Magyar Hírlap, 1970. szeptember (3. évfolyam, 243-272. szám)

1970-09-16 / 258. szám

~J - — LL. 1 ■ 1 Ul I i 1 JJ .1^.1 ~ Magyar Hírlap ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK /^ruűf­1970. SZEPTEMBER 16, SZERDA Magyar állampolgárok eltérítettek egy román repülőgépet Szeptember 14-én Bíró Miklós, Hamu- sits János és Karácsony Géza magyar ál­lampolgárok a Bukarest—Budapest— Prága között közlekedő román utasszál­lító repülőgép személyzetét fegyveresen arra kényszerítették, hogy az.NSZK terü­letén Münchenben szálljon le. A fenti személyek — akik közül kettő korábban köztörvényi bűncselekményt követett el —, valamint egyikük felesége és két kis­korú gyermeke Münchenben menedékjo­got kértek. A repülőgép többi utasával megérkezett Prágába. A közforgalmi repülés biztonságát sú­lyosan veszélyeztető közönséges bűnözők kiadatásáért a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma az NSZK kormá­nyánál a szükséges lépéseket megtette. A bűncselekmény ügyében a vizsgálatot a rendőrség folytatja. Magyar-csehszlovák barátsági est Nógrádon A szlovák nemzeti felkelés 26. évfordu­lója alkalmából kedden magyar—csehszlo­vák barátsági estet rendeztek Nógrád köz­ségben. A művelődési otthonban megren­dezett gyűlésen részt vett Marczinek Ist­ván, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottságának titkára és Karol Nottin, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének kulturális at­taséja. Az ünnepségen Ján Gothe, a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgató- helyettese mondott beszédet. Jubilál a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Jubilál a mérnöki előtervezés egyetlen magyar szakosított vállalata, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat. Dr. Gabos György igazgató az alapítás 20. évfor­dulója alkalmából tegnap sajtófogadáson számolt be a két évtizedes munka legjele­sebb eredményeiről és a további tervek­ről. Ugyancsak tegnap avatták fel a válla­lat elektronikus számítógépét, amellyel részben gépesítik a tervezést és lehetővé teszik, hogy azonos költségért egy helyett több tervváltozatot kapjanak a megren­delők. A DÍVSZ jubileumi kongresszusa Október 26-a és november 5-e között Budapesten tartja VIII. jubileumi kong­resszusát a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség. Ekkor ünnepli meg a világ minden tájáról érkező 700 küldött — köz­tük hazánk delegátusa is — a DÍVSZ fennállásának 25. évfordulóját. Vadászati naptár A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban tájékoztattak bennünket a vadászati idényről. Közölték, hogy szep­tember 1-től már szabad a vadászat go­lyóra érett szarvasbikára, valamint szarvastehénre, szarvasborjúra és ünőre, Őzsutára, gidára, vetési Iádra, kis- és nagylilikre, récére (a kékes csőrű réce ki­vételével) és nem mesterséges halastava­kon szárcsára, seregélyre. Október 1-től lehet vadászni dámbikára, dámtehénre, ünőre, borjúra, muflonkosra, fácánkakasra, fogolyra, október 15-töl nyestre, nyusztra. A nyúlvadászat november 1-töl decem­ber 31-ig tart. A megyei tanácsok mező- gazdasági és élelmezési osztályai azonban a mezei nyúl, ,a fogoly és a fácánkakas vadászatát megtilthatják, ha ezt a vad­állomány hiánya indokolja. Egész évben szabad vadászni vetési varjúra — fészkelő telepek kivételével. Az őszi ülésszakra készülnek a megyei képviselőcsoportok Veszprém megyében csak egy új ház­gyár oldhatja meg az építőipari kapacitás- hiányt — állapították meg a megyei kép­viselőcsoport tegnapi ülésén. Szó esett a megye, munkaerőhelyzetéről, gondjairól. Az ülésen megvitatták a választójogi tör­vény módosítására vonatkozó törvényja­vaslatot is. Az országgyűlési képviselők Zala me­gyei csoportja kedden szintén ülést tar­tott, amelyen Gazsó Sándor, a csoport ve­zetője ismertette az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészületeit és az állandó bizottságok munkáját. A. kép­viselők megtárgyalták negyedik ötéves tervnek a megyére vonatkozó javaslatait. Magyar bányajog 700 oldalon \ &22s A bányásznapon jelent meg a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásá­ban dr. Tárkány Szűcs Andor, dr. Radnay József és dr. Kiss László „Magyar bánya­jog” című könyve. így