Magyar Hírlap, 1970. október (3. évfolyam, 273-303. szám)

1970-10-18 / 290. szám

12 1970. OKTÓBER 18. VASARNAP Magyar Hírlap CSALAD - OTTHON - HÁZTARTÁS Bútorvásárlás előtt MINDEN CSALÁDBAN költséges, nagy beruházásnak számít a bútorvásárlás, tör­ténjék az új házaspár fészekrakása, vagy „öreg” házasok újrarendezkedése alkal­mából. A választást jól meg kell fontolni, hiszen a lakás berendezése hosszú időre szól, és ha valamit már megvettünk, at­tól nem szívesen válunk meg. Nem elég azonban csak a bútor szépségét, minőségét mérlegelni, számolni kell a falak méretei­vel, a lakás adottságaival és a berendezés használatával szemben támasztott igé­nyeinkkel is. A bútorvásárlás nélkülözhetetlen kellé­ke a berendezendő helyiségekről készült alaprajz, amit minden műszaki képzett­ség nélkül bárki megcsinálhat. Készülhet milliméterpapíron, vagy akár egyszerű kockáspapíron, irkalapon. A FALAKAT egyenként lemérjük. A mérőszalagot (centimétert) a fal mentén, a padlózaton vezetjük saroktól sarokig. Az így kapott adatokat arányosan kicsi­nyítve átrajzoljuk a papírra. A kicsinyítés tetszés szerint történhet. Alkalmazhatunk 100-as léptéket, akkor 1 méter hosszúsá­gú falfelületnek 1 cm-es vonal felel meg, lehet 50-es léptékben ábrázolni, akkor 1 méter 2 cm-rel egyenlő. (A vonalakat ajánlatos vonalzó segítségével, könnyen radírozható puha grafitceruzával húzni.) Lényeges a rajzon az ajtók, ablakok, fűtőalkalmatosságok bejelölése, és jó, ha a tévéantenna, dugaszolóaljzatok is fel vannak tüntetve. (Ha konyha berendezé­séről van szó, a vízcsap és a tűzhely be­rajzolásáról se feledkezzünk meg!) Az aj­tókat, ablakokat külön lemérjük, és azt is, hogy az adott falrészen a saroktól milyen távolságra helyezkednek el. Az ablakot ábrázolhatjuk két vízszintes vonallal, az ajtónál jó, ha a nyitás irányát is jelöljük. A fűtőtest hosszát és szélességét is tün­tessük fel Áttekinthetőbb az alaprajz, ha ezeket a jelöléseket színes ceruzával vé­gezzük. EZUTÁN SZÁMBA VESSZÜK a beren­dezés használatával szemben támasztott igényeinket. Először az egyes helyiségek, illetve szobasarkok rendeltetését kell meg­határozni: hol lesz az étkező, munkahely, társalgósarok, hálórész stb. Hány személy részére kell fekvőhelyet biztosítani, mi­lyen otthoni tevékenységeket, kikapcsoló­dást kell szolgálniuk a bútoroknak, meny­nyi holmi tárolására kell alkalmasnak lenniük. A tervezgetésnél ne csak a je­lenlegi igényeket vegyük figyelembe, ha­nem az igények várható változását is. A helyiségek és igényeink feltérképe­zése során tiszta képet nyerünk arról, hogy milyen térigényű és milyen rendel­tetésű bútorokra van szükségünk. Meg­könnyíti a választást, ha meghatározott céllal indulunk vásárolni. A bútor vásár­lásánál ne bízzuk magunkat szemmérté­künkre. Mielőtt döntenünk, mérjük le a kiválasztott berendezés darabjait és ké­szítsük el kicsinyített rajzukat. (Hosszú­sági és szélességi méret szükséges hozzá.) LEGJOBB, HA KARTONRA vagy va­lamilyen keményebb papírra rajzoljuk, és az egyes darabokat külön-külön kivágjuk. A bútoralaprajzokat helyezzük be a la­kás alaprajzába annak megfelelően, ahogy előzetesen a helyiség berendezését elkép­zeltük, de a kartondarabok tologatásával új elrendezési ötletek is születhetnek. A játék mindenképpen hasznos, megéri a ráfordított időt, könnyebb a papírdara­bokat mozgatni, míg mindennek megtalál­juk a legmegfelelőbb helyet, mint az „élő” bútort emelgetni, tologatni. Gáspár Gabi Hobbyszekrény A hobby