Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)

1792-10-09

a’ gyakor essözésre, melly miatt sok kár esett abban. Kevés nyomtatni való vagyon már nál­unk, holott a’jobbágyos helyeken az őszit még a’ héten kezdették nyomtatni. — Hízott sertésekkel tele van helységünk, mellyet az árpának , és kukoritzának böv­­sége szaporított­­ meg. Egy szóval, boron kívül, mindeneket bőven adott a’Termés­zet Ura, mellyért áldassék Szent .Neve. — Hogy a’ posztó drága, ’s a’hús­z pénz, arról nem panaszoskodhatunk , mert barmunkat, ’s gyapjúnkat mi is drágán szeretjük el adni; még pedig ezt idegen Ors­zági Fabrikánsok­­nak, a’ kik jó pénzért fonnyák szövik.— A’ szolgálónak való leg­alsóbb nemű piros csizmát, két forinton alól meg nem­ lehet venni. Kán Szent Miklós, Városi szabadságot nyert.“ E r­dé ly O r s z á g. Kolosvárról, Sept. 26-dikán. — „Hogy a’ Magyar mindenre alkalmatos , új példá­ját adá itt annak közelebb Ferentz Jónás nevű Enyedi tanúló Iffjú, ki is, testének különbkülönbféle hajtogatásából, a’kötélen való tántzolásból, és a’leg­­ mesterségesebb ugrásokból, olly remekeket mutogatott, a’ Gróf Kadéi Háznál lévő Bál-házban, mely­­lyeket az affélék által élelmét kereső Fran­­tzia, vagy Német Mester is bizonyosan hely­ben hagyhatott volna.“ Kolosvárról, Sept. 27-dikén. . .,A’ 15- dik , és ló­dik Országos Ülésekben, az állí­tódott­ meg elsőben, hogy a’Vármegyében, és Székeken való hivatalokba lejendő válasz­tá-

Next