a bányásznap ün­nepi eseményei sorában az idén olyan je­lentős eseményt is üdvözölhettünk, mint az első, szocialista társadalmi viszonyo­kat tükröző magyar bányajogi kézikönyv megjelenése. A könyv rámutat o bányászat és jog szoros összefüggésére, egyrészt a hazai bányászat kialakulása és fejlődése, más­részt a magyar bányajog történetének vázlatos ismertetése útján. Foglalkozik az úgynevezett bányaregáléval (a bányászat joga uralkodói felségjogok közé tartozott) és ezen keresztül a helyi, bányavidéki jogszabályokkal. A két terület nemcsak történelmileg kapcsolódik szorosan egymáshoz. A bá­nyászati tevékenység összefonódik olyan viszonyokkal, mint: a bányászati jog en­gedélyezése, bányatelek kialakítása, biz­tonsági rendszabályok, felszínen okozott károk rendezése, a terület újrahasznosítá­sa. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik töb­bek között a bányajog, de ezeken kívül is nagyon sok érintkező jogterület is van. Az államigazgatási joghoz tartoznak a víz­jogi, pénzügyi jogi problémák, de jelen­tősek a polgári jogi, földjogi és munka­jogi kapcsolatok is. A szocialista magyar bányatörvényt 1960-ban alkották. Addig — természete­sen megfelelő korrekciókkal — a száz év előtti osztrák bányatörvényt alkalmazták. Az új törvény és a végrehajtására kiadott számos minisztertanácsi, miniszteri és bányahatósági rendelet, illetve utasítás alkotja együttesen a magyar bányajogot. A szocialista társadalmi viszonyok kiala­kulása mellett a magyar bányajog meg­alkotásánál figyelembe kellett azt is ven­ni, hogy maga a bányászat is nagy fejlő- . désen ment keresztül. Kialakult hazánk­ban is á ichlszíni bányászát, bauxitbányá­szat, olaj- és földgázbányászat. Ez a szer­teágazó bányászati tevékenység, szerte­ágazó jogi szabályozást kíván. Az új ter­melési viszonyok új szabályozást, új jogi formákat követelnek. A bonyolult jogi problémákban való el­igazodás a legképzettebb szakemberek számára is nehéz feladatot jelent. Ehhez nyújt nagy segítséget a kézikönyv. A ma­gyar bányajog több mint 700 oldalas fel­dolgozása napjainkig bezárólag céltudato­san, az összefüggések figyelembevételével és kellő szerkezeti tagolással dolgozza fel a magyar bányatörvény alapján vala­mennyi kapcsolódó jogszabályunkat és a kialakult gyakorlatot. Használata nem­csak a bányászatban dolgozó műszaki, közgazdasági és jogász-szakembereket se­gíti, de az államigazgatásban dolgozó minisztériumi és tanácsi szakemberekét is. Ugyanakkor azáltal, hogy a mű vilá­gosan és részletesen tárgyalja a bányászai biztonságával, a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésével és munkaviszo­nyával kapcsolatos kérdéseket is, a bá­nyászok számára is segítséget nyújt. Tár­sadalmi rendszerünknek egyébként is fontos célkitűzése, hogy minden dolgozó közelebb kerüljön az állami tevékenység­hez, ismerje meg annak alapvető szabá­lyait. Ahhoz, hogy ez valóra váljon, szük­ségesek olyan szakkönyvek, amelyek kö­zel hozzák a dolgozókhoz a vonatkozó joganyagot. A könyv a történeti fejlődést és a fo­galmi meghatározásokat tárgyaló fejeze­tek mellett külön foglalkozik a bánya­igazgatás szervezetével, a földtani kuta­tással, a bányászat művelésével, a bizton­sági szabályokkal, a bányakárok megtérí­tésével kapcsolatos eljárással, a bányá­szokra vonatkozó rendelkezésekkel, az in­gatlanok és vizek használatával. Emellett ismerteti néhány fontosabb európai állam bányajogát is. A könyv a részletes fel­dolgozás mellett függelékben közli a bá­nyatörvényt és végrehajtási rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövegét, to­vábbá egyes fontosabb bányászati bizton­sági szabályzatokat és utasításokat. Rész­letes jogszabály- és tárgymutató, vala­mint fénykép- és rajzmellékletek egészí­tik ki a könyvet. Több a súlyos testi sértés Egy most lezárult vizsgálat megállapí­totta, hogy az erőszakos és garázda jel­legű bűntetteknek egyharmada szándékos, súlyos testi sértés. Városokban és közsé­gekben azonos arányban fordult elő: tíz­ezer lakosonként öt. Az Országos Krimi­nalisztikai Intézet megvizsgálta e bűntelti kategória alakulását, s megállapította, hogy a súlyos testi sértés miatt indított büntető eljárások száma az utolsó öt esz­tendőben