Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)
1971-01-13 / 13. szám
Attól függ, melyik kerületben lakik. Azonos oktatási feltételeket a főváros mindet iskolájában A héten közöltük munkatársunk, N. Sándor László két riportját a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról. A fővárosi tanács oktatási főosztályvezetőjének cikke fontos szempontokkal egészíti ki és motiválja a riportokban elmondottakat. Budapest huszonkét kerületében más és más lehetőségek állnak a szülők rendelkezésére gyermekeik óvodai elhelyezésére, napközi otthonos ellátására. Más feltételek mellett foglalkoznak az általános iskolák és különösen a középiskolák a tanulókkal és mindez természetesen befolyásolja a gyermekek tanulmányi eredményét, továbbtanulási lehetőségét Több óvodai hely Mindenki előtt ismert, hogy a különbözőségek okai mindenekelőtt a város fejlődésének történeti útjában keresendők. Az osztálytársadalmakban kialakult művelődési monopólium maradványait, a korábban önálló — és a tanácsrendszer kialakulásakor Budapesthez csatolt — települések művelődési ellátottságának elmaradottságát a tanácsi rendszer fennállása két évtizede alatt megszüntetni nem tudtuk. Az elmúlt években, különösen a harmadik ötéves terv során, jelentős erőfeszítéseket tettünk ezek felszámolására. Ennek ellenére a főváros közoktatásának még ma is egyik legnagyobb gondja a kerületek közötti nagy egyenlőtlenségek kiküszöbölése, az ellátottságok arányainak egymáshoz közelítése. A nőkről való gondoskodás, a nők helyzetének megkönnyítése közgondolkodásunk előterébe került. Az a humanizmus, amellyel a X. pártkongresszus foglalkozott e kérdéssel, különösen serkent bennünket hatékony intézkedésekre, hogy a szülők biztonságban tudják gyermekeiket, míg ők dolgoznak. Az óvodai ellátottság így került nemcsak a közoktatás, hanem egész társadalompolitikánk előterébe. Ma kétségtelenül ez nagy gondunk, annak ellenére, hogy ma Budapesten, nemzetközi munkásgyermekek segítésének egyik legcélravezetőbb módja, ha a tanulásukhoz szükséges feltételeket biztosítjuk. S ebből következik, hogy éppen ezeknek a kerületeknek az iskoláiban sokkal gazdagabbá kell tennünk a szemléltető eszközökkel való ellátottságot, sokrétűbbé a könyvállományt, több lehetőséget biztosítani az iskola kulturális tevékenységéhez. Különbségek Különösen nagy a különbség a budapesti középiskolák között Ezek pedig közvetlenül érintik a fiatalok egzisztenciális érdekeit, továbbtanulási vagy elhelyezkedési lehetőségeit. Egy-egy középiskola munkájának eredményességét sok tényező befolyásolja. Ilyen tényezők: az iskola objektív körülményei, épülete, felszereltsége, a szakosított tantervű osztályok aránya, a csoportos oktatás lehetőségei. Jelentősen befolyásolják az eredményességet a szubjektív körülmények, a pedagógus közösség felkészültsége, a nevelőmunka hatékonysága, az iskolavezetés színvonala, s nem utolsósorban az odajáró gyermekek otthoni körülményeinek kulturáltsága. Iskoláink ily módon voltaképpen egyenlőtlen versenyben állnak egymással Arra kell törekednünk, hogy megközelítően azonos feltételeket teremtsünk a középiskoláinkban az oktató-nevelő munka számára. Az elmúlt esztendőkben tudatosan javítottuk a külső kerületek középiskoláiban az oktatás feltételeit. Növeltük a tagozatos osztályok számát. Előadótermeket hoztunk létre, gazdagítottuk a szertári felszerelést, a könyvtárakat. A főváros központi alapjából az egyenlőtlenségek megszüntetésére a gimnáziumokban 1988-tól mintegy 6 millió forintot fordítottunk. Következetes erőfeszítéseket tettünk az elmúlt években a szakközépiskolák fejlesztésére is. Az elmúlt 4 esztendő során 64 tanműhelyt, 24 szaktantermet, 10 laboratóriumot és 30 egészségügyi demonstrációs termet építettünk Tizennyolc