Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1971-02-23 / 54. szám

Mustár Hírlap NEMZETKÖZI POLITIKA _________tyri. FEBRUÁR 23, KEDD S Új szovjet bonni nagykövet (TASZSZ) Valentyin Falint nevezték ki a Szovjetunió új bonni nagykövetévé. Szemjon Carapkin, aki korábban ezt a tisztet betöltötte, más megbízatást kapott. Falin 1926-ban született, főiskolai vég­zettséggel rendelkezik. Diplomáciai pá­lyán 1950 óta tevékenykedik, a külügy­minisztériumban töltött be különböző funkciókat Tepavac Moszkvába utazik (TANJUG, MTI) Tito jugoszláv köztár­sasági elnök tegnap fogadta Vlagyimir­­ Sztyepakovot, a Szovjetunió újonnan ki­nevezett belgrádi nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. Az ünnepélyes átadá­son jelen volt Tepavac külügyminiszter, aki ma ötnapos hivatalos baráti látoga­tásra a Szovjetunióba utazik. Tepavac Gromiko szovjet külügyminiszter 1969 szeptemberi jugoszláviai hivatalos láto­gatását viszonozza. Az IÁK békeoffenzívájának­ kedvező visszhangja Minden harmadik... (Folytatás az 1. oldalról) zen -«elhangzott megállapítása: „Inkább Sharm el Sejket (az Akabai-öböl bejára­tát ellenőrző pontot) béke nélkül, mint Sharm el Sejk nélküli békét.. Ezzel szemben Szadat egyiptomi elnök az amerikai Newsweek legújabb számá­ban megjelent interjújában félreérthetet­lenül ki­jelentette: „Ha ők valóban békét akarnak, mi is készen állunk erre.” A Jarring-féle javaslatokban, mint ismere­tes, ezek a kérdések szerepeltek: Izrael deklarálja, hogy kész visszavo­nulni az összes megszállt arab területek­ről, kész-e elfogadni a palesztinai prob­léma igazságos rendezését és lemond-e az erőszakról, illetve a területi terjeszke­désről. Egyiptom ennek ellenében vállal­ja a békemegállapodás aláírását a BT, illetve a négy nagyhatalom által nyúj­tandó garanciákat, elismeri Izrael integri­tását és jogát a szabad hajózásra. Kairó ezekre egyértelmű igent mondott. Ezzel tanújelét adta nemcsak jóakaratá­nak, hanem annak is, hogy a politikai rendezés előmozdítása érdekében áldoza­tokra is kész. Mert a megegyezési felté­telek között van olyan is, amely nem al­kalmas az utca embere tetszésének a megnyeréséhez. Így például az a javaslat, hogy Shram el Sejkben — a négy nagy­hatalom alakulataiból álló — ENSZ-had­­erő ellenőrizte demilitarizált övezetet lé­tesítsenek. Egy évvel ezelőtt még a néhai Nasszer elnök visszautasította ezt, Szadat elnök azonban vállalta a népszerűtlen feladatot. Mint mondotta: „Azzal a meg­gondolással, hogy a magunk részéről min­dent megtettünk a rendezés érdekében, s ha Izrael nem él a felajánlott garanciák- kal, akkor ezért és a továbbiakért ben­nünket nem terhelhet felelősség.” Kairóban megelégedéssel nyugtázzák, hogy az EAK békeoffenzívája világszerte kedvező visszhangot váltott ki. Legutóbbi sajtóértekezletén ezt Nixon elnök is kény­telen volt elismerni. Egyes jelekből ítélve Washingtonnak kezd terhessé válni izraeli védence merevsége. Izrael azonban — úgy tűnik — még mindig nem szabadult meg attól az illúziójától, amely szerint egy megnyert csata béke­diktátumra jogo­sítaná fel. Riad külügyminiszter tegnap magához kérette a négy nagyhatalom kairói diplo­máciai képviselőit, s az izraeli kormány vasárnapi közleményével kapcsolatban nyilatkozatot tett előttük. — A közlemény — mondotta — kihívás az ENSZ alapok­mányával, a világ közvéleményével és a négy nagyhatalommal szemben. Az EAK csak úgy hajlandó békét kötni, ha Izrael teljes egészében visszavonja megszálló csapatait. A külügyminiszter végül felkér­te a nagyhatalmakat, érvényesítsék fele­lősségüket a Jarring-féle javaslat izraeli részről történt elutasítása nyomán. Pálfi Viktor A Pofet Lao megtörte a rangerek gerincét (Folytatás az 1. oldalról) Állítólag „az egész indokínai program mo­dernizálásáról” volt szó. Kambodzsai partizánok tegnap a Me­­kong­ partján és Phnom Penh fővárostól mindössze 20 kilométerrel délkeletre fek­vő Koki városa közelében tüzet nyitottak a kambodzsai kormánykatonaság és