Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)

1801-01-13 / 4. szám

(Somogy Vármegyében) örökös földes Ura, Mélt­­óságos Zichy Jó’sef Királyi Tanátsos Úr saját keze-írásával is meg-köszönte a’ Nágots Város­belieknek az ő Kastélya 40 kóborló Gonoszté­­vök által lett meg támadásakor mutatott hívsé­­geket; ígérvén benne, hogy maga kárával is édes Attyák kíván lenni mindenekben, és mar­­adékinak is meg hagyja , hogy a’ Familia Le­velei közzé példás hívségek’ fel­jegyzéseit örök emlékezetűs­bé tegyék. Most közöljük a’ Ná­­golsi Községnek azon betses írásra adott vála­­szát, melly is így következik, az maga valósá­­gibang Nagyságos Consiliaris Úr! Örökös földes Uraságunk, és Kegyes Atyánk ! Hogy rettentő sárga félelem renden kívül ártékozott mintájunkat a’ múlt Szent András Hava­di­dik Napjának estvéjén midőn sok Go­nosztévők meg támadtak bennünket, voltaképpen meg vallyuk, de hogy félelmes rettegésünk , mely valóban nagy vala, Nagyságod Atyai kegyes szívét epesztő és ezer nyughatatlan aggódások fározta ébredezéseit, a­ mi föletébb Való rettegésünkhez nem hasonlithattyuk tudatlan elménket is világos­­san képzeljü­k. Mivel fönt Titlalt Uraságunik kü­lönös foglalatosságai miatt 7 dikNév. in­nen el há­zul Pestre indulván Gerlicze Madár magyára el tüne, itt hagyá Fésákét, egész Úri gazdag Javait, itt hagyá szeretett csemetéit, kedves magzatit, és itt hagyá szárnyára bocsátott Fiait, minket Helységbélieket, mindezekről való leg kivápa-

Next