Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
Külföld Veszélyben az anyanyelvi oktatás Szijjártó: A végsőkig elmegyünk határon túli honfitársainkért A magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyar embereket, akárhol is élnek - emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: szégyenletes és gyalázatos, s durván megsérti a kisebbségek jogait az az ukrán törvénymódosítás, amely az ukrán nyelvű oktatást teszi kötelezővé a közép- és felsőoktatásban. Hozzátette: jól mutatja, hogy Kijev nem csak a magyarokat sújtja ezzel, hiszen a bolgár, a román és a görög külügyminiszterrel közösen léptet a jogszabály-módosítással szemben, közös levelüket csütörtökön az ukrán külügyminiszterhez, az Európa Tanács főtitkárához és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához is eljuttatták, s kérelmezik, hogy októberben az uniós külügyminiszterek tanácsán tűzzék napirendre az ügyet. Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter egyébként bejelentette: Kijev elküldi az Európa Tanácsnak szakértői véleményezésre a kifogásolt törvényt, hiszen szerinte mindösszesen arról van szó, hogy bírálói nem kellően ismerik a jogszabály tartalmát. Hiszen abban nincsen szó arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, vagy hogy ezekben az intézményekben egyáltalán ne lehetne majd magyarul tanulni. Kijev mindössze azt szeretné, hogy mindenki tanuljon meg ukránul. Szijjártó egyébként szót ejtett a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetéről is, ahol több mint száz magyar diákot 15 intézményben szórtak szét, Bukarest pedig ahelyett, hogy a megoldásra törekedne, újra a magyar kártyát húzza elő. Eközben az MPP elnöke, Kulcsár Terza József közölte: még idén benyújtják a bukaresti parlamentben pártja és az RMDSZ közösen székelyföldi autonómiastatútumát. Azért még idén, mert érvelésük szerint Erdély románok általi elfoglalásának 100. évfordulóján, 2018-ban a román közvélemény provokációként fogná fel. (VZ) 2017. szeptember 16., hétvége A „nyílt társadalom” európai parlamenti szövetségesei, a budapesti kormány kritikusai adják a magyar helyzetről szóló értékelés szerzőinek nagy többségét Soros hívei a hazánkról szóló jelentés mögött Őry Mariann Zömmel a magyar kormánnyal szemben erősen kritikus, George Soros szövetségeseként számon tartott képviselők jegyzik majd a magyar helyzetről szóló európai parlamenti jelentést. A holland Zöldbaloldal (Groenlinks) politikusát, Judith Sargentinit jelölte ki július közepén az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE), hogy feleljen a magyarországi jogállamiságot értékelő jelentésért. Az EP május 15-én fogadott el egy erősen elfogultnak tartott, baloldali-zöldpárti és liberális frakciók által jegyzett állásfoglalást Magyarországról. Sargentini jelentése alapján dönt majd az EP arról, hogy javasolja-e az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy indítson eljárást Magyarország ellen, ami az alapszerződés hetes cikkelyének aktiválásával akár szavazatmegvonást is jelenthet ezt nevezik az uniós politikai szlengben az „atombombának”. A napokban számolt be róla a Népszava, hogy időközben az Európai Parlament honlapján megnevezték a jelentés árnyék-jelentéstevőit is (lapzártánkig a néppártit még nem, de brüsszeli forrásaink is megerősítették). Az ő feladatuk az, hogy figyelemmel kísérjék a tervezet sorsát, feleljenek a témáért a frakciójukon belül. A magyar jelentés árnyék jelentéstevői a máltai néppárti (EPP) Roberta Metsola, az osztrák szociáldemokrata (S&D) Josef Weidenholzer, a francia szélsőbaloldali (GUE/NGL) Marie-Christine Vergiat, a lengyel reform-konzervatív (ECR) Marek Jurek, az euroszkeptikus EFDD frakció liberális feléhez tartozó, olasz Öt Csillag mozgalmat képviselő Laura Ferrara, valamint az euroszkeptikus ENF frakciót vezető Nicolas Bay, a francia Nemzeti Front főtitkára. Ahogyan azt a LIBE bizottság sajtóosztályától megtudtuk, az árnyék-jelentéstevőket a frakciójuk jelöli ki. Nyári közleménye szerint Sargentini már a jelentés elkészítéséhez szükséges kutatómunka előtt is ki tudta jelenteni, hogy hazánkkal szemben be kell vetni az „atombombát”. Mint mondta, „az EU-nak többet kell tennie Orbán Viktor bírálatánál, mert úgy tűnik, a magyar kormány boszorkányüldözést folytat minden ellen, ami egy egészséges, a jogállamiságot tiszteletben tartó demokráciához tartozik. Ha egy ország nem képes többé biztosítani közös értékeinket, logikus lépés megvonni a szavazatát.” A holland politikus álláspontjához hasonló nézeteket vall az árnyék-jelentéstevők többsége is, erről tanúskodnak az elmúlt évek „magyar vitáiban” elhangzott felszólalásaik. A baloldali és liberális képviselők éles bírálatokat fogalmaztak meg, de - bár visszafogottabban ugyan - a Fidesz saját