szó az Országh László „An­gol—Magyar Szótára” szerint vesszőpa­ripát, hóbortot, bolondériát, raplit, illetve kedvenc időtöltést, elfoglaltságot és szen­vedélyt jelent. Lehet tehát válogatni az értelmezés között, de ha már befogadtuk ezt a szót, most bemutatunk egy hobby­­szekrényt is, amelyet egy külföldi lapban láttunk. Lényege az, hogy a szekrény egy való­ságos munkaszobát foglal magába, ki­húzható munkaasztallal — amelynek a fiókjaiban is sok minden elfér —, gördít­hető székkel, mozgatható lámpával és természetesen rengeteg polccal,­ amelye­ket a kívánságoknak megfelelően, külön­böző magasságokban helyezhetünk el. Munka végeztével a szekrénybe vissza­csúsztatjuk az asztalt és a széket, ajta­ját bezárjuk és már helyreállt a rend. Az ajtót lehet függönnyel is helyettesíteni. Amatőr fotósok, bélyeggyűjtők, sőt varrónők számára — akiknek táskavarró­gépük van — nagyon praktikus. Akinek pedig barkácsolás a hobbyja, el is készít­heti. Igaz, hely kell hozzá, de még min­dig jobb egy kis zsúfoltság, mint az ál­landó rendetlenség. Sz. V. Egytálételek - kezdőknek OLASZ MAKARÓNI. Hozzávalók négy személyre: 25 dkg darált sertéshús, 30 dkg makaróni, 5 dkg zsír, egy hagyma, egy pohár tejföl, édes paprika, só, egy kis paradicsomkonzerv. Egy nagyobb fej hagymát vékonyra sze­letelünk és 5 dkg zsíron sárgára pirí­tunk. Rádobunk egy kiskanál édes pap­rikát és rögtön hozzáadjuk a darált húst. Elkeverjük és csipet sóval, fás paradi­­csomkonzervvel és kevés törött borssal ízesítjük. Ha már olcsó a friss paradicsom és zöldpaprika, úgy két-három felszeletelt paradicsomot és paprikát is adhatunk hozzá. A húst pár percig kavargatjuk, majd felöntjük 1 dl vízzel (Ha tettünk hozzá friss paradicsomot és paprikát, ak­kor csak V 1 dl vízzel öntjük fel.) Puhára pároljuk. (Kuktában 5 perc alatt kész.) A makarónit 3—5 cm-es darabokra tör­deljük és forró sós vízben kb. 15 percig főzzük. Leszűrjük, és a megpuhult hússal összekeverjük. A tálalás előtt hozzáadunk egy pohár tejfölt és azzal is jól elkever­jük. Zöldsalátát vagy készen kapható sa­vanyúságot adunk hozzá. RAKOTT KELKÁPOSZTA. Hozzávalók négy személyre: 1 kg kelkáposzta, 15 dkg rizs, 20 dkg darált hús, 3—4 dl tejföl, só, paprika. A kelkáposztának durva, külső leveleit leszedjük (ezeket nem használ­juk fel) cikkekre vágjuk, megmossuk és enyhén sós vízben puhára főzzük. (Kuk­tában 5—8 perc alatt kész.) A darált hús­sal úgy járunk el, mint az olasz makaró­ninál, csak a friss zöldpaprika használatát mellőzzük. A rizst kiválogatjuk, megmos­suk és felolvasztott zsírban annyi víz hoz­záadásával pároljuk, hogy éppen ellepje a rizst. Ha puha, tűzálló edényben lerak­juk a következőképpen: a jól leszűrt kel­káposztának a felét a tál aljára tesszük, arra szépen ráterítjük a fele rizsmennyi­séget, középre a húst, majd újból a rizs jön és végén a káposzta. Tejföllel leönt­jük és a sütőben átsütjük. ELSÓZOTT ÉTELEK. Ami a sózást il­leti, inkább kevesebb sót tegyen a házi­asszony az ételbe, mint többet. Utána még mindig lehet sózni, de az elsózott ételt helyrehozni nehéz, néha lehetetlen. Bár elsózott levesen segíthetünk azzal, ha né­hány szelet nyersburgonyát teszünk bele, mert az magába szív egy bizonyos só­mennyiséget. Az elsózott főzeléken tej vagy tejfel hozzáadásával javíthatunk. Sz. T. Növekszik a baba Eddig arról beszéltünk, hogyan táplál­juk és gondozzuk a babát. A csecsemő- és kisdedkorban azonban még számos prob­lémával kerülünk szembe, amelyek közül csak