Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

Külföld ­ Veszélyben az anyanyelvi oktatás Szijjártó: A végsőkig elmegyünk határon túli honfitársainkért A magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek - emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsú­lyozta: szégyenletes és gyalázatos, s durván megsérti a kisebbségek jogait az az ukrán törvénymó­dosítás, amely az ukrán nyelvű oktatást teszi kötelezővé a közép- és felsőoktatásban. Hozzátette: jól mutatja, hogy Kijev nem csak a magyarokat sújtja ezzel, hiszen a bolgár, a román és a görög kül­ügyminiszterrel közösen léptet a jogszabály-módosítással szemben, közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosá­hoz is eljuttatták, s kérelmezik, hogy októberben az uniós külügyminiszterek tanácsán tűzzék na­pirendre az ügyet. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter egyébként bejelentette: Kijev elküldi az Európa Tanácsnak szakértői véleményezésre a kifogásolt törvényt, hiszen szerinte mindösszesen arról van szó, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartal­mát. Hiszen abban nincsen szó ar­ról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, vagy hogy ezekben az intézményekben egyál­talán ne lehetne majd magyarul tanulni. Kijev mindössze azt szeretné, hogy mindenki tanuljon meg ukránul. Szijjártó egyébként szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum hely­zetéről is, ahol több mint száz magyar diákot 15 intézményben szórtak szét, Bukarest pedig ahelyett, hogy a megoldásra törekedne, újra a magyar kártyát húzza elő. Eközben az MPP elnöke, Kulcsár Terza József közölte: még idén benyújtják a bukaresti parlamentben pártja és az RMDSZ közösen székelyföldi autonómiastatútumát. Azért még idén, mert érvelésük szerint Erdély románok álta­li elfoglalásának 100. évfordulóján, 2018-ban a román közvélemény provokációként fogná fel. (VZ) 2017. szeptember 16., hétvége A „nyílt társadalom” európai parlamenti szövetségesei, a budapesti kormány kritikusai adják a magyar helyzetről szóló értékelés szerzőinek nagy többségét Soros hívei a hazánkról szóló jelentés mögött Őry Mariann Zömmel a magyar kormánnyal szemben erősen kritikus, George Soros szövetségeseként számon tar­tott képviselők jegyzik majd a ma­gyar helyzetről szóló európai parla­menti jelentést. A holland Zöldbaloldal (Groen­­links) politikusát, Judith Sargentinit jelölte ki július közepén az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), hogy feleljen a magyarországi jogállami­ságot értékelő jelentésért. Az EP má­jus 15-én fogadott el egy erősen elfo­gultnak tartott, baloldali-zöldpárti és liberális frakciók által jegyzett ál­lásfoglalást Magyarországról. Sar­­gentini jelentése alapján dönt majd az EP arról, hogy javasolja-e az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy indítson eljárást Magyarország ellen, ami az alapszer­ződés hetes cikkelyének aktiválásá­val akár szavazatmegvonást is jelent­het ezt nevezik az uniós politikai szlengben az „atombombának”. A napokban számolt be róla a Népszava, hogy időközben az Euró­pai Parlament honlapján megne­vezték a jelentés árnyék-jelentéste­­vőit is (lapzártánkig a néppártit még nem, de brüsszeli forrásaink is meg­erősítették). Az ő feladatuk az, hogy figyelemmel kísérjék a tervezet sor­sát, feleljenek a témáért a frakció­jukon belül. A magyar jelentés ár­nyék jelentéstevői a máltai néppárti (EPP) Roberta Metsola, az osztrák szociáldemokrata (S&D) Josef Wei­denholzer, a francia szélsőbalolda­li (GUE/NGL) Marie-Christine Ver­­giat, a lengyel reform-konzervatív (ECR) Marek Jurek, az euroszkep­­tikus EFDD frakció liberális feléhez tartozó, olasz Öt Csillag mozgalmat képviselő Laura Ferrara, valamint az euroszkeptikus ENF frakciót ve­zető Nicolas Bay, a francia Nemzeti Front főtitkára. Ahogyan azt a LIBE bizottság sajtóosztályától megtud­tuk, az árnyék-jelentéstevőket a frakciójuk jelöli ki. Nyári közleménye szerint Sar­­gentini már a jelentés elkészítésé­hez szükséges kutatómunka előtt is ki tudta jelenteni, hogy hazánk­kal szemben be kell vetni az „atom­bombát”. Mint mondta, „az EU-nak többet kell tennie Orbán Viktor bí­rálatánál, mert úgy tűnik, a magyar kormány boszorkányüldözést foly­tat minden ellen, ami egy egészsé­ges, a jogállamiságot tiszteletben tartó demokráciához tartozik. Ha egy ország nem képes többé bizto­sítani közös értékeinket, logikus lé­pés megvonni a szavazatát.” A holland politikus álláspontjá­hoz hasonló nézeteket vall az ár­­nyék-jelentéstevők többsége is, er­ről tanúskodnak az elmúlt évek „magyar vitáiban” elhangzott fel­szólalásaik. A baloldali és liberális képviselők éles bírálatokat fogal­maztak meg, de - bár visszafogot­tabban ugyan - a Fidesz saját párt­családjához tartozó Metsola is azt mondta a