Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-13 / 13. szám

Attól függ, melyik kerületben lakik. Azonos oktatási feltételeket a főváros mindet­ iskolájában A héten közöltük munkatársunk, N. Sán­dor László két riportját a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról. A fővárosi tanács oktatási főosztályvezetőjének cikke fontos szempontokkal egészíti ki és motiválja a riportokban elmondottakat. Budapest huszonkét kerületében más és más lehetőségek állnak a szülők rendel­kezésére gyermekeik óvodai elhelyezésé­re, napközi otthonos ellátására. Más fel­tételek mellett foglalkoznak az általános iskolák és különösen a középiskolák a ta­nulókkal és mindez természetesen befo­lyásolja a gyermekek tanulmányi ered­ményét, továbbtanulási lehetőségét Több óvodai hely Mindenki előtt ismert, hogy a különbö­zőségek okai mindenekelőtt a város fejlő­désének történeti útjában keresendők. Az osztálytársadalmakban kialakult művelő­dési monopólium maradványait, a koráb­ban önálló — és a tanácsrendszer kialaku­lásakor Budapesthez csatolt — települé­sek művelődési ellátottságának elmara­dottságát a tanácsi rendszer fennállása két évtizede alatt megszüntetni nem tud­tuk. Az elmúlt években, különösen a har­madik ötéves terv során, jelentős erőfe­szítéseket tettünk ezek felszámolására. Ennek ellenére a főváros közoktatásának még ma is egyik legnagyobb gondja a ke­rületek közötti nagy egyenlőtlenségek ki­küszöbölése, az ellátottságok arányainak egymáshoz közelítése. A nőkről való gondoskodás, a nők hely­zetének megkönnyítése közgondolkodá­sunk előterébe került. Az a humanizmus, amellyel a X. pártkongresszus foglalko­zott e kérdéssel, különösen serkent ben­nünket hatékony intézkedésekre, hogy a szülők biztonságban tudják gyermekeiket, míg ők dolgoznak. Az óvodai ellátottság így került nemcsak a közoktatás, hanem egész társadalom­politikánk előterébe. Ma kétségtelenül ez nagy gondunk, annak el­lenére, hogy ma Budapesten, nemzetközi­­ munkásgyermekek segítésének egyik legcélravezetőbb módja, ha a tanulásuk­hoz szükséges feltételeket biztosítjuk. S ebből következik, hogy éppen ezeknek a kerületeknek az iskoláiban sokkal gaz­dagabbá kell tennünk a szemléltető esz­közökkel való ellátottságot, sokrétűbbé a könyvállományt, több lehetőséget bizto­sítani az iskola kulturális tevékenységé­hez. Különbségek Különösen nagy a különbség a buda­pesti középiskolák között Ezek pedig közvetlenül érintik a fiatalok egziszten­ciális érdekeit, továbbtanulási vagy el­helyezkedési lehetőségeit. Egy-egy közép­iskola munkájának eredményességét sok tényező befolyásolja. Ilyen tényezők: az iskola objektív körülményei, épülete, fel­szereltsége, a szakosított tantervű osztá­lyok aránya, a csoportos oktatás lehető­ségei. Jelentősen befolyásolják az ered­ményességet a szubjektív körülmények, a pedagógus közösség felkészültsége, a nevelőmunka hatékonysága, az iskolave­zetés színvonala, s nem utolsósorban az odajáró gyermekek otthoni körülményei­nek kulturáltsága. Iskoláink ily módon voltaképpen egyenlőtlen versenyben állnak egymás­sal Arra kell törekednünk, hogy meg­közelítően azonos feltételeket teremtsünk a középiskoláinkban az oktató-nevelő munka számára. Az elmúlt esztendőkben tudatosan ja­vítottuk a külső kerületek középiskolái­ban az oktatás feltételeit. Növeltük a tagozatos osztályok számát. Előadóterme­ket hoztunk létre, gazdagítottuk a szer­tári felszerelést, a könyvtárakat. A fő­város központi alapjából az egyenlőtlen­ségek megszüntetésére a gimnáziumok­ban 1988-tól mintegy 6 millió forintot fordítottunk. Következetes erőfeszítéseket tettünk az elmúlt években a szakközépiskolák fej­lesztésére is. Az elmúlt 4 esztendő során 64 tanműhelyt, 24 szaktantermet, 10 la­boratóriumot és 30 egészségügyi demonst­rációs termet építettünk Tizennyolc