Magyar Hírlap, 1971. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1971-02-23 / 54. szám

Magyar Hírlap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT 1971. FEBRUÁR 23. KEDD 11 MAI MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH: 8.20: Farkas András népi zene­kara játszik, Kemenes Sarolta és Bálint Sán­dor énekei. 9.00: A­ Gyermekrádió műsora. 9.35: Lendvay Kamilló: A rendíthetetlen ólomkatona. 10.05: Alessandro Scarlatti: A becsület diadala. 11.36: Alfred Cortot zongorázik. 12.30: Melódia­koktél. 13.45: Új Georgikon. 14.00: Csajkovszkij: Diótörő-szvit. 14.23: Mesejáték. 15.10: Rádióis­­kola. 16.05: Dietrich Fischer-Dieskau Beetho­­ven-dalokat énekel. 16.28: Lakáshelyzet 1971- ben. Rip. 16.43: Az élő népdal. 17.20: Az Alek­­szandrov-együttes műsorából. 17.35: A legújabb termelőerő. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó család. 19.25: Bartók: Hegedűverseny. 20.05: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. 20.33: Lemezek közt válogatva. 21.03: Kilátó. 22.20: Századunk mesterműveiből. 23.04: Tánczene. 23.30: Birkás Lilian és Antalffy Albert énekel. 0.10—0.25: Toronyzene. PETŐFI. 8.05: Hallgassuk együtt! 9.00: Részl. J. Strauss operettjéből. 11.45: Elakadnak a vo­natok. Elb. 12.00: Barokk zene. 13.03: Törvény­­könyv. 13.20: Operafelvételek a század első fe­léből. 14.00—18.00: Kettőtől hatig. 18.10: Rádió­­egyetem. 18.35: Hangverseny a stúdióban. 19.20: Nóták. 20.20: Új könyvek. 20.33: Életutam. 20.58: Muzsikáról fiataloknak. 21.51: Könnyűzene Berki Géza szerzeményeiből. 22.30: Szórakozta­tó zene. 23.15: Bárdos Lajos—Lukin László: Té­len, nyáron. 23.30: Népdalok, néptáncok. URH. 18.10: Magnósok, figyelem! 19.10: Zon­goramuzsika. 19.27: Részl. Süssmayr gyermek­kantátájából. 19.37: A Magyar Állami Hangver­senyzenekar hangv. Kb. 21.40: Operaáriák. 22.09: Jegyzet. 22.19: A dzsessz kedvelőinek. 22.39: Orgonakrónika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 8.05—9.25: Iskolatévé. 11.05—12.25: Iskolatévé. (Ism.) 13.10—16.25: Iskolatévé. (Ism.) 17.30: Hírek. 17.35: Tapsifüles. 18.15: Reklám. 18.20: Melyiket az ötezerből? 18.50: Dicső tra­díciók. Film. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szabálytalan nyelvtanóra. 21.25: A mu­zsika ifjú követei.. 21.55: Tv-híradó . 2. POZSONY. 9.00: R-expedíció 1. (Ism.) 9.25: A korompai lázadás. (Ism.) 10.40: Dezider Kar­dos: Hősi ballada. (Ism.) 11.00: Egészségügyi tanácsok. (Lyn.) 14.00: Iskola-tv. 16.50: Hírek. 16.55: Francia nyelvtanfolyam. 17.25: Aranyka­mera. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Hősök stafétája. Publicisztika. 20.00: Szerencsés hetes. 20.40: Az Alekszandrov-együttes műsorá­ból. 21.10: A világ minden vonata. Sorozat. 21.35: Tv-híradó. 21.55: Álarcok és tánc. JUGOSZLÁV. 16.45: Magyar nyelvű kulturális panoráma. 17.40: Távcső. 19.00: Népi muzsika. 19.20: A nézők és a tv. 20.35: Umberto D. Olasz játékfilm. 22.25: Zágráb: Hattyúk tava — ba­lett. SZÍNHÁZAK Állami Operaház: Szöktetés a szerájból (Ker­ner béri. 7., 7). Erkel Színház: A Nyugat lánya (1. béri. 6., 7). Nemzeti Színház: A félkegyelmű (7). Katona József Színház: Iván, a rettentő (7). Madách Színház: Bodnárné (1. béri., 7). Madách Színház Kamaraszínháza: Mesterdetek­­tív (7). Vígszínház: Tiszták (Komb. 1. béri. 5., 7). Pesti Színház: Adáshiba (7). Fővárosi Ope­­rettszínház: West Side­ Story (7). József Attila Színház: Várj, amíg sötét lesz (7). Thalia Szín­ház: A Thibault család (7). Vidám Színpad: Egy'*'fiúnak négy mamája (este 18). Bartók