néhányat említünk meg. Az egyik ilyen legtöbbet vitatott kérdés az, hogy adjunk vagy ne adjunk cucsit a csecsemő­nek a gyermek óvódás, sőt iskolás korban is szopja meg az ujját. Ekkor már különbö­ző tárgyakkal játszik, és így sokszor pisz­kos keze ujját szopja. Ez természetesen különböző fertőzések forrása lehet. (Egyébként az állandó ujjszopás előidéz­heti a fogak ferde növését is.) Ebben a korban már nagyon nehéz leszoktatni a gyermeket. Általában meg kell keres­nünk az okot, amely a 3 éves koron felüli gyereknél is ezt a szokást fenntartja. Erőszakos módszereket nem szabad alkal­mazni; gondoskodjunk arról, hogy a gyer­mek minél többet tartózkodjék vidám, já­tékos, szórakoztató környezetben. És mi a helyzet a cuclival? Három­négy hónapos korban az addig szívesen szopott cuclit a csecsemő általában kikö­pi, és csak ritkán igényli huzamosabb ideig. Minden további nehézség nélkül 1—2 éves korig tökéletesen leszoktatható a cucliról. Hátránya, hogy a baba egye­dül nem „szolgálhatja ki magát”. Örömök és gondok Melyik a jobb: az ujja vagy a cucli? Ennél a — nyugodtan mondhatjuk — dilemmánál azt a megoldást válasszuk, amely kevesebb bajt, kényelmetlenséget okoz. Az újszülöttek nagy része néhány napos, de legkésőbb kéthónapos koráig megtalálja az ujját, és azt szopni kezdi. (Kivéve azt a csecsemőt, aki születése után mindjárt cucsit kap.) A csecsemőt megnyugtatja, elaltatja, sőt bizonyos fokig fájdalmát is csillapítja ez az elfoglaltság. Előnye, hogy az ujja tiszta és egyedül bármikor „kiszolgálja magát”. A csecse­mő fejlődése folyamán mozogni kezd, le­köti figyelmét környezete, kialakul felfe­dezési vágya, s mind kevesebbet szopja az ujját. Normális körülmények között 2—3 éves korig fokozatosan leszokik az ujjszopásról. (Legfeljebb ha nagyon ál­mos, akkor veszd ujját a szájába.) Problémát akkor okoz az ujjszopás, ha ez a természetes leszokás elmarad, és a A halálos autóba­lesetek ellen... Az egyre szaporodó halálos autóbalese­tek megelőzésére már évek óta folynak világszerte a kísérletek. Eddig az úgy­nevezett „légpárna”-szisztéma bizonyult a legmegfelelőbbnek és most ennek a tökéletesítésén dolgoznak Amerikában, ahol a tervek szerint 1973. január else­jétől csak olyan autók adhatók majd el, amelyeket légpárnával, „Air­bags”-szel láttak el. Ez a készülék az összeütközés pillanatában robbanásszerűen — gázzal — feltölti a ballonokat, amelyek védőpár­na gyanánt körülveszik és megvédik az utasokat. De „vannak még hibák”, elsősorban az, hogy a folyamatot elindító robbanás olyan hangerővel történik — ISO decibel —, ami káros az emberi szervezetre, dobhártyára, hallószervekre. Az sincs még tisztázva, hogy lehet-e dohányozni a légpárnával felszerelt kocsikban. A szemüveget viselők számára szintén ve­szélyes, mert a próbabábukkal végzett kísérleteknél a szemüvegek eltörtek. Megoldásra vár az is, hogy az össze­ütközésre spontán reagáló készülék ne lépjen azonnal működésbe hirtelen fé­kezésnél, erősebb zökkenőknél vagy egész jelentéktelen kis összekoccanás­nál, mert abban az esetben több kára van mint haszna. A japánok — ezt el­kerülendő — miniradarral próbálkoz­nak. Probléma a légpárna anyaga is, porózusnak kellene lennie, hogy az eset­leg eszméletlen utas a légpárnába temet­ve ne fulladjon meg. Téli kosztümök A téli kosztümöt nagyon ajánljuk min­dennapi viseletként, mert igen kényelmes a munkahelyen, és a villamoson, autóbu­szon való utazásnál is célszerű. A kosztüm anyagára nagyon