Magyar Hírlap, 1971. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1971-01-13 / 13. szám

Magyar Hírlap -9 ■ I fu 1) ESEMÉNYEK - TUDÓSÍTÁSOK 1971. JANUÁR 13. SZERDA 9 A Lunohod 1. sikere Nemzetközi meteorológiai adatszolgáltatás Helyzetjelentés a Lunohod 1-ről Kirill Kondratyev szovjet tudós, a légkör fizikájának neves szakértője azt írja a Pravda keddi számában, hogy a Lunohod 1. sikere nemcsak az automa­tikus holdállomásokhoz, hanem a lakott megfigyelőállomásokhoz fűzött reménye­ket is reálisabbá teszi. A légkör hiánya folytán a Holdon uralkodó viszonyok nagyon előnyösek a különböző égitestek sugárzásának hosszú ideig tartó és nagy pontosságú mérése számára. Mindmáig sem tisztázott azonban a Föld által a Naptól kapott sugárenergia teljes mennyiségét jellemző, szoláris ál­­landónak és lehetséges ingadozásainak kérdése. A nemrégiben végrehajtott magaslég­köri, aerosztát mérések azt mutatják, hogy a napállandó lehetséges ingadozása eléri a 2—2,5 százalékot. Ha sikerül, be­bizonyítani ezeknek az ingadozásoknak a valóságos voltát, úgy az a Föld éghaj­latának szempontjából rendkívüli jelen­tőségre tehet szert. A számítások szerint a napállandó egy­százalékos ingadozását a légkör átlagos hőmérsékletének egyfokos nagyságrendű változása kíséri. Egyebek között ismert a légkörnek évszázadunk első felében tör­tént felmelegedése, amely az északi fél­gömb magas földrajzi szélességein volt a legszembetűnőbb, s 0,6 fokot ért el. A légkörnek az ötvenes években meg­kezdődött lehűlését a levegő átlag­­hőmérsékletének körülbelül 0,3 fokos süllyedése jellemzi. Kirill Kondratyev cikkében rámutat, hogy a Hold ideális munkafeltételeket biztosít a napsugárzás ingadozásainak megfigyeléséhez. A tudós véleménye szerint a Holdnak a Nap megfigyelési és kutatási bázisa­ként történő felhasználása széles távla­tokat nyit. A Szovjetunió aktív közre­­mű­­ködésével a Meteorológiai Világszer­vezet égisze alatt nemrég kezdték meg a több évre szóló nemzetközi meteoroló­giai adatszolgáltatási terv megvalósítá­sát. A Lunohod 1. szovjet holdjármű ja­nuár 12-re virradóra több mint ötórás­ útja során 517 métert hagyott maga mö­gött az Esők Tengerében, közel három­szor annyit, mint tavaly novemberben az első holdnappal során. * Hét perccel azután, hogy rád­iókap­­csolatot létesítettek vele, a holdautó út­nak indult. Harminc métert tett meg a régi kráter mellett, majd megbirkózott egy 40 méteres tölcsérrel. Kisebb kráte­rek közöt manőverezve, egy bazaltfenn­síkon folytatta útját. A Lunohod az eddigi kísérletek során most először tett meg egyvégtében több mint fél kilométert. A földi kezelősze­mélyzet mindkét váltása sikeresen bir­kózott meg feladatával. Véleményük sze­rint a holdjármű állandó mozgása jobb összpontosítást tesz lehetővé. A kísérlet az Esők Tengerében folyta­tódik. Ötszáz űrkutató értekezik Houstonban Houstonban hétfőn este megkezdte munkáját a II. holdkutatási tudományos értekezlet, amelynek feladata, hogy ele­mezze a holdkőzetvizsgálatoknak és az Apollo űrhajók által a Holdon hagyott műszerek méréseinek eredményeit. Az értekezleten a világ országainak 500 tudósa, űrkutatási szakembere vesz részt, s mintegy kétszáz előadás hangzik el. A hétfői megnyitó ülés szenzációja Sonett kaliforniai tudós bejelentése volt. Sonett állítása szerint az Apollo 12. által a Hold felszínén hagyott, illetve az­ Explorer 35. fedélzetén Hold körüli pá­lyán keringő két magnetométer mérési adatainak összehasonlítása azt bizonyítja, hogy a Holdnak szilárd, „hideg" magja van, amely feltehetően soha nem volt fo­lyékony, ellentétben a Föld magjával. Magyar zenei és drámai színpadi mű­vek fesztiválját tartják az idei színházi évadban a Szovjetunióban — közölte a szovjet művelődésügyi minisztérium. A minisztérium és az orosz színházi társa­ság együttesen pályázatot írt ki magyar drámai mű legjobb rendezésére. A két­fordulós pályázat során legjobbnak ítélt darabokat a fesztivált záró héten — áp­rilis 