Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-16 / 258. szám

1970. SZEPTEMBER 16, SZERDA HAZAI KORKÉP Mjjgyar Hírlap „Kérem a munkakönyvemet"1 ^ 3 V3 Kötelező munkaközvetítés Kecskeméten Magyar—csehszlovák közös tervek a Felső-Duna szabályozására A morzsacsomagoló üzem segédmunká­sa búcsúzóul meglengette a kalapját: — A munkakönyvemért majd holnap benézek. Ennyi pénzt bárhol megkapok. — Mi történt? — kérdem a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat egyik mű­helyirodájában a párttitkárt, Bakró Je­nőt. — Mindennapos jelenet. Ez az ember két hétig volt itt — int a távozó után —, de egy napra valót sem dolgozott. S ma délben bátorkodtam rászólni, ezért sér­tődött meg. Sem szakmája, sem szorgal­ma, de megy, mert azt hiszi, hogy másutt több pénzt kap a puszta jelenlétéért. S 1 két hét múlva majd az új helyről is to­vábbáll Egymillió túlóra — Mennek a tíz-tizenöt éve itt dolgozó szakmunkások is! — vetttközbe Nagy La­jos, a szakszervezeti bizottság titkára. — Annyi emberünk hiányzik, hogy a sütö­dében az utóbbi két hónapban talán csak ketten kaptak szabadnapot. Csökkentett munkaidő van, de nyakra-főre túlórá­zunk. — Hová mehet egy pék? A pesti ke­nyérgyárba? — Dehogyis. A tsz-sütödékbe. Azt hí- resztelik, hogy ott ezer forinttal is töb­bet lehet keresni — mondja kísérőm, Ve­res Béla, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közgazdásza. — Nem maradt ott meg egy emberünk sem — veszi át a szót a párttitkár. — Volt, aki vezetőpéknek ment oda, s az­után visszakéredzkedett hozzánk. Egy ilyen szakmunkással beszélgetek. — Bán László vagyok. Tizenkét évig dolgoztam már ennél a vállalatnál, ami­kor átléptem a Barátság Tsz sütödéjébe — mondja restelkedve. — Négy hónap múlva vissza is jöttem. Kerestem ott 2400—2500-at. A negyedik hónapban — igaz — megvolt a négyezer, de milyen áron? A hiányzók helyett dupla munkát végezve, a legnagyobb szervezetlenség­ben, háromszáz órát is kellett dolgozni. Itt meg — ha a szabad szombaton is be­jövök — egy hónapban csak 230 órát dol­gozom, s megkapom a 3100-at. Soha töb­bet nein cserélném el a biztosat, a bi­zony talánért. Csakhogy Bán László tanulságát keve­sen ismerik. Tavaly a megyében a mun­kahely-változtatás száma nagyobb volt az összdolgozólétszám 46 százalékánál. Idén, az év első felében 16 százalékos a fluktuáció. Elsősorban az élelmiszeripari idénymunkák és a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek építőipari közös vállalko­zásai csábítják a munkaerőt. A tsz-épít- kezéseken lényegesen több a munkások keresete, mint a minisztériumi, vagy ta­nácsi építőipari vállalatoknál. Bács me­gyében az állami építőipari vállalatok át­lagos munkáskeresete 2020 forint. A szö­vetkezetekben 2871 forint. (Csongrádban ez az arány: 2136—2686. A legnagyobb a különbség Pest megyében: 2026—3163.) A két iparág közötti keresetkülönbség oka részben a magasabb órabér, másrészt a túlóra. A szakszervezetek által megfigyelt területen a munkáshiány miatt tavaly a2 első félévben 736 ezer túlóra volt, az idei év első hat hónapjában 996 ezer, s most már az egymillión is túl vannak. Négyszáz forinttal több Nemcsak a fizikai dolgozók változtat­nak munkahelyet, hanem az alkalmazot­tak is. A városi tanács egyik fiatal épí­tésztechnikusa kikérte a