Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)

1793-11-08 / 38. szám

egy jelét adja S II. Britanniai Felsége iránt való tiszteletének. — Florentziában 1793. Oktob. 8-dikán, estvéli tíz órakor.“ Serrittori Antal. A’ Livornói Kormányozó, Seratti Úr ezt írta Okt. 10-dikén az ott vóltt Frantzia Konzulnak : „ Ő Királyi Hert­egsége’ paran­­csolatjából adom tudtára Uram Kegyelmed­nek, Hogy az eggyesi’il­t Hatalmasságok* részéröl o­ly hathatós unszolásokat vett ő Kir. Herc­egsége, mellyek által kéntelenít­­tetik jelenteni, hogy az Úrnak, hozzá­tartozóival eggyütt, szü­kség el­­­menni, mentői hamarább csak lehet, az ő Királyi Herc­egsége’ birtokaiból.44 A’ Velentzei Közöns. Társaságról is reménylik az eggyesültt Hatalmasságok, hogy hozzájok fog állani. Toulon­ ki­kötő helyének és Városá­nak az An­gin­sok’ és Spanyolok’ kezébe lett jutása, hosszassan le van írva , minden környulásállásaival eggyütt , a’ Madridi Újságnak tizeneggyedik Septemberi Darab­jában , melly környűlállásokból méltóknak ítéltük mi is ím’ e’ következendőket a’ közlésre:­­— Frant­ia Vic­e - Admirális St Julien, a’ ki Toulon’ fel­adását leg­inkább ellenzette, midőn látta volna, hogy haszon­­talan minden igyekezete; módja pedig nem volt már többé, hogy el­illanthasson: ez okon, meg­bújt a’ Városban, ’s ott akart lappangani, míg valamelly jó alkalmatosság

Next