12-től 19-ig — mutatják be Moszk­vában. A zsűri olyan neves színházi szakemberekből áll, mint Oleg Jefremov, a moszkvai Művész Színház vezetője, Borisz Ravenszkij, a Kis Színház veze­tője, Pavel Markov és Boleszlav Rosztoc­­kij kritikusok, a zsűri elnöke pedig Mi­hail Carev színigazgató lesz. A fesztivál szervezői kitűzték a legjobb rendezés és a legjobb színészi alakítás, valamint a legsikerültebb díszlettervezés díját. Jelenleg 62 szovjet színház társulata 19 magyar darabot próbál. A versenyben elsőnek a moszkvai Szatíra Színház kap­csolódott be: Gyárfás Miklós „Kelj fel és énekelj" című vígjátékát tűzte műso­rára. A modern magyar drámairodalmat ezenkívül Mesterházi Lajos, Bródy Sán­dor, Somogyi Tóth Sándor művei is kép­viselik. A magyar klasszikus művek kö­zül Petőfi, Madách, Katona és Csiky Gergely színpadi művei keltették fel a szovjet színházi szakemberek megkülön­böztetett figyelmét. A Sztanyiszlavszkij és Nemirovics Dancsenko nevét viselő moszkvai zenei színház magyar zeneszerzők műveiből állította össze fesztiváli programját, amelynek keretében a­ Háry Jánosból is bemutatnak részleteket. ------------------------------------------- | A­­ V­it­a Magyar színpadi művek fesztiválja a Szovjetunióban Több háztartási gép kerül az üzletekbe (Folytatás az 1. oldalról) mint félmillió háztartási gépet gyárt. A legnagyobb érdeklődés azt az univerzális gépet■ előzi meg, amely a padlót mossa, beereszti, keféli, tisztítja a szőnyegeket, s mindenhez a vegyszereket is automati­kusan adagolja. A Hűtőgépgyár az első félévben hozza forgalomba a svájci szabadalom alapján készülő, 140 literes háztartási hűtőszek­rényét. Tovább bővül az autoszifonok családja is. A hagyományos és a gömb alakú szifonok után piacra kerül a körte alakú, kétliteres szódavízkészülék. Új­donság lesz az asztali söröshordó is, ame­lyet a második félévben verhetnek csap­ra a vendéglátó háziasszonyok. A rádiókészülékek szűkös választékát is bővítik. Gyors egymásutánban jelennek meg a Videoton-gyár újdonságai, amelyek közös tulajdonsága a korszerű vonalve­zetés, az eddigieknél nagyobb érzékeny­ség és a kellemes hangszín. A második negyedévben forgalomba kerülő Riviéra táskarádióba például úgynevezett kerá­miaszűrőt építenek, amely megakadá­lyozza a szomszédos állomások áthallá­sát. Mind a Videoton, mind az Orion kü­lönleges csatornaváltós tv-készülékeket­ bocsát ki 1971-ben. Ezeken a hagyomá­nyos csatornaváltót hat nyomógomb he­lyettesíti, s a kívánt állomást gombnyo­mással állíthatja be a néző. Mindkét te­levíziógyárunkban a színes tv-készülékek gyártása is előrehaladt, s bár nagyobb mérvű vásárlásokkal csak két-három év múlva számolhatunk, a Videoton már az idén szállít kisebb tételeket. A magnetofonok választékát a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár újfajta kazet­tás magnóval bővíti. A készülék autóak­kumulátor energiával és hálózati áram­mal egyaránt üzemeltethető, s a hálóza­ti adaptert is beépítették a készülékbe. Az olajkályhák választéka lényegesen bővül az idén, a Mechnikai Művek az ed­digi 6 ezer és 10 ezer kilokalóriásokon kívül 2500,5000 és 7500 kilokalóriásokat is forgalomba hoz, hogy mindenütt a la­ A csehszlovák kormányküldöttség látogatása Székesfehérvárott A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési ve­gyes bizottság VIII. ülésszakára Budapest­re érkezett csehszlovák kormányküldött­ség Miloslav Hruskovicnak, a vegyes bi­zottság csehszlovák tagozata elnökének, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével kedden Székesfehérvárra látogatott. A vendége­ket elkísérte dr. Ajtai Miklós, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese, az együttműködési bizott­ság magyar tagozatának elnöke, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter el­ső helyettese, valamint Frantisek Dvors­­­­ky, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. A vendégek elsőként a Videoton Rá­dió- és Televíziógyárba látogattak