Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)
1792-01-13
ízek utánra vége lett volna a’ visgálásnak *). Dec. 24. Szeben felé, hová estvéli 6 órakor, tok égő fáklyák’ világánál, bé is érkeztünk. Szebenbe lett bémeneteléről a’ Követnek, ezeket olvastuk más tudósításokból. Elöl lovaglott egy Magyar Lovas Svadron, ezt követték száz és egynéhány tár szekerek; a’ tár - szekereket az Orosz Regye’ Bandája, török musikával. Ez után vezettek 34 drága készületü tatár csődöröket. Itt lovaglott már maga a’ Követ, eggy igen gazdag szerszámú szép fejér paripán. Mellette két felöl, négy Törökök gyalogoltak. Utánna lovaglott a’ jövendőbeli Veje. Ezt követték 40 fő Török személyek lovon, és párosán. Ezen fényes sornak , egy tsomó Huszárság volt a’ befejezője. — Az új kapun lett a’ belső Városba való bemenetel; a’ Heitaui kapun pedig ismét a’ kimenetel, mivel a’ külső Városban volt szállás tsinálva a’ Követnek, mellyhez tiszteletnek okáért 25 katona íírásák rendeltettek. Míg keresztül mentek a’ Városon, mindig vert egy kis dobot egy Török; a’ Követtség’ Papja pedig el elkiáltotta magát, ’s egynéhány török szóknak ki mondása után megint el hallgatott.— Karnison első napján hideg-lelése volt a’ Követnek; még is szivessen fogadta a’ látogatására mentt táraságokat. Karátson’ második napján, majd másfél órát töltött. *) Ha t. i. a’ Követ, vagy a’ vele levők nem pestisetek v’ ?