Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

Belföld A kerítés önmagában nem elég, honvédségi és rendőri erők folyamatos jelenléte szükséges Már két éve óvja hazánkat a déli műszaki határzár KCs Hazánk a saját és Európa védel­mében 2015-ben teljesítette, ami a kötelessége - hangoztatta Kovács Zoltán kormányszóvivő Röszkén a déli zöldhatár lezárásának második évfordulóján. Bakondi György mi­niszterelnöki főtanácsadó szerint szilárd határőrizeti rendszert sike­rült kialakítani. A két éve a magyar határ védel­mében hozott intézkedésekre to­vábbra is szükség van, ezeknek kö­szönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan Magyarországra lépő migránsok száma - jelentette ki Ko­vács Zoltán kormányszóvivő tegnap a röszkei közúti határátkelőhelyen. A magyar-szerb zöldhatár lezárásá­nak második évfordulóján rendezett tájékoztatón Kovács Zoltán hangsú­lyozta, 2015-ben hazánk nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, sa­ját és Európa védelmében teljesítet­te, ami a kötelessége. Emlékezte­tett rá, hogy 2015. szeptember 15-én, azt követően, hogy elkészült a mű­szaki határzár első fázisa, lezárták a zöldhatárt, így csak a jogszerű belé­pés lehetősége maradt a migránsok­­nak. Ezután több száz felfegyverzett migráns támadt a röszkei közúti át­kelőnél a határt védő rendőrökre. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor erőszakot kellett alkalmazni a rend­őrök testi épsége és a magyar határ védelmében. Bakondi György miniszterelnö­ki főtanácsadó hangsúlyozta, szi­lárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szol­gálja Magyarország és az unió bel­biztonságát. A műszaki akadály­rendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóz­tatni a tömegesen érkezőket - szö­gezte le Bakondi. Hozzáfűzte, a mű­szaki zár önmagában nem elegendő, honvédségi és rendőri erők folyama­tos jelenlétére van szükség. A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18 236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent. Ez a tenden­cia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőri­zet sikerének köszönhető - mutatott rá a főtanácsadó. A magyar-szerb határon folyamatos a migráci­ós nyomás, és kerülő útvonalak is kialakultak. A román-magyar ha­táron hétszáznál is több határsér­tővel szemben intézkedtek. A ma­gyar rendőrség a román szervekkel együttműködve garantálni tudja a biztonságot, és valamennyi elfogott határsértőt visszavették a román hatóságok. Simicskó István honvédelmi mi­niszter az Alsó-Ausztriában tartott nemzetközi határvédelmi gyakor­lat zárónapján telefonon arról be­szélt az MTI-nek, hogy „tisztelnünk kell egymást, valamint minden kul­túrát, ugyanakkor garantálnunk kell az állampolgáraink és az ország teljes biztonságát.” A 2360 osztrák, cseh és magyar katona részvételé­vel rendezett gyakorlatról közölte, „az elmúlt két évben a Magyaror­szág déli határának védelme során életszerű tapasztalatokat szerez­hettünk, amelyeket most átadunk barátainknak”. Molnár Zsolt, az Országgyű­lés nemzetbiztonsági bizottságá­nak szocialista elnöke is ellátogatott tegnap Röszkére, ahol arról beszélt, a kormány kockára teszi a magyar nemzet sorsát, az ország európai uniós tagságát azzal, hogy nem hajt­ja végre az Európai Bíróság döntését. Emellett szerinte „vissza kell állítani a határvédelem becsületét”. Már a kerítés lebontása előt­ti szemlét tartották a szocialisták? - reagált a Fidesz Molnár Zsolt állí­tásaira. „A szocialisták még most is letagadják a kvóta létezését, miköz­ben az Európai Bíróság éppen most akarja ránk erőszakolni az első kvó­tát, az Európai Bizottság pedig beje­lentette, hogy még ebben az évben javaslatot tesz az állandó áttelepíté­si mechanizmusra. A kötelező kvóta, az állandó elosztás, az évi egymil­lió migráns befogadása és a kerítés lebontása mind a Soros-terv része, Botka László, az MSZP kormányfő­­jelöltje pedig ígéretet tett arra, hogy a szocialisták lebontják a kerítést” - írta közleményében a Fidesz. Iránymutatás. Bakondi György és Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél Fotó: MTI/Rosta Tibor Hírek Mégsem maradt a szombathelyi Haladás Sportkomplexum felügyelőbi­zottságának elnöke a költségvetési csalás gyanújával három hónapja elő­zetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba - az MSZP és a DK ügyvédje ugyanis csütörtökön késő este a városi önkormányzat közgyűlésének zárt ülésén újra napirendre tűzték az ügyet, és a korábbival ellentétes döntést hozott a képviselő-testület - tájékoztatta Lendvai Ferenc, a közgyűlés Fi­­desz-KDNP-frakciójának vezetője az MTI-t. Elmondta, a szabályok lehető­séget adnak arra, hogy visszavegyék a már egyszer leszavazott napirendet. (BK) Megjelent az a pályázati felhívás, amelynek alapján 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, az egyházi szervezetek és szereplők közösségi célú programok elindítására - közölte az egyházi, nemzetiségi és civil társadal­mi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Nyírbátorban. Fülöp Attila a Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium új épü­letrészének és tornatermének alapkőletételén azt mondta, hitéleti, kulturális és oktatási célú projektekkel lehet pályázni, infrastrukturális fejlesztésekre is. (RD) 2 Párizsi békekötés Még ma is tenni kell azért, hogy valóban egyenrangú félként kezeljék hazánkat A Magyarország második világháborús részvételét lezáró, 1947-es párizsi békekötés, amely poli­tikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat, méltatlanul elfe­ledett eseménye történelmünknek - mondta tegnap a témában rendezett konferencián Patyi And­rás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora közölte, a párizsi megállapodás tette lehetővé, hogy megszálló szovjet csapatok tartózkodjanak az országban, a magyar politikai és tudományos élet ennek ellenére máig „nem tartotta, nem tartja megemlékezésre és végiggondolásra érdemesnek” azt. