ha az anyagi-műszaki elképzelések gyorsabban valósulnak meg, s az egyébként helyes szabályozók igazodnak a termeléshez, a jövedelmekhez. A TOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy mind az iparban, mind a kereskedelemben olyan szervezeti intézkedésekre kerüljön sor, amelyek révén a jövőben sikerül kielégíteni az egyik legnagyobb fogyasztó, a mezőgazdaság igényeit Nagy gond, hogy az állattenyésztés színvonalának emeléséhez szükséges istállók fölépítése komoly akadályokba ütközik. Az okok többfélék: az idei jövedelmek alacsony szintje, továbbá a felvásárlási árak, a beruházási lehetőségek, az ártámogatás színvonala is közéjük tartozik. Az istállók jó része ideiglenes, úgynevezett szerfás építmény, amelyekben drága a termelés, folyamatosan ki kell cserélni valamennyit, összesítették azokat a károkat, amelyek az ár- és belvizek következtében sújtották a közös gazdaságokat. Eszerint 2,5 milliárd forint a közös, s negyedmilliárd forint a háztáji gazdaságok kára, s a térítések körül még viták vannak. Mindenesetre a tsz-ek viselik a károk 70 százalékát, mintegy 1,9 milliárd forintos terhet. A kenyérgabona termésátlagának a tervezetthez képest 15—20 százalékos — holdankénti 2,5—3 mázsás — csökkenése 2 milliárd forintos jövedelemkiesést okozott a gazdaságoknak, még ha figyelmen kívül hagyjuk is a minőség romlásából származó veszteséget. A TOT elnöksége megállapította, hogy változás következett be még a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest is, amidőn a tsz-ek dinamikus jövedelemképződését mérséklő intézkedéseket elhatározták. Ezeket az intézkedéseket akkor dolgozták ki, amikor a gazdaságok 3,9 milliárd forintnyi, az előző években fölhalmozott biztonsági tartalékokkal rendelkeztek. E tartalékok túlnyomó részét most az említett károk viselésére kénytelenek fordítani. Mindezek alapján felkérte az elnökség az illetékes minisztériumokat, hogy a végleges előirányzat, s a közgazdasági szabályozó rendszer részletes kidolgozása során vegyék figyelembe a gazdaságok mai helyzetét. Ennek alapján készítsenek a terv irányelveivel összhangban levő, ám a visszaesett produktumokhoz igazodó átmeneti megoldásokat. Szükségesnek látszik a súlyos kárt szenvedett gazdaságoknak adókedvezmény megadása, középlejáratú hitel, az esedékes hitel-visszafizetések meghosszabbítása, és így tovább. Az új ötéves terv teljesítése nagy erőpróbája lesz a szövetkezeti mozgalomnak. K. N. Negyvenszázalékos export Nemzetközi textilipari tanácskozásról Nyolcszáz hazai és húsz országból érkezett 200 külföldi szakember részvételével kedden megnyílt a Duna Intercontinental-szálló kongresszusi termében a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesülés 18. konferenciája. Vég László, az egyesület elnökének megnyitó szavai után Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese üdvözölte a konferencia részvevőit, majd A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetéseket adott át Füsti Pál, az egyesület főtitkára, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője tartott bevezető előadást a textilipar fejlődését befolyásoló műszaki-gazdasági tényezőkről. Vázolta a textilipar 15 éves távlati és ötéves középtávú fejlesztésének elképzeléseit is. Utalt rá, hogy a negyedik ötéves terv előkészítése során a kormány külön foglalkozott a textilipar átfogó rekonstrukciós tervével. A textilipar jelentős szerepet tölt be a magyar népgazdaságban, lényegében ellátja az ország lakosságát és számottevő exportja is van: termékeinek mintegy 40 százalékát külföldön értékesítik. A plenáris ülésen felolvasták N. W. Best-Gordonnak, az angol Courtaulds cég fejlesztési osztályvezetőjének előadását a gyártmányfejlesztésről. Az egy hétig tartó konferencián nyolc szekcióban 55 előadás hangzik el. HORIZONT- HORIZONT* HORIZONT Szovjet-lengyel kereskedelmi tárgyalások A. I. Sztrujev kereskedelemügyi miniszter vezetésével szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett a lengyel fővárosba. A szovjet vendégeket a repülőtéren E. Sznajder lengyel belkereskedelmi miniszter fogadta. A küldöttség tárgyalásokat folytat majd a két ország árucsereforgalmának további előmozdításáról. OECD-tanácskozás Tokióban A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlesztési segélybizottságának 9. ülésszaka folytatta tanácskozását Tokióban. A részvevők igyekeztek olyan dokumentumot kidolgozni, amely a bizottságnak mind a 17 tagjára kötelező lenne. Az OECD azt akarja, hogy alárendelt szerve, a fejlesztési segélybizottság foglaljon állást a feltételektől mentes segélynyújtás elve mellett. Becslések szerint ugyanis a világ vezető ipari országai feltételekhez kötik a fejlődő országoknak nyújtott kétoldalú hivatalos segély 80 százalékát. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fejlődő országoktól megkövetelik: a kapott kölcsönökből vásároljanak árukat a segélynyújtó országoktól, illetve fizessék meg a szolgáltatásokat. Kongresszus előtt a Nemzetközi Valuta Alap Az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán központi bankjainak vezetői a Nemzetközi Fizetések Bankjának baseli épületében megtartották esedékes értekezletüket. A július óta első alkalommal tartott értekezleten, amely a Nemzetközi Valuta Alapnak Koppenhágában sorra kerülő kongresszusa előtt az utolsó megbeszélés volt, valutáris kérdéseket beszéltek meg. A részvevők nem voltak hajlandók tanácskozásukról nyilatkozni. A mezőgazdasági vásár krónikája AZ EGYMILLIOMODIK látogató — mint hétfői számunkban előre jeleztük — kedden délelőtt érkezett meg a vásárra. Jutalma: egy hízó, valamint egy televíziós készülék. CSONGRÁDI NAP volt kedden a mezőgazdasági kiállításon. Ebből az alkalomból eljött a megye több párt- és állami vezetője, a megnyitón jelen volt Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is. A Művelődés falun elnevezésű pavilonban bemutatott csongrádi kiállításon a 441 900 lélekszámú megye kézműiparának és mezőgazdaságának több jellegzetes termékét fölvonultatták. Szegedi bocskorok, tápéi gyékénypapucs, jellegzetes, fekete színű hódmezővásárhelyi kerámiák, s még sok egyéb termék mellett megállásra késztette a vendégeket egy csokornyi búzakalász is. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kiszombori 1-es elnevezésű őszi búzáját dr. Lelley János, dr. Parádi László és Sarkadi Zsigmond nemesítette. SAJTÓTÁÉKOZTATÓN ismertette dr. Bajor Ferenc igazgató az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának munkáját. E vállalkozás behálózza már úgyszólván az egész országot, 43 jogi személy tartozik tagjai közé, szaktanácsot ad, segít a különféle anyagok beszerzésében, elkészíti az iparszerű sertéstartó telepek technológiai rendszerét. Az idén tizenegy ilyen sertéstelep készül el, 400 millió forint értékben, évi 90—100 ezer sertést lehet meghizlalni bennük. Jövőre új programot indítanak, 450 milliós értékben. FOGADÁS zárta be a vásár keddi eseménysorozatát. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a kiállítás főbizottságának elnöke adott fogadást a külföldi pavilonok igazgatói, munkatársai részére. A fogadáson ott voltak az illető országok budapesti kereskedelmi kirendeltségeinek vezetői, tanácsosai.