dél­­vietnami cinkosaik egyik lőszerszállító hajókaravánjára. Egy hajót elsüllyesztet­tek. A népi erők változatlanul ellenőrzé­sük alatt tartják a Phnom Penht Saigon­nal összekötő 1. számú főútvonal Neak Leung közelében levő szakaszát. Amerikai repülőgépek február 15-e és 21-e között több alkalommal bombázták a VDK területén levő Vinh Linh város és Duang Binh tartomány térségét. A VDK légvédelme lelőtt két pilóta nélküli ame­rikai kémrepülőgépet. A DIFK minisztériuma figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne indítson támadást a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen, mert a VDK-ra mért min­den csapást az Egyesült Államok Dél- Vietnamban tízszeresen kap vissza. A DIFK megbélyegzi Nixonnak azt a kije­lentését, hogy a Dél-Vietnamban tartóz­kodó csapatok védelmében az Egyesült Államoknak jogában áll támadást indítani VDK és Indokína bármely más országa ellen. — Ez arcátlan kihívás Vietnam és Indokína népei, valamint az egész világ békeszerető emberisége ellen — mondja a nyilatkozat, majd rámutat: — Az Egyesült Államok semmiféle fenyegetéssel vagy brutalitással nem lesz képes megtörni a dél-vietnami népnek azt az eltökéltségét, hogy küzdjön a Dél felszabadításáért. George McGovern szenátor vasárnapi televíziós nyilatkozatában bírálta Nixon indokínai politikáját. Kijelentette: — Vé­leményem szerint a Dél-Vietnamból kive­zető út nem Kambodzsán és Laoszon át halad. Az Egyesült Államok csak úgy tud­ja tisztességesen befejezni a háborút, ha egyértelműen és világosan kötelezi magát az amerikai csapatok teljes kivonására. Ezzel egyúttal rendeződne az amerikai foglyok kérdése is. Haiphongi fogad­ta­tás­ t Haiphongban meleg fogadtatásban ré­szesítették a Szovjetunió segélyszállít­mányát hozó Ho Si Minh nevű tenger­járó motoros hajót. A szovjet hajó érke­zésére összegyűlt tömeg a szovjet—viet­nami barátságot és szolidaritást éltette. A pártvezetők és Haiphong közigazga­tásának képviselői ünnepi fogadást ad­tak a szovjet vendégek tiszteletére. A fogadáson Scserbakov hanoi szovjet nagykövet köszönetet mondott a meleg fogadtatásért és kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben is támogatni fog­ja Vietnam igazságos ügyét. A brit k­ügyminiszter nem törődik a nemzetközösség véleményével (MTI) Sir­ Alee Douglas-Home brit kül­ügyminiszter az alsóházban bejelentette, hogy Anglia kész bizonyos fegyverfajtá­kat szállítani a Dél-afrikai Köztársaság­nak. A miniszter elsősorban Westland- Wasp típusú helikopterekre utalt. Azt ál­lította, hogy az angol kormány az 1955. évi simonstowni megállapodás alapján jogilag köteles eleget tenni a dél-afrikai megrendelésnek. Douglas­ Home bejelentését óriási fel­háborodás fogadta az ellenzéki padsorok­ban, míg a toryk üdvrivalgásban törtek ki. Deryl Healey, az ellenzéki árnyékkor­mány külügyi szóvivője igen súlyosnak nevezte a miniszter bejelentését. — Kü­lönösen elítélendő az — mondotta —, hogy a kormány nem várta be a singa­­pore-i Commonwealth-csúcsértekezleten felállított­ nyolctagú nemzetközösségi ta­nulmányi csoport vizsgálódásainak ered­ményét a fegyverügylet kérdésében. Harold Wilson felháborodással nyilat­kozott Douglas­ Home-nak arról az állí­tásáról, hogy Anglia jogilag köteles fegy­vereket számtani Rhodesiának. Kijelen­tette, hogy amikor ő volt Anglia minisz­terelnöke, egészen más jogi véleményt kapott a kormány vezető jogászaitól. (MTI) Denis Healey, a brit munkáspárti árnyékkormány kül- és hadügyekkel fog­lalkozó tagja, aki a Wilson-kormányban hadügyminiszter volt, korábban pedig élesen hidegháborús beszédeivel tűnt ki, vasárnap cikket írt a párt International Briefing című külpolitikai kiadványában. Ebben annak szükségességét hangoztatja, hogy még az év vége előtt hívják össze az európai biztonsági értekezletet. Azt fejtegeti, hogy az elmúlt tizenkét hónap­ban „az egész európai helyzetet átalakí­totta Willy Brandt kormányának bátor­sága és messzetekintése”. A szerző sze­rint az Ostpolitik hatása