Magyar Hírmondó 6. (1794. július-december, 1-53. szám)
1794-11-21 / 42. szám
goly , a’ Fő - Bírót : Mylord! Ha hozzá nem kezdet most mindjárt a dologhoz , kérem, engedje meg nékem, hadd mehessek el, mert hátam megett, nyiltt ablakok és ajtók vagynak, és én olly igen meleg helyről jövök, hogy könnyen betegségbe eshetek, ha itt szükség , és haszon nélkül soká állok. — A’ Fő-Bíró azt mondotta néki, hogy ha az ellene intézett Vád iránt ki - nyilatkoztathatja magát, cselekedje, ’s mindjárt elmehet Klén’ nevében. — Home Tooke feleletje e’ volt: „ Én szinte úgy cselekedhetném azt most, mint cselekedtem megáreítáltatásomnak első szempillantásában; de látja az Úr, hogy nintsenek itt az én két Prókátorjaim , én pedig azoknak jelenlétek nélkül , leg kissebbe is nem ereszkedem. Valamely említést szükség itt arról tennem, hogy a’Törvény , tíz napokat engedett nékünk , a* Vádnak közönségessé tételétől fogva, a* mi Mentségünknek beadásáig. De eggy napunk elvevődött, a’ mellyen t. i. a* Towerbot által hozának bennünket a’ tömlötzbe. Éppen ezen a’ napon akartam volt én utolsó beszéllgetésemet tartani a’ Prókátorommal , minek okáért kívánom, hogy nékem és a’ több foglyoknak, pótolódjékki a’ tizedik nap, és a’ kikérdezés ne a’ jövő siétfőmn , hanem kedden kezdődjön. — Más fogoly , Thelwall nevezetű, arról panaszoskodott, hogy nem szolgáltatták