Gyermekszínház (a Fővárosi Operettszínház­ban) : Rab ember fiai (du. 3). Egyetemi Szín­pad: Illés-hangverseny (este 8). Kamara Va­rieté : Maxi show (6, 19). Állami Déryné Színház: Rózsa Ferenc Mű­velődési Ház, Bp.: Szeptember végén (du. 13). Tiszalök: Leány­vásár. Kenyéri: Ármány és sze­relem. Putnok: Sándor Mátyás. Ács: Az ember tragédiája. Állami Bábszínház: Siófok, mozi: A kacsalaki rejtély (de. 11). Balatonlelle, műv. ház: A kacsalaki rejtély (du. 1­3). Petőfibánya, műv. ház: Csilicsala csodája (de. fii). Domosz­­ló, műv. ház: Csilicsala csodája (du. 3). Me­zőkövesd, műv. ház: Fehérlófia (de. fii). Bé­késcsabai Jókai Színház: A csavargó (7). Okány, Mary, Mary (7). Győri Kisfaludy Szín­ház: Kapuvár: Ellopták a vőlegényem (du. 3, 7). Debreceni Csokonai Színház: Adáshiba (7). Debreceni Hungária Kamaraszínház: Két férfi az ágy alatt (7). Salgótarján: Tosca (7). Kapos­vári Csiky Gergely Színház: Háromfa: Piros Jaguár (7). Kecskeméti Katona József Színház: Bál a Savoyban (7). Miskolci Nemzeti Színház: Dinasztia (7). Pécsi Nemzeti Színház: Ördögök (7). Szegedi Nemzeti Színház: Sarolta (7). Szé­kesfehérvári Vörösmarty Színház: Kegyenc (a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka, 7). Szolnoki Szigligeti Színház: Fehér akácok (du. 3). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: A Magyar Állami Hangver­senyzenekar. Vezényel: Komor Vilmos. Közl.: Kocsis Albert (Téli bérlet D/II-sorozat, este 18). Corvin mozi: Száz perc beat (de. hu­). TIT-MŰSOR A József Attila Szabadegyetem előadásai­ a Kossuth-klubban: A gyermektartás és gyer­mek elhelyezése, a szülőtartás. Előadó: Drávai­­né dr. Benkő Margit, a Legfőbb Ügyészség faő­­osztályügyésze és dr. Vági Éva, a Legfelsőbb Bíróság bírója (este 6). ELTE jogi kar: Gazda­ság és ideológia. Előadó: Kárpáti Sándor egye­temi adjunktus (este 6). ELTE természettudo­mányi kar, B épület: Érzelem és hangulat ki­fejezése a műalkotásban. Előadó: dr. M. Kiss Pál művészettörténész (este 6). MESEMONDÓ A távbeszélő mesemondó (171—888) műsora: A madár és a rókák. (Elmondja: Budai István.) Hívható: du. 5-től este 10 óráig. Ki felelős? Szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzi Horváth Mihály február 10-én megjelent Ítélet című írásához. A cikk nagy hozzáértéssel, rendkívül mély­rehatóan és tudományosan foglalkozott a fiatalkorúak bű­nözésével, a felelősség kérdé­sével. Én is azon a vélemé­nyen vagyok, hogy minden fia­tal előtt nyitva áll az út a to­vábbtanuláshoz, társadalmunk minden lehetőséget megad ne­kik, hogy egyenes úton járja­nak. Bátran mondhatjuk azt is: a fiatalkori bűnözésnek semmiképpen sem a rossz anyagi körülmények az oko­zói. A cikk megkérdőjelezi a szülői felelősséget. És igaza van. A szülőktől nem lehet megkövetelni, hogy állandóan csemetéjük után járjanak és ellenőrizzék, mivel tölti ide­jét. Akkor tehát a társadalom a felelős? Nem! Szerintem az az egyetlen hathatós megol­dás a fiatalkorúak bűnözésé­nek megakadályozására: ha növelik a büntetések mérté­,­két. Bölcskey Attila Bp. V., Váci utca 56. A fiatalkorúak bűnözésének , a garázdálkodásnak, huliganiz­musnak kérdéseiről, okairól és a megelőzés lehetőségeiről ma­napság igen sok szó esik. S bár a jelenség nálunk még egyálta­lán nem nőtt társadalmi problé­mává, a közvélemény — akár­csak kedves olvasónk — köve­teli a fiatalkorú bűnözők eseté­ben is a szigorúbb megtorlást. S ha figyelemmel kísérjük a sajtó bírósági híradásait, tapasztallnt­jük, hogy a törvény adta kere­teken belül az ítéletek szigorúb­bak. Az alapvető