alatt Kelet- Európában, különösen Lengyelországban és a Szovjetunióban „eltűnőben van a né­metekkel szembeni mély gyanakvás”, a NATO és a Varsói Szerződés szervezete között pedig a még fennálló nézeteltéré­sek megoldására ma jobbak a kilátások, mint a háború óta bármikor. Healey azt javasolja, hogy az európai biztonsági ér­tekezletek­ sorozata alakítson ki egy állan­dó intézményt. A javaslat, amely sokban egybe esik a Varsói Szerződés szerveze­tének álláspontjával, nem tekinthető a Munkáspárt hivatalos állásfoglalásának, hanem csupán „vitaokmány, amely hoz­zá kíván járulni a párt politikájának formálásához”. Nyugati vélemények Az eddigi izraeli válasz értékelésekor a nyugati megfigyelők egyetértenek ab­ban, hogy első ízben fordul elő: Tel Aviv egy egyiptomi kezdeményezést kényte­len volt pozitívnak minősíteni. Reményt keltőnek tartják azt is, hogy Izrael ez­úttal nem ismételte meg azt a Kairó ál­tal több ízben és világosan elutasított követelését, hogy a közel-keleti konflik­tusban érdekelt felek közvetlen tárgya­lást kezdjenek egymássa. A minisztertanácstól kapott felhatal­mazása alapján Meir izraeli miniszter­elnök-asszony és Eban külügyminiszter tegnap hozzálátott a legutóbbi egyipto­mi béke­javaslatokra adandó válasz rész­letes kidolgozásához. Am­manban hivatalosan cáfolták, hogy Husszein király lemondta csütörtökre tervezett kairói látogatását. Amman sze­rint a jordániai uralkodó nem tervezett ilyen látogatást, tehát nem is mondhatta le. A kairói Al Ahram szerint viszont Egyiptom tájékoztatta Husszeint: öröm­mel várja látogatását, de nem tartja az időpontot alkalmasnak arra, hogy fogad­ja az uralkodó kíséretében érkező Vaszfi Teli miniszterelnököt. Bernadette Devlin meglátogatta Angela Davist Katonazubbonyos és -sapkás belfasti asszonyok tüntetése (AP) Az Egyesült Államokban előadó­körúton tartózkodó Bernadette Devlin vasárnap a kaliforniai Marin járási bör­tönben meglátogatta Angela Davist. A be­szélgetés az ír lány és Davis kisasszony között húsz percig tartott, utána Berna­dette Devlin négyezer főnyi hallgatóság előtt San Franciscóban kijelentette: Azt hiszem, hogy Angela Davis és jómagam egyazon harcot vívunk. Az ő harca olyan, mint az enyém: népének felszabadításáért folyik. És azt hiszem, hogy ha Angela nem lenne fekete és nem lenne kommunista, akkor ma nem tartanák magánzárkában. Száz polgárjogi harcos — javarészt nő — tüntetett vasárnap az észak-írországi Belfastban: tiltakoztak három férfi inter­nálása miatt, akik részt vettek a két hét­tel ezelőtti összecsapások során elesett James Saunders temetésén. A legújabb rendeletek értelmében azzal követtek el kihágást, hogy sapkát, egyenruhát visel­tek, amit az észak-írországi hatóságok a betiltott ír republikánus hadsereg egyen­ruhájának is minősíthetnek. A belfasti asszonyok ..tüntetően szintén katonazub­bonyt és katonasapkát öltöttek. „Annak érdekében, hogy a hatalom tel­jességét biztosítsa a dolgozó tömegek szá­mára, és kiküszöbölje a kizsákmányoló uralom visszaállításának minden lehető­ségét, a kongresszus elrendeli a dolgozók felfegyverzését, a munkások és parasztok szocialista Vörös Hadseregének megalakí­tását.” A hely: Petrográd, a szovjetek IIL összoroszországi kongresszusa. Idő: 1918. január 28. A javaslatot előterjesztette: Vlagyimir Iljics Lenin. A vörösgárdistákból, a pétervári hely­őrség önkénteseiből pár nap alatt megala­kult a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg­­ hadteste. Egy esztendő múltán, 1919 tava­szán 42 lövészhadosztályt és 40 ezer lovas katonát számlált. A páncélos erő: egy páncélvonat (1 mozdony, 2 páncélozott, zárt és 2—3 nyitott kocsi) meg 150 páncél­gépkocsi. Hősi idők, nehéz idők... . Amikor 14 ország hadserege és tucatnyi ellenforradalmi tábornok ellen kellett az októberi forradalom államát védelmezni, mintegy nyolcezer kilométer hosszú fron­ton. Amikor az országnak csupán egytizen­­ötöde maradt a szovjetek kezén. Amikor csak minden harmadik vöröskatonának