Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-16 / 258. szám

S r _ ___ Megjelenik a hét minden nap­ HA MM fjj® ARA* ft 0 FNN I ÉR ján, szombaton és vasárnap AU flKg BjfflS illa K­ULEH ló oldalon, más napokon 12 |||||A Jjjjf. nxrmr, se rmm* mw, mniSj ||||| am ifiimiii i, «■*» Mm j. mM Előfizetési díj egy hónapra oldalon. Kiadja a Lapkiadó Jff'3 UH JBAtt M ÜBB ÉTBI HB 8sS& pfj fa fii» ÜWA 25,- forint. Előfizethető a lap-Vá­lalat. Szerkesztőség és ki- Oh9 EzSjM faföjw H| Sjffl nsl JMHHeH iSa Sfg Bg §|tó jfflfi Baj kézbesítőknél, bármely posta­adóhivatal: Bpest, VII., Lenin MM 1 f§f|S Agg HH H BS |S§ PS fpl S H gg§ H hivatalban és a posta hirlap­körút 9-11. A szerkesztőség W Ilf W BJg Hl SB üf MM BUS üzleteiben. Külföldön a Kul­cs a kiadóhivatal telefonszá- t Él §1 11 II Igf gl M 111 Hgf lim M H ■£ túra Könyv és Hírlap Külke­mai: 221 285, 221 293, 222­; llPf WW HH ÍIÍJÍÍI ül ifi 00 ül Hu Ili! *1111 SS! BS HVk Hi llfLifra Üe­reskedelmi Vállalat kirendelt­gyaV Poszta JeSZt'° * al §9 PS W? M HtIB Hi ■ H I B S LH I ^gei^és bizományosai tér- 3. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­0. SZEPTEMER 16. SZERDA Háztáji közellátás A jelző: „háztáji**, hovatovább túlter­jed a mezőgazdaság területén, s általá­nos értelmű lesz; mindenfajta mellék­­jövedelemre mondják már, igaz, jobbá­ra tréfás kicsengéssel. Csakhogy vajon mellékes-e ott is, ahol a fogalom meg­született, vagyis a parasztoknak, továb­bá­­ az élelemellátásra gondolunk! — a­ munkásoknak, városiaknak, általában az országnak? Kérdésünk önmagában foglalja a vá­laszt: miként az elmúlt néhány hónap­ban annyi fórumon elhangzott, a ház­táji gazdaságok nemhogy nélkülözhe­tetlenek, de még jóformán beláthatat­lan ideig meg "is maradnak. Négy esz­tendeje, az MSZMP IX. kongresszusán mondatott ki: a termelőszövetkezetek kö­zös és háztáji gazdaságai szerves egy­ségben vannak, kölcsönösen kiegészítik egymást. Egy adalék önmagáért beszél: a mezőgazdaság bruttó termelési érté­kének 40 százaléka nem a nagyüzemek­ből származik! Mit tesznek hát mindannyiunk aszta­lára e földek megművelői? Frissebb adat híján 1968-at idézzük, amidőn is burgonyából 232 millió, zöldségből 193 millió, gyümölcsből 210 millió, sertésből 316 millió forint értékű árut értékesítet­tek­­ kizárólag a szabadpiacon. Ezen­­felül 1 milliárd 387 millió forint értékű szarvasmarhát adtak el még az állam­nak, s folytathatnák a fölsorolást. Ami egyébként az állattenyésztési produktumok arányait illeti, az 1970. március 31-én lezajlott szokásos állat­számlálás adatai szerint a háztájiban található az ország állatállományából a tehenek 33, a sertések 36, s a szárnyas­jószág 38 százaléka. Legalább ennyire a társadalom köz­ügye, hogy a piacra termelésen kívül - vagy inkább azt megelőzve — e gazda­ságok a forrásai a parasztság önellátá­sának is. A voltaképpen ugyanehhez a fogalomhoz tartozó, úgynevezett kisegí­tő gazdaságok tulajdonosai, tehát bá­nyászok, vasutasok, egyéb „kétlakiak” szintén jelentős mértékben termesztenek önmaguk ellátásra különféle élelmi cik­keket. Ha most tehát nagyhirtelen el­határoznánk, hogy mindenki a boltban vegyen mindenféle élelmet, nos, akkor súlyos milliárdokat kéne költeni e célra. (Új vágóhidak, hűtőházak építése, hen­tesek kiképzése, és így tovább.) Magyarországon az élelmiszer-fo­gyasztás - amely egyébként az