megoldáshoz azonban ez nem elég, a meg­előzésben jobban segíthetnének a szülők és a társadalmi szerve­zetek is, például a fiatalok sza­bad idejének tartalmas, vonzó és érdekes programmal való kitöl­tésével. Köszöni az óvoda A Magyar Hírlap december 13-i, majd január 12-i számá­ban szóvá tettük, hogy a Váci utcai óvoda kicsinyeinek nincs hol játszaniuk. Az óvoda pe­dagógusai javasolták, hogy a szemközti épület nagy, kihasz­nálatlan udvarát adja oda a fővárosi tanács a gyermekek­nek. A kéréssel egyetértett a fő­városi tanács oktatási főosztá­lya is. A fővárosi tanács vb gazdasági hivatal fenntartási osztálya, a helyszíni szemle után az udvart az óvoda ren­delkezésére bocsátotta. Nagyon köszönjük a gyors és megértő intézkedést. Ta­vaszra a szülői munkaközösség társadalmi munkában rendbe­hozza az udvart, s egy kis ját­szóteret is épít. A Váci utcai óvoda pedagógusai Könyv­szállítás így és úgy A könyvterjesztésnek már hosszú évek óta bevált gya­korlata, hogy vidéki vásárlói­nak — az előzetes megrende­lés alapján — postán küldi el a könyveket. A portaköltség növeli a vevő könyvvásár­lásra szánt kiadásait, ezért néhány éve az ötven forint fe­letti értéket, újabban pedig a 100 forint felettit portómente­sen szállítják a nagyobb köny­vesboltok. Sajnos, azonban számtalan példát lehetne fel­sorolni arra is, hogy ezt a 1x5­x­5 5x1^5 Január 12-i számunkban közöl­tük a BKV válaszát a kalauz nélküli kalauz ügyben. Mivel nem értettük a BKV-foatemati­­kát (1X S 1 5, 5X1 5), azaz magyarán, hogy öt darab jegyet lehet vásárolni, egyet azonban nem, újra az illetékeshez fordul­tunk. A következő választ kap­tuk: Megítélésünk szerint a je­lenleg alkalmazott utazási fel­tételek megváltoztatása zavart okozna, és sok vitára adna okot. Úgy gondoljuk, hogy ez­zel csak több lenne a jegy nél­kül utazók száma. A cikkben javasolt módszer alkalmazá­sából önként adódnék, hogy az utazóközönség egy része abban a hiszemben, hogy a járműkísérőknél egy darab je­gyet is lehet vásárolni — egyébként minden más eláru­sító helyen lehet —, jegy nél­kül venné igénybe járművein­ket. Az utazóközönség egy ré­sze a jegyellenőrzés alkalmá­val gyakran kerülne olyan helyzetbe, mely azt a látszatot keltené, hogy jegy nélkül uta­zik, holott ez esetleg nem is volt szándékában. A szándék megítélésére azonban sem a jegyellen­őreinknek, sem más szemé­lyeknek nincs módja. Ismeretes vállalatunknál a munkaerőhiány. Ez arra kény­szerít bennünket, hogy mind több járművön alkalmazzuk a kalauz nélküli utazást. Éppen ezért mindenképpen előfelté­tel, hogy az utas — ha bérle­te nincs — az utazás megkez­dése előtt előreváltott jeggyel rendelkezzék. Bíró Lajos, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatója a Magyar Hírlap postája kedvezményt hogyan „cselezik ki” egyes könyvesboltok. Egyik módszer az: arra hivatkoznak, hogy a kért könyvek a megren­deléskor nem voltak raktáron, tehát csak a beérkezés sor­rendjében tudnak szállítani. Ez elfogadható érvnek tűnik, bár ilyen esetben az lenne a megoldás, hogy a megrendelő­­lapra rávezetik: a rendelő ra­gaszkodik az egyszeri szállí­táshoz. Inkább kivárja, míg valamennyi könyv megérke­zik. Azt a módszert viszont, hogy például a 120 forint ér­tékű rendelést kétfelé osztják, két csomagban küldik el, egy és ugyanazon napon postázva mindkettőt — azt csak elítélni lehet. Éppen ezért tartom nagyon korrektnek az Állami Könyv­­terjesztő Vállalat V. kerület, Deák Ferenc utca 15. szám alatti könyvesboltjának az el­járását. A megrendelt köny­vet, befizetési