milviszonylatban is kiemelkedő magas arányban (74,2 százalék) biztosítjuk az óvodás korú gyermekek óvodai elhelyezését. Igaz, hogy ez a tényleges szükségletet nem elégíti ki. Az óvodai ellátottság tekintetében is lényeges különbség van a kerületek között. A fővárosban az óvodába jelentkezett gyermekek 13,9 százalékát kellett elutasítanunk férőhelyhiány miatt. Viszont, míg az I., III., XX. kerületekben a jelentkezetteket csaknem 100 százalékban felvették, addig a XI., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. kerületekben a jelentkezők több mint 30 százalékát el kellett utasítani. Budapesten jelenleg az óvodák kihasználtsága 120 százalékos, azonban még a III., V. kerületekben 100 százalék körül vettek fel csupán gyermekeket, van olyan kerületünk (XVII.), ahol 135 százalékos a kihasználtság, s a VII., X., XI., XIII., XVI., XVIII., XX., XXI., XXII. kerületekben 120 százalék felett van. A közeli években egyik fontos célkitűzésünk az óvodai férőhelyek számának növelése. Ebben nagy segítséget jelenthet a kerületi tanácsok önállóságának növekedése. A negyedik ötéves tervben az eddig legrosszabbul ellátott kerületekben lesz a legnagyobb fejlesztés. Az iskolák felszerelése Évek óta következetesen törekszünk arra, hogy valamennyi általános iskolában a fővárosban megközelítően azonos mértékben álljanak rendelkezésre az oktatáshoz szükséges eszközök (szertári felszerelés, film, rádió stb.) és a zömében munkáslakta kerületekben erőteljesebben fejlődjenek a könyvtárak, színesebbé, gazdagabbá váljon az iskola kulturális tevékenysége. E kerületekben a budapesti átlagnál nagyobb fejlődésnek lehetünk tanúi, de még ennek ellenére is az iskoláztatásra jellemző általános mutatók a budapesti átlagnál nem egy helyen alacsonyabbak. 1ió forintot költöttünk gépek és műszerek vásárlására, 15 millió forintot az iskolák felszerelésének gazdagítására. Ennek ellenére a szakközépiskolák ellátottságában igen nagy különbözőségek vannak és ezek negatívan befolyásolják az odajáró tanulók fejlődését. Az iskolák munkájának eredményességét nagymértékben befolyásolja a nevelőtestület felkészültsége. Nem kétséges, hogy a pedagógiai munka nem azonos erőfeszítést kíván egy gyengébben felszerelt iskolában, ahol sok esetben a tanulók nagy része információinak zömét az iskolában szerzi, ahol több szükség van a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, mint azokban az iskolákban, ahol sokkal jobbak az objektív és szubjektív feltételek. A pedagógusok bérezése között még sincs semmifajta differenciáltság e tekintetben. Ezért nem lehet kivételnek tekinteni, hogy a külső kerületekből a belső kerületekbe áramlanak a pedagógusok, s a külső kerületekben rosszabb a szakos ellátottság, nem egy esetben tanárhiánnyal küzdenek. Óvodákban, sőt, már az általános iskola alsótagozatában is képesítés nélküli nevelőket kényszerülnek alkalmazni. Mindezek következtében nagyon sok túlmunka hárul reájuk helyettesítésekből és a tanórán kívüli feladatok ellátásából. Ezek a tényezők is befolyásolják azt, hogy ezekben az iskolákban kisebb hatékonysággal dolgoznak kollégáink. Budapest egységes város. Lakói elvárják, hogy gyermekeik neveléséhez a szükségleteknek megfelelően megközelítően azonos feltételeket biztosítsunk, bármely kerületben is laknak. A kerületi tanácsok, mint az iskolák fenntartói, a lakosság, a kerületükben levő vállalatok, üzemek segítségével nagy felelősséggel törekszenek ennek biztosítására. Erőfeszítéseik azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha ehhez központi támogatást is kapnak. A fővárosi tanács oktatásügyi irányításának rendelkeznie kell olyan lehetőséggel, hogy hozzájáruljon a kerületek művelődési ellátottságában jelentkező egyenlőtlenségek felszámolásához a kerületi erőfeszítések arányában. Mezei Gyula, a fővárosi tanács oktatásügyi főosztályának vezetője * Vb ,1 «s s fa »«. «ér •lg* nE*! "a ts sás sí« s 3i«< ö««? Sj- sis #S®U S3 ® ’S e as-a m -5 — 2® © g í3,s S0,3c b33S i 3SC X N — , *© 21 aj C-oge-3 Se ©•« *2 225 s «g &» _ » « g 2 3 tS iS Sh b 3 3-5 oO'S«S Y. Budapesti átlag: i 23,1 SS»* 3*4 «,« 2,« 41,8 kerületi átlag: IV. 23,1 38,2 324 »54 72,9 2,5 69,5 X. 25,1 31,6 47,8 96,4 73,* 2,4 54,0 XHI. 26,4 44,3 38,5 97,6 76,2 2,8 53,6 XVIII. 