munkakönyvét, s elment a Mezőberhez. A kétezerhárom­száz forintos fizetése azonnal ötszáz fo­rinttal lett több. — Nekem nyolcszáz forinttal lett ma­gasabb az alapfizetésem, de a nyereség­gel, jutalommal legalább kétszer akkora a jövedelmem, mint a tanácsnál volt — mondja Kőtörő Istvánná, aki tizennégy évig dolgozott a tanácsnál, főelőadó volt, most az Észak Bács-Kiskun Vízmű Vál­lalat munkaügyi osztályvezetője. A vál­lalatok általában 3—400 forinttal ígérnek többet a munkahely-változtatásra hajlan­dó tanácsi alkalmazottaknak, hiszen a tanácstól felsőfokú képzettséggel rendel­kező, szervezni és emberekkel bánni tu­dó kádereket kapnak. Ez a jövedelmi kü­lönbség nagyon csábít. / A munkaerő-tándorlást ' megfigyelők azt is észrevették, hogy vannak, akik éven­ként, 4—5, olykor hatszor változtatnak munkahelyet. — A mi hétszáz dolgozónk közül leg­alább száz olyan van, aki az utóbbi 2—3 évben állást cserélt — mondja a vízmű munkaügyi osztályvezetője. — Ebből egy 30—40 fős csoport két-három havonként kéri a munkakönyvét, mert vagy nem bírja tovább a munkahelyi fegyelmet, vagy megérkezett a gyerektartási és egyéb bírósági letiltása. Rendszerint a leggyengébb munkaerő kifogása az, hogy „kevés a pénz, nem találtam meg a szá­mításom”. Hamarosan az új helyről is kilépnek, még jobban eladósodnak, s egy­szer csak újból a kezembe kerül a mun­kakönyvük. A vállalatok többsége, mert szüksége van a segédmunkásra, ismét felveszi hűt­len munkásait, olykor valamivel maga­sabb bért is ad, mint távozásuk előtt volt. Ez a lehetőség ismét biztatást ad a vándormadaraknak, így a folyamat szin­te örökös. Vannak kísérleték — mint a vízműnél —, hogy szakmára tanítsák a segédmunkásokat. Évenként 50—60 cső­szerelőt és más szakmunkást képeznek ki. Ezeknek inkább érdekük megrriaradni a munkahelyen. Szükséges intézkedés Néhány héttel ezelőtt adminisztratív intézkedésre is sor került a megyében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elrendelte a tanácsi vállalatoknál az al­kalmazottak kötelező munkaközvetítését, a megye többi vállalatát pedig utasította, hogy csak a munkaközvetítő útján vehe­tik fel azokat az alkalmazottakat és mun­kásokat, akik egy éven belül háromszor változtattak munkahelyet. — A végrehajtó bizottság így akarja csökkenteni a munkaerő-hullámzás okoz­ta vállalati és népgazdasági kárt. Helyes­lik az intézkedést a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál is. Talán megszűnik a magasabb bérrel való csábítgatás, mert a kilépőt nem a csábító vállalathoz, ha­nem a népgazdaságilag fontosabb hely­re közvetítik ki. — S hol kap munkát most az a segéd­munkás, aki a pékségben az imént el­kérte a munkakönyvét? — Vagy az élelmiszeriparban, vagy az építőiparban. Kénytelen lesz odamenni, ahová közvetítőlapot kap. Ha a megyében marad... Szükségszerű adminisztratív intézke­dés ez. De azok kényszerítik erre a ható­ságokat, akik a sok-sok lehetőség közt válogatva sem tudnak megállapodni, s , rendszerint többet kérnek, mint ameny- nyit adnak. Rátkai J. István A magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság értékelte a határmenti folyók szabályozásánál végzett közös munkákat, s meghatározta az újabb feladatokat. A Felső-Dunán, Rajka és Szob között, de el­sősorban Rajkától Gönyűig a nemzet­közi