Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)
1792-01-13
Tetette volna inasát által , így széllett egy Török, a’ ki olálrúl is beszélt a’ körűlötte lévő Asszonyságokhoz: „Nem tsu*dalom már , úgymond , hogy «’ ]Sémetek semmit se tudnak irtódzni a’ had' tűjétől, úgymint a’ kik múlattságból is nekit'löknek a tűznek.“ 27 diken estse bál vélt, mellyben különös gyönyörűségét találta a* Követ 3 órákig. A’ vele lévő főbb Törökök nagyon örültek a’ Gyermekek’ tántzának, ha* nem azon nem győztek eléggé tsudálkozni, hogy az iffjú Asszonykák inkább tányoltak másokkal, mint a’ magok Férjeikkel. (A’ Követ’ utazásának egész plánumátt (sorát), úgy a vele lévő személyek’s Idlijko* mát is , a jövő postán fogjuk közleni.) * * * * * * * * * A’ Svéd Király is felelt már azon íra* «ára a’ Frantzia Királynak , melly bvn t.» jelentette volt ez a’ Felség, hogy AZ Új Franczia Konstitutiót elfogadta, ’s még erős* sítette. Dec. 19-dikén vitte el a’ feleletet eggy Kurír Párisba. Jó ’s megy a’ sok Kurír Stokholmból, Pétersburgba; ’s Pétersburgból Stokholmba, mivel a’ Frigy-Traktának (Alkunak) név melly Tzikkelyein nem állapodhattak meg a’ két Udvarok. 21 a’ számok öszveséggel az említett cikkelyeknek. Küszöb előtt áll már Januáriusnak ladiké : ez a’ Franczia Nemzet’ nagy napja, melly vagy egy,, vagy más részre , csak elkezdi már valahára választani a’ Francziá db kéttséges dolgát. Tudjuk, hogy határnapjává rendelte Sz. Országban. ladikét — *' ki kői*