mil­viszonylatban is kiemelkedő magas arány­ban (74,2 százalék) biztosítjuk az óvodás korú gyermekek óvodai elhelyezését. Igaz, hogy ez a tényleges szükségletet nem elé­gíti ki. Az óvodai ellátottság tekintetében is lé­nyeges különbség van a kerületek között. A fővárosban az óvodába jelentkezett gyermekek 13,9 százalékát kellett elutasí­tanunk férőhelyhiány miatt. Viszont, míg az I., III., XX. kerületekben a jelentkezet­teket csaknem 100 százalékban felvették, addig a XI., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI. kerületekben a jelentkezők több mint 30 százalékát el kellett utasítani. Bu­dapesten jelenleg az óvodák kihasznált­sága 120 százalékos, azonban még a III., V. kerületekben 100 százalék körül vettek fel csupán gyermekeket, van olyan kerü­letünk (XVII.), ahol 135 százalékos a ki­használtság, s a VII., X., XI., XIII., XVI., XVIII., XX., XXI., XXII. kerületekben 120 százalék felett van. A közeli években egyik fontos célkitű­zésünk az óvodai férőhelyek számának növelése. Ebben nagy segítséget jelenthet a kerületi tanácsok önállóságának növe­kedése. A negyedik ötéves tervben az ed­dig legrosszabbul ellátott kerületekben lesz a legnagyobb fejlesztés. Az iskolák felszerelése Évek óta következetesen törekszünk ar­ra, hogy valamennyi általános iskolában a fővárosban megközelítően azonos mér­tékben álljanak rendelkezésre az oktatás­hoz szükséges eszközök (szertári felszere­lés, film, rádió stb.) és a zömében mun­káslakta kerületekben erőteljesebben fej­lődjenek a könyvtárak, színesebbé, gazda­gabbá váljon az iskola kulturális tevé­kenysége. E kerületekben a budapesti át­lagnál nagyobb fejlődésnek lehetünk ta­núi, de még ennek ellenére is az iskoláz­tatásra jellemző általános mutatók a bu­dapesti átlagnál nem egy helyen alacso­nyabbak. 1ió forintot költöttünk gépek és műsze­rek vásárlására, 15 millió forintot az is­kolák felszerelésének gazdagítására. En­nek ellenére a szakközépiskolák ellátott­ságában igen nagy különbözőségek van­nak és ezek negatívan befolyásolják az odajáró tanulók fejlődését. Az iskolák munkájának eredményes­ségét nagymértékben befolyásolja a ne­velőtestület felkészültsége. Nem kétsé­ges, hogy a pedagógiai munka nem azo­nos erőfeszítést kíván egy gyengébben felszerelt iskolában, ahol sok esetben a tanulók nagy része információinak zö­mét az iskolában szerzi, ahol több szük­ség van a tanulókkal való egyéni foglal­kozásra, mint azokban az iskolákban, ahol sokkal jobbak az objektív és szub­jektív feltételek. A pedagógusok bérezése között még sincs semmifajta differen­ciáltság e tekintetben. Ezért nem lehet kivételnek tekinteni, hogy a külső kerü­letekből a belső kerületekbe áramlanak a pedagógusok, s a külső kerületekben rosszabb a szakos ellátottság, nem egy esetben tanárhiánnyal küzdenek. Óvo­dákban, sőt, már az általános iskola alsó­tagozatában is képesítés nélküli nevelő­ket kényszerülnek alkalmazni. Mindezek következtében nagyon sok túlmunka há­rul reájuk helyettesítésekből és a tan­órán kívüli feladatok ellátásából. Ezek a tényezők is befolyásolják azt, hogy ezekben az iskolákban kisebb hatékony­sággal dolgoznak kollégáink. Budapest egységes város. Lakói elvár­ják, hogy gyermekeik neveléséhez a szük­ségleteknek megfelelően megközelítően azonos feltételeket biztosítsunk, bármely kerületben is laknak. A kerületi taná­csok, mint az iskolák fenntartói, a la­kosság, a kerületükben levő vállalatok, üzemek segítségével nagy felelősséggel törekszenek ennek biztosítására. Erőfe­szítéseik azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha ehhez központi támo­gatást is kapnak. A fővárosi tanács ok­tatásügyi irányításának rendelkeznie kell olyan lehetőséggel, hogy hozzájárul­jon a kerületek művelődési ellátottságá­ban jelentkező egyenlőtlenségek felszá­molásához a kerületi erőfeszítések ará­nyában.