alkalma­sak az üzletekben most kapható tweed és velúrkarakterű szövetek. Meleg bélésnek célszerűek a Szombathelyen gyártott mű­szőrmék, amelyek méteráruként különbö­ző színben kaphatók és amelyek amellett, hogy melegítenek, díszítik is a kosztümöt. A valódi szőrmék közül nagyon divatos a rókabárány, vagy rókagallér, amelyek nemcsak szépek, de azáltal, hogy szorosan körülölelik a nyakat, nagyon jól védenek a hideg ellen. A szoknyás téli kosztümök — főként a középkorúak részére — midi szoknyával készülhetnek. A kabátok hosszúsága az új divat szerint változó, a spancerszerű hosz­­szúságtól egészen a csípőt takaró hosz­­szig különböző variációk lehetségesek. A kabátok vonala karcsúsított, testhez si­muló, a szoknya pedig lefelé trapézvo­nalú, vagy hajtásokkal bővített. A téli kosztümök kiegészítői a jó mele­get tartó kötött, vagy a kitűnően formáz­ható mohair sapkák. A hosszú szövetsál a szőrmét is pótolhatja. Rajzainkon különböző zsánerű téli kosz­tümöket mutatunk be. Nadrágkosztüm kétsorosan gombolódó, csí­pőig érő kabáttal. A díszpántozása bőrből készült. Erre a kosztümre egyszínű szövetet ajánlunk, és akkor jól illik hozzá a skótkockás sapka és a hosszú sál. Midi kosztümünk kabátkája közel a derék­ra tett öv alatt végződik. A kabáton és a szoknyán két-két angolos zseb van. Szőrme­­gallér és kézelő díszíti. Erre a kosztümre a Gyapjúmosógyár „Tyron** elnevezésű szövetét ajánljuk. Kiegészítője a kötött, áll alatt gom­bolódó sapka. Velúr karakterű szövetből készült franciá­vá sabb kosztüm, róka sárgallérral és kucsmá­val. Ez a kosztüm derékra helyezett övvel is csinos. A globnisan szabott szoknya az előre­helyezett oldalvarrásban gombolódik. A klasszikus zsánerű téli kosztüm anyaga tweed szövet. A revert és a kézelőt szőr­mével díszítették. Szoknyája aszimmetrikusan rakott. Jól illik hozzá a nagyon divatos turbán. /'■jSN Dísztűzésekkel hangsúlyozott, szabásvona­­lakkal készült kosztüm, egysoros, aszim­metrikus gombolással és magasan, az archoz helyezett rókagallérral. Mohair sapkát tervez­tünk hozzá, amelyet szép dísztűvel rögzíthe­tünk. Spencer szabású kabátkával készült téli kosztüm, a nyaknál és a kézelőkön elhe­lyezett szőrmével vagy műszőrmével. A kabát a közepén cipzárral csukódik, a gombok csak díszítik. A szoknya végig féloldalasan gombo­lódik. Nádor Vera 3) Kibújt az első foga Sok örömet — de nem kevesebb aggó­dást és gondot — okoz a szülőnek, mikor a csecsemőnek kibújt az első foga — ál­talában 6 hónapos korában. Ez a folya­mat nagyjából a 20 hónapos korig tart, ilyen sorrendben: 6 hónapos korban megjelennek az alsó középső metszőfogak, majd a középső fel­ső metszőfogak. 8—10 hónapos korban ki­bújnak a felső szélső metszőfogak, ezt kö­vetik az alsó szélső metszőfogak. Az 1 éves babának 8 foga van. 2 éves korban a tejfogak növése befejeződött. Ekkor már 20 foga van a babának. A fogzás néha elhúzódhat, ez azonban nem jelent okvetlenül betegséget (angolkórt). Van olyan eset is, hogy a baba foggal születik. Ezek a fogak lazábbak, de ebből a baba fejlődésére, életére semmiféle kö­vetkeztetést nem szabad levonni. Érzé­keny, a gyermek nyugtalan, a fogzáskor rosszkedvű és étvágytalan is lehet, de lázat vagy görcsöket ez az élettani folya­mat nem okoz. Ha mégis lázt, hasmenést vagy más tünetet tapasztalunk, az min­dig valamilyen betegségre utaló jel. (Igaz, lázas állapotban könnyebben bújnak ki a fogak, mert az íny izomzata fellazul, ke­vesebb ellenállást képez.) Dr. Cat­t

Next