Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)

1793-12-03 / 45. szám

177 Mi történt azólta, még nem tudhatni bizonyosan. A’ Fiorentziai Udvari Újság közöl egy Livornoi Levelet, a’ melly Nov. 20-dikán költ. Ez már azt írja, de tsak­­így , mint hírt: hogy az Anglusok, és Spanyolok be­kerítették volna a’ Génuai ki­köto helyet; és ugyan ezen hírre nézve sok kereskedő hajók, mellyek az említett ki­kötő helybe szándékoztak , nem mentek oda, hanem a’ Livornoi ki­­­kötő helybe szállottak­ bé. A’ Touloni újjabb Tudósítások szerint, 35 ezerre növekedett volt már November­nek elein az ott lévő eggyesűltt Seregek’ száma. A’ Touloniak ellen tusakodó Frantzia Sereg’néhai Vezére , Gén. Carteaux, igen nehezen szivelte a’Nem.­nyhítésének azon tselekedetét, melly szerént ő, az Alpesi Sereg’Vezérévé tétetett­ által Szahalájába, ’s e helyébe Dugoumier Generális nevez­*­tetett. Ezen lett nagy meg­illetődését meg­írta Carteaux Nov. 5-dikén a’ II. Gyűléshez; de mivel előtte forgott Küsztínnek szomorú példája, a’ ki nagyon pórul talált járni, szabad írkálása által, jónak ítélte Carteaux következendő ki­­­fejezésekkel mérsékelni panas­zát: „ Mindazáltal, úgymond, mint egy köz Dragonyos’ Fia , a’ ki katonai törekedéseim által emelkedtem­ fel a’ leg­­tisztesebb pólt­ra, szintúgy tudok én enge­delmeskedni, valamint­­parancsolni. ÉL

Next