Magyar Hírmondó 1. (1792. január-június)
1792-02-14
a’heves hirtelenkedést az Emberség. Mert a’ hadvégzés által a’ határoztatik meg , hogy a Hazának mellyen megfontolt java, kiványa a’ Hazafiak’ egy nagy részének feláldozását. Gondom van nékem az Ország’ bátorságára, hasznára, és ditsősségére; ’s hiszem, hogy minden órán meg mondhatom a Gyűlésnek, ha tarthatunk e számot Békességre , avagy pedig Had eránt való feltételt tartozók eleibe terjeszteni nékie.“ Minthogy ezen Királyi írás, felelet volt, erre nézve leg kisebbet se tanátskozott, ’s végzett az eránt a’ Gyűlés Hogy a’ visizálkodásnak , és háborúságnak lelke annyira uralkodott, és uralkodik még most is Frantzia Országban, ’s különösen Párisban , a’ Frantzia Nemzetnek nagy romlására , fö indítói, ’s szerző okai ennek, azok a’sokféle értelmű Klubok (Társaságok), mellyek mindnyájan akarván nevelni a’ magok követőiknek számát, különböző részekre szaggatták a’ Nemzetet , és ekként magát magának pusztító ellenségévé tették. Hogy ezen gonosznak eleje vétetődhetnék addig, míg Frantia Országot végső veszedelemnbe nem borítaná, újra egy Társaság állott fel mostanában Unitáriusoknak nevezete alatt, mellynek az a’ czélja, hogy eggyesíttsen minden más Társaságokat, vagy Felekezeteket azon esetre , ha valamelly külső Hatalmasság megtámadándja Frantia Országot. — Abban a’ Klastromban tartják magok üléseiket az említett politikus Unitáriusok, melly hajdan az úgy neveztetett Unitárius Szerzete-