Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)
1792-02-14
Ma g y a r O rf z á g. Budáról, Febr. 6 dikán. .. Gróf Brunszvik Jósef e Excel, ja, kénteleníttetett beteges állapotja mit le mondani al Mohátsiak’jogában való Kir. Biztosságáról ; helyébe, Temesvári Administrátor M. Bakó Úr tétetett* fel (projektáltatott) ö Felségének. Nyibaúj Vármegyéből, Jan. 21-dikén. ,, Az Urak’ Tétényi Hittoriások, nékem eggy igen kedves estvét tsinált. Tibullusi gyönyörködéssel ülvén kandallóm’ lobogó tüze mellett, egy 70 esztendős Öregnek olvastam el azt, a’ ki iffjúságát az infurgens Seregben töltötte, most pedig, elhalván felesége és gyermeke , a’ halált rettegés és óhajtás nélkül várja; és a’ki nékem, lelkének ezen dispositiója által gyakorta foganatosabb Tanítóm , mint a’ sok Chrysippusok, és Crántorok, a’ kik nem élni, hanem tsak tudni tanítanak. Annak látása, hogy ez az eggy ügyü költemény ennek a’ jó Öregnek lelkét egészen fel derítette, ’s homlokáról minden elbutúlásra altató lomhaságot elkergetett, engemet is által-járt, ’s szíveseb*ben nevettem , mint a’ Bétsi Játék * nézöhelyben a’ Benizz? fzivolitássain ( haszontalankodásain ). A’ Tétényi történetért ez az Öreg nékem a’ Szesztust beszéllte el; ’s én azt ismét az Uraknak beszéllem, olly bizonyos hitel alatt, hogy az Urak’ Hírmondójának Olvasói köztt bizonyosan leírt legalább eggy, a’ kinek az, olly vidám estvét tsinál, mint nékem, és az én Öregemnek a’ Tétényi rege. Elszenderülve a’tűz’ mese*