­­ Mezei Gyula, a fővárosi tanács oktatásügyi főosztályának vezetője * Vb ,1 «s s fa »«. «ér •lg* nE*! "a ts sás sí« s 3i«< ö««? Sj- sis #S®U S3 ® ’S e as-a m -5 — 2® © g í3,s S0,3c b33S i 3SC X N — , *© 21 aj C-oge-3 Se ©•« *2 225 s «g &» _ » « g 2 3 tS iS Sh b 3 3-5 oO'S«S Y. Budapesti átlag: i 23,1 SS»* 3*4 «,« 2,« 41,8 kerületi átlag: IV. 23,1 38,2 324 »54 72,9 2,5 69,5 X. 25,1 31,6 47,8 96,4 73,* 2,4 54,0 XHI. 26,4 44,3 38,5 97,6 76,2 2,8 53,6 XVIII. 25,9 46,3 35,9 94,6 76,8 2,2 63,7 XX. 25,4 40,4 34,6 94,3 74,5 1,8 63,1 XXL 264 4W SW J64 11JS 34 444 KULTÚRA - MŰVÉSZET 8 1971. JANUÁR 13. SZERDA Magyar Hírlap KRÓNIKA EÖTVÖS JÓZSEF halálának 100. év­fordulója alkalmából február 2-án em­lékülést rendeznek a Tudományos Aka­démián. Ugyanezen a napon megkoszo­rúzzák a Várnegyedben a szülőházán el­helyezett emléktáblát, valamint sírját az ercsi temetőben. Másnap Ercsiben meg­nyitják ifjúkori lakóházában az Eötvös emlékszobát. A SZEGEDI JÓZSEF ATTILA TUDO­MÁNYEGYETEM természettudományi karának mintegy 50 hallgatója rendsze­resen segíti a Csongrád megyei középis­kolákban a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulását. A HALDING VANDÁLOK régészeti emlékei a Kárpát-medencében címmel öt­évi kutató- és rendszerező munkával 820 oldalas tanulmányt készített dr. Csal­­lány Dezső kandidátus, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODA­LOMTÖRTÉNET készül a Művelődés­­ügyi Minisztérium kezdeményezésére. A megalakult két munkaközösség vezetője Bauer Tiborné és dr. Kolta Ferenc. Az öszeállított tézisek vitáira júniusban Pé­csett kerül sor. Filmkislexikonból — Új filmlexikon Nyomdában az Akadémiai Kiadó filmenciklopédiája Hat esztendővel ezelőtt, 1964-ben je­lent meg az Akadémiai Kiadó gondozá­sában a Filmkislexikon. Külseje megha­zudtolta nevét, mert a testes, közel 1000 oldalas kötet minden volt, csak nem ki­csi. A könyvtárak tüstént besorolták ké­zikönyveik közé és a filmbarátok­ népes tábora is örömmel fogadta. Ha hiú a művész — Hibái is akadtak természetesen — jegyezte meg dr. Kicsi Sándor, az Aka­démiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezetője, amikor érdeklődtem nála a könyv sorsa felől.­­ Ennek ellenére ter­mészetesen elfogyott Főszerkesztője és írói, amint a könyv elhagyta a nyom­dát, tüstént hozzáfogtak, hogy az első betűtől az utolsóig összehasonlítsák az egyes adatokat a forrásokkal, s ilyen módon a lehetőséghez képest kiküszö­böljék a hibákat Ugyanakkor megindult az új kiadás gyűjtőmunkája is. — Sok a tévedés lehetősége az ilyes­fajta könyveknél? — Sajnos, igen. Melina Mercouri pél­dául kereken kilenc esztendőt fiatalodott a felhasznált forrás, pontosabban szólva az olasz nyomdászok jóvoltából, ők ugyanis 1932-t szedtek születési évként, holott a helyes adat 1923. A kézirat gé­pelésekor is adódhat elírás, s előfordul, hogy a művész hiú. Curd Jürgens pél­dául három különböző időpontban szü­letett, Monica Vittiről nem is szólva, aki 1931 és 1938 között hat dátumot vallott be a kíváncsi szakembereknek! — Szóval az új kiadásban nem lesz­nek hibák? — Régi hibák nem, csak újak! A Film­kislexikon felett ugyanis eljárt az idő. Át kellett dolgozni, kibővíteni. Körülbe­lül 950 új név került a meglevőkhöz, s a korábbi címszavak is kiegészültek az új filmekkel. Ennek megfelelően az Új filmlexikon immár két vaskos kötetben lát napvilágot. A legfrissebb adatok 1970 végéről valók. A televízió is — Időközben az olvasók érdeklődésé­nek homlokterébe került a televízió. Tu­domásul vette-e ezt a tényt az Új film­lexikon? — Természetesen. Ahogy a Magyar Filmművészek Szövetsége is megváltoz­tatta nevét és felvette tagjai sorába a televíziós alkotókat, úgy mi is helyet szo­rítottunk — ha nem is jelentőségüknek teljesen megfelelően — a tv-ben dolgo­zóknak. — Mennyi ideig