Magyar Hírmondó 18. (1800. július-december, 1-53. szám)

1800-09-16 / 23. szám

sebes útazása tehát nem tölt ö Felségének többe fcarmintz hat óránál, belé fzámlálván a’ meg há- lásrá fzánt órákat is. Úgy siet a’ közönséges Atya a' vefzedelem’ helyére, minekutánna erős- Jelküsége által ki fejtödött kedves Magzatjainak, Testvéreinek, ’s Rokonainak, és a’Felséges Csá­szárné , példás tokélletességü Élete-Társának Kar­jai, *s sűrű zokogásai közzül. A’ maga egéssége, 9s élete’ fenn-tartásáról egéfzfzen meg-felejtkezni látfzatik a’ jó Felség, tsak hogy békességet fze- yezhessen kedves Alatta-valóinak ; vagyhatalám, Isak gyalázatos kötések alatt állana arra, a’ magát xnérsékleni nem tudó ellenség , új lelket öntsön «sméretes vitezségü Seregeibe, ’s új gyÖzedelmek által kénfzerítse az ellenséget a’ jó békességre 9 mellyre a’ Vitézség méltán jussát tartja. Hogy Ö Felsége a’ NémetOrfzági Hadi Sereg Fö Quártéllyába meg érkezett légyen, a’ leg kö­zelebbi postán már meg írtuk: most mára’Bétsi Udvari Újjságban is említteiik ő Felségének János Kir. Fó-Hertzeggel a* Fö quártélyba Álí-Oettingen- be lett fzerentsés meg-érkezése. Más nap ő Fels, egy közönséges Parantsolatban azt adatta a’ Se­regnek tudtára: hogy ámbár ö Felsége, a1 maga vitéz Seregei előtt maga is. mindég jelen fog lenni: mindazáltal a! Sereg tulajdonképpen való Kom­mandóját, Testvégének , úgymint János Királyi Fö-Hertzegségéuek méltóztatott által adni, melyre nézve, az egéfz sereget a’ Hertzeghez mint Fö Vezérhez útasítja. Továbbá tudtokra adatja Ő Fela. hogy min­dent meg próbált, a’ mi által a’ mags Orízágai»

Next

/
Thumbnails
Contents