vízi út fenntartásában, korszerűsíté­sében dolgoznak együtt a két ország szak­emberei. Évente általában 500 ezer—600 ezer köbméter kavics kikotrásával mélyí­tik ezt a Duna-szakaszt. A folyószabályo­zás egyik fontos célja, hogy a sok ágra szakadó Duna mellékágait lezárják, s így a folyó úgyszólván teljes vízmennyiségét a főmederben, tehát a hajóúton vezes­sék le. A mellékágak elzárására, a hajóút sza­bályozására és kotrására most újabb öt közös munkatervet fogadott el a bizott­ság. további négy-öt éves közös munka alapjaként. A távlati elképzelések szerint ugyanis körülbelül 1 millió köbméter kö­vet kell beépíteni a szabályozó művekbe, és 5—6 millió köbméter kavicsot kell ki­kotorni ahhoz, hogy 2,5 méter mély és 120 méter széles, kifogástalan hajóutat alakít­sanak ki a rajka—gönyűi Duna-szaka- szon. A bizottság intézkedésére ez év vé­géig a magyar és a csehszlovák szakem­berek elkészítik a Gönyű—Szob közötti Duna-szakasz általános szabályozási ter­vét is. A magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság az Ipoly völgyére is újabb ár­mentesítési és folyószabályozási tervja­vaslatokat fogadott el. Többek között jó­váhagyta a Szécsény és pöstyénpusztai terület ármentesítésének kiviteli terveit: Ipolyvece ármentesítésének, valamint a Kosihy és Balog község közötti Ipoly-sza- kasz szabályozásának általános tervét A határmenti ár- és belvízvédekezési együttműködés bővítése érdekében tovább fejlesztik a hidrometeorológiai adatszol­gáltatást. A két ország vízügyi szakembe­rei eddig 61 különféle határmenti folyó vízmércéjének napi adatait közölték egy­mással. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a pozsonyi Hidrometeo­rológiai Intézet szakemberei közösen ké­szítenek egy előterjesztést, amely szerint lényegesen kiterjesztik a napi adatszol­gáltatásba bevont vízmércék és egyéb hidrológiai jelzőberendezések körét, hogy a szokásosnál jóval gyorsabb és ponto­sabb értesüléseket szerezhessenek a vár­ható bel- és árvizekről. A jövő évben ter­jesztik a bizottság elé az új javaslatokat A két ország szakemberei rendszeresen végeznek vízminőségi vizsgálatokat a Du­nán,- az Ipolyon, a Sajón, a Hernádon és más határmenti folyókon. Most elhatároz­ták, hogy Budapest és a Dunakanyar ivó­vizének minőségét veszélyeztető szennye­ződések miatt rövidesen kiterjesztik a vizsgálatot a különféle biológiai és mikro- szennyezőkre. Csehszlovákia megszigorít­ja a sturovói új papírgyár szennyvizének ellenőrzését, s magyar kérésre intézkedé­seket tesz a Sajó szennyeződésének csök­kentésére is. 81 ezer ebéd a fővárosi gyermekeknek % ) Vacsora nyolc forintért az öregek számára Évről évre visszatérő, de mindig aktuá­lis őszi témáról — a gyermekélelmezés budapesti helyzetéről — kaptunk tájé­koztatást Bajza Sándortól, a Gyermek­élelmezési Vállalat igazgatójától. Az idén naponta 81 ezer adag ételt ké­szítenek Budapesten a vállalat negyvenöt központi és hatvan befejezőkonyhájában. Héttőn nyitott a Bikszádi úti iskola új üzeme és a XI. kerületben ebben a hó­napban még két, a Dózsa György úton pe­dig egy konyha készül el. Az új üzemek­kel októberre — előreláthatólag — napi 9—10 ezer adaggal tudja növelni a válla­lat kapacitását. A Gyermekélelmezési Vállalat idejé­ben megkötötte a szerződéseket a Pest környéki