összes fogyasztáson belül 43 százalékra csök­kent a felszabadulás előtti 53 százalék­ról - egyharmadát fedezi az önellátás, vagyis igen tekintélyes arányt. Tudjuk, korábban sok vita zajlott e témakörben, akadtak éles ellenzői a háztájinak, sőt néhol ma is idegenke­déssel figyelik. Jócskán volt kötöttség, amelyeket azonban sorra föloldottak már. A lényeg: a közgyűlésre bízatott, hogy a közösben végzett munka szerint részesedjék ki-ki a háztájiból is, így az­tán meglehetős végletek alakultak ki: a pusztamérgesi Rizlíng Tsz szántójának például az egyharmada háztáji, míg az árpádhalmi Árpád Tsz-nek csak 9,4 szá­zaléka. Mindent összevetve: a tét nagy! Amíg elsősorban továbbra is a közös gazda­ság erősítése a cél, a korábbinál foko­zottabb mértékben ügyel mind a mező­­gazdasági kormányzat, mind — remél­hetően — a tsz-ek vezetősége is arra, hogy az az ágazat is megállja helyét az ön- és közellátásban. Öt év alatt ötvenházlalék­kal nő a magyar—szovjet árucsere-forgalom Befejeződtek Moszkvában a tervegyeztetési tárgyalások Hável József, az MTI moszkvai tudósí­tója jelenti. A szovjet fővárosban kedden véget értek az 1971—75-ös időszakra vonatkozó ma­gyar—szovjet népgazdasági tervegyezte­tési tárgyalások. Az erről szóló jegyző­könyvet a Szpiridonov-palotában Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyet­tes, az Állami Tervbizottság elnöke írta alá. A népgazdasági tervegyeztetési jegyző­könyvvel együtt Párdi Imre és Nyikolaj Bajbakov megállapodást írt alá a karton, az azbeszt, a foszfortartalmú nyersanya­gok és műtrágyák gyártásának fejleszté­sében megvalósuló együttműködésről is. Ezt követően Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és Leonyid A. Kosztandov vegyipari miniszter kézjegyével látta el a tíz évre szóló olefin kémiai együttmű­ködési egyezményt. A tervegyeztetés eredményeképpen a magyar és a szovjet küldöttség meghatá­rozta a gazdasági együttműködés alapve­tő irányait a következő ötéves tervidő­szakra. Számos népgazdasági probléma megoldására intézkedéseket dolgoztak ki. Ezek az intézkedések a többi között a két ország erőinek és eszközeinek egyesíté­sén, valamint a kölcsönösen előnyös ter­helési kooperáción és szakosításon ala­pulnak. Mindez biztosítja azt, hogy a szovjet­­magyar árucsere-forgalom 1970—1975-ben az előző öt esztendőhöz képest több mint ötven százalékkal emelkedjék. A kölcsö­nös szállítások összértéke 1971 és 1975 kö­zött mintegy kilencmilliárd rubel lesz. A kölcsönös szállítások egyeztetett összérté­ke alapul szolgál kereskedelmi egyezmény előkészítéséhez, valamint a két ország más gazdasági megállapodásaihoz az 1971— 1975-ös időszakra vonatkozóan. A jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásakor — amelyen jelen voltak a magyar és a szovjet küldöttség tagjai, a szovjet kor­mány több tagja, valamint az állami terv­bizottság számos vezető munkatársa, to­vábbá Kapás Gyula, hazánk moszkvai nagykövete — Nyikolaj Bajbakov és Pár­di Imre beszédet mondott. Nyikolaj Bajbakov beszéde Bajbakov a többi között hangsúlyozta: — A szocialista országokkal való gaz­dasági együttműködés kérdéseinek mi­at­(Folytatása az 5. oldalon) New York Megnyílt az ENSZ közgyűlése (MTI) Kedden este, magyar idő szerint 20 óra 30 perckor megnyílt az ENSZ-köz­­gyűlés 25., jubileumi ülésszaka New York­ban. Az ülésszakot Angie Brooks asszony, Libéria