csekket mellé­kelve küldte meg, egy sokszo­rosított nyomtatvány kíséreté­ben, melyen az alábbi szöveg olvasható: „Ha megrendelését utánvéttel szállítanánk, a por­taköltség 6­60 forint lenne ... Ennek megtakarítása miatt választottuk az Ön érdeké­ben ezt a formát.” Hát igen, így is lehet. Fel­tétlenül követésre méltó mód­szere ez a könyvterjesztésnek. Szilárd Ádám Hová siet a busz? Február 15-én délután, elő­adást tartottam a Heves me­gyei Kápolna község művelő­dési házában. Előadásom után a Kápolnáról menetrend sze­rint 18.49-kor induló, buda­pes­t—gyöngyös—eger—ózdi autóbusszal akartam vissza­menni Egerbe. Arra nem szá­míthattam, hogy a Budapestről érkező autóbusz nemcsak kés­het, hanem négy-öt perccel ko­rábban is továbbindulhat Ká­polnáról a hivatalosan megje­lölt idő előtt. Sajnos, ez tör­tént. Többen is meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a távolsági autóbusz, mely a rendes idő­nél korábban érkezett a meg­állóba — és nem is volt zsú­folt —, éppen csak megállt, s „utas nem lévén”, a menet­rend szerinti indulási idő előtt négy-öt perccel már elsüvített, mielőtt odaérhettünk volna. Így csak kétszeres autóstoppal — és­­­ásfél órás késéssel — sikerült hazajutnom Egerbe. Jó lenne, ha ebből az esetből nemcsak én tanulnék, hanem ez a példa a távolsági autóbu­szok személyzetét is nagyobb felelősségérzetre indítaná. Nem szabad annyira siettet­niük a járatot, hogy a kis fa­luk felszálló utasaival ne tö­rődjenek! Dr. Pásztor Emil főiskolai adjunktus Eger tanár Bucsa, Ságvári u. 8. Címszereplő: GIN­A LOLLOBRIGIDA JÓ ESTÉT, MRS. CAMPBELL Egy ügyes olasz asszony praktikái Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték BEMUTATÓ: FEBRUÁR 25. Gyártó és forgalmazót Connaught — United Artists ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Felhívjuk kedves Előfizetőink figyelmét, hogy a február hónap rövidsége miatt a március havi előfizetési díjért a megszokottnál korábban — február 25-ig — jelentkezik a hírlapkézbesítő Kérjük emiatt szíves elnézésüket LAPKIADÓ VÁLLALAT A legszebb ajándék lenne Mostanában gyakran olvas­hatunk arról, hogy Budapest kétezer éves város. Ezt hir­deti a városrendezési kiállítás is. Pedig, ha szó szerint vesz­­szük, fővárosunknak, Buda­pestnek csupán százéves múlt­ja van. Az 1872. évi XVIII. törvénycikk alapította meg Buda, Óbuda és Pest városa, valamint a Margitsziget egye­sítése révén a mai Budapest magvát. A törvény 1873-ban lépett életbe, így fővárosunk századik születésnapja két év múlva lesz. Ebből az alkalomból merül fel a gondolat, hogy Budapest­nek a mai napig sincs külön, erre a célra épített városháza. A fővárosi tanács jelenlegi, műemléknek nyilvánított épü­lete eredetileg más célt szol­gált: invalidus-ház volt. Sem formájában, sem elrendezésé­ben nem alkalmas a modern, gyors, praktikus ügyintézésre. Egy nagyszabású városház céljára viszont már régóta rendelkezik a főváros megfe­lelő területtel. Jogos tehát a gondolat, nem lenne-e a legmegfelelőbb ajándék a centenáriumra Bu­dapest és a budapestiek szá­mára, ha végre hozzálátnánk a városháza megtervezéséhez? A lehető legszebb, gazdasági­lag is, idegenforgalmilag is előnyös ajándék lenne az im­pozáns, lehetőleg felhőkarco­lószerű hivatalépület, amely egyúttal a főváros mértani központjául, sőt fórumául szol­gálhatna. A jelenlegi fővárosi tanácsháza helye és környéke e célra mindenképpen alkal­masnak látszik. Csupán kisebb kiigazításokra és szanálásra, esetleg épületáthelyezésre len­ne szükség. Elsősorban a Deák téri