szövetkezetekkel és állami gaz­daságokkal — így a vártnál gyengébb MEGYEI LAPSZEMLE Falusi hiánycikklista Győr-Sopronból - építők a Szamos mentén - Az r-m_ Elgondolkodtató •BíísUlf'SP&asPif/l riportot közöl a *rWP**^^*®’ Győr-Sopron me­gyei lap. Munkatársát elküldte a megye falusi élelmiszer- és iparcikkboltjaiba, aki az üzletvezetőktől csupán ezt kérdez­te: mi kapható és mi nem? A válaszok­ból kiderül, hogy a hiányoikklista, saj­nos, még mindig terjedelmes ... Beled községben például 50 nőt kerékpárt tud­nának eladni azonnal — ha lenne. Nincs olajkályha sem, hiába keresik a háztáji terménydarálót. Bodonhelyi panasz: ke­nyeret csak másnaponként kapnak, nincs olajkályha, kerékpár, tűzhely. Egyed községben jobb a helyzet, csupán a hús kevés, s ugyanerre panaszkodnak az ár- pásiak is. Viszont az ő boltjukban van olajkályha és női kerékpár is. A falusi tapasztalatok alapján a MÉSZÖV keres­kedelmi szaktanácsadója elmondja, hogy két éve kevés a kerékpár, ezért a megyei kereten kívül 2500 darabot „koldultak össze” itt-ott az országban, de ez sem elég. Az olajkályha is hiánycikk, csak úgy, mint a vízvezeték-szerelék. Sok új fürdőszobás ház épült, hirtelen megnőtt az igény. Ami a kenyérellátást illeti: a sütőiparnak a szerződés értelmében kö­telessége lenne naponta szállítani minden olyan boltba, amelynek a napi értékesí­tése meghaladja a 100 kilót. mm. A wo«. „Asszonybeszéd” — PiCSCÉlraiiliiE* ezt a címet adta ri­portjának, a Nógrád megyei lap munka­társa, aki a határszéli Somoskőújfaluban szövetkezeti asszonyokkal váltott szót éle­tűikről, munkájukról. Noha a falu vezeté- se sokat tesz azért, hogy a női egyenjo­gúság érvényesüljön, a folyamat meglehe. tősen lassú. A növényápolásban dolgozó asszonyok tavaly még 3—4 forintos óra­bérért kapáltak. Ha tíz órán át vágták a kőkemény domboldalt, akkor sem kerestek többet 30—40 forintnál. Ami a férfiakat illeti, számukra eleve lehetetlen az ilyen kevés napi kereset. Az asszonyoknak ne­hezebben „nézik el” a családdal, a gye­■ Asszonybeszéd ?... - Fejér megyei újjáépítés szabolcsi adattára rekkel járó elfoglaltságot is. Sőt, ha ta­nulnak, szemükre vetik a törvény biztosí­totta szabadságot is. Nekik hosszú időn át kell bizonyítani rátermettségüket a munkára, a vezetésre, míg a férfi hozzá­értését akkor is elhiszik, ha csak mond­ja... De az „asszonybeszédre” ma mái egyre többen és egyre jobban figyelnek Somoskőújfalun is. «S'! _______ A laP munka­JOLé * iSiSS-Üb» farsíú egesz ol­****** dalas riportban számolnak be azokról, akik az újjáépí­tésben megyéjük követeiként Szabolcsban dolgoznak. A Fejér megyei építőmunká- sok elmondják, hogy egyre jobb a mun­katempó, növekszik a helyi szervek és a lakosság segítőkészsége. A kormány ren­delkezése értelmében — amely szerint minden családnak tető kell legyen a fej« felett mielőtt beköszönt a tél — egy szo­bát és a konyhát kell lakhatóvá tenni, Ezzel szemben — mondja a Fejér me­gyeiek főépítésvezetője — vállaltuk, hogy az egész belső vakolást és a melegpad­lózást is megcsináljuk, s a lakások min­den része lakható lesz. Az ÉVM újabb 30 lakás építésével bízta meg a Fejér me­gyeieket, Nagyhódos, Kishódos, Garbóc és Méhtelek térségében. eV-efféc-rr- —A Szabolcs­Magyarország szamár me. gyei lap mai hónapok óta változatlanul