Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)
1793-10-18 / 32. szám
napján valt t. i. az a’ nevezetes versekedés, mellyben nagy alkalmatosságok vólt Magyarjainknak a’ magok’ meg különböztetésekre. Látván Bikfalvi Farka László is, hogy ló nélkül maradt Hertelendi Kapitánnyá; leugrott tüstént a maga lováról , ’s oda ajánlotta azt a’ Kapitány Úrnak, és még azután gyalog is ölt egy Frantziát : úgy szabadította ki magát a’ kakasok’ körmeiközzűl. Jelentés: Egy Ts. Kir. Tisztviselö, tsupán abból az okból, mivel hivatalja miatt nem láthat jól hozzá az ekonomiához ( gazdálkodáshoz ii szándékozik a’ maga Tátijai, és Mádi birtokait, akár összeséggel, akár külön külön kótya vetye által el adatni. A’ ki összeséggel kivánná azokat meg szerezni, jelentheti magát Tarczalon Jób Mihály Úrnál, egyebaránt Tállyán Novembernek 5-dikén, Fiádon pedig Nov.ó dik napján fog tartatni a’ kótyavetye. — A’ Tállyán eladandó birtokok következendők; egy kőfallal kerített háznál, egy szoba; egy tágas kamara; egy nyomó ház; minden nyomó, és egyébb szüzesi eszközökkel; konyha, istálló, és egy kis pinte. Továbbá: egy szabad szöllő, Szákmán Turtsán nevezetű, hatvan kapa müve (az az : a’ mellyet ötven ember kapált meg