ENSZ-képviselője, az előző ülés­szak elnöke nyilvánította megnyitottnak. A jubileumi ülésszak fénypontja októ­ber 24-én lesz, amikor megemlékeznek az 1945-ben aláírt ENSZ-alapokmány első negyedszázados évfordulójáról. Várható, hogy a közgyűlés ülésszakán jelen lesz Alekszej Koszigin szovjet és Edward Heath brit miniszterelnök, vala­mint Nixon amerikai elnök is. A Reuter úgy tudja, hogy esetleg Georges Pom­pidou francia elnök is elutazik New York­ba. Az azonban biztos, hogy Franciaorszá­got legalább kormányfő képviseli. U Thant főtitkár hétfő este üzenetet in­tézett a közgyűléshez (Folytatása az 5. oldalon) Jan Marko külügyminiszter Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalások Péter János külügyminiszter meghívá­sára kedden délelőtt hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezett Jan Marka csehszlovák külügyminiszter és felesége. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, valamint Paja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József, hazánk prágai nagykövete, s ott volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe is. Péter János külügyminiszter kedden délután hivatalában fogadta Jan Marko csehszlovák külügyminisztert. A szívé­lyes hangú találkozó után a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar­­csehszlovák tárgyalások. Az elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélésen magyar részről részt vett Péter János, Vince Jó­zsef, hazánk prágai nagykövete, Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoport­­főnöke, dr. Bányász Rezső, Matusek Ti­vadar és Perczel László, a Külügyminisz­térium főosztályvezetői, Vranovicz Imre és Szentesi Antal, a Külügyminisztérium munkatársai, csehszlovák részről Jan Marko külügy­miniszter, Frantisek Dvorsky, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete, Mecislav Jablonsky, a miniszter titkárságának ve­zetője, Zdenek Litavsky, a külügyminisz­térium titkárságának munkatársa, Peter Brudnak, a külügyminisztérium osztály­vezető-helyettese, Oldrich Mohelsky nagykövetségi tanácsos és Vladimir Tro­jan magyar előadó. Este a két külügyminiszter és a ma­gyar és csehszlovák tárgyaló delegáció tagjai a Vörös Csillag­ szállóban közös vacsorán vettek részt. * Klára Markova asszony, a csehszlovák külügyminiszter felesége kedden látoga­tást tett Péter Jánosnénál. A látogatásra elkísérte Vince Józsefné, hazánk prágai nagykövetének felesége és Zlatk­a Dvors­­ká asszony, a budapesti csehszlovák nagy­követ felesége is. (Folytatása a 3. oldalon) Az ötéves terv mezőgazdasági ülést tartott a TOT elnöksége A negyedik ötéves terv mezőgazdasági előirányzatait tárgyalta meg kedden a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. A Szabó István elnökleté­vel megtartott tanácskozáson — amelyen megjelent Hont János, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese is — részletesen megvitatták az elkövetkező öt esztendő tennivalóit A tervjavaslat szerint 18 szá­zalékkal növekszik — a harmadik ötéves tervhez hasonlóan — a mezőgazdasági ter­melés. Az állattenyésztés fejlesztése gyor­sabb: 22 százalékos a produktumnöveke­dés, a növénytermesztésé viszont 16 szá­zalékos. 