25,9 46,3 35,9 94,6 76,8 2,2 63,7 XX. 25,4 40,4 34,6 94,3 74,5 1,8 63,1 XXL 264 4W SW J64 11JS 34 444 KULTÚRA - MŰVÉSZET 8 1971. JANUÁR 13. SZERDA Magyar Hírlap KRÓNIKA EÖTVÖS JÓZSEF halálának 100. évfordulója alkalmából február 2-án emlékülést rendeznek a Tudományos Akadémián. Ugyanezen a napon megkoszorúzzák a Várnegyedben a szülőházán elhelyezett emléktáblát, valamint sírját az ercsi temetőben. Másnap Ercsiben megnyitják ifjúkori lakóházában az Eötvös emlékszobát. A SZEGEDI JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM természettudományi karának mintegy 50 hallgatója rendszeresen segíti a Csongrád megyei középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. A HALDING VANDÁLOK régészeti emlékei a Kárpát-medencében címmel ötévi kutató- és rendszerező munkával 820 oldalas tanulmányt készített dr. Csallány Dezső kandidátus, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOMTÖRTÉNET készül a Művelődésügyi Minisztérium kezdeményezésére. A megalakult két munkaközösség vezetője Bauer Tiborné és dr. Kolta Ferenc. Az öszeállított tézisek vitáira júniusban Pécsett kerül sor. Filmkislexikonból — Új filmlexikon Nyomdában az Akadémiai Kiadó filmenciklopédiája Hat esztendővel ezelőtt, 1964-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a Filmkislexikon. Külseje meghazudtolta nevét, mert a testes, közel 1000 oldalas kötet minden volt, csak nem kicsi. A könyvtárak tüstént besorolták kézikönyveik közé és a filmbarátok népes tábora is örömmel fogadta. Ha hiú a művész — Hibái is akadtak természetesen — jegyezte meg dr. Kicsi Sándor, az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezetője, amikor érdeklődtem nála a könyv sorsa felől. Ennek ellenére természetesen elfogyott Főszerkesztője és írói, amint a könyv elhagyta a nyomdát, tüstént hozzáfogtak, hogy az első betűtől az utolsóig összehasonlítsák az egyes adatokat a forrásokkal, s ilyen módon a lehetőséghez képest kiküszöböljék a hibákat Ugyanakkor megindult az új kiadás gyűjtőmunkája is. — Sok a tévedés lehetősége az ilyesfajta könyveknél? — Sajnos, igen. Melina Mercouri például kereken kilenc esztendőt fiatalodott a felhasznált forrás, pontosabban szólva az olasz nyomdászok jóvoltából, ők ugyanis 1932-t szedtek születési évként, holott a helyes adat 1923. A kézirat gépelésekor is adódhat elírás, s előfordul, hogy a művész hiú. Curd Jürgens például három különböző időpontban született, Monica Vittiről nem is szólva, aki 1931 és 1938 között hat dátumot vallott be a kíváncsi szakembereknek! — Szóval az új kiadásban nem lesznek hibák? — Régi hibák nem, csak újak! A Filmkislexikon felett ugyanis eljárt az idő. Át kellett dolgozni, kibővíteni. Körülbelül 950 új név került a meglevőkhöz, s a korábbi címszavak is kiegészültek az új filmekkel. Ennek megfelelően az Új filmlexikon immár két vaskos kötetben lát napvilágot. A legfrissebb adatok 1970 végéről valók. A televízió is — Időközben az olvasók érdeklődésének homlokterébe került a televízió. Tudomásul vette-e ezt a tényt az Új filmlexikon? — Természetesen. Ahogy a Magyar Filmművészek Szövetsége is megváltoztatta nevét és felvette tagjai sorába a televíziós alkotókat, úgy mi is helyet szorítottunk — ha nem is jelentőségüknek teljesen megfelelően — a tv-ben dolgozóknak. — Mennyi ideig