Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
Belföld A kerítés önmagában nem elég, honvédségi és rendőri erők folyamatos jelenléte szükséges Már két éve óvja hazánkat a déli műszaki határzár KCs Hazánk a saját és Európa védelmében 2015-ben teljesítette, ami a kötelessége - hangoztatta Kovács Zoltán kormányszóvivő Röszkén a déli zöldhatár lezárásának második évfordulóján. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani. A két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, ezeknek köszönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan Magyarországra lépő migránsok száma - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnap a röszkei közúti határátkelőhelyen. A magyar-szerb zöldhatár lezárásának második évfordulóján rendezett tájékoztatón Kovács Zoltán hangsúlyozta, 2015-ben hazánk nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját és Európa védelmében teljesítette, ami a kötelessége. Emlékeztetett rá, hogy 2015. szeptember 15-én, azt követően, hogy elkészült a műszaki határzár első fázisa, lezárták a zöldhatárt, így csak a jogszerű belépés lehetősége maradt a migránsoknak. Ezután több száz felfegyverzett migráns támadt a röszkei közúti átkelőnél a határt védő rendőrökre. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor erőszakot kellett alkalmazni a rendőrök testi épsége és a magyar határ védelmében. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta, szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. A műszaki akadályrendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóztatni a tömegesen érkezőket - szögezte le Bakondi. Hozzáfűzte, a műszaki zár önmagában nem elegendő, honvédségi és rendőri erők folyamatos jelenlétére van szükség. A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18 236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent. Ez a tendencia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető - mutatott rá a főtanácsadó. A magyar-szerb határon folyamatos a migrációs nyomás, és kerülő útvonalak is kialakultak. A román-magyar határon hétszáznál is több határsértővel szemben intézkedtek. A magyar rendőrség a román szervekkel együttműködve garantálni tudja a biztonságot, és valamennyi elfogott határsértőt visszavették a román hatóságok. Simicskó István honvédelmi miniszter az Alsó-Ausztriában tartott nemzetközi határvédelmi gyakorlat zárónapján telefonon arról beszélt az MTI-nek, hogy „tisztelnünk kell egymást, valamint minden kultúrát, ugyanakkor garantálnunk kell az állampolgáraink és az ország teljes biztonságát.” A 2360 osztrák, cseh és magyar katona részvételével rendezett gyakorlatról közölte, „az elmúlt két évben a Magyarország déli határának védelme során életszerű tapasztalatokat szerezhettünk, amelyeket most átadunk barátainknak”. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke is ellátogatott tegnap Röszkére, ahol arról beszélt, a kormány kockára teszi a magyar nemzet sorsát, az ország európai uniós tagságát azzal, hogy nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését. Emellett szerinte „vissza kell állítani a határvédelem becsületét”. Már a kerítés lebontása előtti szemlét tartották a szocialisták? - reagált a Fidesz Molnár Zsolt állításaira. „A szocialisták még most is letagadják a kvóta létezését, miközben az Európai Bíróság éppen most akarja ránk erőszakolni az első kvótát, az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy még ebben az évben javaslatot tesz az állandó áttelepítési mechanizmusra. A kötelező kvóta, az állandó elosztás, az évi egymillió migráns befogadása és a kerítés lebontása mind a Soros-terv része, Botka László, az MSZP kormányfőjelöltje pedig ígéretet tett arra, hogy a szocialisták lebontják a kerítést” - írta közleményében a Fidesz. Iránymutatás. Bakondi György és Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél Fotó: MTI/Rosta Tibor Hírek Mégsem maradt a szombathelyi Haladás Sportkomplexum felügyelőbizottságának elnöke a költségvetési csalás gyanújával három hónapja előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba - az MSZP és a DK ügyvédje ugyanis csütörtökön késő este a városi önkormányzat közgyűlésének zárt ülésén újra napirendre tűzték az ügyet, és a korábbival ellentétes döntést hozott a képviselő-testület - tájékoztatta Lendvai Ferenc, a közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának vezetője az MTI-t. Elmondta, a szabályok lehetőséget adnak arra, hogy visszavegyék a már egyszer leszavazott napirendet. (BK) Megjelent az a pályázati felhívás, amelynek alapján 2,1 milliárd forintot kaphatnak az egyházak, az egyházi szervezetek és szereplők közösségi célú programok elindítására - közölte az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Nyírbátorban. Fülöp Attila a Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium új épületrészének és tornatermének alapkőletételén azt mondta, hitéleti, kulturális és oktatási célú projektekkel lehet pályázni, infrastrukturális fejlesztésekre is. (RD) 2 Párizsi békekötés Még ma is tenni kell azért, hogy valóban egyenrangú félként kezeljék hazánkat A Magyarország második világháborús részvételét lezáró, 1947-es párizsi békekötés, amely politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat, méltatlanul elfeledett eseménye történelmünknek - mondta tegnap a témában rendezett konferencián Patyi András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora közölte, a párizsi megállapodás tette lehetővé, hogy megszálló szovjet csapatok tartózkodjanak az országban, a magyar politikai és tudományos élet ennek ellenére máig „nem tartotta, nem tartja megemlékezésre és végiggondolásra érdemesnek” azt. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kijelentette, a politikai felkészületlenség és kiszolgáltatottság sodorta hazánkat a második világháborúba, amelynek végére vesztesként „az európai békerendezés legalján foglalt helyet”. Magyarország a háborúban súlyos anyagi és emberveszteségeket szenvedett, emellett - a szocialista retorikával szemben - valójában ellenséges államok vették körül, és majd csak évtizedek múltán, a rendszerváltozás idején fordulhatott „a szovjet Európa” helyett a berlini és brüsszeli központú „német Európa” felé - magyarázta az államtitkár. Megjegyezte, Magyarország „bizonyos fokú emancipációja” megtörtént, de a kormánynak ma is tennie kell e cél eléréséért, hogy Európa nyugati felével, Európa nagyobb országaival legalább jogilag egyenrangú félként és egyenlő bánásmódban részesülve legyen a verseny részese. A kelet-európai országok számára a túlélés feltétele lett, hogy nagyhatalmakkal törekedjenek szoros kapcsolatot kialakítani, ezzel mentek szembe 1991-ben a visegrádi együttműködés kialakítói-tette hozzá. Hangsúlyozta, a nagyhatalmak mindig előszeretettel aknázták ki a regionális konfliktusokat, amelyek megakadályozták ezen országok egységes nemzetközi fellépését. (PDA) belpol@magyarhirlap.hu Kettős védvonal, jogi megerősítéssel A migrációs nyomás 2015-ben érte el csúcspontját, ekkor naponta közel kétezer migráns lépett be illegálisan az országba. A kormány júniusban döntött arról, hogy fizikai határzár épüljön a magyar-szerb határon. A 175 km hosszú szakaszon huszonkétmilliárd forintból augusztus 29-re készült el a négy méter magas ideiglenes kerítés, amellyel párhuzamosan egy másik, háromméteres biztonsági kerítés építése kezdődött. Szeptember 16-án életbe lépett az úgynevezett jogi határzár is, amely a kerítéssel kapcsolatos bűncselekményeket vezette be a büntető törvénykönyvbe: ezek a határzár tiltott átlépése és annak kísérlete, a kerítés megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A kormány döntése alapján októberre a magyar-horvát határ 41 kilométeres szakaszán újabb műszaki határzárat építettek fel. E hónapban hazánkban közel százezer illegális bevándorlót fogtak el, ez a szám novemberre háromszáztizenötre csökkent. Idén tavasszal befejeződött a második védvonal építése, amely elektronikus jelzőrendszerrel egészült ki. (PDF) Hét áprilisi vagy májusi vasárnap közül választhat a köztársasági elnök Levelet küld a külhoni szavazóknak az NVI Baranya Róbert Több új magyar konzulátus is nyílhat a jövőben, amelyeken a külföldön tartózkodók leadhatják majd szavazataikat a 2018-as választáson, amelynek költségvetése meghaladja a nyolcmilliárd forintot. Októberben összesen hatszázötvenezer levelet küld ki a határon túli választóknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI), hogy tájékoztassa őket a regisztráció illetve adatváltozásaik bejelentésének szükségességéről. Pálffy Ilona, az NVI elnöke tegnap közölte: eddig 294866 külhoni regisztrált. Hangsúlyozta, a jövő évi országgyűlési választáson csak az a külhoni magyar állampolgár vehet részt, akinek regisztrációs kérelme a választást megelőző tizenötödik napig megérkezik az irodába. Az NVI elnöke arról is beszámolt, hogy 8,1 milliárd forint a jövő évi választás tervezett összköltségvetése, amelyből hétmilliárdot a központi költségvetés biztosít, a további 1,1 milliárd forint fedezetét az NVI korábbi megtakarításai fedezik. Arra a kérdésre, hogy miért lehet hatszázmillió forinttal több a kiadás, mint 2014-ben. Pálffy elmondta: a növekedés a regisztráltak számának emelkedéséből, a magasabb biztonsági követelményekből és a választást lebonyolító dolgozók tervezett béremeléséből adódik. Pálffy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodók szavazási lehetőségeiről elmondta: a tervek szerint Nagy-Britanniában az eddigi londoni mellett Manchesterben és a skóciai Edinburghben is leadhatják majd voksaikat az érintettek. Emellett az Egyesült Államokban San Franciscóban is lehet majd szavazni, de Németországban is két új szavazási helyszín létesül. Az informatikai rendszer kiépítése kapcsán lapunk kérdésére elmondta: a választási rendszerről már megkötötték a szerződést, a logisztikai beruházások és a nyomdai munkák kapcsán ez előkészületben van. Az NVI elnöke emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök egy áprilisi vagy májusi vasárnapra írhatja ki a választást, ám ez nem eshet ünnepnapra. Ez azt jelenti, hogy hét vasárnap közül választhat az államfő, ezek pedig: április 8., 15., 22., 29., május 6., 13. és 27.