legutóbbi vitában, hogy „a magyar kormány szembemegy az európai értékekkel, a gondolat- és szólásszabadsággal”. Marek Jurek és Nicolas Bay viszont azon jobbol­dali politikusok közé tartozik, akik rendszerint kiállnak a magyar kor­mány mellett a vonatkozó viták­ban. Sargentinit, Metsolát, Ver­giat-t, Weidenholzert és Michelt az is összeköti, hogy mind szerepel­nek azon a listán, amelyet tavaly a DCLeaks hackercsoport szivárog­tatott ki, és azon EP-képviselők szerepelnek rajta, akik a Kumquat Consult tanácsadó cég értékelése szerint a Soros-alapítvány megbíz­ható szövetségesei. A fenti képvise­lők többsége megszavazta májusban a hazánkat bíráló javaslatot, Ferra­ra tartózkodott, Jurek és Bay pedig nemmel szavaztak. Úgy tudjuk, a jelentéssel kapcso­latos következő tanácskozást októ­ber másodikán tartják. A következő lépések a jelentéstervezet elkészí­tése, valamint a nyilvános viták, az egész folyamat akár 2018 őszéig is elhúzódhat forrásaink szerint. Politico: Orbán áll nyerésre Senki sem ismerné be szívesen Brüsszelben, de győzelemre áll a magyar mi­niszterelnök a migrációs vitában - írja a Politico.eu brüsszeli hírportál, amely kiemeli, hogy az utóbbi időben az uniós vezetők többsége részben átvette a magyar álláspontot; ennek lényege, hogy a bevándorlás akadályozását része­síti előnyben az érkezők integrációjával szemben. A szerző hangsúlyozza: az EU vezetőinek szavaiból és tetteiből az látszik, hogy a migrációs válság 2015- ös csúcspontja után valahogy ez a nézőpont, Orbán nézőpontja érvényesült. Olyannyira, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnök évértékelő beszédének szá­mos részét akár Orbán is elmondhatta volna, különös tekintettel a szigorúbb határellenőrzésről szóló részre. A Politico szerint így hazánk és Szlovákia hiá­ba vesztette el a kvótapert az Európai Bíróságon, az igazából keveset jelent, hi­szen egyes tagállami intézkedések pontosan illeszkednek Orbán koncepció­jába a szigorúbb határellenőrzés és Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-k megregulázása terén. Emmanuel Macron francia elnök pedig afrikai befogadó­központjaival simul a magyar miniszterelnök elképzeléseihez. (VZ) Az uniónak büntetés helyett javítania kell a kapcsolatát a migránspolitikáját bírálókkal Wolfgang Schäuble szerint Áder: Ne importáljuk a problémát !­ A magyar migrációs politikai alapelveit ismertette egy máltai ta­nácskozáson Áder János. Több uniós ország is folytatná a határellenőr­zést, a német pénzügyminiszter pe­dig nem büntetné hazánkat. Az Európai Unió és Magyaror­szág számára a migráció elsősorban szuverenitási kérdés, annak kérdé­se, hogy meg tudjuk e védeni hatá­rainkat - mondta Áder János államfő pénteken az Arraiolos-csoport mál­tai tanácskozásán. A köztársasági el­nök a határvédelem ügyében a közös fellépést ítélte hatékonynak. A szu­verenitás fontosságát kiemelve pedig úgy fogalmazott: a menekültüggyel kapcsolatos uniós jogalkotás nem eredményezheti az egyes tagállamok döntési jogának elvonását. A beván­dorlók befogadása tagállami hatás­kör - szögezte le. Bár több ország a migrációt saját demográfiai gondjai­nak kezelésére szánja, Magyarország ennek a problémának a megoldásá­ban sem ezt az utat választja, és nem is kényszeríthető az rá - fűzte hozzá. Áder Európa kiszolgáltatottságára is rávilágított, mondván, nem a kö­zösség saját döntésén múlik, fel tud­ja-e tartóztatni a menekülteket, ha­nem azon, hogy Törökország eleget tesz-e az erről szóló megállapodás­nak. Bírálta azokat a nyilatkozato­kat, amelyek kizárólag humanitárius kérdésként tekintenek a migráció­ra, mert annak biztonságpolitikai és kriminológiai vonatkozásai is van­nak. Az államfő mindezek miatt „a megoldás exportálását” javasolta a résztvevőknek „a probléma impor­tálása” helyett, hiszen a jelenséget hosszú távon kell kezelni. Wolfgang Schäuble német pénz­ügyminiszter eközben a Passauer Neue Pressének arról beszélt, hogy uniónak javítania kell a kapcsolatát azokkal a tagállamokkal, amelyek ellenzik Brüsszel menekültpolitiká­ját. A politikus szerint „meg kell ta­lálni a következetesség és a türelem helyes egyvelegét” ahelyett, hogy mindenáron büntetni akarják Ma­gyarországot az uniós vezetők. A brüsszeli Politico pedig arról írt, hogy birtokába jutott egy nem hi­vatalos dokumentum, amely sze­rint Ausztria, Franciaország, Német­ország, Dánia és Norvégia azt kéri Brüsszeltől, hogy továbbra is ellen­őrizhessék a schengeni övezeten be­lüli határokat. Az érintett országok szerint bár a migrációs nyomás már ellenőrzött, a terrorveszély indokol­ja az ellenőrzést. Frank-Walter Steinmeier német államfő és Áder János magyar köztársasági elnök Máltán, a parlamenti köztársaságok által alkotott Arraiolos-csoport tanácskozá­sán külön is egyeztetett Fotó: MTI/Illyés Tibor

Next