Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
Belföld 4 Leó Richárd A régi szlogen - gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - szellemében vizsgálja a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a hazai környezetvédelmet, annak jogi szabályozását és a települések kapcsolatát. A kutatócsoport vezetőjével, Fodor László egyetemi tanárral beszélgettünk a Települési önkormányzatok szerepe a környezeti fenntarthatóság megvalósításában című projektről. - Két éve, 2015 őszén kezdődött a kutatásuk. Hogyan indult a projekt? - A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elméletek középpontja a helyi szint, hiszen fontos a helyi erőforrásokra alapozni, és itt lehet legjobban megragadni a környezeti kérdéseket. Mi azt néztük meg, hogy Magyarországon ennek milyen a politikai, jogi szabályozási közege, és hogy az önkormányzatoknak megvan-e a lehetőségük arra, hogy valóban a fenntarthatóságra törekedjenek. Kérdőívünket több mint ötszáz önkormányzat töltötte ki, és tucatnyi településen végzünk „mélyfúrásokat”. Ez interjúzást jelent, illetve a helyi rendeletek, stratégiák elemzését. Az anyagiakat huszonnégymillió forinttal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egy pályázat útján biztosította. Bár a finanszírozás csak 2018 tavaszáig szól, a munkát folytatjuk majd, mert nagy és izgalmas a téma. Ez azt jelenti, hogyha valakinek szimpatikus a program, és részt akar benne venni, tud csatlakozni később is, ha van rá pénze? - Igen, szívesen folytatjuk a kutatást. Ezeket a dolgokat akkor érdemes vizsgálni, ha nem csak tanulmányokat gyártunk, hanem javaslatokat is meg tudunk fogalmazni, amelyeket az önkormányzatok hasznosíthatnak. Kezdeti hipotézisük az volt, hogy sem a jogszabályok, sem az azokat végrehajtó önkormányzatok nem használnak ki minden lehetőséget a környezetvédelem terén. Mit értenek konkrétan ez alatt? Általában fel sem mérik, mennyi lehetőségük van, inkább csak azokat a lépéseket teszik meg, amelyeket a központi szabályozási környezet aktuálisan igényel. Illetve amire van támogatás, pályázat. Az önkormányzatnak ugyanakkor nemcsak a hivatalát, intézményeit, de az egész települést is képviselnie kell. A példamutatás és a tájékoztatás komoly hatással lehet a lakosságra. - Milyen lehetőségeket teremtenek majd a vizsgálati eredmények? - Az önkormányzati lehetőségeket a hazai szabályozási környezetben vizsgáljuk, a külföldi megoldások adaptációja ritkán lehetséges. Megnézzük, milyen jogi, szervezési lehetőségek vannak, amiket egy önkormányzat Magyarországon is alkalmazni tud, így öszszeállhat egy tudásbázis. Másrészt a központi szabályozási környezetet is vizsgáljuk, az unióst is, és ebben már most is látunk olyan lehetőségeket, amelyek nem jellemzőek Magyarországon, pedig át lehetne venni őket. - Például? - Például kevés ügyeimet szentelnek az önkormányzatok a településrendezésnek. Sok önkormányzat olyan szabályozási megoldást kér számon a központi jogalkotótól, ami nincs benne a törvényben, holott saját maga is szabályozhatná. Másrészt az önkormányzatok nem tudják a természetvédelmet a maguk komplexitásában kezelni, ebben is lehet segíteni nekik. -Mi a helyzet a klímaváltozással? - Jórészt hiányzik a klímaváltozásra való felkészülés. Nem veszik komolyan az önkormányzatok azt, hogy néhány évtizeden belül több fokot emelkedik az átlaghőmérséklet, és ehhez nekik is igazodniuk kellene. Nem elég pár önkormányzati épület energetikai felújítása, hanem a beépítési módok szabályozása, a zöldfelületek arányának alakítása is nagyon fontos. Ritka, hogy a helyi stratégiáik kidolgozásába szakértőket, egyetemeket is bevonnak az önkormányzatok. Sok olyan stratégia van, amelyhez nincs megkötés, hogy milyen végzettségi szakértő készítheti el. Ilyen esetben az egyetemek szívesen részt vesznek a gyakornokaikkal, végzőseikkel, és ha megkérjük a szakértő hatóság véleményét is, az jó garancia a minőségre. Ma Magyarországon a települések jelentős részének nincs környezetvédelmi programja, holott erre törvényi kötelezettsége lenne - 1995-től -, így nem is láthatják át, milyen feladataik és lehetőségeik vannak. Általánosságban a helyi civileket ritkán vonják be a döntésekbe. Jó példa azonban itt is akad: Szarvason a Városszépítő Egyesület javaslatait figyelembe veszik a közterülethasználati díj alkalmazásánál és a városképet érintő egyéb döntéseknél. Ez ösztönzés a vendéglátósoknak, példamutatás a település polgárainak és segítség az önkormányzatnak. - Mit szól az új településképi rendelethez? - Az jó, hogy az új törvény alapján az építtetők számára kiszámíthatóbb, áttekinthetőbb szabályozási