1971-től megkezdődik a szántóföldi mű­velésre kevésbé alkalmas területek kikap­csolása, illetve a maitól eltérő hasznosí­tása. Az ország szántóterülete hozzávető­leg 220 ezer holddal csökken ily módon. A kenyérgabona vetésterülete szintén csökken, mégpedig 330 ezer holddal, vi­szont a hozamok növelésének eredménye­ként a termés több lesz. Néhány adat az állatállomány növelésé­nek előirányzataiból: 90 ezerrel több szarvasmarha, 650 ezerrel több sertés lesz a tervjavaslat szerint az országban 1975- re. A növekedés döntően a közös gazda­ságokból származik majd. Az állattenyész­tésre mintegy 25 milliárd forintot költe­nek, az összes beruházásokon belül 40,5 százalékot képvisel ez az arány. Mindent összevetve, a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki fejlesztéséhez előreláthatóan 61,5 milliárd forint beruházás valósul meg. (Folytatása a 7. oldalon) LI KUANG-JU MOSZKVÁBAN (MTI) Li Kuang-Ju singa­ pore-i miniszterelnök kedden a szovjet kormány meghívásá­ra hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A sere­­metyevói repülőtéren Dmitrij Poljanszkij, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök­helyettese fogadta a vendéget. MAGYAR GAZDASÁGI NAPOK (MTI) Október 19-től 23-ig Düsseldorfban, a helybeli ke­reskedelmi kamara rendezésé­ben magyar gazdasági napo­kat rendeznek. Előkészítésük­re Bíró Gerd, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara főosztály­­vezetője kedden előadást tar­tott Magyarország mint gaz­dasági partner címmel Düssel­dorfban. MAGYAR NAP ZÁGRÁBBAN (MTI) Magyar napot rendez­tek kedden a 80. zágrábi nem­zetközi vásáron, amelyen Ma­­gyarországot a Hungexpo ál­tal rendezett pavilon és 29 külkereskedelmi és ipari vál­lalat képviseli. A vásár magyar napja al­kalmából Tóth Elek belgrádi magyar nagykövet kedden délután fogadást adott a ma­gyar pavilonban. KOSZIGIN LÁNYA EATONNÁL (MTI) Cyrus Eaton cleve­landi gyáros Cleveland mel­letti farmján találkozott Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök lányával, Ludmil­la Gvisianival és két szovjet tudóssal, Mill­onsikovval, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnökhelyettesével és munkatársával, Igor Tohita­­linrud. Mindhárman a­­ Pug­vesznek wash-értekezleten részt. 50. ÉVFORDULÓ (MTI) A Rudé Právo és a pozsonyi Pravda megalapítá­sának ötvenedik évfordulója alkalmából Pozsonyban ünne­pi estet tartottak. B. Travni­­ceknek, a Pravda főszerkesz­tőjének szavai után L. Pezlar, az SZLKP KB elnökségének tagja, a központi bizottság tit­kára ismertette a szlovákiai kommunista sajtó küzdelmes útját. TRÓNBESZÉD (AFP) Juliana holland ki­rálynő kedden, az 1970—71-es parlamenti év ünnepélyes megnyitása alkalmából beszé­det mondott. Trónbeszédének külpolitikai részében síkra­­szállt azért, hogy mind Kele­ten,­­mind Nyugaton arányo­san csökkentsék a fegyverke­zést. A nemzetközi biztonság szempontjából — fűzte hozzá — „döntő fontosságúak” a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai a straté­giai fegyverzetek korlátozásá­ról és a genfi leszerelési kon­ferencia. SZOCIOLÓGIAI VILÁGKONGRESSZUS (MTI) A Várnában ülésező VII. szociológiai világkong­resszuson kedden délelőtt az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai fejlődő országok problé­mái álltak a felszólalók fi­gyelmének középpontjában. A témakör egyik fontos előadá­sát a bolgár Kamenov tartotta.­ A plenáris ülés befejeződött. A munkát a bizottságok ke­rekasztal-értekezletek, illetve a kutatócsoportok tanácskozá­sain folytatják. A nap híreiből

Next