Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)

1792-01-13

Tetette volna inasát által , így széllett egy Török, a’ ki olálrúl is beszélt a’ körűlötte lévő Asszonyságokhoz: „Nem tsu*­dalom már , úgymond , hogy «’ ]Sém­etek semmit se tudnak irt­ódzni a’ had' tűjétől, úgymint a’ kik múlattságból is nekit'löknek a­ tűznek.“ 27 diken ests­e bál vélt, melly­­ben különös gyönyörűségét találta a* Követ 3 órákig. A’ vele lévő főbb Törökök na­­gyon örültek a’ Gyermekek’ tántzának, ha* nem azon nem győztek eléggé tsudálkozni, hogy az iffjú Asszonykák inkább tányoltak másokkal, mint a’ magok Férjeikkel. (A’ Követ’ utazásának egés­z plánumátt (sorát), úgy a vele lévő s­zemé­lyek’s Idlijk­o* mát is , a­ jövő postán fogjuk közleni.) * * * * * * * * * A’ Svéd Király is felelt már azon íra* «ára a’ Frantzia Királynak , melly bvn t.­­» jelentette volt ez a’ Felség, hogy AZ Új­ Franczia Konstitut­iót elfogadta, ’s még erős* sítette. Dec. 19-dikén vitte el a’ feleletet eggy Kurír Párisba. Jó ’s megy a’ sok Kurír Stokholmból, Pétersburgba; ’s Pétersburgból Stokholmba, mivel a’ Frigy-Traktának (Alkunak) név melly Tzikkelyein nem állapodhattak meg a’ két Udvarok. 21 a’ számok öszveséggel az említett c­ikkelyeknek. Küszöb előtt áll már Januáriusnak la­diké : ez a’ Franczia Nemzet’ nagy napja, melly vagy egy,, vagy más rés­zre , csak el­kezdi már valahára választani a’ Francziá db kéttséges dolgát. Tudjuk, hogy határnap­jává rendelte Sz. Ország­ban. ladikét — *' ki kői*

Next