környezetet jön létre, másrészt viszont az önkormányzatok kénytelenek újratervezni, hogy az arculati kézikönyvben mit akarnak, és erre kevés időt kaptak. Üdvözlendő a jövő nemzedékek szószólójának, Bándi Gyulának az iránymutatása e téren. - Mi az oka annak, hogy egy-egy faluban nem kap szerepet a zöld téma? - Az nem fordul elő, hogy egyáltalán ne foglalkozzanak a témával. A környezetvédelem a települések szintjén a hétköznapi életről, a zajról, szemétről, bűzről, területhasználatról, konfliktusok megoldásáról szól. - Ami ezeken a napi szintű problémákon túl van, azzal mit kezd az önkormányzat? - Itt vannak a legnagyobb lemaradások. Például sok önkormányzat van abban a szerencsés helyzetben, hogy termálfürdő van a területén, de ezzel pazarlóan bánunk, az elhasznált víz egyből a szennyvízbe megy, pedig lehetne fűtésre is hasznosítani. Valójában sokkal több eszközt lehet környezetvédelemre használni, mint azt korábban gondoltuk. Bogácson, a Bükkalján például az idegenfogalmi adót közalapítványon keresztül viszszajuttatják a vendéglátással foglalkozók számára. A visszaosztás eredménye: virágültetés és több befizetett idegenforgalmi adó. Budapest az egyetlen település, amely a nyílt téri hulladékégetést a teljes területén tiltja. A helyes megoldás az lenne, ha sehol nem lehetne így égetni, helyette komposztálni kellene. Több településen tapasztaltuk, hogy környezeti konfliktusok megoldásában közvetít a polgármester vagy a jegyző, a saját tekintélyét felhasználva, személyesen veszi kezelésbe az ügyet, elmegy a vállalkozóhoz, megbeszélik a dolgot. - Jól működik országos szinten a központi szabályozás? - Számos terület teendője - például a levegővédelem vagy a vizek védelme a mezőgazdaságból származó nitrátszennyezésektől - uniós kötelezettségből fakad. Vannak olyan szabályok is, amelyek az uniós kötelezettségeken túlmutatnak: a termőföldvédelmi törvény arra készteti az önkormányzatokat, hogy a belterület nagyságát csak nagyon indokolt esetben, átgondoltan növeljék a mezőgazdasági területek rovására, és az is jó, hogy génmódosított növények nem vonhatók nálunk köztermesztésbe. Emögött nemcsak központi döntés áll, hanem számos helyi önkormányzat kezdeményezése is. Az igazi gond inkább a szabályozás érvényesülésével van, ami olyan körülményeken múlik, mint a környezeti tudatosság, az ismeretek csekély foka, valamint a pénzhiány vagy a hatósági szervezetrendszer gyakori átszervezéséből fakadó bizonytalanságok, az ellenőrzés és szankcionálás gyengeségei. -Mi a legnagyobb gond? - Az, hogy az önkormányzatok többségének nincs kapacitása az ellenőrzésre. A nagyobb önkormányzatoknak van közterületfelügyelete, mezőőrsége, de egy kisebb falu nem tud megfizetni egyetlen közterület-felügyelőt sem. - Akkor mi jelenthet garanciát a szabályok betartására? - A szemléletformálás kulcsfontosságú, de az a közösségért érzett felelősség is. Az emberek felvállalják, hogy szólnak a másiknak, nem várják a hatóságot, hanem maguk kezelik az ügyet. Mernek szólni, ha valaki festéket önt az esővízcsatornába. Egy olyan közeg, amelyben van súlya a társadalmi megítélésnek, sokkal nagyobb eredményt érhet el a fenntarthatóságban is. Ha valaki hulladékot éget, azzal árt a környezetének, az egész lakóközösség egészségének. - Milyen tanulságai vannak a kutatásnak? - Elsősorban az, hogy rendkívül sok múlik az önkormányzatok vezetőin, a hozzáállásukon. Az önkormányzatoknak csak kis része rendelkezik olyan szakmai kapacitással, amely lehetővé tenné számukra, hogy a környezetvédelmi szempontokat hatékonyan érvényesítsék. Az az önkormányzat fog többet tenni a környezetvédelemért, amelyiknek a vezetője érzékeny erre. Az önkormányzatok nélkülözhetetlen szereplői a fenntartható fejlődésnek, de nem szabad őket magukra hagyni. A központi politikának ügyelnie kell a szakismeretre, valamint a szabályozási és pénzügyi keretek megteremtésére. A környezeti gondok megoldásához több bizalomra lenne szükség. A helyi civil szervezeteket a szemétszedésen túl az érdemi döntéshozatalba is érdemes bevonni. Elhanyagolják az önkormányzatok a klímaváltozásra való felkészülést, pedig a beépítés szabályozásánál és a zöldfelületek arányának alakításánál is figyelembe kellene venniük Települési környezetvédelem Fodor László: Sok múlik a polgármestereken Fotó: Hegedűs Róbert 2017. szeptember 16., hétvége A képen látható autó illusztráció.Kizárólag a Növekedési HitelProgram igénybevételével vásárolt gépjárművekre. A tájékoztatás nem teljes körű, a részletekről érdeklődjön márkakereskedéseinkben. A PROFESSZIONÁLIS PICK-UP AKÁR 2,5%-OS NHP HITELRE!* PROFI, AKÁRCSAK ÖN mormimin