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kijelentette, a politikai fel­készületlenség és kiszolgáltatottság sodorta hazánkat a második világháborúba, amelynek végére vesztesként „az európai békerendezés legalján foglalt helyet”. Magyarország a háborúban súlyos anyagi és emberveszteségeket szenvedett, emellett - a szocialista retorikával szemben - valójá­ban ellenséges államok vették körül, és majd csak évtizedek múltán, a rendszerváltozás idején for­dulhatott „a szovjet Európa” helyett a berlini és brüsszeli központú „német Európa” felé - magya­rázta az államtitkár. Megjegyezte, Magyarország „bizonyos fokú emancipációja” megtörtént, de a kormánynak ma is tennie kell e cél eléréséért, hogy Európa nyugati felével, Európa nagyobb orszá­gaival legalább jogilag egyenrangú félként és egyenlő bánásmódban részesülve legyen a verseny részese. A kelet-európai országok számára a túlélés feltétele lett, hogy nagyhatalmakkal töreked­jenek szoros kapcsolatot kialakítani, ezzel mentek szembe 1991-ben a visegrádi együttműködés ki­alakítói-tette hozzá. Hangsúlyozta, a nagyhatalmak mindig előszeretettel aknázták ki a regionális konfliktusokat, amelyek megakadályozták ezen országok egységes nemzetközi fellépését. (PDA) belpol@magyarhirlap.hu Kettős védvonal, jogi megerősítéssel A migrációs nyomás 2015-ben érte el csúcspontját, ekkor naponta közel két­ezer migráns lépett be illegálisan az országba. A kormány júniusban döntött arról, hogy fizikai határzár épüljön a magyar-szerb határon. A 175 km hosszú szakaszon huszonkétmilliárd forintból augusztus 29-re készült el a négy mé­ter magas ideiglenes kerítés, amellyel párhuzamosan egy másik, háromméte­res biztonsági kerítés építése kezdődött. Szeptember 16-án életbe lépett az úgynevezett jogi határzár is, amely a kerítéssel kapcsolatos bűncselekménye­ket vezette be a büntető törvénykönyvbe: ezek a határzár tiltott átlépése és an­nak kísérlete, a kerítés megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A kormány döntése alapján októberre a magyar-horvát határ 41 kilométeres szakaszán újabb műszaki határzárat építettek fel. E hónapban ha­zánkban közel százezer illegális bevándorlót fogtak el, ez a szám novemberre háromszáztizenötre csökkent. Idén tavasszal befejeződött a második védvonal építése, amely elektronikus jelzőrendszerrel egészült ki. (PDF) Hét áprilisi vagy májusi vasárnap közül választhat a köztársasági elnök Levelet küld a külhoni szavazóknak az NVI Baranya Róbert Több új magyar konzulátus is nyílhat a jövőben, amelyeken a kül­földön tartózkodók leadhatják majd szavazataikat a 2018-as választáson, amelynek költségvetése meghaladja a nyolcmilliárd forintot. Októberben összesen hatszázöt­­venezer levelet küld ki a határon tú­li választóknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI), hogy tájékoztassa őket a regisztráció illetve adatváltozá­saik bejelentésének szükségességé­ről. Pálffy Ilona, az NVI elnöke teg­nap közölte: eddig 294866 külhoni regisztrált. Hangsúlyozta, a jövő évi országgyűlési választáson csak az a külhoni magyar állampolgár vehet részt, akinek regisztrációs kérelme a választást megelőző tizenötödik napig megérkezik az irodába. Az NVI elnöke arról is beszámolt, hogy 8,1 milliárd forint a jövő évi választás tervezett összköltségve­tése, amelyből hétmilliárdot a köz­ponti költségvetés biztosít, a továb­bi 1,1 milliárd forint fedezetét az NVI korábbi megtakarításai fedezik. Ar­ra a kérdésre, hogy miért lehet hat­­százmillió forinttal több a kiadás, mint 2014-ben. Pálffy elmondta: a növekedés a regisztráltak számának emelkedéséből, a magasabb bizton­sági követelményekből és a válasz­tást lebonyolító dolgozók tervezett béremeléséből adódik. Pálffy a magyarországi lakcím­mel rendelkező, de a választás nap­ján külföldön tartózkodók szavazá­si lehetőségeiről elmondta: a tervek szerint Nagy-Britanniában az ed­digi londoni mellett Manchesterben és a skóciai Edinburghben is lead­hatják majd voksaikat az érintet­tek. Emellett az Egyesült Államok­ban San Franciscóban is lehet majd szavazni, de Németországban is két új szavazási helyszín létesül. Az informatikai rendszer kiépí­tése kapcsán lapunk kérdésére el­mondta: a választási rendszerről már megkötötték a szerződést, a lo­gisztikai beruházások és a nyomdai munkák kapcsán ez előkészületben van. Az NVI elnöke emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök egy áp­rilisi vagy májusi vasárnapra írhat­ja ki a választást, ám ez nem eshet ünnepnapra. Ez azt jelenti, hogy hét vasárnap közül választhat az állam­fő, ezek pedig: április 8., 15., 22., 29., május 6., 13. és 27.

Next