évente 3—4 százalékkal emel­kedett, s tavaly már 13,5 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. A bűntett két elkövetési módja közül a bántalmazás a gyakoribb, az egészségron­tás csak kivételes. A leggyakoribb az, hogy a sértettet megütik, illetve megrág­ják; az egykori falusi virtuskodásra jel­lemző bicskázás csak mintegy nyolc szá­zalékban szerepelt a vizsgálati anyagban. Ez részben azzal magyarázható, hogy a bicskázás a gyakorlatban — általában sú­lyosabban — emberölés kísérletének mi­nősül. Az esetek több mint egyharmadában az utcán vagy más közterületen, egyötödé­ben lakásban, házudvaron, lépcsőházban követték el a bűntettet. Szembetűnő, hogy vendéglő vagy más szórakozóhely arány­Olajkályha, gázkészülék a szamoshátiaknak A Vasért Nagykereskedelmi Vállalat — amelynek egyébként nem elsőrendű fel­adata a távoli országrész ellátása — ed­dig dicséretre méltóan segítette az árvíz sújtotta Szabolcs-Szatmár megye helyre- állítási munkáit. Azelőtt két-három va- gonnyi, az elmúlt hónapokban pedig több mint 20 vagon árut — az újjáépítéshez szükséges szerszámokat, anyagokat, ásót, lapátot, betonvasat, vízvezetékcsövet, ács­kapcsot stb. — szállított Mátészalka, Csenger, Fehérgyarmat körzetébe. Csupán szögből 12 vagonnyit küldött az érintett terület üzleteibe, s az utóbbi napokban újabb 150 tonnás szögszállítmányt indí­tott útnak. A szükségletnek megfelelően gondoskodtak zománcedényekről, ame­lyekből ajándékként is adtak több mint 100 ezer forint értékűt. A rendkívüli fel­adatokhoz igazodó árubeszerzésüket di­cséri, hogy más területek ellátása sem szenvedett hiányt. Az újjáépítés előrehaladtával, az ősz közeledtével másfajta igények merültek fel, s a Vasért telkészült ezek kielégítésére is. Egyebek között drótfonatot, vaskaput, 120 ezer méter ereszcsatornát, 100 ezer hullámpala-erősítő csavart, s egyelőre több száz kályhát, tűzhelyet adott a megye üzleteibe. A Vasért a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben cs'aknem ötezer olajkályhát és különféle gázkészü­léket tartalékol a szamoshátiak részére. Amint szükség lesz rájuk, az üzletek meg­rendelésére azonnal saját kocsijaival a helyszínre szállítja a fűtőberendezéseket és tartozékait. lag ritkán — nyolc százalékban — volt a bűntett színhelye. Ez azzal magyarázható, hogy italozás után az utcán, lehetőleg ta­núk nélkül akarják befejezni a veszeke- dők a vitát. Munkahelyen csak ritkán for­dult elő ilyen bűntett. A cselekmények több mint egyharmada szombatra és ün­nepnapokra esett, többnyire jelentős sze­szesital-fogyasztás előzte meg. Az elköve­tők mintegy 45, a sértettek több mint 40 százaléka volt italos. Ami az elkövetés módját és eszközét illeti, a sérüléseket többnyire a fejen, kisebb részben a végtagokon, továbbá a felsőtesten okozták. Ezért a sérülések kö­zül leggyakoribb az orrcsonttörés vagy -repedés, ezt követi az arccsont és az áll­kapocs törése; a különböző töréses sérülé­sek aránya csaknem 60 százalék. A gyó­gyulási idő átlag 26 nap. A bűntettek mintegy 87 százalékát fér­fiak követték el, többségük középkorú, s csaknem 64 százalékuk házas. Alacsony műveltség is közrejátszik a bűncselekmé­nyeknél, például az elkövetők alig több mint négy százalékának volt az általános iskola nyolc osztályánál magasabb vég­zettsége. Több mint az ötödük csak az ál­talános iskola I—ÍV. osztályát végezte el. A tettesek egyharmada büntetett előéletű, 30 százalékuk rendszeresen visszaeső. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a tetteseknek csak hét százaléka követte el a cselekményt előre kitervelten, tehát az elkövetésre jellemző az alkalomszerű­ség. Az okok között szerepel a haragos viszony, a bosszú, házastársaknál a válás kimondása után kényszerű együttlakás, az anyagi természetű nézeteltérések, a lakásviták és a féltékenység. A játék A kerületi tanócs végrehajtó bizottsá­gának üléséről kiadott hivatalos jelentés természeténél fogva meglehetősen szárazon fogalmazott: „A tizenhat tanácsi óvoda kö­zül csupán a József Attila lakótelep óvodái sorolhatók a korszerű, jól felszerelt gyer­mekintézmények közé, a többinél meglehe­tősen szerények a játszási lehetőségek. Az óvodák kicsik — például az Ipar utcai és