pártcsaládjához tartozó Metsola is azt mondta a legutóbbi vitában, hogy „a magyar kormány szembemegy az európai értékekkel, a gondolat- és szólásszabadsággal”. Marek Jurek és Nicolas Bay viszont azon jobboldali politikusok közé tartozik, akik rendszerint kiállnak a magyar kormány mellett a vonatkozó vitákban. Sargentinit, Metsolát, Vergiat-t, Weidenholzert és Michelt az is összeköti, hogy mind szerepelnek azon a listán, amelyet tavaly a DCLeaks hackercsoport szivárogtatott ki, és azon EP-képviselők szerepelnek rajta, akik a Kumquat Consult tanácsadó cég értékelése szerint a Soros-alapítvány megbízható szövetségesei. A fenti képviselők többsége megszavazta májusban a hazánkat bíráló javaslatot, Ferrara tartózkodott, Jurek és Bay pedig nemmel szavaztak. Úgy tudjuk, a jelentéssel kapcsolatos következő tanácskozást október másodikán tartják. A következő lépések a jelentéstervezet elkészítése, valamint a nyilvános viták, az egész folyamat akár 2018 őszéig is elhúzódhat forrásaink szerint. Politico: Orbán áll nyerésre Senki sem ismerné be szívesen Brüsszelben, de győzelemre áll a magyar miniszterelnök a migrációs vitában - írja a Politico.eu brüsszeli hírportál, amely kiemeli, hogy az utóbbi időben az uniós vezetők többsége részben átvette a magyar álláspontot; ennek lényege, hogy a bevándorlás akadályozását részesíti előnyben az érkezők integrációjával szemben. A szerző hangsúlyozza: az EU vezetőinek szavaiból és tetteiből az látszik, hogy a migrációs válság 2015- ös csúcspontja után valahogy ez a nézőpont, Orbán nézőpontja érvényesült. Olyannyira, hogy Jean-Claude Juncker EB-elnök évértékelő beszédének számos részét akár Orbán is elmondhatta volna, különös tekintettel a szigorúbb határellenőrzésről szóló részre. A Politico szerint így hazánk és Szlovákia hiába vesztette el a kvótapert az Európai Bíróságon, az igazából keveset jelent, hiszen egyes tagállami intézkedések pontosan illeszkednek Orbán koncepciójába a szigorúbb határellenőrzés és Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-k megregulázása terén. Emmanuel Macron francia elnök pedig afrikai befogadóközpontjaival simul a magyar miniszterelnök elképzeléseihez. (VZ) Az uniónak büntetés helyett javítania kell a kapcsolatát a migránspolitikáját bírálókkal Wolfgang Schäuble szerint Áder: Ne importáljuk a problémát ! A magyar migrációs politikai alapelveit ismertette egy máltai tanácskozáson Áder János. Több uniós ország is folytatná a határellenőrzést, a német pénzügyminiszter pedig nem büntetné hazánkat. Az Európai Unió és Magyarország számára a migráció elsősorban szuverenitási kérdés, annak kérdése, hogy meg tudjuk e védeni határainkat - mondta Áder János államfő pénteken az Arraiolos-csoport máltai tanácskozásán. A köztársasági elnök a határvédelem ügyében a közös fellépést ítélte hatékonynak. A szuverenitás fontosságát kiemelve pedig úgy fogalmazott: a menekültüggyel kapcsolatos uniós jogalkotás nem eredményezheti az egyes tagállamok döntési jogának elvonását. A bevándorlók befogadása tagállami hatáskör - szögezte le. Bár több ország a migrációt saját demográfiai gondjainak kezelésére szánja, Magyarország ennek a problémának a megoldásában sem ezt az utat választja, és nem is kényszeríthető az rá - fűzte hozzá. Áder Európa kiszolgáltatottságára is rávilágított, mondván, nem a közösség saját döntésén múlik, fel tudja-e tartóztatni a menekülteket, hanem azon, hogy Törökország eleget tesz-e az erről szóló megállapodásnak. Bírálta azokat a nyilatkozatokat, amelyek kizárólag humanitárius kérdésként tekintenek a migrációra, mert annak biztonságpolitikai és kriminológiai vonatkozásai is vannak. Az államfő mindezek miatt „a megoldás exportálását” javasolta a résztvevőknek „a probléma importálása” helyett, hiszen a jelenséget hosszú távon kell kezelni. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter eközben a Passauer Neue Pressének arról beszélt, hogy uniónak javítania kell a kapcsolatát azokkal a tagállamokkal, amelyek ellenzik Brüsszel menekültpolitikáját. A politikus szerint „meg kell találni a következetesség és a türelem helyes egyvelegét” ahelyett, hogy mindenáron büntetni akarják Magyarországot az uniós vezetők. A brüsszeli Politico pedig arról írt, hogy birtokába jutott egy nem hivatalos dokumentum, amely szerint Ausztria, Franciaország, Németország, Dánia és Norvégia azt kéri Brüsszeltől, hogy továbbra is ellenőrizhessék a schengeni övezeten belüli határokat. Az érintett országok szerint bár a migrációs nyomás már ellenőrzött, a terrorveszély indokolja az ellenőrzést. Frank-Walter Steinmeier német államfő és Áder János magyar köztársasági elnök Máltán, a parlamenti köztársaságok által alkotott Arraiolos-csoport tanácskozásán külön is egyeztetett Fotó: MTI/Illyés Tibor