el, ahol Papp István vezérigazgató fogadta őket és ismertette meg velük a több mint 10 000 munkást foglalkoztató híradás­­technikai nagyüzem életét, munkáját, eredményeit, majd a csehszlovák vendé­gek és kísérőik megtekintették az üze­met. Felkeresték a­­ televízió-gyáregység végszereldéjét a rádió 1. sz. gyáregysé­gét, a hangszóróüzemet és a szerszám­üzemet. Ebéd után a vendégek a Könnyűfém­műbe látogattak. Itt Juhász János vezér­­igazgató köszöntötte őket, s ismertette meg velük a hazai alumíniumipar felleg­várának munkáját, életét, eredményeit. Ezután­­a vendégek megtekintették a présművet és a szélesszalaghengerművet. Magyar—lengyel árucsere-forgalmi megállapodás Bővülő gyártásszakosítás, növekvő export-import Kedden a Külkereskedelmi Miniszté­riumban aláírták az 1971. évi magyar— lengyel árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmé­ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom ebben az idén mintegy nyolc százalékkal haladja meg a tavalyit. A tervek szerint jelentősen növekszik a Lengyelországba irányuló magyar ex­port, különösen a gépek és berendezések, valamint a közfogyasztási cikkek kivite­le. Magyarország a többi­­között szerszám­gépeket és szerszámokat, nagy- és kisfe­szültségű készülékeket, vegyipari, élelmi­szeripari, ruhaipari, vendéglátóipari, hír­adástechnikai berendezéseket, továbbá különféle műszereket, pénztárgépeket, vasúti motorkocsikat, traktorokat, mező­­gazdasági gépeket, autóbuszokat és kü­lönleges gépkocsikat szállít Lengyelor­szágba.­­ Az elmúlt évekhez hasonlóan ez évben tovább növekszik a lakosság ellátását szolgáló termékek szállítása. A Magyarországra irányuló lengyel áruszállítások körében a gépek és beren­dezések exportjánál tapasztalható a leg­gyorsabb növekedés. Az 1971. évi forgalomban különleges figyelmet értelmeztek a mindinkább bő­­­­vülő gyártásszakosításon, munkamegosz­táson alapuló kölcsönös szállítások. A jegyzőkönyvet magyar részről Tor­­dai Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, lengyel részről Marian Dmo­­chowski külkereskedelmi miniszterhe- ■ lyettes írta alá. Az aláírásnál jelen volt Baczoni Jenő, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Életmentő érmet kapott Dr.­ Biczó György, a Szegedi Megyei­­ Jogú Városi Tanács vb-elnöke tegnap,­­életmentő emlékéremmel tüntette ki Tóth Imrét, a városi kommunális és karban­tartó üzem dolgozóját. Tóth Imre, aki a nyáron a tiszai szabad strand vízőre volt, fuldokló kisfiút men­tett ki a folyó hullámaiból. Több élesztő és csokoládé Élelmiszeripari rekonstrukció - fejlesztési kölcsönnel A negyedik ötéves terv keretében az idén két fontos élelmiszeripari beruhá­záshoz biztosítanak fejlesztési kölcsönt: megkezdik a Budafoki Élesztő- és Szesz­gyár élesztőüzeme és a Szerencsi Cso­koládégyár rekonstrukcióját. Élesztőt jelenleg két budapesti üzem gyárt, évente összesen 9500 tonnányit. Ez azonban mér nem elégíti ki a szűk­ v­­égletet és a minőséget is kifogásolják­ a kenyérgyárak. Ezért a sütőélesztő-ter­melést 13 ezer tonnára növelik, és ja­vítják a minőséget. i­ kás méretének legmegfelelőbb készüléket alkalmazhassák. Egész sor külföldi háztartási-műszaki újdonság is megjelenik az idén az üzle­tekben. A Keravill és a Centrum Áruház egy svéd céggel tárgyal modern hűtőgé­pek vásárlásáról. Várható az NSZK gyártmányú, egy kiló csecsemőholmi gyors mosására alkalmas mini mosógép is ezer forint körüli árban. Lengyelor­szágból vásárolnak a Grundig licenc alapján készült újabb magnetofontípu­sokat. A televízióválasztékot az NDK-ból importált, nagyképcsöves készülékekkel bővítik. TEGNAP, KEDDEN délután láthattuk a csütörtöki Nyílt tárgyalás vitaindító dokumentumfilmjét. Anna és Feri, egy értelmiségi lány és egy munkás fiú sor­sát vetette fel a fiktív játék, s a játék­ban felmerülő kérdések társadalmi hát­terét világították meg a közbeszőtt riport­töredékek. Ezekben különböző társadalmi helyzetű és rangú emberek szóltak saját sorsukról