Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)
1792-09-11
OSSEISSQ 386 a’ jószágába, na ellj mindjárt Páris mellett; vagyon; hanem csendes magánosságát újra felcserélte udvari élettel, mellynek most erőszakos halál veté végét. Élt Laporte Úr 55 esztendőket; hagyott maga után egy szomorú Özvegyet, és tiz esztendős Fiútskát.• Nevelte a megöletett szerentsétleneknek számát, August. 25-dikén Durosoy Úr, a’ Gazette de Paris nevezetű Újság’írója , kit azért nyakaztatott le a’ Jakobinus Törvényszék, hogy szabadon irt, az úgy nevezett, és annyira magasztaltt Szabadság Hazájában. A’ minémű bátorsággal védelmezte ezen Közönséges író életében a’ Vallást, és a’ Királyt, szintén ollyan erős lelküséggel nyilatkoztatta ki utóllyára is, hogy ő kész meg halni azon két nentes tárgyakért. —Által adott egyszersmind halála előtt egy petsétes Levelet a’ maga Biráinak, melly’et ezek nagy kívánsággal bontottak fel ; de nem találtak benne egyebet ezen két soroknál: ,, Egy Royalistának ( Király Hívének ), a miilyenen vagyok, Sz. Lajos''napján kelltt meghalnom. Hogy annál több vért ont áthasson Párisban a’ Jakobinusság, arra kérette a’ Városi Magistrátus által, melly már most mind Jakobinusokból áll, August, 23-dikán a’ Nemzet Gyűlését, hogy az Itarellánosi Fő Törvényszék’ megítélésére bízatott fő Foglyokat vitesse mind Parisba, ’s ott rövid törvényt szolgáltattasson néktek; az az , minden hosszas visgálás nélkül nyakaztassa le őket. Szokás szerént, fenyegetődzéssel fejezte be a’ kérését. — A’ Nemz. Gyűlés’ -Elöl*