vezető helyen foglalkozik az újjáépítéssel. Legutóbbi számában részletes és átfogó összegezését adja az építés eredményeinek és gondjai­nak. Beszámol arról, hogy az építési en­gedélykérelmek határidejének meghosz- szabbítása eredményes volt, szeptembei 1-ig 5800-an kértek építési engedélyt, míg az OTP-hez 4452 kérelem érkezett. Több mint négyezer lakás helyét tűzték ki, s több mint háromezernek a falazását vég­zik. Lassúbb tempóban halad az utak építése, pedig 14 megye segíti ezt a mun­kát. Tíz faluban láttak hozzá törpe vízmű építéséhez. A mezőgazdasági építkezések üteme sem kielégítő. termés ellenére sem lesz fennakadás az ellátásban. Ennek ellenére a jövő év első negye­dében kisebb zavarokra számítanak. Ah. hoz ugyanis, hogy a főváros iskoláiba mindennap délre el tudják juttatni az ételt* a vállalatnak hetven gépkocsira lenne szüksége. A szállítási vállalatok viszont munkaerőhiány miatt nem tud­nak minden esetben időre eleget tenni kötelezettségeiknek. Ugyanakkor a gyer­mekélelmezés sajátos munkaerő-problé­mával küzd; nincs elegendő kisegítő- személyzete. Az iskolai tejakcióval ebben az évben — idáig — nem volt fennakadás. Naponta 12—15 ezer adagot szállítanak, de ameny- nyiben volna igény, még 25 ezerre vál­lalnának megrendelést. A népszerű akció idei új vonása: eddig csak előfizetéses alapon lehetett, ezentúl alkalmilag is le- hét tejet vásárolni az iskolákban. A tavaly megnyílt Pajtás gyermek­étterem kedvező tapasztalatai alapján két újabb, de a Pajtásnál nagyobb kapacitá­sú gyermekéttermet nyitnak a Füredi úti és a rákospalotai lakótelepeken. Évek óta problémát okoz, hogy a vál­lalat üzemeiben csak délelőttönként dol­goznak. A második műszakban most va­csorafőzést vállalnak. A környék idős, egyedülálló emberei számára három fo­gásból álló vacsorát készítenek nyolc fo­rintért, ezért az esti órákban kell az is­kolák konyhájára menni. Idáig húsz — többnyire peremkerületi vagy lakótelepi — iskolában vették igénybe ezt az új és praktikus szolgáltatást. A vállalat napi 2—3 ezer vacsoraadagot is el tudna ké­szíteni. Köztudott, hogy a gyermekélelmezés állami támogatást élvez. Az igazgató el­mondotta, hogy folyamatban van a nor­ma rendezése, de addig is (a jelenlegi arányokon belül) szeretnénk a nehéz, zsí­ros ételek helyett könnyű, tejes, franciás ételeket készíteni. B. K Katonák búcsúztatása Kedden Szabolcs-Szatmár megyében ünnepélyesen elbúcsúztatták az árvíz sújtotta terület újjáépítésében részt vett katonákat, akik másfél hónappal ezelőtt érkeztek a Szamosközbe, hogy segítséget nyújtsanak a nagy mennyiségű építő­anyag kirakásához. A nyíregyházi Fegyveres Erők Klub­jában rendezett ünnepségen részt vett Szűcs László vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ványai Sándor vezér­őrnagy, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára,.Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb-%lnökhelyettese, va­lamint a szállításban érdekelt szervek ve­zetői. A megyei pártbizottság és a tanács, valamint a lakosság képviseletében dr. Gombás Sándor mondott köszönetét a katonáknak. Hasonló ünnepségeken a délutáni órák­ban Csengerben, Fehérgyarmaton, Máté­szalkán és Vásárosnaményben ugyancsak elbúcsúztatták az újjáépítésben részt vett katonákat.

Next

/
Thumbnails
Contents