és magukról vallva, közvetve Anna és Feri problémájáról is. Igaz, a film alkotói nem tudták egész megnyug­tatóan egybeolvasztani a két műfajt, a fikciót és a dokumentumot, munkájuk mégis szerencsés eredménnyel járt. A fiktív történet és a riportnyilatkozatok egybemontírozása provokatívnak bizo­nyult, s a figyelmet a központi kérdésre irányította: a fiatalok vagy a környezet a felelős Anna és Feri sorsának kilátás­­talanságáért? Ez a jó problémafelvetés menti a film utolsó kockáinak erős sar­­kítását is, amelyben talán túl determi­­náltnak tűnt a fiatalok értelmiségi, illet­ve munkás mivolta. A Musza Dag negyven napja tegnap, közvetítésére Franz Werfel halálának kö­zelmúltban volt évfordulója adta az alkalmat, ahogy a bevezetőben hallottuk. S bár a­ tavaly őszi évfordulót kissé le­­­­késte a tévé, a darabválasztást inkább az tette kérdésessé, hogy A Musza Dag negyven napja egyébként sem tartozott a győri Kisfaludy Színház legjobb elő­adásai közé. Várady György rendező,­ ­ TÉVÉ­NAPLÓ ahogy ebből az előadásból is láthattuk, a romantikus színházhoz vonzódik, s kedveli a teátrális hatásokat. Török Ta­­­­más, aki színpadra alkalmazta a Verses­­regényt, olyan anyagot adott a rendező kezébe, mely elsősorban a történet for­dulatait, „nagy pillanatait” hangsúlyozta. Várady pedig színes képeskönyvet vará­zsolt a történelem e fájdalmas és tragikus fejezetéből. Úgy tűnik, ha Bagradjan lel­ki vívódásaiban sikerült volna a történel­mi pillanatok drámaiságát megfogalmaz­ni, hívebb lett volna az előadás Werfel antifasizmusához is, s izgalmasabb szín­házi estben lett , volna részünk. Az élő színházi előadás közvetlensége nélkül, a képernyőn át is megragadott viszont Pattasy Tibor Kilikjan csavargója és S. Tóth József Oszkanjan tanítója: ők úgy terenítettek romantikus színházat, hogy az elsősorban indulati és érzelmi állásfoglalást jelentett egy nép­ pusztulá­sa, szabadságának megtiprása ellen, s nem látványos teatralitást. Nagy Attila Bagradjan-alakítása megmaradt­ az elő­adás képeskönyv jellegénél: ez a jó fel­készültségű színész inkább csak illuszt­rálta, jelezte a népvezér helyét a törté­netben. A fejlesztéshez mintegy 170 millió fo­rintot a Szeszipari Országos Vállalat sa­ját erőből teremt elő, további 80 milliót fejlesztési kölcsönből fedeznek. A Magyar Édesipar 1969. évi 4767 va­­gonos termelését 1975-re 6500 vagonra emeli, részben a szerencsi rekonstruk­ciós bővítéssel, amelyre 270 millió forin­tot irányoztak elő. Gondos mérlegelés után jelölték ki ezt az üzemet, a számí­tások szerint ugyanis itt lehet a legki­sebb költséggel elérni a termelés hozzá-,­vetőleg 600 vagonos növelését. Végül hadd említsük meg, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban találko­zunk rövid könyvismertetésekkel a Hír­adó előtti percekben. Hasznos és okos öt­letnek tartjuk ezeket a minirecenziókat, melyek egyben azt is bizonyítják, hogy a néhány perces műsorszünetek célszerű felhasználásával a tévé sokszor jelentős népművelő és ismeretterjesztő munkát is végezhet. Gondolkozni kellene azon, nincsenek­-e más, szélesebb lehetőségei is e nemes tévépropagandának? MA, SZERDÁN új sorozat indul A biológia forradalma címmel, melynek első adását mindazoknak a figyelmébe ajánljuk, akik a modern biológia sokszor a nagyközönség számára érthetetlennek tűnő, tudományos ,forradalmi jelentőségű felfedezései iránt érdeklődnek. A műsor­ban ma vetítésre kerülő két kisfilm, bár tudományos igénnyel készült, népszerű formában foglalkozik az öröklődés tör­vényszerűségeivel és a radioaktív besu­gárzás következményeivel. A nap későbbi műsorában figyelmet érdemel még az­ Irtdia felfedezése című olasz filmsorozat­­ második része, melyben az árjákról, In­dia meghódítóiról, a legősibb indiai civil­izációról esik szó. A sport kedvelői végre megtekinthetik a Hajrá, magyarok! című dokumentumfilmet is, melyet eredetileg szilveszter délutánjára ígért a televízió,­ de akkor elmaradt. Pályi András

Next