készült az Új filmlexikon? — Kereken hat esztendőn át — A hosszú idő javára vált? — Alaposságban, gazdagodás szempontjából feltétlenül. A baj inkább az, hogy a feltűnő új nevekkel rendkívül nehéz lépést tartani. Felvettük a kötetbe a brazil, a spanyol, a csehszlovák, a nyugatnémet új hullám kiemelkedőbb képviselőit, az amerikai underground filmeseket, de a rendezők közül már kiszorult a jugoszláv Bora Draskovic (a Horoszkóp rendezője), a nyugatnémet May Spiels. Bekerült az ifjú magyar filmszínésznemzedékből Zala Márk, Oszter Sándor, de az első kötet nyomdai slussza után tűnt fel Kern András (mint filmfőszereplő), s Cserhalmi György is. Külföldi segítőtársak — Külföldről is érkezett anyag, képen Új filmlexikonhoz? — A világ minden részéből. A kötet főszerkesztője például Karlovy Varyban kapta meg a brazil Alex Viany rendezőtől (aki egyszersmind neves esztéta is) a brazil új hullám adatait. Grúziából Karlo Gogodze, Japánból az Unijapán Film egyik vezetője, Toyoji Kuroda, Finnországból Erik Blomberg rendező, Svédországból Torsten Jungstedt, a stockholmi filmtudományi intézet vezető munkatársa segített. Richard Leacock, a világhírű amerikai híradórendező életrajzát Lech Pisanowski lengyel filmújságíró küldte meg Varsóból. A vezető koreai művészek címszavaihoz szükséges tényanyagot a KNDK budapesti nagykövetsége szerezte meg. Jött anyag a MOSZFILM stúdióból Moszkvából, Bruno Bozzetto, John Halas, Jean Image rajzfilmrendezőktől. — A kötet kiállítása hasonló lesz a Filmkislexikonhoz ? — Annyiban mindenesetre, hogy gazdag képanyaga lesz, de ezúttal papírproblémákra való tekintettel, a Filmkislexikontól eltérően képes íveket iktattunk be, nem szöveg közötti képeket. — Bővült a munkatársi gárda? — Inkább módosult. A technikai rész változatlanul dr. Pozsonyi Gábor munkája. Az esztétikai anyagot viszont Veres József, a debreceni egyetem adjunktusa írta. Az adatfeldolgozásban Ábel Loránd vett részt Köszönet a kritikáért — A szerkesztőség figyelembe vette a kritikákat? — Igen. Köszönet értük. Például dr. Magyar Bálint észrevételei alapján nagyobb teret adtunk a magyar filmtörténet klasszikus neveinek. Bekerült a kötetbe természetszerűleg a hiányolt Angyal (Rooger Moore), valamint több forgatókönyvíró is. — Hogyan állnak jelenleg a munkával? — Az első kötet korrigált hasáblevonatai már visszamentek a nyomdába. P. A. A Magvető kiadó idei terveiből Az elmúlt évinél gazdagabb prózatermést ígér 1971-re a Magvető Könyvkiadó. Az Új termés sorozatban Csaplér Vilmos, Munkácsi Miklós és Csalog Zsolt novellái mellett Csörsz István érdekes dokumentumregénnyel jelentkezik. Birkás Endre egy féltehetségről szóló regényének címe: Mondd, meddig kell még élni? Gulyás János Délutáni hajós című regényének főhőse egy iszákos pedagógus. Megjelenik az idén Kardos G. György új regénye, Molnár Antal történelmi regénye az utolsó rómairól, Boetiusról, s Moldova György Malom a pokolban című regényének a folytatása is. Sarlós Béla jogtörténész Igazságkeresők című írása 1848-as dokumentumkötet. Szárszó címmel közreadja a Magvető Veres Péter visszaemlékezéseit Az életműsorozatban Illés Endre, Németh László és Hidas Antal kötetei sorakoznak az eddigiek mögé. Lengyel Józsefnek a következő könyve összegyűjtött novelláit tartalmazza. Kolozsvári Grandpierre Emil új regénnyel, a Szellemi galerivel jelentkezik. Memoárkötetet kapnak kézbe az olvasók Markos György A vándorló fegyház című művével. Válogatott novellák kerülnek ki a sajtó alól Örkény István és Szántó Jenő tollából, s ugyancsak új novelláskötettel jelentkezik Csurka István valamint Raffai Sarolta. Jász Dezsőtől cikkeket hadtörténeti tanulmányokat gyűjtött össze egy kötetben a Magvető Boldizsár Iván legközelebbi könyvének címe: New York percről percre.