evangélikus templomra és a mellette levő két régi, el­avult épületre gondolok. S egyúttal a Tanács körúton felépülhetne a sokemeletes Budapest Nagyáruház. Az alapkövet méltó és il­lendő lenne a századik évfor­dulón, 1973-ban lerakni. Az építkezési és pénzügyi tervek részleteiről, a lakosságnak az építkezésben való társadalmi mozgalomszerű részvételéről a továbbiakat széles körű vita keretében lehetne meghatá­rozni. Ilyen javaslatokban bi­zonyára nem lenne hiány. Bronzhegyi Pál Bp. II., Keleti Károly u. 23. Jogi tanácsok Il. ZSIGMONDIÉ, BUDAPEST. Családi pótlékra jogosult az a be­tegség esetére kötelezően biztosí­tott, munkaviszonyban álló dolgo­zó, akinek munkaideje az illető iparágra vagy munkakörre a Mun­ka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban megállapított heti (havi) munkaidőnek a felét eléri, és legalább két gyermeket tart el. Ebből a szempontból gyermeknek számít a dolgozó vér szerinti gyer­mekén kívül a mostoha, örökbe fogadott, nevelt gyermek, továbbá az unoka, testvér és mostohatest­vér is. Ha az együttélő szülők mindketten jogosultak családi pót­lékra, az apa jogán kell a családi pótlékot megállapítani. Az anya jogán a családi pótlékot akkor le­het megállapítani, ha az egyedül­álló anya magasabb összegű csa­ládi pótlékra jogosult, mint ameny­­nyi az apát saját jogán megilletné. Az anya jogán kell a családi pót­lékot megállapítani abban az eset­ben is, ha az apa gyermekeiről már legalább két hónapja nem gondoskodik. Olvasónkat tehát sa­ját jogán illeti meg a családi pót­lék, minthogy külön élnek, férje anyagilag nem támogatja és házas­ságuk felbontása iránt már bírói eljárás van folyamatban. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a családi pótlék­ra vonatkozó igényét munkáltató­jánál azonnal jelentse be. F. J.-NÉ, SZEGED. Több leszár­mazó törvényes öröklése esetén (tehát ha nincs végrendelet) a Pol­gári Törvénykönyv egyik leszár­­mazót sem kívánja anyagi előny­ben részesíteni a másikkal szem­ben pusztán azért, mert egyikük az örökhagyótól még életében in­gyenes juttatást kapott. Ezért több leszármazó közös öröklése eseté­ben mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámí­tani annak az ingyenes adomány­nak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette. [Ptk. 619. § (1) bek.] A most idé­zett regulát, az osztályra bocsátá­s szabályát azonban, csak akkor le­het alkalmazni, ha az ingyenes adományt az örökhagyó az osz­tályra bocsátás kötelezettségével adta. A szokásos mértékű ajándé­kokat és a közös háztartásban ter­mészetben nyújtott tartást azon­ban eleve nem lehet osztályra bo­csátani. GY. A., BUDAPEST. Családjo­gunk a szülőtartást abban az eset­ben teszi kötelezővé, ha a szülőnek nincs az eltartást fedező saját va­gyona, és nincs házastársa, vagy az nem képes az eltartására. Ebben az esetben a szülő tartásáról a leszár­mazó köteles gondoskodni. Ez alól a kötelezettség alól a gyermek vagy az unoka csak a szülő (nagy­szülő) érdemtelensége esetén men­tesül. A leszármazó akkor tagad­hatja meg a vagyontalan és rá­utalt szülőjének (nagyszülőjének) eltartását, ha ezek a gyermekkel szembeni kötelezettségüket az alapvető erkölcsi szabályokat sértő módon súlyosan megszegték. Ez azonban csak nagyon kivételes le­hetőséget ad a tartási kötelezettség megtagadására. Véleményünk sze­rint az ön esetében sem került sor a szülői kötelességek elvégzésének ily súlyos elmulasztására, ezért — pusztán a kölcsönös haragos vi­szony miatt — a szülőtartás köte­lezettsége alól nem mentesülhet.

Next