jutott egy puska. Pszkov, Petrográd, Cári­ci­. S alig több, mint másfél évtized múltán Halhin Gol, majd Moszkva, Sztálingrád, Leningrád, Kurszk, Budapest és Berlin — nemcsak városnevek ezek. A szovjetek hadseregének egy-egy csatája a történe­lem egy-egy fejezetét is fémjelzi, ötvenhárom év nagy idő. Hogy hol tart ma a szovjet hadsereg és hadiflotta? Stye­­menko hadseregtábornoknak, a vezérkari főnök első helyettesének a szavaival: „Az agresszor fékentartásának fő eszközét a mai körülmények között a stratégiai ren­deltetésű rakétacsapatok jelentik”. Kiegé­szítésül: egy gépesített lövészhadosztály tűzereje ma több mint harmincszor ak­kora, mint egy háború előtti hadosztályé. A légvédelem el tud érni minden levegő­ben levő ellenséges célpontot, a flotta a világ óceánjainak bármely térségében ké­pes stratégiai feladatok megoldására. A légierő akciói szempontjából nem számít az időjárási tényező: ötvenhárom esztendő telt el az első győzelmes ütközet, a pszkovi csata óta, amely megmentette a német megszállás­tól az akkori fővárost, a forradalmi Pet­­rográdot, s aminek emlékére minden év február 23-án megünneplik a szovjet had­sereg napját. E hadsereg feladatának lé­nyege azóta sem változott, de mérhetetle­nül kibővült: a forradalom védelme, a dolgozók hatalmának biztosítása, a világ­béke megőrzése. A szovjet fegyveres erők mellé felsorakoznak a Varsói Szerződés­hez tartozó baráti államok katonai alaku­latai, szoros szövetségben. Mindannyiunk, az emberiség óhaja, hogy soha ne kény­szerüljenek bizonyítani erejüket. Volt idő, amikor minden harmadik vö­röskatonának jutott egy puska 1969-ben minden negyedik tiszt rendelkezett felső­fokú képzettséggel. 1971-ben már minden harmadik. Jó tudni, hogy a szovjet katona hősiessége és a legfejlettebb haditechnika egyaránt közös ügyünk szolgálatában áll .A szovjet hadsereg és haditengerészet Születésének 53. évfordulója alkalmából­­Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere tá­viratban köszöntötte A. A. Grecsko hon­védelmi minisztert, a Szovjetunió mar­sall­j­át A szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulója alkalmából tegnap délután a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél — Pesti Endre vezérőrnagy, helyőrség­parancsnok jelenlétében — katonai tisz­teletadással, ünnepélyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A zász­lók előtt a fegyveres testületek tagjai: ka­tonák, rendőrök, munkásőrök állnak dísz­őrséget Moszkvai ünnepség a hadsereg és a hadiflotta napján tottak Moszkvában, a szovjet hadsereg színházában. Beszédet mondott Pavel Batyickij marsall, honvédelmi miniszter­­helyettes. Értékelte a szovjet hadseregnek a forradalom védelmében betöltött sze­repét, majd a jelenről szólva, felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években növekedett az imperializmus agresszivi­tása. — Éppen ezért — mondta — leg­fontosabb­ feladatunk az éberség és a har­ci készültség fokozása, s meleg szavakkal méltatta a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei között kialakult együttműkö­dést, hangsúlyozta ennek a fegyverba­rátságnak a jelentőségét (TASZSZ) Ma ünnepük a Szovjetunió­ban a hadsereg és a hadiflotta napját. Eb­ből az alkalomból tegnap ünnepséget tart Görögország: az USA megbízható hídfőállása (Reuter) A napokban fejezte be athéni tárgyalását az amerikai szenátus külügyi bizottságának két megbízottja, Lowen­­stein és Mooes szenátor: a görög belső helyzetről, valamint az amerikai katonai segélyprogrammal összefüggő problémák­ról tanácskoztak a görög katonai juntá­val. A Nea Politika cimű görög lap, Papa­dopulosz miniszterelnök szócsöve szerint a „törökországi Amerika-ellenes meg­nyilvánulások fokozódásából, az olaszor­szági politikai nyugtalanságból, valamint a szovjet flotta egységeinek földközi-ten­geri jelenlétéből az Egyesült Államoknak le kell vonni a következtetést, hogy Gö­rögország az egyetlen biztos hídfőállás számára a Földközi-tenger térségében”

Next