készült az Új filmle­xikon? — Kereken hat esztendőn át — A hosszú idő javára vált? — Alaposságban, gazdagodás szem­pontjából feltétlenül. A baj inkább az, hogy a feltűnő új nevekkel rendkívül nehéz lépést tartani. Felvettük a kötetbe a brazil, a spanyol, a csehszlovák, a nyu­gatnémet új hullám kiemelkedőbb kép­viselőit, az amerikai underground filme­seket, de a rendezők közül már kiszo­rult a jugoszláv Bora Draskovic (a Ho­roszkóp rendezője), a nyugatnémet May Spiels. Bekerült az ifjú magyar filmszí­nésznemzedékből Zala Márk, Oszter Sán­dor, de az első kötet nyomdai slussza után tűnt fel Kern András (mint film­­főszereplő), s Cserhalmi György is. Külföldi segítőtársak — Külföldről is érkezett anyag, képen Új filmlexikonhoz? — A világ minden részéből. A kötet főszerkesztője például Karlovy Varyban kapta meg a brazil Alex Viany rende­zőtől (aki egyszersmind neves esztéta is) a brazil új hullám adatait. Grúziából Karlo Gogodze, Japánból az Unijapán Film egyik vezetője, Toyoji Kuroda, Finnországból Erik Blomberg rendező, Svédországból Torsten Jungstedt, a stockholmi filmtudományi intézet veze­tő munkatársa segített. Richard Leacock, a világhírű amerikai híradórendező élet­rajzát Lech Pisanowski lengyel filmúj­ságíró küldte meg Varsóból. A vezető koreai művészek címszavaihoz szükséges tényanyagot a KNDK budapesti nagy­­követsége szerezte meg. Jött anyag a MOSZFILM stúdióból Moszkvából, Bru­no Bozzetto, John Halas, Jean Image rajzfilmrendezőktől. — A kötet kiállítása hasonló lesz a Filmkislexikonhoz­ ? — Annyiban mindenesetre, hogy gaz­dag képanyaga lesz, de ezúttal papír­problémákra való tekintettel, a Filmkis­lexikontól eltérően képes íveket iktat­tunk be, nem szöveg közötti képeket. — Bővült a munkatársi gárda? — Inkább módosult. A technikai rész változatlanul dr. Pozsonyi Gábor mun­kája. Az esztétikai anyagot viszont Ve­res József, a debreceni egyetem adjunk­tusa írta. Az adatfeldolgozásban Ábel Loránd vett részt Köszönet a kritikáért — A szerkesztőség figyelembe vette a kritikákat? — Igen. Köszönet értük. Például dr. Magyar Bálint észrevételei alapján na­gyobb teret adtunk a magyar filmtörté­net klasszikus neveinek. Bekerült a kö­tetbe természetszerűleg a hiányolt An­gyal (Rooger Moore), valamint több for­­gatókönyvíró is. — Hogyan állnak jelenleg a munká­val? — Az első kötet korrigált hasáblevo­natai már visszamentek a nyomdába. P. A. A Magvető kiadó idei terveiből Az elmúlt évinél gazdagabb prózater­mést ígér 1971-re a Magvető Könyvkiadó. Az Új termés sorozatban Csaplér Vilmos, Munkácsi Miklós és Csalog Zsolt novellái mellett Csörsz István érdekes dokumen­tumregénnyel jelentkezik. Birkás Endre egy féltehetségről szóló regényének cí­me: Mondd, meddig kell még élni? Gu­lyás János Délutáni hajós című regé­nyének főhőse egy iszákos pedagógus. Megjelenik az idén Kardos G. György új regénye, Molnár Antal történelmi regé­nye az utolsó rómairól, Boetiusról, s Moldova György Malom a pokolban című regényének a folytatása is. Sarlós Béla jogtörténész Igazságkeresők című írása 1848-as dokumentumkötet. Szárszó cím­mel közreadja a Magvető Veres Péter visszaemlékezéseit Az életműsorozatban Illés Endre, Németh László és Hidas Antal kötetei sorakoznak az eddigiek mögé. Lengyel Józsefnek a következő könyve összegyűjtött novelláit tartalmazza. Kolozsvári­ Grandpierre Emil új regénnyel, a Szellemi galerivel jelentkezik. Memoárkötetet kapnak kézbe az olva­sók Markos György A vándorló fegyház című művével. Válogatott novellák ke­rülnek ki a sajtó alól Örkény István és Szántó Jenő tollából, s ugyancsak új no­velláskötettel jelentkezik Csurka István valamint Raffai Sarolta. Jász Dezsőtől cikkeket hadtörténeti tanulmányokat gyűjtött össze egy kötetben a Magvető Boldizsár Iván legközelebbi könyvének címe: New York percről percre.

Next