Erkel utcai —, s udvar sincs mindenütt.” Mint említettem már, e mondatokban nem virágoznak stilisztikai szépségek, az ér­zelmeket sem indítják meg szívet marko- i lóan hatásos szavak, ám én mégis öröm­mel olvastam őket. Mert a szokványos je­lentésfogalmazáson ezúttal átsüt valami em­beri, valami érzelmi, valami melegítő és, ha negatívumról beszél is, valósággal megha­tó ez a belső felkiáltójellel fogamazott mon­datrész: .....s udvar sincs mindenütt”. Egyszerűen azért, mert a jelentés arra figyelmeztet, hogy nem elég bölcsődéket, óvodákat, gyermekintézményeket tervezni, építeni, „férőhelyeket létesíteni", hanem gondolni kell a játékra is. Vagyis, udvarok­ra van szükség. Szabad térre és levegőre, hogy nagyokat lehessen kiáltani, futkosni, labdát rúgni, bukfencezni, fára mászni, ki­pirulni és megizzadni, ipi-apacsozni. S mert beszél róla a tanács, tenni is akar a „hiva­talos hatóság”. Ennek örvendezek, amikor a reggeli friss híreket olvasom, s aztán durva szitok tői be a nyitott ablakon a bérházak közötti játszópark felől. Épületes jelenetnek lehe­tek szem- és fültanújd. Egy felnőtt a vidá­man futkározó, hintázó, focizó gyermekekre tört rá szidalmaival: — Fogjátok be a pofátokat, kitépem a hajatokat, mit gondoltok, hol vagytok, itt nem lehet lármázni... - és ömlik, ömlik belőle a gyűlölködés szóiszapja, valósággal elborítja a környéket, a gyermekek ripdtan kushadnak, és ijedt mozdulattal ezt kérde­zik: „hát mit tettünk?”. Semmit sem tettek. Semmi rosszat. Egy­szerűen és természetesen játszottak. Akkor odajött egy felnőtt, akit valami hamis mo- rdlizólási hajlam, valami diktátori fegyelme­zési alsó ösztön, valami kényszerképzet ar­ról, hogy az emberek akkor jók, ha moc­canás nélkül valóké szóval odajött egy nagy lábú, kicsi szívű, kicsi fejű felnőtt és szidni kezdte a játszó gyermekeket. A példa nem túlzó, a példában szereplő jelenet megtörtént, s az emberben, aki ezt látta, hallotta, valami megrebbent. Nekem például az jutott eszembe, hogy talán nem is azért hiányoznak az udvarok, játszóterek, futkosásra csudajó pázsitok, a legtöbb óvo­da, gyermekintézmény szomszédságából, mert kevés a tégla, a cement, az anyagi lehetőség, hanem inkább azért, mert még sok olyan felnőtt van, aki azt hiszi, hogy a játék nem komoly dolog. Pedig higgyék el, igazi felnőtt sem lehet az, aki nem veszi komolyan a játékot. Gépesítési kongresszus Kedden a Technika Házában megkez­dődött a III. kertészeti gépesítési kong­resszus, amelyre 12 országból 80 külföldi szakember érkezett. A megnyitó beszé­det dr. Varga József egyetemi tanár, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke mondotta, majd dr. Gergely István me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes adott áttekintést Magyarország kertészeti termelésének helyzetéről. A legmagasabb üzemcsarnok A Dunai Vasműben 1,1 milliárd forin­tos költséggel épül az ország első folya­matos acélöntöműve, amelynek berende­zéseit a szovjet ipar gyártja és szállítja. A 43,4 méter magas öntőcsarnok lesz az ország legmagasabb üzemi csarnoka, amelyben két folyamatos öntőgépet he­lyeznek el. A 280 tonna teherbírású öntődarut is a Szovjetuniótól vásároljuk. Ezzel a daru­val emelik majd 25 méter magasba a fo­lyékony acéllal teli üstöket és öntik az acélt a folyamatos öntőgépbe. Az öntőmű építkezésén együtt dolgoz­nak a 26. Építőipari Vállalat, valamint a Ganz-MÁVAG szakemberei. Az év végéig 300 millió forint értékű munkát végez­nek el. Gázkitörést fojtottak el Hajdúszoboszlón Szerencsés kimenetelű gázkitörést sike­rült minden különösebb baj nélkül elfoj­tani Hajdúszoboszló határában. Az emlé­kezetes nagyhegyesi gázkitörés színhelyé­től alig 500 méterre keletkezett az újabb kitörés, amikor az egyik gázkúton a Du­nántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Válla­lat dolgozói a berendezést javították; Az iszappal feltöltött kút eddig ismeretlen okból beindult és a csőelzáró szerelvény a_ kiépítés alatt álló termelőcsőről lesza-“ kadt. A kitörés elfojtását nyomban meg­kezdték, s az sikerült is. A műszaki bal­eset körülményeinek kivizsgálását a Szol­noki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség megkezdte.

Next

/
Thumbnails
Contents